Két írás jelent meg egyidejűleg az Átlátszó.hu szabad oknyomozói internetes lapban. Darvas Béla "Tudomány alulnézetben" című cikkében elmeséli azokat az eseteket, amikről idáig nem szól(hatot)t. Olvashatóvá teszi azt, hogy miként működik a kommunikáció, ha olyan terület jelentkezik közlésre, amelyen masszív érdekviszonyok (termék) rendezik be hátteret (hirdetők). Mindkét cikket olvasásra ajánlja azoknak, akik a módosított növények körüli ügyeket és játszmákat világosan szeretnék látni.
Ahogy írja: Ez a megszólalásom egy eddig meg nem jelent tényfeltáró írásunkért szól, amit 2011 szeptemberében próbáltunk Székács Andrással közölni, amikor a hazánkba beszállított vetőmagok (szója és kukorica) géntechnológiai úton módosított (GM) magokkal való szennyezésének ügye már elég világosan átlátható volt. Bár bennünket a médiában folyó közjátékoknál sokkal jobban érdekel az a téma,amiről tényszerűen írtunk, és ami az alább vázolt sorsra jutott, eljött az ideje annak, hogy bevigyem a nyilvánosságot abba az információs szélcsatornába, ahol hosszú ideje dolgozom, hogy a saját példáinkon keresztül láthatóvá tegyem, mibe ütköznek ma azok, akik a növényi géntechnológia tényeit kommunikálják. Vonatkozik ez annak előnyeire és hátrányaira is.
E cikk melléklete a Nemzeti Érdekben meg nem jelent írásunk: Darvas Béla és Székács András „A géntechnológia vetőmagháborúja" írása az alábbi linken tekinthető meg:
Nem közvetlenül a lápot érinti, de az önkormányzat és annak környezetvédelmi hozzáállása tekintetében nem közömbös a januárban megszavazott helyi rendelet elemzése. A szóban forgó rendelet - véleményem szerint - nem a védelem szak- és jogszerűbbé tételét, hanem felszámolását célozza. A rendeletet törvénysértőnek találta a Pest Megyei Kormányhivatal is, amely beadványom nyomán törvényességi felülvizsgálatot végzett. Az ügyről írt összefoglalóm a Dunakeszi Hírhatáron olvasható:
Hadd kérjek mindenkit, hogy terjessze az írást, jó lenne ellensúlyozni a sikerpropagandát.
Üdvözlettel: Sarkadi Márton
A hír nem meglepő. Már a rendelet megszavazásakor tudni lehetett, hogy a jobbikos Nyíri Márton által előterjesztett rendelettervezettel baj van. E sorok írója a testületi ülés előtt levélben felhívta Molnár György jegyző, Passa Gábor főépítész és a képviselők többségének figyelmét a rendelettervezet hibáira. Levelére (természetesen) nem kapott választ, a szavazás pedig annak rendje-módja szerint a fideszes képviselők egyhangú támogatása eredményeként a rendelet elfogadásával zárult.
Mi is a baj a rendelettel? Egyszerűen összefoglalhatjuk: valójában nem az értékek védelmére irányul, hanem az 1993-ban megszavazott védelem felszámolására. Természetesen nem direkt támadásról van szó. A rendelet gyönyörűen cizellált formában tálalja a helyi védelem célját és fontosságát. Hosszan értekezik mindenféléről, amit egy ilyen célú rendelet általában szabályoz. Összességében azonban egy szépen feldíszített ajándékosdobozhoz hasonlít – amely nem tartalmaz semmit. A lényeget ugyanis a rendelet melléklete jelenti, amely a védelem alá helyezett objektumokat sorolja fel. Itt azonban a területi védelem kategóriája üres, az egyedi védelem listájában pedig mindössze a Városháza épülete (Fő u. 25, 4248 hrsz.) és az ún. „Délker-raktár” (Kistemplom u; 3035/14 hrsz.) árválkodik.
Kíváncsiak leszünk milyen reakciót vált ki mindez az önkormányzati képviselőkből. Nyíri Márton a jobbik weboldalán nagyon "futtatja" a rendeletét, amiről most kiderült, hogy törvénytelen! Önmagát, és pártját Dunakeszi egyetlen zöld szervezetének mondja saját propaganda újságjában. Mi viszont úgy látjuk, hogy ezek után talán le kellene mondania a környezetvédelmi tanácsnoki megbízatásáról!
Eric Packer (Robert Pattinson) egy 28 éves milliárdos. Mindene megvan, amire csak vágyhat. Amije pedig még nincs, azt bármikor megveheti. Információt szerez, és szörnyű dolgokat művel vele. Más szóval tőzsdézik. A filmben bemutatott sorsfordító napon a legmodernebb eszközökkel felszerelt fehér luxuslimuzinjával nekivág a városnak cége központjából a Nagy Alma másik végébe, apja régi borbélyához egy hajvágásra. Az utazást azonban lassú araszolássá teszi az elnöki konvoj vonulása, a hirtelen kitört utcai zavargások és egy szufi rapsztár temetési menete. És ha ez még nem lenne elég, Eric egész vagyonát elvesztheti aznap a jüan árfolyamának előre nem látott (vagy mégis?) emelkedése miatt. A legközvetlenebb veszélyt azonban egy ismeretlen merénylő jelenti, aki Eric életére tör. Ezen a szép lassan apokaliptikussá fokozódó napon dől el minden.
Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át az óceánok védelmére az Óceánok Világnapjának jelölték ki. Ezen a napon mindenütt a tengeri élővilágértékeire és napjainkban történő pusztulására hívják fel a figyelmet. A vetítésre kerülő dokumentumfilm a tengerek túlzott halászatára, a fogyasztói szokásokra és személyes felelősségünkre is rávilágít. Milyen hatása van a világtengerek túlzott halászatának környezetünkre, táplálékunkra és a jövőnkre? Charles Clover alámerült, hogy bemutassa a dermesztő valóságot a Föld tengereinek kifosztásáról.
Radioaktív szennyezéseket találtak a Kalifornia partjainál fogott kékúszójú tonhalakban, amelyek még a tavalyi fukushimai atomkatasztrófából származnak. A halak a szennyeződést még a japán vizeknél vették fel, mielőtt az óceán másik pontjára úsztak volna. Ez az eset is jól mutatja, hogy a vándorló fajok hogyan képesek elvinni a szennyeződéseket a világ távoli részeire is akár.
A tonhalak a szaporodási idejüket töltik a japán vizeknél, és egy-két év után elindulnak a Csendes-óceán keleti része felé táplálkozni. Mindegyik halban megemelkedett szintű cézium-134 és cézium-137 izotópot mértek. A cézium-137 izotóp az atomrobbantási kísérletek eredményeként van jelen a tengerekben, míg a cézium-134 izotópnak csak két év a felezési ideje, ezért a szennyezés valószínűleg Fukushimából származik. A cézium-koncentráció nagyjából a 10-szerese volt ahhoz képest, mint amiket a katasztrófa előtt mértek a tonhalakban.
It is a holistic vision for the city that reduces carbon dioxide emissions by transitioning energy production away from coal and toward biomass, wind and solar energy, while also reducing energy consumption and improving energy efficiency in transport, housing, heating and industry.
Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában (3. kép). A második helyen a szinte nehéziparmentes Stockholm áll, a világ egyik legtisztább városa, jó minőségű épületekkel, zöld közterekkel és alacsony CO2-kibocsátással. Ezt követi a norvég főváros, Oslo, ahol a legkevesebb a CO2-kibocsátás mértéke, az alternatív energiák használata a tömegközlekedésben igen jelentős, valamint itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, azaz a PPP, megközelítve a 60 eurót. A negyedik Bécs az egy főre jutó zöldfelület nagyságával, átgondolt vízkezelési stratégiájával, valamint a megújuló energiák innovatív használatával és fejlesztésével (Energy Vision 2050 és Roadmap 2020 programok). Ezt követi a kerékpárváros Amsterdam, majd a környezetre káros hatást alig gyakorló szolgáltatás-orientált, üzleti tevékenységű Zürich. A top tíz további helyezettjei sorrendben Helsinki, Berlin, Brüsszel, végül Párizs.
"Humans have already converted about 43 percent of the ice-free land surface of the planet to uses like raising crops and livestock and building cities, the scientists said. Studies on a smaller scale have suggested that when more than 50 percent of a natural landscape is lost, the ecological web can collapse. The new paper essentially asks, what are the chances that will prove true for the planet as a whole?"
- Nyugalom emberek, már nincs sok hátra! :) Már csak egy kicsi kell és kész a remekmű! :)) - Csak nehogy a nagy gazdasági meg mindenféle egyéb világválság miatt ne sikerüljön legyűrni azt a maradék 7%-ot. Igazán kár lenne :) - Á, kolléga. :) Céljaink közösek, előre a siker és fejlődés útján!
18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!
Az alábbi szöveg forrása az Index.hu és a WWF.hu - a jelentés PDF-je itt is elérhető arra az esetre, ha a WWF szerverei nem bírnák...
Az űrből nézve is csak egy Földünk van?
Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.
A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait.
"Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást - mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is" - mondta el Kuipers.
A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.
Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.
Rio+20?!
A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.
"Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek - kormányok, városok, vállalatok - számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Csökkenő sokféleség = növekvő globális rendszer instabilitás!
A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.
Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről ad számot.
Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)
A szakadék felé rohanva
A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.
Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.
Nincs megállapodás
A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.
Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.
Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.
"Csak a Kárpát-medencében élő állatfajokat mutat be az Endemica Hungarica (Magyar bennszülött) című magyar természetfilm, amelyet húsvétkor tűz műsorára az m1 közszolgálati csatorna. Négy éven keresztül forgatták a NatFilm Hungary produkció alkotását, amely olyan alig ismert állatfajokat mutat be, amelyek a Kárpát-medencében, a Duna vízgyűjtő területén alakultak ki, vagy a távoli múltban Európa más részéről érkeztek, és ezen a területen fejlődtek tovább.
A mintegy 35 perces filmen a nézők eddig soha nem látott felvételeket láthatnak, amelyek a Földön máshol nem élő állatok viselkedésével, táplálkozási szokásaival, és szaporodás ismertetnek meg. Mosonyi Szabolcs, a film rendezője és operatőre, valamint Bagladi Erika a forgatókönyv írója kis, különálló történetekben mutatja be a ritka, és fokozottan védett fajokat, amelyek között szerepet kapnak rovarok, puhatestűek, szivacsok, kígyók, rágcsálók. A nézők megismerkedhetnek az állatok változatos élőhelyeivel, kirándulást téve Magyarország hegységeiben, folyóinál, és természetvédelmi területein." - Írja a Comment.com
"Négy éven át forgatták azt a filmet, amely bepillantást enged bennszülött, azaz endemikus állatfajaink életébe. A lebilincselő képsorokon olyan lényekkel ismerkedhetünk meg, amelyek legtöbbjének még a nevét sem hallottuk, pedig az egész földkerekségen csak itt, a Kárpát-medencében található meg." - írja a NatGeo
Olvashatóvá teszi azt, hogy miként működik a kommunikáció, ha olyan terület jelentkezik közlésre, amelyen masszív érdekviszonyok (termék) rendezik be hátteret (hirdetők). Mindkét cikket olvasásra ajánlja azoknak, akik a módosított növények körüli ügyeket és játszmákat világosan szeretnék látni.
18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!
Utolsó kommentek