PPJ         2012.03.01.

Darvas Béla
c. egyetemi tanár
a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke

Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztató
2012. február 29, 12:00

A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdése: Miért fontos a hazai mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes ország vagyunk, és miért vezet ez konfliktusokhoz?

A GM-növények termesztésének konfliktusai

(a teljes dokumentum letölthető innen, az alábbiakban egy rövidített kivonat általam - a szerk.)

"...nem éri ma kritika a géntechnológiai úton módosított mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban.
Más a helyzet a GM-növények területén, amelyek a takarmány és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyek kibocsátására (vetésére) kerül sor. Ebben a tekintetben Európa nem igazolta vissza az elsőgenerációs, növényvédelmi célú GM-növények gazdasági előnyeit. A 0-5%-os terméstöbbletért – amit a hazai ellenőrző vizsgálatokban mutattak ki – nem érdemes termeszteni ezeket az új fajtákat. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását.
A GM-növények termesztése során igen fontos probléma a génáramlás/génmegszökés kérdése. Magyarországon a közelmúlt legnagyobb horderejű történése, a GM-fajtákkal szennyezett hagyományos vetőmagtételek (szója és kukorica) megjelenése, vetése, majd megsemmisítése volt.
A Bt-növények folyamatos védelmet biztosítanak a célkártevő ellen. Ez azt jelenti, hogy a növényben a célrovarokat mérgező fehérje a kártevő megjelenésétől függetlenül termelődik, akkor is amikor arra nincs szükség, és olyan növényi részekben is, ahol fölösleges.
A megtermelt Cry1-toxin a növényi sejtekbe zárva hosszú ideig marad lebomlatlan. Méréseink szerint a tarlómaradvánnyal a talajba kerülő Cry-toxin 1-4%-a mérhető vissza még egy év múlva.
A Cry1-toxint termelő növények a pollenszórási periódusban potenciálisan veszélyeztetik a tábla gyomszegélyén élő védett lepkelárvák (hazánkban 214 fajt tartunk nyilván) biztonságos élőhelyeit, amennyiben azokon a Cry1-toxinartalmú pollen kiülepedik. Hazánkban kiemelhetők a kukoricaszegélyen gyakori, csalánféléken lárvakorukban táplálkozó, védett nappali lepkék. A nappali pávaszem Cry1-toxinra kiemelten érzékeny hernyói nevezhetők meg elsősorban.
A védett állatokkal kapcsolatban a természetvédelmi törvény nem engedélyezi az élőhely, így a tápnövény minőségének megváltoztatását!

Nappali pávaszem (Inachis io)
Természetvédelmi értéke: 2000 Ft