PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

PPJ         2014.05.06.

Kínának továbbra sem kell az amerikai génmódosított kukorica - Agrárszektor.hu

Újabb szállítmány importját törölték. Továbbra sem engedélyezi Kína az Egyesült Államokból érkező bizonyos típusú génmódosított kukorica importját. Az előző heti szállítmány törlését követően november óta már több mint 1 millió tonna tengeri behozatalát törölték – írja a Reuters.

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Kína mintegy 221 400 tonna amerikai kukorica importját mondta vissza az előző héten, mellyel már több mint 1 millió tonnára emelkedett a törölt kínai megrendelések mennyisége. A távol-keleti ország a Syngenta AG MIR 162 tipúsú génmódosított kukoricát rakta tiltó listára annak ellenére, hogy a világ többi meghatározó importőr országában átment a szűrőn.

Elemzők szerint a szállítmányok visszamondásában ugyanakkor a magas raktárkészletek, a madárinfluenza miatt visszaesett kereslet, a magas árak és a lassuló kínai gazdaság is jelentős szerepet játszhatnak.

Kína visszaküld egymillió tonna génkezelt kukoricát - Hídfő.net

Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.