PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

PPJ         2014.05.12.

Hogyan él a csirke, mielőtt a tálcára kerül? Az Origo Gasztro Táfelspicc oldaláról vesszük át az alábbi szemléletes ábrákat, melyeken a tömegtermelt nagyipari "ínyencségek" előállításának körülményeit mutatják be. Bezártság, kínzás, stressz: avagy olcsó húsnak híg a leve.

Ahogy Péter Anna és Murányi János fogalmaz a Táfelspiccen: "Az ipari körülmények között tartott állatok életét nem a természetes igényeik, hanem a jogszabályok és a profit határozzák meg. Jogszabályok, amelyekben négyzetméterek és rácssűrűségek vannak, ha pedig egy tehén nem ad elég tejet, megy a levesbe, hiába élne még 20 évig. Ez egy ilyen sport, de ha már megeszik a végeredményt, érdemes tisztában lenni a háttérrel is."

Hogy ne csak másolásnak és más tollával való ékeskedésnek tűnjön ezen poszt, felhívjuk a figyelmet ezen témában a GreenR-en eddig általunk bejegyzettekre:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...

Az ökológiai téveszmék eloszlatására, valamint a nagyipari húsevők VS. antitradicionális vulgárvegák ál-párbajának feloldására pedig ezen posztunkat ajánljuk figyelmetekbe:

Nem mulathat hurkabulin a magyar? Íme egy megoldás a Fogas-kérdésre!

A ketreces tartásban élő tojótyúk (tojáson 3-as kód)

A grillcsirke

A tejelő tehén

A hússertés

A vágónyúl

PPJ         2014.05.06.

Kínának továbbra sem kell az amerikai génmódosított kukorica - Agrárszektor.hu

Újabb szállítmány importját törölték. Továbbra sem engedélyezi Kína az Egyesült Államokból érkező bizonyos típusú génmódosított kukorica importját. Az előző heti szállítmány törlését követően november óta már több mint 1 millió tonna tengeri behozatalát törölték – írja a Reuters.

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Kína mintegy 221 400 tonna amerikai kukorica importját mondta vissza az előző héten, mellyel már több mint 1 millió tonnára emelkedett a törölt kínai megrendelések mennyisége. A távol-keleti ország a Syngenta AG MIR 162 tipúsú génmódosított kukoricát rakta tiltó listára annak ellenére, hogy a világ többi meghatározó importőr országában átment a szűrőn.

Elemzők szerint a szállítmányok visszamondásában ugyanakkor a magas raktárkészletek, a madárinfluenza miatt visszaesett kereslet, a magas árak és a lassuló kínai gazdaság is jelentős szerepet játszhatnak.

Kína visszaküld egymillió tonna génkezelt kukoricát - Hídfő.net

Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

PPJ         2014.04.20.

Idézet Lord Northbourne: Pillantás a mezőgazdaságra című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely (A műhely honlapján bevezetést olvashatunk a tudatökológia alapelveibe.)

"... Mindazonáltal úgy tűnik, a mennyiségi és mulandó területen elért vívmányaink pillanatnyilag elhomályosították a kvalitatívtól és a múlhatatlantól való függésünket, így zavarva össze tájékozódó képességünket, akadályozván a jó szándékú cselekvést.

Mi köze mindennek a földműveléshez? Valójában minden; mégpedig ama kettős okból kifolyólag, hogy a földi átalakulások eredményeképpen létrejövő termőföld képezi fizikai alapját, s hogy a minőség mennyiséghez való viszonya – nem csupán a mezőgazdaság végtermékeiben, hanem problémáinak megközelítési módjában úgyszintén – sokkal közelebbről érint mindannyiunkat annál, mint az emberek többsége gondolná. Ugyanis pusztán a biológia és a közgazdaságtan szempontjából is a földművelés képezi az emberi élet alapját ezen a bolygón, s így van az utolsó nagy geofizikai kataklizmát követő népszaporulat óta, melynek során túlléptük a szűz Természet élelmiszer-előállító képességének határait. Miután meghonosodott, az ember és Természet közötti viszony fő kifejeződése lett; minden egyéb emberi tevékenység mintha csak belőle nőtt volna ki és tőle függene. Ezek nélkül még megvolnánk, de mezőgazdaság nélkül nem, ennélfogva sokkal közvetlenebbül és sokkal szorosabban érint minket, mint bármely más tevékenység. Életünk és szemléletmódunk minősége visszatükröződik benne, s viszont, a földművelés minősége is kifejeződik az előbbiekben. Ezt a nyilvánvaló igazságot kezdte beárnyékolni az ipari fejlődés csábítása és zűrzavara, ám a világ népességének gyors növekedése mennyiségi aspektusában most újra ránk kényszeríti. Még nem teljesen megvilágított okokból kifolyólag az ilyesfajta növekedés mindig társulni látszik egy ipari forradalommal. Hihetetlenül rövid idő alatt az ipari fejlődés majdnem minden nemzet célkitűzésévé vált, és egy ilyen törekvésről, ha egyszer meghonosodott, nem könnyű lemondani, különösen ha célja a jómód és a vagyon, amely hatalmába keríti. Következésképpen, noha néhány évtizeden belül világméretű éhínség veszélyével kell szembenéznünk, továbbra is egyre növekvő arányban áldozzuk pénzünket és energiáinkat különféle fejlesztésekre az ipar területén, melynek igényei kielégíthetetlenek. Az ipar folyamatosan újabb vadhajtásokat hoz, amelyek csak fokozzák a világ élelemmel való ellátásának problémáját azáltal, hogy új lehetőségeket és ezekkel együtt újabb vágyakat teremt. Elég különös módon – bár meglehet, ebben egyáltalán nincs semmi különös – a legújabb vágyak és kívánt dolgok a legdrágábbak és a legabszurdabbak, így például a színes televízió, az egyre gyorsabb utazás és az emberek eljuttatása a Holdra. A jelszó az önmagáért való haladás lett, s ez leggyorsabban csak valaki más kárára érhető el. Ha mindenki erre törekszik, a különböző – nemzeti vagy másféle – csoportok érdekei közötti rivalizálás mindenütt elmérgesedik, és a háborúra való készülődés, legyen az „hideg” vagy „tüzes”, az erőforrások legfőbb kiaknázójává válik. ..."

Idézet Friedrich Romig: Itt a végünk? - Az ökológiai katasztrófa és annak háttérokai című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely 

"A „piacgazdaság” gyorsabban égeti el a közösségi etikát és a közösségi érzést, mint az ipari társadalom a fosszilis energiaforrásokat. A „piacgazdaság” nem tűri az „etikai szószt”, amellyel egyesek – mint például Peter Koslowski – köríteni akarják. Az, hogy a „piacgazdaságot” „szociális”, sőt „ökoszociális” jelzővel akarják leplezni, hosszabb távon kudarcra van ítélve: a globális verseny és a piacgazdaság bármilyen erős szociális hálót képes széttépni."

Idézet Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban című írásából - ÖkoKLIKK.hu

"A szellemvilág elsődlegessége és az anyagi világ másodlagossága jól tetten érthető, ha az ősi kultúrák mezőgazdasági fejlettségét vizsgáljuk. Ne felejtsük, hogy a „kultúra” eredeti jelentése és tartalma, a „cultivare” leginkább a természetbeni munkálkodásra vonatkozott, a műveléssel volt kapcsolatos. A művelés eredeti, ősi értelme a tájra, mint szellemi kivetülésre tekintett. Az ember ezáltal nemcsak a tájat művelte, hanem önmaga és a világ szellemét, szellemiségét. A tájra egyfajta kiterjesztett tudatként tekintő ember számára egyértelmű volt, hogy a művelés aktusa a szellemi és anyagi szférák együttes virágzásához vezet. Ma már a történeti ökológia tudományának segítségével igazolni is tudjuk, hogy a földi bioszféra életében, ezen ősi értelemben vett „mezőgazdaság”, mint „kultúra”, a biológiai diverzitás (a faj és fajtagazdagság) növekedését eredményezte! Bár manapság érthető okokból és nem is alaptalanul szeretik az embert oly sokan egy „romboló és pusztító lénynek” beállítani, azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy földtörténeti értelemben és földtörténeti nagyságban az emberiség képes volna olyan kultúrára (művelésre), ami a bioszféra biológiai diverzitását úgy növelné, hogy közben saját élelmezési és egyéb javai is bőven kielégítően rendelkezésre állnának! Ez egy olyan pozitív öngerjesztő folyamat, amiben a szellemiség művelése jelenti a kiutat az anyagi értelemben vett „korlátokból”."

Idézet Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? című írásából - MTVSZ.hu

"Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!"

PPJ         2014.04.11.

FELHÍVÁS
Magyarország jelen és jövendő Kormányához, Parlamentjéhez, közjogi méltóságaihoz, polgármestereihez, egyházi vezetőihez, pártjaihoz, civil szervezeteihez és népéhez
a MAGYAR FÖLD ÜGYÉBEN

A választási kampány elvonta a figyelmet arról a történelmi jelentőségű tényről, hogy 19 nap múlva - 2014. május elsején érvénybe lépnek a 2013. június 21-én botrányos körülmények között elfogadott FÖLDTÖRVÉNY* rendelkezései, melyek a kormányzati állítások ellenére megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt**, ami országunk, és létalapjaink lépésről lépésre való észrevétlen elvesztésének veszélyével fenyeget.

*2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról[1]
Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13111.pdf

**Idézetek a törvényből:

10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

5. § 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt;

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.

Ez a törvény ezen felül kiskapuival lehetővé teszi korlátlan méretű birtokok létrejöttét, mely társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt pusztító folyamatokat indít el. Vidéken a jövedelem egyedüli forrása a föld. Ha ezt kihúzzuk a közösségek, a vidéki családok alól – a megélhetésüket vesszük el. Ha a vidék nem él meg, akkor a város sem él meg. A vidékiek városokba áramlása felborítja a város egyensúlyát is – mindenkinek nem jut állás – így valakinek menni kell. Ezért keresi már 500.000 ember külföldön a megélhetését.

A földforgalmi törvény rendelkezései teljes mértékben ellentétesek a helyi gazdálkodó családok, a vidéki közösségek – így a nemzet érdekeivel is. Talán nem véletlen, hogy a törvény elfogadásakor lezajlott furcsa színjáték eredményeként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök nem szavazott a törvényről… Emiatt a törvény érvényessége is kétséges.

Orbán Viktor a 2/3-os felhatalmazás mellett érvelve a gyors döntéshozatalt említette a legnagyobb előnynek. Történelmi tény, hogy a választások eredményeként Orbán Viktor jelen és leendő kormányának is megvan a 2/3-os felhatalmazása – tehát nincs akadálya a földforgalmi törvény gyors – akár egy nap alatt történő megváltoztatásának.

Ha az alig több mint két hét múlva beinduló alattomos katasztrófát el akarjuk hárítani, akkor a földforgalmi törvény alábbi módosításaira van szükség még május elseje előtt:

1. Helyi gazdának (helyben lakónak) az számítson, aki 5 éve az adott településen él, cég esetében az legyen helyi, melynek 5 éve az adott településen van a székhelye. Ez alól a pályakezdő földműves se legyen kivétel. Ha az adott településen nincs jelentkező az adott földre, akkor léphessen be a szomszéd településen élő.

2. A helyi gazdaközösségbe csak azokat a - fentiek szerinti - helyi gazdákat, helyi cégeket számítsák, akiknek gazdasága legalább 60 %-ban az adott település közigazgatási területéhez tartozik.

3. A helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon 1 évre.

4. Minden, a településhez tartozó földügyletben (földbérlet esetén is) legyen döntő szava a helyi földbizottságnak.

5. Az állami hivatal csak a törvényességet ellenőrizze.

6. A döntéshozatali rendszer fentiek szerinti stabil, működőképes felállásáig, az üzemszabályozási törvény elfogadásáig - átmeneti földeladási tilalmat kell érvénybe léptetni.

7. A földforgalmi törvény egységesen vonatkozzon minden földügyletre - ne legyenek kivételek.

8. Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást. Ehhez szükséges annak meghatározása, hogy ki tartozik egy családba, egy érdekkörbe.

9. A földszerzési, földhasználati korlátozást olyan szinten határozza meg a törvény - amely figyelembe veszi azt, hogy a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás - ezért az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása kell, hogy a legfőbb cél legyen. Egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 %-a. Minden ezzel kapcsolatos kiskaput zárjanak be!

10. A rangsorban ne kerüljön a többiek elé az állattartó teleppel rendelkező gazda, ne szorítsa ki a többi gazdát a földszerzés, a fejlesztés lehetőségeiből, mert a növénytermesztéshez is földre van szükség.

Ezek a változtatások elegendő időt adnak arra, hogy kezdeményezni lehessen az EU-val a tárgyalásokat a moratórium meghosszabbításáról, arról, hogy a föld EU szinten kerüljön ki a tőke szabad áramlásának szabálya alól, valamint az élelmiszer önrendelkezésről. A földforgalmi törvény kapcsán megfogalmazott EU-kritikák miatt amúgy is elkerülhetetlenek a tárgyalások föld ügyekben – akkor már a fenti kérdések európai szintű felvetését Magyarországnak kellene kezdeményezni.

A földforgalmi törvény gyors megváltoztatása mellett alapvető nemzeti érdek az állami földekre kiírt – az Alaptörvény rendelkezéseit súlyosan sértő - pályázatok és eredményeik megsemmisítése is. Ezután a fenti elvek alapján – a helyi gazdaközösségekkel érdemben megtárgyalt, és általuk elfogadott - földpályázati rendszer kialakítására van szükség.

Csak így helyezhetjük biztonságba földjeinket, közösségeinket, jövőnket. Ennek érdekében meg kell mozdulni minden felelős állampolgárnak, minden felelős erőnek.

Magyarország, 2014. április 11.

Élőlánc Magyarországért
További információk: www.kielegyenafold.hu
Kapcsolat: Ács Sándorné agrármérnök - acsne.eva@gmail.com, Tel: 30 3850 379

A földtörvény válaszol - Kiélegyenaföld.hu

Mit mond a kormány és mit mond a földtörvény... a választ megtalálja ebben a dokumentumban.

Hazugságok és igazságok a földtörvényről - A Váralja Szövetség állásfoglalása

Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.

"Sosem gondoltuk mi azt komolyan"

A Parlament folyosóján hangzott el a fenti mondat egy köztiszteletben álló kormánypárti képviselő részéről a Nemzeti Vidékstratégiára - a kormány hivatalos programjára - vonatkozóan. A képviselő ezzel lényegében mindent elmondott Magyarország jelenlegi kormányáról.

Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez

Az Élőlánc Magyarországért által összesített tényekre tavaly május óta nem kaptunk érdemi választ a vidékfejlesztési minisztertől! Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot. Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja.

Korábbi GreenR bejegyzések:

Eladná az Országát? Tuti tippet kapott Csányitól? Aranykalászos gazda képzést végezzen!

Nocsak-nocsak... Milyen érdekes fizetett hirdetést dobott ki jobb oldalra a Facebook tegnap este a szemünk elé... Csak nem eladó lesz hamarosan az ország?! "Apróhirdetés" nagykutyáknak...

Új Trianon - Összefoglaló a Tisztesség és Emberség Szövetsége debreceni fórumáról

A Tisztesség és Emberség Szövetségének második 2014-es állomása Debrecenben volt. Felszólalóink voltak Ács Sándorné, Ángyán József, Horváth András, Kassai Zsolt és Léhmann György. Szeretettel várjuk további rendezvényeinken! Kassai Zsolt építész az Országos Területrendezési Terv, a földforgalmi törvény és a légiesülő határok miatt kialakuló "Új Trianonról" beszélt!

Földügy svindli - "második Trianon" közeleg!

Tanítsd az önellentmondást, Orbán! Még jó, hogy "az internet nem felejt"! Mit mondtál anno, mit véstél te most a földtörvénybe? Kinek is írod te a törvényt?! A jelzálog-hitelintézetek (bankok) KORLÁTLAN mennyiségű termőföldhöz juthatnak 'a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló' T/7979/216-220, 16. § (7) szerint. Ha juthatnak, jutni is fognak, mert 5-50-szor olcsóbb a magyar termőföld az EU-ban levő termőföldekhez képest, ahol nincs is eladó termőföld. Magyarországon pedig lesz eladó termőföld, mert a 2/3-os kormány azt szavaztatja meg. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK CSAK KORLÁTOLT MÉRTÉKBEN vehetnek magyar termőföldet, nem így a jelzálog-hitelintézetek (bankok) T/7979/216-220, 16. § (7). A KÜLFÖLDIEK VISZONT VEHETIK A MAGYAR TERMŐFÖLDET, T/7979/216-220, 10. § (1). At 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is… (az is le van írva, hogy hogyan!) ["Csányi Sándor megmondta, neki olyan földtörvény kell, ami számosállatonként további két hektár használati jogát éri az 1200 hektár felett." - Forrás: nol.hu __ Simon Attilától pedig egy idézet a földtörvényről 16 perc 16 másodpercnél ebben a videóban: "az álcázott módosító javaslat a tárca bevonásával került legyártásra." TESSÉK?!]