Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúkfenyegetik.
* Az olvadó Északi-sarkvidék: Eltűnőben van az Északi-sarkvidék jege, amelytől mindannyiunk élete függ. Az elmúlt 30 évben elvesztettük a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyedét.
* Olajfúrás: Az Északi-sarkvidék az új olajláz helyszíne. Többek között a Shell, a BP, az Exxon és a Gazprom is hajlandó lenne egy pusztító olajkiömlést megkockáztatni mindössze három évre elegendő olajért.
* Ipari halászat: Az ipari halászflották elkezdték a vonóhálós halászatot az Északi-sarkvidék vizein. A helyi lakosok évezredeken át fenntartható módon halásztak ugyanitt, de ez veszélybe kerülhet, ha hagyjuk, hogy a halászati óriáscégek kizsákmányolják a Jeges-tengert.
* Háború: Az Északi-sarkvidék nemzetei már készülnek a lehetséges összetűzésekre. A Wikileaks-táviratok arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok „növekvő katonai fenyegetettségről" beszél az Északi-sarkvidék kapcsán, Oroszország pedig „fegyveres beavatkozást" jósol a jövőben.
Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.
Hasonló akciók zajlottak Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Argentínában, Mexikóban és a világ számos egyéb pontján is ezen a héten. Az aktivisták „El a kezekkel az Északi-sarkvidéktől” és „Get the Shell out of the Arctic” feliratú transzparenseket lógattak le a benzinkutak tetejéről, ahol egy aktivista jegesmedve is feltűnt.
Van számos olajtársaság, ami csak annyira mocskos mint egy átlagos multi, de a Shell és az EXXON (ismertebb nevén: E$$O) kétségbeesett küzdelmet folytat a leggonoszabb cég címéért. Tudósok és politikusok lefizetése, véreskezű diktatúrák jóbarátsága, katonai szabadcsapatok felbérlése a szülőföldjeiket védő bennszülöttek ellen: mind-mind hozzátartozik a munkájukhoz. Csak a Shellnek egy év alatt 200 regisztrált olajkitörése volt, el lehet képzelni, hogy hánynál tették rendbe a környezetet, kártalanították a helyi lakosokat. - Írja a Greenpeace blog
A Shell a következő hetekben kutatófúrásokat tervez végrehajtani két helyszínen, a Beaufort- és a Csukcs-tengereken, az Északi-sarkvidék alaszkai térségében. A Shell bevallottan nem áll készen egy esetleges Mexikói-öbölhöz hasonló olajkiömlés feltakarítására, amely beláthatatlan következményeket okozna a sérülékeny sarkvidéki ökoszisztémában.
Az Északi-sarkvidéken fokozottan jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. A sarki jég mennyiségének 75 százaléka eltűnt az elmúlt 30 évben. A 75%-os adat a jégtérfogat 1979. szeptemberi minimuma és a 2011. szeptemberi minimuma közötti különbséget jelenti. Az adatot Axel Schweiger, a világ élvonalához tartozó washingtoni Polar Science Center kutatója és egy másik vezető tudós, Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem professzora is megerősítette. Több információ a jéggel kapcsolatban itt található . A jégolvadás következtében az itt élő jegesmedvék már a kihalás szélén állnak, a zsugorodó életterük miatt a faj körében ma már a kannibalizmus is megjelent. Ez egy óvatos becslés, valójában még sokkal hamarabb is eltűnhetnek. Erről több információ itt.
Ha a Shell idén nyáron sikerrel jár az olajfúrásokkal, az beindíthatja az északi-sarkvidéki „olajlázat”. Az orosz olajóriás, a Gazprom szintén tervez olajfúrásokat a Jeges-tenger területén ebben az évben, és más olajipari óriások is vállalkoznának az összesen háromévnyi olajmennyiség kitermelésére.
A francia környezetvédelmi tárca élére kinevezett Nicole Bricq beiktatásának dokumentumain még friss volt a pecsét, amikor a Shell Francia Guyanára tervezett fúrásait egyetlen tollvonással áthúzta. Indoklásában valós tényekre alapozott kételyt fogalmazott meg: túl nagy a kitermelés környezeti kockázata Francia Guyana partjainál, felülvizsgálatot kér. A hazai környezetvédőkkel sem volt ideje koccintani, amikor a Rio+20 környezetvédelmi konferenciáról visszatérve újabb pecsétes papír érkezett hozzá: áthelyezték a külügyi tárca élére. Pár nappal később miniszterelnöki utasításra mégis kiadták az engedélyeket, melyeknek felülvizsgálatát szorgalmazta Bricq. Szinte vágtat az új francia kormány.
Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse elmondta: „A sarkvidéken az olajkitermelés még a szokásosnál is veszélyesebb – jó példa erre, hogy bár a fúrások még meg sem kezdődtek, a Shell egyik fúróhajója már zátonyra is futott Alaszka partjainál. Nem engedhetjük, hogy a Föld jégszekrényeként is szolgáló, szinte egyetlen, még érintetlen területet is feldúlják a rövidtávú ipari érdekek miatt. A világnak búcsút kell intenie az olajnak és a megújulók felé kell fordulnia.”
A Greenpeace június 21-én világméretű kampányt indított azért, hogy az Északi-sarkvidéket védetté nyilvánítsák. Az ENSZ segítségével a szervezet 20 évvel ezelőtt már elérte, hogy az Antarktisz nemzetközi védettséget kapjon.
300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.
Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tendencia csak az európai Közös Agrárpolitika valódi zöldítésével fordítható meg, amely érinti a közvetlen agrártámogatásokat és a kötelezően vidékfejlesztésre fordított pénzek arányát is. A jelenlegi agrárpolitika a vegyi anyagok túlzott használatával, a környezet sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket eredményezett a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben.". Nagy Károly, az MME monitoring és kutatási csoportvezetője hangsúlyozta: „az egyes madárfajok állománycsökkenése messze nem csak az ornitológusok és a madármegfigyelők problémája. A csökkenés környezetünk állapotának drasztikus leromlását jelzi, ami mindenkit cselekvésre kell, hogy ösztönözzön".
Az adatokat megalapozó mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator), 37 agrárélőhelyhez köthető madárfaj állományának vizsgálatát tartalmazza. Ezek közül 22 faj egyedszáma mutat csökkenő tendenciát. 39 millióval kevesebb mezei pacsirta élt Európában 2010-ben, mint 1980-ban, állománya 2 százalékkal csökkent évente. A mezei veréb állománya évi 2 százalékkal, összesen 38 millió egyeddel csökkent. Ennél is jelentősebb a kenderike állományvesztesége, 3 százalékos éves csökkenéssel 25 millió egyedük tűnt el az európai élőhelyekről.
Az MME 2005 óta szolgáltat adatokat az európai programhoz. A Mindennapi Madaraink Monitoringja keretében több száz önkéntes végez reprezentatív felméréseket hazánk főbb élőhelytípusain. Ezekből az adatokból számítják ki monitoring szakértők a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozási indexét. Az agrár-élőhelyeken gyakori madarak közül hazánkban is egyre több faj állománya van hanyatlóban. 1999 óta 61 százalékkal csökkent a füsti fecske, 54 százalékkal a tövisszúró gébics és 24 százalékkal a mezei pacsirta országos állománya.
Katt a képre a nagyobb méretért!
Katt a képre a nagyobb méretért!
Budapest, 2012. július 17. További információ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nagy Károly: 06-30-906-6285
Környezet- és természetvédő szervezetek május 29-én egy értékelést adtak át a kormányzat két éves környezetpolitikai tevékenységéről a Miniszterelnök képviselőjének. A dokumentumot Illés Zoltán államtitkárnak is eljuttatták. Hivatalos választ nem, de hazugsággal vádolást kaptak, ezért nyílt levelet írtak. (Forrás: Greenfo.hu)
[Zöld bizonyítvány átadó az orbáni környezetpolitikának - Képgaléria]
Dr. Illés Zoltán államtitkár úr részére Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest
Tisztelt Államtitkár Úr!
Környezet- és természetvédő szervezetek 2012. május 29-én egy értékelést adtak át a kormányzat két éves környezetpolitikai tevékenységéről a Miniszterelnök Úr képviselőjének, amely dokumentumot közvetlenül Önnek is eljuttattunk. A mai napig semmilyen hivatalos választ sem kaptunk a dokumentummal kapcsolatban.
A Magyar Országgyűlésben 2012. június 25-én elhangzott egy interpelláció a civil értékelés ügyében, amelyre Ön válaszolt Dr. Fazekas Sándor nevében. A válasz keretében Ön ezt mondta: „Ezt az egész példát csak azért mondom, mert ennyi hazugság van abban a jelentésben, amelyet a civil szervezetek elkészítettek. Tehát még ebben az egyetlenegy dologban, amit naptár szerint bizonyítani lehet, se mondanak igazat; megnéztem az összes többi oldalon, 16-17 pontban állítanak valótlanságot.”
Az értékelési dokumentum kialakításában kilenc szervezet harminc szakértője vett részt, az állásfoglaláshoz összesen negyvenkét civil szervezet csatlakozott. Meggyőződésünk, hogy megalapozott anyagot tettünk le a kormány asztalára, azzal a céllal, hogy segítsük a környezetpolitika megerősödését a kormányzati munkában. A kormány civil értékelése (530 KB pdf)
Mint minden összetett anyagban, a kormányértékelésben is lehetnek olyan részek, amelyek félreértésre adnak okot, azt az állítását azonban határozottan visszautasítjuk, hogy a civil szervezetek hazudtak. Kérjük, hogy amennyiben az értékelés egyes állításait Ön vitatja, akkor érveit szíveskedjék levélben tudomásunkra hozni. Kérjük, hogy biztosítson lehetőséget a környezetügyi államtitkárságot illető értékelési részek személyes megvitatására. Kérjük azt is, hogy a más tárcákat érintő részekkel kapcsolatban kérje meg az illetékes tárcákat a válaszadásra.
Üdvözlettel, Farkas István, Magyar Természetvédők Szövetsége, Graczka Sylvia, Humusz Szövetség, Halmos Gergő, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Lajtmann Csaba, Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség, Lukács András, Levegő Munkacsoport, Szalay Tímea, Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Szegfalvi Zsolt, Greenpeace Magyarország.
Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúk 
Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.
300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.
Dr. Illés Zoltán államtitkár úr részére
Utolsó kommentek