PPJ         2016.06.09.

Kedves nagykörúti aszfaltbennszülött "zöldjeink" az Úrban, kommunista dédapák dédunokáinak mLMP-s és elemeLeMP-s elvtársai, valamint ti drága Sor(o)sközösség: örülünk, hogy így érdekel benneteket a >fa<. Képesek vagytok egy-pár tucatnyiért is görcsbe rándult gyomorral óbégatni: persze, hiszen biciklizésnyi távolságra van csupán az akció és 100-ig még el tudtok számolni.

Erdészeti és vadgazdálkodási technikusi, erdőmérnöki, erdő- vagy vadgazdálkodási végzettségetek ugyan nincsen: hőbörgő proletár szátok annál inkább.  Az még hagyján, hogy szereptévesztésben vagytok, azaz nem mások, mint olcsó bábok és hasznos idióták egy magasabb marionett-irányító kezei alatt; de fajsúlytévesztésben is szenvedtek. Békés szent birodalom Kárpátokon túlnyúló területe helyett kommunisták által ránk erőltetett köztársaságban gondolkodtok, a pannon-öko-bio-geo-régió egységes erdészeti kezelése és fenntartása helyett, kultúrára hasznosított négyzetméterekben és hiányzó darab fákra fókuszálva kiáltotok világvégét. Az már csak hab a tortán, hogy nem a főváros organikus és szent struktúráinak helyreállításáért tünciztek, nem a modern ocsmány üvegbeton építészet ellen, hanem néhány fa miatt: látszik milyen szinten van az értékrend felétek, no... Ezzel nem csupán nevetségessé váltok, hanem önmagatok szűklátókörűségét is leleplezitek. "A ligetvédők és a rendkívül buta emberek közös halmaza egybevágó. Egy darab fa helyett 180 darab fa az ő értelmezésükben zöldfelület-csökkenés és fagyilkolás." - jegyzi meg a Széll Kálmán tér kapcsán egy blog.

Szívetek szerint nem úri- és úrhölgyi módon korzóznátok és kvaterkáznátok a fővárosban, hanem sárban fetrengve veretnétek LSD-s nyálatokat a Sziget fesztiválköztársaság (Rákosi nevet a sírjában) vagy az Ozora fesztivál álspirituális kozmopolita természetalatti porondjai előtt.

Napi szinten ezrével osztják buta emberek az okos telefonjaikkal a spiri-turista szövegeket, hogy „ne a negatívumokra koncentrálj, hanem a pozitívumokra”, „építs és teremts”, „ne az akadályokkal foglalkozz, hanem a megoldásokkal”, stb.; de valahogy konkrétan Budapesten képtelenek adekvát módon alkalmazni ezt az észosztást, - vagyis meglátni a megújulásban a jót. Maradva a zöld témánál, zöld utat kapott a kormánytól a Nyugati Liget (Podmaniczky Park), mely laza 1,2 kilométer hosszan 25 hektáron növelné Budapest zöldterületét, egybe kapcsolódva a Ligettel, de a zöldek egy maroknyi analfabétája inkább egy tucat fa miatt izgulja szét magát, veri a tamtamot, vagy egyenesen fasizmustól fél. Mondjuk nem csoda: elég megnézni az aláírók, háttéralakok és mozgatófigurák szellemi "nívóját". Nekik már egy sasmadár is fasiszta, mert micsoda dolog az, hogy a táplálékpiramis csúcsán szabadon repked az égen a szocialista szöcskék és kommunista kígyók felett. :)

Igazi öntökönrúgás a Greenpeace flashmobja és az Index siránkozása (Ismét felbőg a láncfűrész) is. Az fák iránti "fel-" helyett lebőgés már a lead-ben leleplezi önmagát: 40 ezer fát ültettek Budapesten az elmúlt 5 évben. A liberálisokat egy dologgal lehetett mindig is megfogni: a tényekkel. 15 ezret vágtak ki és 40 ezret ültettek. A lead-ben le van írva. Szeretnénk még szumma 25 ezernyi „kivágásnak” álcázott ültetést látni...!

Elég a Liget pályázat nyertesét, a 3158-as munkát letölteni és alaposan áttekinteni: természetvédelmi funkciók, ökológiai oktatás, környezeti nevelés, rekreációs zöldfelület, biodiverz természetközeli vízparti állomány, gyepek, kettő és háromszintes lombos társulások, dísz- és tematikus kertek, Páva-sziget visszaállítása, majorság felidézése... Ebből is látszik, hogy nem szakmai alapú a "ligetellenesség", hanem bábok módjára ráncigált álcivil politikai alapú.

Facebook oldalunkon hozzászólóink egyike tette fel a kérdést: „A fákat miben érdemes mérni? Darabszámra, lombtérfogatra, tömegre, netán időegység alatt megkötött szén-dioxid per egyed?” Kiváló kérdés! Egyben a természeti környezettel és az ökológiai közgazdaságtannal foglalkozók legnagyobb kérdése: hogyan árazzuk be a környezetet... Miben >>mérjünk<<?? Mérni viszont csak mennyiséget lehet, minőséget nem, vagy nem "így"! Vagyis fát alapvetően sehogy sem mérünk... ha igazán értjük a fa >>lényegét<<. Amennyiben mégis mérjük, úgy a lényegét hagyjuk figyelmen kívül. Lásd: René Guénon: A mennyiség uralmaz és az idők jelei és René Guénon: A modern világ válsága című könyveket.