Darvas Béla c. egyetemi tanár a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke
Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztató 2012. február 29, 12:00
A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdése: Miért fontos a hazai mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes ország vagyunk, és miért vezet ez konfliktusokhoz?
A GM-növények termesztésének konfliktusai
(a teljes dokumentum letölthető innen, az alábbiakban egy rövidített kivonat általam - a szerk.)
"...nem éri ma kritika a géntechnológiai úton módosított mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban. Más a helyzet a GM-növények területén, amelyek a takarmány és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyek kibocsátására (vetésére) kerül sor. Ebben a tekintetben Európa nem igazolta vissza az elsőgenerációs, növényvédelmi célú GM-növények gazdasági előnyeit. A 0-5%-os terméstöbbletért – amit a hazai ellenőrző vizsgálatokban mutattak ki – nem érdemes termeszteni ezeket az új fajtákat. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását. A GM-növények termesztése során igen fontos probléma a génáramlás/génmegszökés kérdése. Magyarországon a közelmúlt legnagyobb horderejű történése, a GM-fajtákkal szennyezett hagyományos vetőmagtételek (szója és kukorica) megjelenése, vetése, majd megsemmisítése volt. A Bt-növények folyamatos védelmet biztosítanak a célkártevő ellen. Ez azt jelenti, hogy a növényben a célrovarokat mérgező fehérje a kártevő megjelenésétől függetlenül termelődik, akkor is amikor arra nincs szükség, és olyan növényi részekben is, ahol fölösleges. A megtermelt Cry1-toxin a növényi sejtekbe zárva hosszú ideig marad lebomlatlan. Méréseink szerint a tarlómaradvánnyal a talajba kerülő Cry-toxin 1-4%-a mérhető vissza még egy év múlva. A Cry1-toxint termelő növények a pollenszórási periódusban potenciálisan veszélyeztetik a tábla gyomszegélyén élő védett lepkelárvák (hazánkban 214 fajt tartunk nyilván) biztonságos élőhelyeit, amennyiben azokon a Cry1-toxinartalmú pollen kiülepedik. Hazánkban kiemelhetők a kukoricaszegélyen gyakori, csalánféléken lárvakorukban táplálkozó, védett nappali lepkék. A nappali pávaszem Cry1-toxinra kiemelten érzékeny hernyói nevezhetők meg elsősorban. A védett állatokkal kapcsolatban a természetvédelmi törvény nem engedélyezi az élőhely, így a tápnövény minőségének megváltoztatását!
Nappali pávaszem (Inachis io) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
Mielőtt közölném Ángyán Józsefnek a lemondását illető szavait, szeretnék pár fontos megjegyzést tenni! Ezek főleg az Index.hu cikkében írtakra fognak vonatkozni.
Téves az az állítás, miszerint az államtitkár mellett mindössze 19 civil szervezet állt volna ki lemondásának benyújtását követően, a valós szám 100! 100 civil szervezet írta alá a Miniszterelnökhöz címzett levelet!
Érdekes módon a Jobbik és az LMP ezelőtt soha egyetlen szót sem szólt Ángyánról, de lemondásából azonnal politikai tőkét akartak kovácsolni a nyilatkozatiakkal. Sokkal hitelesebb szervezetek álltak ki az államtitkár mellett: olyanok, akik lemondása előtt is rendre szavaikkal méltatták személyét és politikáját. A 100 civil szervezet mellett sok más szervezet adott ki külön-külön sajtónyilatkozatot az államtitkárért, mint például az Élőlánc Magyarországért, a Magyar Népfőiskolai Társaság, a Falufejlesztési Társaság, vagy a Győr-Moson-Sopron megyei MAGOSZ és Agrárkamara.
Mélyen megvetjük mindazokat, akik "szélsőségesen kisbirtokpártinak" titulálták/tatták a magyar vidéki helyzetet szinte egyetlen hiteles emberként átlátó Ángyán tanár urat!
Nem hiszünk a "2012 világvége forgatókönyvekben", de látjuk, láthatjuk, hogy "ennek" a világnak hamarosan "vége" lesz! Hiszen nyíltan kimondódott kormányunk kétszínűsége. A Fidesz kormány és a vidékpolitikája megbukottnak tekinthető/tekintendő: mert államtitkári szinten kimondódott, hogy maffiahálózat ül a magyar politikán, a magyar vidéken és ezáltal minden ehhez kapcsolódó "igazságon".
Így, mielőtt most már tényleg olvashatnátok a nyílt levelet: ajánlom a TEK-nek az "Államosított korrupció?" címmel tartott előadását!
Kedves Barátaim!
Mindenek előtt engedjétek meg, hogy - megkésve bár, de - hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a sajtónyilatkozatért, amellyel felajánlott lemondásomat követően nyilvánosan kiálltatok mellettem és a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez adott nekem is erőt e számomra nehéz időszakban, és ad erőt a folytatásra is. Ennek önmagáért való értékéből mit sem von le a folyamat ma látszó végeredménye.
A felém irányuló - meg nem szolgált, ki nem érdemelt - szeretet egyúttal rámutat a felelősségemre és arra is, hogy döntésemet illetően magyarázattal tartozom mindazoknak, akik bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások, csúsztatások, időnként rosszindulatú indoklások helyett jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.
Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.
Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.
Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása .
Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.
A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanúsága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.
Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket.
Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára! Ahogy látom nem lesz egyszerű a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szívesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott "modern kétpártiságban", amelyben az egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső összefogással leszünk kifelé is erősek!
Addig azonban, amíg mindez - rossz előérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerűen - bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem "tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem." A lemondásom kapcsán kialakult - állásfoglalásra késztető, éles - helyzetben, a számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált - szeretet láttán úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma számomra ismét az Egyetem, az Országgyűlés és a civil nyilvánosság fórumai jelentik.
Kedves Barátaim!
Kérlek Benneteket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra becsült szervezetetek tagságát és civil szerveződéseitek minden résztvevőjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet. Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.
Erőt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten hálásan megköszönve, "a világ fölött őrködő Rendben" és összefogásunk erejében változatlanul bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:
Zöld metál rovatunk bővül egy újabb érdemes darabbal.
"A Rise Against (szokás szerint) társadalomkritikus számára a vidéki Amerika lehangoló, kiábrándító arcát bemutató klipet készített Nico Sabenorio, aki nehéz sorsú, munkájukat, otthonukat elvesztett emberek, és sokkolónak szánt tények mellett néha a zenekart mutatja zenélni a javarészt fekete-fehér klipben. Nem mondjuk, hogy mindez hat és fél percen keresztül nem kegyetlenül nyomasztó, ugyanis ez hat és fél percen keresztül kegyetlenül nyomasztó." - írja a Lángoló Gitárok blog.
Igen, 46 millió amerikai él szegénységben!
Az ipari mezőgazdaság fenyegeti az egész egyesült államokbeli vidéki társadalmat!
Tönkremennek a kisgazdaságok, 15 millió gyerek szegény és éhezik!
És ezek után van pofája a Népszabadságnak "szélsőségesen kisbirtokpártinak" titulálni Ángyánt?! Pedig ő csak ezt akarta visszafordítani: MERT A MAGYAR VIDÉKRŐL EGY UGYANILYEN KLIPPET LEHETNE FORGATNI!
Amikor bemégy a múltihoz vásárolni nem gyanús, hogy 700Ft a kolbász, 300Ft a kenőmájas, és a sonka se sokkal drágább? Eszedbe jut hogyan kerül oda? Mitől olcsó? Mi van benne? Honnan érkezett?
Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat, és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok? Forrás: Origo
A közösségi mezőgazdaság első lépéséhez húsz-harminc család és egy néhány hektáros földdel rendelkező gazda kell. A családok minden év elején közgyűlésen határozzák meg, milyen vegyszermentes terményeket szeretnének az asztalukon látni. Befizetik az éves tagdíjat a biotermelő gazdának, majd a hat-nyolc hónapos termőszezonban hetente átveszik a számukra összeállított, friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó kosarat a lakhelyükhöz közeli lerakatban - mindezt tisztességes díjszabás ellenében.
Magyarországon még annyira új ez a kezdeményezés, hogy csupán két ilyen gazdaságról és egy vásárlóközösségről tud a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) - mondta Perényi Zsófia, a szervezet munkatársa az [origo]-nak. Az Évkerék Ökotanya gazdálkodói, Kiss László és Kiss-Kovács Orsolya Szeged melletti tanyájukon vágtak bele a kosaras forgalmazási rendszer működtetésébe. A kertészmérnök végzettségű pár zöldséggel, gyümölccsel és tojással látja el az eddig köréjük szerveződött tizenhat családot, de a hathektáros birtok negyven család szükségleteit képes kielégíteni. Blogjukban részletes információkat osztanak meg a szervezésről, működésről. A két család összefogásából indult pilisi Háromkaptár Biokert szezonban Vácra, Pilisszentlászlóra és Szentendrére szállít vásárlóinak organikus zöldségeket.
Szintén újszerű elképzelést próbál meghonosítani a budapesti Szatyor Bevásárló Közösség. Tőlük előrendeléssel lehet árut kérni, és vállalják, hogy lehetőleg 50-70 kilométeres körzeten belül organikus terményeket, de akár pékárut és bort is vásárolnak közvetlenül a termelőktől, amelyet nonprofit alapon, önkéntes munkában továbbítanak a vásárlóknak.
"2012 lesz az első év, amikor már a mi igényeink szerint termeltethetünk az általunk ismert gazdákkal. Reméljük, ez megoldja az ő értékesítési dilemmáikat, számunkra pedig rugalmasságot és egyediséget ad. Szeretnénk támogatni, hogy máshol is létrejöjjenek Szatyor-közösségek" - válaszolta az [origo] kérdésére Kármán Erika koordinátor.
Az egyik önkéntes, Molnár Zoltán egy nagyáruház igazgatói állását hagyta ott, mert elege lett a nem emberközpontú kereskedelemből, és tavaly Kecskeméten szervezett bevásárlóközösséget. A Szatyor egyik alapítója, Berei Bence azt mondja: kereskedő ősei körülbelül ugyanígy tevékenykedhettek a kisvárosok kisközösségeiben, mint most ő (részletek az alábbi videóban).
A közösségi mezőgazdálkodás az önálló kezdeményezésen múlik - felsőbb szervektől vagy minisztériumtól senki ne várjon támogatást, külföldön sem így működik a rendszer. Ha már van egy termények megvásárlására hajlandó csoport, megfelelő gazdálkodót kell keresni. Ebben a Tudatos Vásárlók Egyesületétől (TVE) lehet segítséget kérni; hazai gazdálkodások biominősítésével a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. foglalkozik.
A német minta szerint a termelés és elosztás megszervezésén hetente legalább két-három napot dolgozik a pár fős koordinátor csoport. Noha költségeiket a tagdíjakból fedezhetik, a munka önkéntességet feltételez, de siker esetén idővel főállásban is végezhető. A közösség által támogatott mezőgazdaság első fecskéi négy évtizeddel ezelőtt jelentek meg, először Japánban, aztán Svájcban, később az Egyesült Államokban és Kanadában. Franciaországban 2000-ben indult az egyik első ilyen gazdálkodás, a provence-i Benoit Hertz vezetésével.
"Tizenkét évvel ezelőtt minőségi válság volt az élelmiszer-termelésben, mindenki emlékszik a kergemarhakórra vagy a dioxinos csirkére. Elhatároztuk, hogy újraépítjük a gazdálkodó és a fogyasztó közötti kapcsolatot, hogy a fogyasztó pontosan tudja, honnan való és milyen módszerekkel termelték az asztalára kerülő élelmiszert. Így alakult meg az AMAP, a kistermelői mezőgazdaságot szolgáló szövetség" - mondta Budapesten Benoit Hertz. "A fogyasztónak joga van az egészséges élelmiszerhez, de a kistermelőnek is joga van a megélhetéshez. Az AMAP révén a gazdák tisztességes árat tudnak kialakítani" - mondta Benoit Hertz a budapesti Francia Intézetben, ahol francia, brit, német és osztrák gazdák beszéltek a közösségi mezőgazdaságról (a bemutatót a TVE szervezte).
Kiváltja a szupermarketet
Az Egyesült Királyságban 2002 óta hódít a mozgalom, már kétszáz szövetkezet működik, angolul Community Supported Agriculture (CSA) a neve. A szervezők bérleti díjat fizetnek a földért, amelyen továbbra is a tulajdonos gazdálkodik, de a fogyasztók igényeinek megfelelő módszerrel és összetételben termel.
Közösségi almaszedés a Dragon Orchard farmján
Mivel a szövetkezeti tagok között vannak szegényebbek, fogyatékkal élők, az is lehetséges, hogy a terményért a havi állandó tagdíj mellett fizetendő kosárpénzt közös munkával csökkentsék. "A CSA révén az átlagnál magasabb jövedelemben bízhatnak a gazdák, és nem kell aggódniuk amiatt sem, hogy terményeikkel bekerülhetnek-e valamelyik szupermarketbe" - mondta a dél-angliai Stroudból érkezett Jade Bashford a közösségi mezőgazdaság elterjesztését segítő Soil Association jótékonysági szervezetet képviseletében.
A gazdálkodó is jól jár
Míg a francia és brit megszólalók a negyvenes-ötvenes korosztályt képviselték, Németországból két huszonéves fiatalember népszerűsítette Budapesten a közösségi mezőgazdaságot. Fabian Kern a freiburgi GartenCoop szövetkezet képviselőjeként elmondta: fontos volt a szállítási igény csökkentése is. "A közösségi mezőgazdaság kevesebb külső energiával állít elő minőségi bioélelmiszert, így a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé válik" - mondta.
Folyik a munka a GartenCoop művelte farmon
A közösségi mezőgazdálkodó hálózatoknak nem célja sem a nagyüzemi termelés, sem a termőterületek felvásárlása. A részt vevő gazda azért jár jól, mert olyan földet tud művelésbe vonni vagy bérbe adni, amelyre korábban nem volt kereslet, és nem kényszerül arra, hogy kis területű földjét eladja vagy bérbe adja egy nagyüzemi termelőnek. A természet is jól jár: elkerülhetővé válik a nagyüzemekre jellemző monokultúrás ültetvény, ahol muszáj vegyszerezni vagy GMO-növényeket termelni - mondta Kern.
Mindent a függetlenségért
A GartenCoop 250 tagja évi 400 euró (115-117 ezer forint) tagdíjat fizet, ez a farm alapköltségeit hivatott fedezni. A kevésbé tehetősek kisebb összeggel is beszállhatnak. A termelést folyamatosan koordináló hat-nyolc fős tagcsoport hetente találkozik. Náluk jelezheti a gazda is, milyen igényei vannak, például hány idénymunkásra van szüksége az adott héten. Egyes farmokon főállású munkások is élnek, például mentálisan sérült fiatalok.
"Jogosultak lennénk uniós támogatásra is, de nem vesszük igénybe" - mondta az [origo] kérdésére Fabian Kern. "Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni a függetlenségünket, másrészt pedig bebizonyítani, hogy képesek vagyunk az általunk előállított élelmiszer árát kigazdálkodni anélkül, hogy kizsákmányolnánk a természetet vagy a vásárlókat."
A tagok szerződésben rögzítik pénzügyi felelősségüket, de amúgy kerülik a bürokráciát. A kis léptékű termelésnek köszönhetően tavaly még adómentességre is jogosultak voltak. A terményekért becsületkasszába fizetnek: mindenki annyit ad, amennyit tud, és annyit vesz el, amennyire szüksége van. Hetente kétszer érkezik áru a városi elosztóhelyre, egy bérelt garázsba, a felesleget a rászorulók között osztották szét.
A GartenCoop fóliasátrai
A közösségi mezőgazdálkodás magyarországi elterjedését gátolja, hogy egyelőre nincs olyan franchise-rendszer vagy útmutató, amely lépésről lépésre bevezetné az érdeklődőket a közösségszervezés és a termelés folyamatába. A cikkünk elején említett budapesti Szatyor-közösség időnként tart képzéseket, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig tervezi, hogy a tapasztalatokat csokorba fogja. Mint Perényi Zsófia, a TVE munkatársa elmondta: mindezt a forráshiány hátráltatja, illetve az, hogy szavai szerint "nem könnyű egy sémára ráhúzni az egészet, hiszen mindegyik kezdeményezés egy kicsit eltérő, mások a szervezők és az adottságok - de éppen ettől szép a dolog".
Utolsó kommentek