A városi gazdálkodás és annak ökológiai változatai robbanásszerűen terjednek. Ez egyrészt üdvözlendő, mert friss vért pumpál az aszfaltbennszülött balliberálisok bekövült agytekervényeibe, másfelől óvatosan kezelendő, mert hübriszhez, a városi ember alaptalan beképzeltségéhez vezethet, hogy majd a vidék nélkül is képes fennmaradni a jövő városa. Pedig, ahogy a Vidéki Térségek Európai Chartája mondja 1996-ban: „Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.”
A Studio Segers által fejlesztett "Mindennapi Szükséglet Moduláris Csirkeól és Kert" minden szükséges alkotóelemet magában foglal, amivel megfelelő tartáskörülményeket biztosíthatunk tyúkoknak és kisállatoknak, emelt ágyást a növényeknek, komposztáló rekeszt és szerszámos ládát. Mindezt az igényeknek megfelelő, szabadon variálható(!) egységekben kivitelezve.
A rendszer természetesen a szociális- (vissza az alapokhoz), ökológiai- (anyagok és funkciók), és ökonómiai (helyi előállítás) szempontok figyelembe vételével épül fel.
A "Mindennapi Szükséglet" a méltán nagy presztízzsel bíró Ovam Eco Design Award 2013 díjat is elnyerte a termékfejlesztés kategóriában. Forrás: Studio Segers
Nagyipari mozi következik extrém show-val. Van itt minden, ami a multi-kulti velejárója: antibiotikumok, hormonok, szenvedés, profit, áldatlan vér, élve darálás, csőrözés,... igazi intenzív materialista-liberális-kapitalista világégés a javából. Vannak, akiket a zsidók holokausztja érdekel, vannak, akiket a 100 millió amerikai indián holokausztja, vannak, akiket (a jelenleg is zajló) palesztinok holokausztja érdekel, és bár messze távol áll tőlem, hogy ember és állat közé bioegalitárius nivellacionista szellemtelen egyenlőségjelet tegyek, de talán az a 200 millió hím brojlercsibe élvedarálása is hozzátartozik ahhoz a felforduláshoz, amit az antitradicionális erők a világra szabadítottak. Milyen "érdekes", hogy épp a "szabadságot" harsogó USraHELL-i világrend háttérerői akadályozzák folyamatosan, ha tudatosan jelöltetni szeretnék a fogyasztók, hogy van-e GMO vagy hormon az élelmi halálmiszerekben... Sőt, mindjárt itt a TTIP... nesze nektek liberáldemokrácia és Új Világrend, egyétek.
Növekedési hormon? Antibiotikum-maradék? Nem tudjuk, mi van a nagyüzemileg tartott csirke húsában. Pedig sokat eszünk belőle. A fogyasztók jobb tájékoztatásának érdekében nemzetközi kampány indult azért, hogy a csirkehús címkézése kötelezővé váljon. - NOL.hu
A chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai baromfitelepen - a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztők szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerűbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktől.
A felvétel egy másik részében tojáshéjkupacon haldokló csirkét mutatnak, amelyet bekapott egy válogató gép. De láthatunk az üzem padlóján agonizáló szárnyast is, amelyet egy mosási fázisban leforráztak.
A baromfiüzem reakciójában egyrészt elismerte, hogy a videón látható haláltusát vívó baromfik arra utalnak, hogy a gyárban vélhetően megsértették az állatvédelmi egyezményeket, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a daráló gép használata a hím csirkék elpusztítására elterjedt gyakorlat, amely többek között az állatorvosi és a tudományos közösség támogatását is élvezi.
A hím csirke haszontalan a baromfiágazat számára, hiszen nem tojik, és ahhoz sem nő elég gyorsan, hogy húsáért nyereségesen lehessen tenyészteni. Az állatvédők szerint ezért évente mintegy 200 millió hím csirkét pusztítanak el az Egyesült Államokban.
A United Egg Producers, egy amerikai tojástermelőket tömörítő szakszervezet megerősítette a számot, és azt a módszert is, amellyel a csirkéket megölik.
"Sajnos nincs olyan módszer, amellyel a tojásokból kizárólag nőstény csirkék keltethetők" - mondja Mitch Head, a szakszervezet szóvivője, majd hozzáteszi: "Ha valakinek szüksége van 200 millió hím csirkére, örömmel ellátjuk - csakhogy ezek az állatok senkinek sem kellenek".
Utolsó kommentek