Mindennapi betevőnk - az ökodesign nyertes variálható kertmodulsor

PPJ         2015.09.10.

A városi gazdálkodás és annak ökológiai változatai robbanásszerűen terjednek. Ez egyrészt üdvözlendő, mert friss vért pumpál az aszfaltbennszülött balliberálisok bekövült agytekervényeibe, másfelől óvatosan kezelendő, mert hübriszhez, a városi ember alaptalan beképzeltségéhez vezethet, hogy majd a vidék nélkül is képes fennmaradni a jövő városa. Pedig, ahogy a Vidéki Térségek Európai Chartája mondja 1996-ban: „Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.”

01-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x306-web-525f89516.jpg

Studio Segers által fejlesztett "Mindennapi Szükséglet Moduláris Csirkeól és Kert" minden szükséges alkotóelemet magában foglal, amivel megfelelő tartáskörülményeket biztosíthatunk tyúkoknak és kisállatoknak, emelt ágyást a növényeknek, komposztáló rekeszt és szerszámos ládát. Mindezt az igényeknek megfelelő, szabadon variálható(!) egységekben kivitelezve.

15-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x493-web-52dfd9f49.jpg

A rendszer természetesen a szociális- (vissza az alapokhoz), ökológiai- (anyagok és funkciók), és ökonómiai (helyi előállítás) szempontok figyelembe vételével épül fel.

A "Mindennapi Szükséglet" a méltán nagy presztízzsel bíró Ovam Eco Design Award 2013 díjat is elnyerte a termékfejlesztés kategóriában. Forrás: Studio Segers

01-daily-needs-studiosegers-conflict-design-web-1000x667-52d.jpg

02-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x473-web-52dfd9f2a.jpg

03-daily-needs-studiosegers-conflict-design-web-1000x667-52d.jpg

03-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x463-web-52dfd9f2c.jpg

04-daily-needs-studiosegers-conflict-design-web-1000x553-52d.jpg

04-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x548-web-52dfd9f2e.jpg

05-daily-needs-studiosegers-conflict-design-web-490x735-52df.jpg

06-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x493-web-52dfd9f33.jpg

07-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x374-web-52dfd9f3a.jpg

10-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x305-web-52dfd9f3a.jpg

11-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x388-web-52dfd9f3b.jpg

12-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x446-web-52dfd9f41.jpg

13-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x343-web-52dfd9f42.jpg

14-daily-needs-studiosegers-do-design-1000x393-web-52dfd9f47.jpg

         szólj hozzá

Címkék: csirke fenntarthatóság ökoépítészet humánökológia városi tanya

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A GMO-Kerekasztal is elutasítja a TTIP-t

PPJ         2015.03.31.

Az Országgyűlés tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal szerdai ülésén hozott állásfoglalásban elutasítja az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP-t).

5bad16e76de0775502da37ceb175c22a.jpgA TTIP-vel kapcsolatos összes GreenR bejegyzés így található meg: http://greenr.blog.hu/tags/ttip

GMO-Kerekasztal 27. ülése. 2015. március 25. (Országgyűlés Irodaháza) ~ Állásfoglalás a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban

A GMO-Kerekasztal két ülésen (26/2014 és 27/2015) mérlegelte a TTIP ismertté vált és várható hatásait, amelyeknek a hazai mezőgazdaságra gyakorolt következményeivel kapcsolatban a következő egyértelmű konzekvenciákat vonta le.

A TTIP szerződés bizonyos és kiemelkedő hazai haszna mellett egyetlen szóbeli vagy írásbeli hozzászólónk sem érvelt. Kifejezett ellenérvek merültek fel viszont a magyar mezőgazdaság, a környezet- és élelmiszerbiztonság területén, ezek közül véleményünk szerint a kiemelkedők:

(Oa) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az elővigyázatosság elvű európai termékengedélyezés/visszavonás szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott gyakorlatát;

(Ob) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti a GM-növények területén az Európai Unióban meghonosodott körültekintő engedélyezési rendszert és a kötelező jelölés gyakorlatát, ami összhangban van az európai polgárok véleményével;

(Oc) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unió növényvédőszer-engedélyezés re-regisztrációs normáit, amelyek az utóbbi években – az európai lakosság megelégedésére – a krónikus hatások (mutagenitás, hormonmoduláns hatás) csökkentését is fokozottan figyelembe veszik;

(Od) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unióban kialakított élelmiszerbiztonsági normákat, amelyek közül kiemelendő a klóros húsfertőtlenítők kérdése, a húsféleségekben megjelenő gyógyszermaradékoknak és, az élelmiszer-feldolgozás adalékanyagainak az ellenőrzése, valamint a kellőképpen nem vizsgált gyógynövények és kivonataik használata az ún. funkcionális élelmiszerekben;

(Oe) Súlyosan kifogásolandó a TTIP-pel együtt megjelenő befektető – állam vitarendezési mechanizmus (Investor – State Dispute Settlement, ISDS) jogintézménye, amely a vélelmezett elmaradt haszonért lehetővé teszi nemzetközi vállalatok számára az államok perlését, mivel ez nagyon súlyos következményű lehet a hazai kukoricatermesztésre, a jelenlegi GMO-mentes státuszának fenntartására nézve. Aligha várható el, hogy a fajtatulajdonosok kiveszik Magyarországot az engedélykörből, hiszen Európa egyik legjelentősebb kukoricatermelőjéről van szó. A Magyarországon érvényes nemzeti tiltás viszont az ISDS jogorvoslati körében végződhet ezt követően, s amelyre vonatkozóan az eddigi nemzetközi tapasztalatok kedvezőtlenek.

Fentiek alapján, a hazai mezőgazdaság, környezet- és élelmiszerbiztonság szempontjai alapján a TTIP/ISDS ügyében egyértelműen elutasító javaslatot teszünk.

A GMO-Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Nonprofit Kft., Kishantos; IFOAM EU Csoport); Ángyán József prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bagi Béla (Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bardócz Zsuzsa prof., DSc (Debreceni Egyetem, Debrecen); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Méhészeti Intézet, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Dömölki Lívia (Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége, Budapest); Horváth András CSc. (MTA ÖTK, Vácrátót); Kövics György prof, CSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen); Murányi Attila DSc. (MTA ATK TAKI, Budapest); Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Budapest; Biokultúra Szövetség); Székács András prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Tanka Endre prof. emeritus, DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Vajda Boldizsár (Élelmiszerlánc-Biztonsági Centrum); Varga Zoltán prof . emeritus, DSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen).

ttip_rip_2284755.jpg

Akit még mélyebben és még részletesebben alátámasztott szakmaisággal érdelek a TTIP-vel kapcsolatos összes aggály, úgy elolvashatja a Részletek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának 531-es számú tárgyalótermében, 2014. június 25-én 13 órakor tartott a 26. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból című dokumentumot, melyekben többek között az alábbi témákba áshatja bele magát:

- A Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalások általános céljairól, az ezzel kapcsolatos GMO-Kerekasztal ülésének szervezéséről (Darvas Béla)

- A jövő kiárusítása? – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei (Fidrich Róbert)

- Vélemény az Európai Unió – Egyesült Államok Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) Greenpeace által ismert tartalmáról (Tömöri Balázs)

- A kereskedelem szabadsága vagy a gazdasági érdekek kikezdhetetlensége? (Jávor Benedek)

- Milyen jogintézményt terveznek a multinacionális befektető cégek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) alapján a nemzeti önvédelmi szabályozók miatt elmaradt hasznuk kárigényének a nemzetállamokkal szemben közvetlen érvényesítésére? (Tanka Endre)

- Kémiai- és genetikai-biztonsági kockázatok a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) egyes részleteiben (Simon Gergely)

- A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség veszélyei és a védekezés lehetőségei (Varga Zoltán)

- A GM-fajták köztermesztésével kapcsolatos tagállami döntés lehetősége (Kőrösi Levente és Andorkó Rita)

- A GM-fajták megítélése Oroszországban és Kínában (Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád)

ttip-trojanisches-pferd-europa.jpg

         szólj hozzá

Címkék: politika amerika usa eu európai unió gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia gm ökológia fenntarthatóság agrárium európai zöldek humánökológia ökológiai politika génmegőrzés gmo lobbi szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hossó Andrea, Jamie Oliver és Lázár János - mindannyian a TTIP ellen!

PPJ         2015.03.09.

Előző bejegyzésünkben épp az eddigi legátfogóbb dokumentumfilmre építve írtunk ismét a TTIP-ről, amikor is összeállt a kép bennünk, hogy Hossó Andreától kezdve Jamie Oliveren át akár Lázár Jánosig, elég szépen alakul egy össz-európai aktív ellenállás az Ameurópai Unió tervével szemben. Leginkább Hossó Andrea fejti ki az alábbi műsorban az eddig nyilvánosságra került adatok tükrében, hogy tulajdonképpen a szabadkereskedelmi megállapodás nem is-, leginkább nem-, tulajdonképpen semennyire sem a szabadkereskedelemről szól! Akkor meg miről?!

Dr. Hossó Andrea, közgazdász

Műsor a készülő transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról. Megteheti-e Magyarország, hogy kimarad az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásból? Az egyezmény és a nemzeti érdekek védelme. Az USA gazdasági beágyazódása Európában. A megállapodásnak köze nincs a kereskedelemhez, hanem arról van szó, hogy egy geopolitikai-stratégiai egyezményről van szó, a transzatlanti szövetség megerősítéséről, ennek a neoliberális gazdaság- és politikafilozófia jegyében, ami az elmúlt 40-50 évben is uralkodott.

De nem csak a magyarok aggódnak: Jamie Oliver a TTIP-ről
(forrás: https://stop-ttip.org/blog/if-you-love-good-food-farming-stop-ttip/)

"Én nem akarok növekedési hormonnal kezelt marhából készült marhahúst és klórral kezelt csirkehúst enni, vagy olyan élelmiszert, melyet az EU-ban tiltott növényvédőszerekkel kezelt növényekből készítettek és az EU-ban tiltott adalékanyagokat tartalmaznak, de legfőképpen nem akarom, hogy a gazdáink tönkremenjenek."

[New trade deal with U.S. will open the door to inferior food pumped with growth hormones and pesticides warns Jamie Oliver - dailymail.co.uk]

A TTIP - az EU és USA közötti Szabadkereskedelmi Egyezmény, melynek tárgyalásai intenzíven folynak úgy, hogy mi európaiak mit sem tudunk arról, hogy mire készülnek a fejünk felett, az EU-ban példa nélküli módon: ZÁRT AJTÓK mögött! Az EU szokványos eljárásaiban eddig az európai civil szervezetek minden új törvény, szabályozás előkészítésében partnerként részt vettek, arra rálátásuk és befolyásuk volt. Most az európaiakat gyakorlatilag kizárták a jövőjüket meghatározó egyezmény előkészítéséből... Persze titokban kell tartani azt, hogy lenyomják a torkunkon azt, amit sosem volt szándékunkban megenni. Elveszíthetjük azt, amit Európa legfontosabb vívmányainak tartunk: az élelmiszerbiztonságot, az elővigyázatosság elvét, ránk kényszeríthetik a GMO-t.

en_jamie_oliver1-1024x683.jpg

Lázár János

Szinte azt mondhatjuk, hogy ugyanúgy, mint a GMO-k esetében, öt párti egyetértés van a parlamentben a TTIP-re való NEM-et illetően!

Lázár János miniszter aláírja a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények elleni petíciót. (Fotó: MTVSZ Facebook)

lazarjanos_ttip.jpg

További GreenR posztok a témában:

⊕ A Magyar Nemzet meglátásai John Kerry külügyminiszter "TTIP-mézesmadzagjáról"

⊕ Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

⊕ Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

⊕ Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

⊕ Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

         1 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa videó eu ukrajna németország európa európai unió gmo mezőgazdaság jamie oliver génmódosítás géntechnológia új világrend közgazdaság fenntarthatóság agrárium európai zöldek humánökológia ökológiai politika génmegőrzés szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

TTIP - dokumentumfilm az Ameurópai Egyesült Államok létrejövéséről

PPJ         2015.03.07.

ttip-no.jpegAz Amerikai Egyesült Államok támadást indított kontinensünk, Európa, Európa népei, a tradicionális keresztény Európa ellen. Háborúkat nem csak fegyverekkel lehet vívni, hanem a pénzzel és a gazdaságra kiterjesztett korlátlan befolyásolással. Az Amerikai Egyesült Államok támadást indított kontinensünk, Európa, Európa népei, a tradicionális keresztény Európa ellen. Ezt azért teszi, mert az Eurázsiai Gazdasági Unióval szemben örök érvényű geopolitikai hatalmat akar szerezni Európában az elkövetkezendő jövőben. Az Amerikai Egyesült Államok támadást indított kontinensünk, Európa, Európa népei, a tradicionális keresztény Európa ellen. Évek óta, több, mint 400 multinacionális cég szervezi Európa gazdaságának az átalakítását azon érdekek mentén, hogy az amerikai gazdasági befolyás és irányítás maximális legyen szülőkontinensünkön.

Halálos Kánaán

Giga-korporációk veszik át az irányítást az államok felett. Mostantól ők hozzák a törvényeket is! Vagy ez már eddig is így volt burkoltan ? Ezentúl hivatalosan is életbe lép...

AZ alábbi kiváló dokumentumfilm a német köztelevízióból, a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről szól, melynek rövidítése TTIP - Transatlantic Trade and Investment Partnership.

A Transzatlanti Partnerség, avagy Szabadkereskedelmi Egyezmény életbe lépése az USA - EU között elhozná Európának a "kánaánt"! Olyan "kánaánt" melyben a közegészségügy egy csettintésre felszámolódna, elérhetővé válnának "végre" a klórozott csirkehústól kezdve, a genetikailag módosított állatok ivadékaiból származó hústermékeinek forgalmazásán át a "legszuperebb" ipari idegmérgek szabad terjedéséig szinte bármilyen "nyalánkság", ami USraHELL-ből csak jönni tud!

socialmedia_facebook_umwelt_mit_nottip_header851x315.jpg

További GreenR posztok a témában:

⊕ A Magyar Nemzet meglátásai John Kerry külügyminiszter "TTIP-mézesmadzagjáról"

⊕ Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

⊕ Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

⊕ Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

⊕ Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

self-licking_brain_freeze_low_res.jpgVisszanyal a balliberális zöld fagyi 1.0

Így most már, hogy magyar felirattal elérhetővé vált a TTIP-ről készült eddigi legátfogóbb dokumentumfilm, az erről való német-magyar közbeszéd elhozta azt a páratlan pillanatot, amikor is az europér balliberális zöldek alles zusammen rájönnek milyen is az a >>>Bilderberg-csoport<<<! :D Bizony ám! Ismerős a szitu, kedves álértelmiségi ballib zöldek?! A csoport, ami "nincs is", "összeesküvéselmélet", "lényegtelen", "fantazmagória", stb... És erre jönnek ugyanezek a balliberális zöldek, hogy jaj-juj TTIP, vigyázzunk, titkos tárgyalások, rejtett ügynökök, világhatalom, elpusztul Európa, mi lesz velünk, unokáink jövője, stb... Mindig mondom a ballibeknek, nem összeesküvéselmélet, hanem -gyakorlat!

És készítenek egy dokumentumfilmet, aminek már az első fele is kiválóan bemutatja pontról-pontra és színről-színre ugyanazt, ahogy a Bilderberg-csoport is működik. :D Meg ahogy az ENSZ, meg ahogy az EU, meg ahogy a WTO... :D Nem baj, testvéreim, nem baj, jobb későn mint soha, örüljünk neki, hogy ha csak csírájában is, de végre a liberális europér álértelmiség egy cseppet is felfogta, mit is jelentene a kontinens kulturális értékeinek aktív védelme!

Visszanyal a balliberális zöld fagyi 2.0

ttip.pngMegjegyzendő, és szépen rámutat, hogy a balliberális zöld álértelmiség egyik alapvető jellemzője a kettős mérce és a kognitív disszonanciáktól sem mentes magatartás, hogy míg arról sipákolnak-ajvékolnak-hőbörögnek, hogy "elpusztul Európa, a TTIP-vel bejönnek az amerikai GMO-k és idegméreg vegyszerek", addig Ukrajnát illetően mintha ez merőben nem zavarná őket!

Nem egy zöld világszervezet nem egy vezetőjének sok hónapon át történő alaptalan és bugyuta ruszofób megnyilvánulásai, alaptalan és bugyuta ukrán puccskormány melletti exponált kiállása olyan nevetséges visszatetszést szült, hogy arra igen nehezen találom a szavakat... röviden mégis megpróbálok rámutatni.

Ukrajnában Soros György atlanti-cionista bábmester alapítványának előzetes segédkezésével, az USA erőinek (most már mindenféle telefonbeszélgetésekkel és videodokumentumokkal igazolatan) hathatós közbenjárásával államcsíny és kormánypuccs következett be. Jöttek a szokásos lépések, termőföld-rablás (Európa legjobb, úgynevezett csernozjom talajai Ukrajnában vannak), brutális IMF hitel, megszorítások, közszolgáltatások árának drasztikus emelkedése, valuta elértéktelenedés, és nem meglepő módon az IMF hitel hátán behajózott az ukrán csernozjom talajokra az amerikai génmódosító vállalat, a Monsanto is...

ukrajna_gmo.png

Tehát a balliberális europér zöldek ruszofób módon kiállnak egy ukrán szélsőséges puccskormány mellett, ami amerikai vezérléssel behozta a génmódosításmentes Európa hátsóbejáratán keresztül a legnagyobb génmódosító vállalatot, mindeközben távol tartják magukat attól az Oroszországtól, ami betiltotta és börtönnel bünteti a GMO-kat?! [Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx] vö. [Oroszok bizonyítják, hogy a kisméretű organikus gazdaságok elláthatják élelemmel a világot & Az orosz organikus kiskertes tanyák (dácsák) mozgalmának története]

Szintén elkerüli a ballib europér zöldek figyelmét az a már nem először bizonyosságot nyert feltételezés is, hogy az USA valójában Donbass gyors megszállására számított, az oda szállított amerikai és ukrán tankokkal együtt az amerikai szeizmikus geológiai vizsgáló géphadak a kitermelhető palagáz üzemhelyszíneit lokalizálták volna! Öröm az ürömben, hogy a kelet-ukrajnai Novorussiya - Újoroszország térség önvédelmi erőit ökológiai katasztrófa helyett humanitárius katasztrófa sújtotta.

És ezek után ezek az europér zöldek akarnak figyelmeztetni a TTIP-vel Európára leselkedő GMO-k okozta veszélyekre? Csodálkoznak, hogy a gondolkodni képes valódi értelemben vett értelmiség felhúzott szemöldökökkel néz ezen "zöldek" hitelességére?! Talán következetesen kéne gondolkodni, szólni, cselekedni!

No, de jöjjön már végre a beharangozott magyar feliratos dokumentumfilm a TTIP hátteréről!

         2 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa videó eu ukrajna németország oroszország európa európai unió gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia ökológia filmajánló új világrend fenntarthatóság agrárium európai zöldek humánökológia ökológiai politika génmegőrzés gmo lobbi német zöldek szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása