Csövi Maci - cső: viszlát?

PPJ         2012.07.12.

Egy metropoliszba kényszerült hajléktalan jegesmedve mindennapjai. Az arktikus területek tönkremennek, érted?!

Érdemes észrevenni, hogy ez a Greenpeace valaha készült legütősebb videója: minden jelenleg futó kampányukra történik benne utalás! A papírhulladékot felelőtlenül termelő KFC-s vödör, az inkorrekt Shell, az egyre pusztuló tengeri halállomány, a klímaegyezményt és CO2 kvótákat fúró VolksWagen, a mérgező hulladékot termelő Samsung...

Szép kis világ ez... Csak majd nehogy elfelejtsük, hogy bolygón klímájának és az élet virágzásának feltétele NEM AZ EMBER LÉTE, hanem az első baktériumtól az utolsó jegesmedvéig az emberen kívüli életvilág LÉTE! ŐK teremtik számunkra az ÉLETFELTÉTELEINKET. Például ha kipusztulnak a méhek, kipusztul az emberiség is. Mivel a piramis tetején áll az ember, ezért minden alatta lévő piramiselem kiesése a saját stabilitását fenyegeti! Minden élőlény egyaránt fontos az ökoszisztémában! Tehát közvetve a jegesmedvének is köszönheted az életed a Földön. "Ha minden rovar eltűnne a föld színéről, 50 éven belül minden élet elpusztulna a Földön. Ha minden ember eltűnne a föld színéről, 50 éven belül minden életforma felvirágozna.” - Jonas Salk

A Greenpeace videója, segít beleélni magad ebbe a függő viszonyba. Ráadásul nem is olyan elrugaszkodottan: egyre több város panaszkodik arra, hogy a vadállatok (pl. vaddisznók, rókák, aligátorok, sakálok, akár őzek is) az egyre fogyó életterületük miatt esténként a városokba járnak kukázni.

A kapitalizmus pazarló mocskán élnek már még a vadállatok is. No comment.

         szólj hozzá

Címkék: videó klíma klímaváltozás greenpeace

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Aknaszlatina – Zóna a határ túlsó oldalán

PPJ         2012.07.08.

Humánökológiai szempontból is eszméletlenül hazavágott a Mandineren megjelent cikk a poszt-szovjet poszt-indusztriális poszt-Trianoniális táról. Táj és ember viszonya olyan metafizikai módon leírva, mint amilyen remek összetett mondatok az alábbiak!

"Ezen a vidéken a már-már apokaliptikus méretű természetkárosításon túl az volt az igazán nagy ár, hogy az évszázadok óta termékeny szimbiózisban egymás mellett élő, sokszínű kultúrával rendelkező népek egy-két generáció alatt gyakorlatilag saját identitásukat voltak kénytelenek feladni a rögös és túlontúl hosszúra sikerült lenini úton."
...
"A felület rajza, faktúrája számomra legalább olyan jelentéssel bír, mint egy emberi arckifejezés, a tekintet, az arcon megjelenő ráncok. Hiszek abban, hogy a környezetünkben fellelhető dolgok képe tükrözi a hozzájuk való viszonyunkat. (...) Aknaszlatina nyugtalanító látnivaló a szemlélőnek, mert nem csak egyszerűen szomorú és elhagyatott, de a végtelenségig kihasznált és megalázott táj. Mert nem csak a látottak nyugtalanítóak, hanem a látottakról alkotott képzeteink is. Minden magán hordozza a hatalom és a kisemberek viszonyát. Minden magán hordozza az itt élők érzéseit és gondolatait (...) "

Szánjatok időt a teljes cikk elolvasására!

https://m.blog.hu/ma/mandiner/image/1207/aknaszlatina_5.jpg

https://m.blog.hu/ma/mandiner/image/1207/aknaszlatina_12.jpg

https://m.blog.hu/ma/mandiner/image/1207/aknaszlatina_16.jpg

https://m.blog.hu/ma/mandiner/image/1207/aknaszlatina_19.jpg

         szólj hozzá

Címkék: trianon környezetvédelem természetvédelem fenntarthatóság humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bulgária: Az erdőtörvény ellen tüntettek Szófiában

PPJ         2012.06.24.

Bojko Boriszov miniszterelnökről azt gyanítják, kapcsolatban áll az oligarchákkal, akik kilobbizták az erdőtörvény módosítását. Ötezren tüntettek, 24 embert tartóztattak le, hárman megsérültek.

Forrás: Global Voices (ahol teljes cikk olvasható civil videókkal együtt)

Június harmadik hetében Szófiát két napra megbénították a bejelentés nélküli tüntetések az egyébként is elég tágan értelmezhető erdőtörvény módosításai ellen. A szöveget Vitosa sí-függelék [bg] néven emlegetik a bolgárok, mert állítólag egy, a Szófiához közeli Vitosa-hegyen síüdülőket üzemeltető cég nyomására született. Összesen körülbelül ötezren tüntettek, az első napon kétezren, a második napon háromezren.

Az erdőtörvény jelenleg is lehetővé teszi, hogy a síüdülők különféle építményeket, eszközöket helyezzenek el a hegyen, ha nem változtatnak a környezeten. Sok bolgár arra gyanakszik, hogy „oligarchák” lobbiznak a parlamentben azért, hogy magáncélra használhassák az itteni földterületeket.

Környezetvédő aktivisták és átlagemberek kezdtek szerveződni a Facebookon [bg], Twitteren és SMS-ek révén.

Június 13., a tüntetések első napja egybeesett a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov születésnapjával, róla azt gyanítják, hogy kapcsolatban áll az oligarchákkal.

Doraid al Hafid aktivista, az Európai Újságíró Szövetség bolgár szervezetének tagja [en] ezt a fotót tette közzé a június 13-i demonstrációról a Facebook oldalán:

Le Bojkóval!

A rendőrség összesen 24 embert tartóztatott le a két nap alatt, hárman megsérültek.

A június 14-i tüntetés után az emberek spontán gyülekezni kezdtek az elnöki hivatal épülete előtt.

Az Occupy Bulgaria Facebook oldalán, amelynek több mint 14 ezer követője van, 44 fotót osztottak meg a június 14-i tüntetésről.

A bolgár netezők az Avaaz aláírásgyűjtő oldalon Arra kérjük Bulgária köztársasági elnökét, hogy vétózza meg az új erdőtörvényt, és vessen véget annak, hogy a kormány szégyentelenül támogatja az oligarchákat [en] címmel indítottak petíciót.

A harmadik tüntetés június 15-én volt, a hozzá tartozó Facebook esemény itt található [bg], Orlov-hídi blokád 3. címen.

Írta Ruslan Trad · Fordította Le Marietta

         szólj hozzá

Címkék: bulgária természetvédelem oligarchák erdőtörvény global voices online

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Város: jövőtlen apokalipszis az otthontalanságba

PPJ         2012.06.22.

"Nobody is home in the cities of the future."
"Come see: this is what happens when money and market, alone, guide the way we live."

Senki sincs "otthon" a jövő városaiban.
Gyere lásd: ez történik, amikor egyedül a pénz és a piac irányítja az életünk útját.

http://24.media.tumblr.com/tumblr_m4htl3OEtB1rpiwmyo1_500.jpgEgyik bejegyzése a The New York Times-ból idéz, melyben "Slumburbia"-ról írnak. Senki sincs "otthon" a jövő városaiban. A kvázi "Laissez-faire" hozzáállás tönkre tette a városokat, a legproblémásabb szuburbán slum-okat (szlömöket) hzva létre. Gyere lásd: ez történik, amikor egyedül a pénz és a piac irányítja az életünk útját.

Nem kell sokkal lejjebb görgetni, hogy az elkövetkező környezeti, társadalmi és gazdasági apokalipszisre tervezett városokról olvassunk. Vagyis a kurrens építészeti szemlélet magába foglalta az ökológiai katasztrófa fejünk felett lebegő súlyos közelségét, és még időben elkezdene ennek mentén tervezni!

A The Salton Sea esete például teljes mértékben ilyen: egy elhibázott városvízió ökológiai katasztrófába torkollva.

Az idióta turisták meg úgyis elsőként fognak áldozatul esni bármilyen gebaszban.... :) Persze sajnos ennél sokkal mélyebb következtetéseket lehet levonni ebből a hiperrealitást és a valóságból kilépni vágyást mutató fotóból.

http://24.media.tumblr.com/tumblr_m2nevdx8mE1qctjcvo1_500.jpg

Mennyivel jobban járnánk mindannyian, ha a természetes építkezést alkalmaznánk?! Bámulatos módon fejlődhetne az emberiség!  

"Natural Architecture; an emerging art movement that is exploring mankind's desire to reconnect to the earth, through the built environment. It aims to create a new, more harmonious, relationship between man and nature by exploring what it means to design with nature in mind."

Természetes Építészet. Egy feltörekvő művészeti mozgalom, amely az emberiség vágyait vizsgálja, hogy visszakötődjön a földhöz, az épített környezeten keresztül. Célja, hogy egy új, harmonikusabb, kapcsolatot hozzon létre ember és természet között, annak feltárásával, hogy mit jelent a természetet szem előtt tartva tervezni.

         szólj hozzá

Címkék: város apokalipszis természetvédelem építészet ökológiai katasztrófa fenntarthatóság humánökológia urbanizmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

PPJ         2012.06.17.

http://files.myopera.com/Bj%C3%B6rni/albums/2400771/An%20aerial%20view%20of%20deforestation%20at%20Indonesia%27s%20Sumatra%20island.%20Indonesia%20and%20Australia%20launched%20a%20$30%20million%20project%20to%20fight%20deforestation%20in%20Sumatra.jpgTermészetvédelmi térinformatika. Hasznos, mert segít megérteni a folyamatok térbeli kiterjedettségét, ütemét, természetre gyakorolt hatásunk szemléltetését! De vajon mire szinte valós időben közvetítjük az eseményeket, addigra nem épp a végét járja a történet? Utolsó rúgásait dokumentáljuk a természetes rendszereknek? Majd csak akkor hisszük el, hogy le kellett volna állnunk, mikor a ma ismert legtöbb fajról, tájról és közösségről végérvényesen bejelentjük, hogy finom műszereink és módszereink nem találják és sikeresen kiirtottuk?!!!

Az alábbi cikk a Global Voices Online csapatának eredménye, köszönet a magyar tagoknak a nyelvünkre fordításért, hogy meghallhassuk a világ hangját!

Indonézia: A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

Nemrég létrehoztak egy olyan új térképes eszközt, ami Indonéziában Szumátra szigetének nagyarányú erdőfogyását dokumentálja. Szumátra, a világ egyik legnagyobb szigete, ismert arról, hogy ez az egyetlen hely a Földön, ahol elefántok, rinocéroszok, tigrisek és orángutánok élnek egymás mellett. Szumátra gazdag biodiverzitása komoly fenyegetéssel néz szembe, lévén, hogy 1985 óta a sziget természetes erdőtakarójának 50%-át kipusztították, köszönhetően az agresszíven terjeszkedő pálmaolaj-termelésnek. (Pálmaolaj gyorstalpaló egy, kettő.)

Az eszköz célja, hogy növelje a földhasználat átláthatóságát Szumátrában, mivel 1985 óta a sziget a mezőgazdaság növekedése, a bányászat, a cellulóz- és papírgyártás, illetve a pálmaolaj ültetvények miatt elvesztette erdeinek durván a felét. A szumátrai erdőfogyás nagyszámú meghatározó állatfajt veszélyeztet és óriási mennyiségű szenet bocsát ki a légkörbe, hiszen az erdőkre tekinthetünk élő szén-raktárakként!

A cél az, hogy hozzáférhetőbb adatrendszert hozzanak létre a sziget különleges természetvédelmi értékeiről, az erdők kimagasló diverzitásáról, a lenyűgöző vadéletről és az óriási mennyiségű szén-dioxidról, ami mélyen el van zárva a tőzeges talajban.

Ezzel az adatbázissal átláthatóbbá kívánjuk tenni a fenyegetéseket, amikkel ezek az értékek szembenéznek, azonosítani szeretnénk az erdőirtás mozgatórugóit, az élőhelyek pusztulását, illetve a tőzeg szén-dioxidjának felszabadulását.

Alább Szumátra 1985-ös erdő lefedettsége látható, ami 2009-re jelentős csökkenét mutat!

sumatra deforestation.gif

Szumátrán az erdők kiirtása olyan állatokat fenyeget, mint például a rinocérosz. Az 1980-as rinocérosz populáció méretéhez képest 2007-re a számuk jelentősen lecsökkent!

sumatra rhinoceros extinction.gif

Az 1790 és 1973 közötti helyi jelentések alapján a szumátrai rinocérosz eredetileg a sziget minden tartományában előfordult.
Az 1980-as évek végére számuk drasztikusan lecsökkent.
2007-ben az indonéz Erdészeti Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy nyolc szumátrai rinocérosz populáció teljesen eltűnt, a teljes populáció pedig már csak 145-200 példányra tehető.

Olvasd el a teljes cikket!

         47 hozzászólás

Címkék: természetvédelem térinformatika fenntarthatóság rinocérosz szumátra global voices online

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása