PPJ         2015.03.31.

Az Országgyűlés tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal szerdai ülésén hozott állásfoglalásban elutasítja az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP-t).

A TTIP-vel kapcsolatos összes GreenR bejegyzés így található meg: http://greenr.blog.hu/tags/ttip

GMO-Kerekasztal 27. ülése. 2015. március 25. (Országgyűlés Irodaháza) ~ Állásfoglalás a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban

A GMO-Kerekasztal két ülésen (26/2014 és 27/2015) mérlegelte a TTIP ismertté vált és várható hatásait, amelyeknek a hazai mezőgazdaságra gyakorolt következményeivel kapcsolatban a következő egyértelmű konzekvenciákat vonta le.

A TTIP szerződés bizonyos és kiemelkedő hazai haszna mellett egyetlen szóbeli vagy írásbeli hozzászólónk sem érvelt. Kifejezett ellenérvek merültek fel viszont a magyar mezőgazdaság, a környezet- és élelmiszerbiztonság területén, ezek közül véleményünk szerint a kiemelkedők:

(Oa) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az elővigyázatosság elvű európai termékengedélyezés/visszavonás szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott gyakorlatát;

(Ob) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti a GM-növények területén az Európai Unióban meghonosodott körültekintő engedélyezési rendszert és a kötelező jelölés gyakorlatát, ami összhangban van az európai polgárok véleményével;

(Oc) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unió növényvédőszer-engedélyezés re-regisztrációs normáit, amelyek az utóbbi években – az európai lakosság megelégedésére – a krónikus hatások (mutagenitás, hormonmoduláns hatás) csökkentését is fokozottan figyelembe veszik;

(Od) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unióban kialakított élelmiszerbiztonsági normákat, amelyek közül kiemelendő a klóros húsfertőtlenítők kérdése, a húsféleségekben megjelenő gyógyszermaradékoknak és, az élelmiszer-feldolgozás adalékanyagainak az ellenőrzése, valamint a kellőképpen nem vizsgált gyógynövények és kivonataik használata az ún. funkcionális élelmiszerekben;

(Oe) Súlyosan kifogásolandó a TTIP-pel együtt megjelenő befektető – állam vitarendezési mechanizmus (Investor – State Dispute Settlement, ISDS) jogintézménye, amely a vélelmezett elmaradt haszonért lehetővé teszi nemzetközi vállalatok számára az államok perlését, mivel ez nagyon súlyos következményű lehet a hazai kukoricatermesztésre, a jelenlegi GMO-mentes státuszának fenntartására nézve. Aligha várható el, hogy a fajtatulajdonosok kiveszik Magyarországot az engedélykörből, hiszen Európa egyik legjelentősebb kukoricatermelőjéről van szó. A Magyarországon érvényes nemzeti tiltás viszont az ISDS jogorvoslati körében végződhet ezt követően, s amelyre vonatkozóan az eddigi nemzetközi tapasztalatok kedvezőtlenek.

Fentiek alapján, a hazai mezőgazdaság, környezet- és élelmiszerbiztonság szempontjai alapján a TTIP/ISDS ügyében egyértelműen elutasító javaslatot teszünk.

A GMO-Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Nonprofit Kft., Kishantos; IFOAM EU Csoport); Ángyán József prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bagi Béla (Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bardócz Zsuzsa prof., DSc (Debreceni Egyetem, Debrecen); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Méhészeti Intézet, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Dömölki Lívia (Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége, Budapest); Horváth András CSc. (MTA ÖTK, Vácrátót); Kövics György prof, CSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen); Murányi Attila DSc. (MTA ATK TAKI, Budapest); Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Budapest; Biokultúra Szövetség); Székács András prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Tanka Endre prof. emeritus, DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Vajda Boldizsár (Élelmiszerlánc-Biztonsági Centrum); Varga Zoltán prof . emeritus, DSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen).

Akit még mélyebben és még részletesebben alátámasztott szakmaisággal érdelek a TTIP-vel kapcsolatos összes aggály, úgy elolvashatja a Részletek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának 531-es számú tárgyalótermében, 2014. június 25-én 13 órakor tartott a 26. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból című dokumentumot, melyekben többek között az alábbi témákba áshatja bele magát:

- A Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalások általános céljairól, az ezzel kapcsolatos GMO-Kerekasztal ülésének szervezéséről (Darvas Béla)

- A jövő kiárusítása? – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei (Fidrich Róbert)

- Vélemény az Európai Unió – Egyesült Államok Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) Greenpeace által ismert tartalmáról (Tömöri Balázs)

- A kereskedelem szabadsága vagy a gazdasági érdekek kikezdhetetlensége? (Jávor Benedek)

- Milyen jogintézményt terveznek a multinacionális befektető cégek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) alapján a nemzeti önvédelmi szabályozók miatt elmaradt hasznuk kárigényének a nemzetállamokkal szemben közvetlen érvényesítésére? (Tanka Endre)

- Kémiai- és genetikai-biztonsági kockázatok a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) egyes részleteiben (Simon Gergely)

- A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség veszélyei és a védekezés lehetőségei (Varga Zoltán)

- A GM-fajták köztermesztésével kapcsolatos tagállami döntés lehetősége (Kőrösi Levente és Andorkó Rita)

- A GM-fajták megítélése Oroszországban és Kínában (Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád)