PPJ         2010.11.13.

Hatósági helyszíni szemle volt a dunakeszi tőzeglápnak azon a részén, amelyre az újabb áruházakat szeretné építeni az Auchan. A szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. A kálvária végére kiderült, kik felelősek személyesen a háttérben a láp körüli ügyekben!

Részletek: Eldőlt a dunakeszi tőzegláp sorsa (pdf 314 KB)

2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.

A hatósági bejáráson részt vehetett a GreenR blog kamerája is, pontosabban a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány meghatalmazásából Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök.

A november 9-i szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba...

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?

Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370

PPJ         2010.10.20.

Ami nem újdonság, az az, hogy az Auchan továbbra is cenzúráz Facebook-on, sőt két ízben még valótlant is állított rólam. Ami újdonság, az az, hogy újabb médiamegjelenésünk van, ezúttal a Nappaliban, az MTV-n. Ebben elhangzik az Auchan szóvivőjétől, hogy "egyetlen egy élő fát sem vágtak ki". Ó, igazán?

És persze továbbra is:

BOJKOTT AUCHAN!

PPJ         2010.10.14.

Évi 30 milliárd forintos válságadót vet ki Magyarország a nagy áruházláncokra, így valószínűleg az Auchanra is. Nyilván tiltakozni fognak, az emberek véleménye pedig megoszlik majd aszerint hol vásárolnak, vagy hová szavaznak. Pedig érdemes jobban átgondolni a piaci szerepüket és hatásukat.

Nulla forint nyereségadó

Szerencsére a magyar vállalatok üzleti mérlege publikus, így mi is beleleshetünk a könyvekbe. Mi természetesen az Auchan Magyarországét néztük meg, és kiderült, a vállalat 5 éve veszteséges, így az adófizetési kötelezettség sorokba nulla forint került ezer milliárdos árbevétel mellett. Hoppá!

Bevétel:
2005: 179 milliárd
2006: 198 milliárd
2007: 209 milliárd
2008: 221 milliárd
2009: 227 milliárd
Eredmény (veszteség):
2005: -5 milliárd
2006: -4 milliárd
2007: -1 milliárd
2008: -1 milliárd
2009: -8 milliárd
Adófizetési kötelezettség:
2005: 0 Ft
2006: 0 Ft
2007: 0 Ft
2008: 0 Ft
2009: 0 Ft

dunakeszi polgármestere leteszi az Auchan alapkövét

Munkahely teremtés (vagy csökkentés?)

Sebaj. A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár. És akkor még nem is beszéltünk arról, hány munkahelyet szüntet meg a hazai termékeket kiváltó nagy tételes beszerzés, vagy  import. Ugye mindenki látott már 99 forintos szlovák tejtől roskadozó hipermarket tejes pultot, és hallott már  lelegelhető mezőkkel körbevett, mégis munkanélküli segélyből élő zsákfalvakról.

Jó, de sok iparűzési adót fizetnek

A dunakeszi lápügyben az Auchan és az önkormányzat is érvként használta fel, hogy sok helyi iparűzési adót fizetnek. Ezt a tényt is több dolog árnyalja. Egyrészt egy ilyen beruházás sok pénzt is visz az önkormányzattól, hiszen költséges járulékos beruházásokat kényszerít ki a környék növekvő forgalma, a megjelenő dugók kezelése, a kisvárosokban halódó kiskereskedelem pedig alvóvárossá torzítja a településeket. Vajon lehet e Dunakeszinek valaha olyan sétálóutcája mint akár a nála sokkal kisebb osztrák városoknak? Valószínűleg sosem, hiszen Dunakeszi sétálóutcája az Auchan bazársorán alakult ki. Aztán az adó nagysága is érdekes. Hiszen egy veszteséges kereskedő cégnél elsősorban a személyi kiadásokra szűkül az adó alapja, ami az Auchannál 16 milliárd forint, ennek adója pedig országosan is csak pár százmillió körül lehet évente.

Vonjunk mi is mérleget

Láttuk tehát az Auchan üzleti  mérlegét, de a fentiek tükrében érdemes ennél átfogóbb mérleget vonnunk, és alaposabban megvizsgálni mit veszítünk az akciós trappista sajttal:

- több kilométeres gyalogtúrával ér fel minden vásárlás, természetesen a szabadidőnk kárára
- többet autózunk, melynek költségeit mi álljuk
- eltorzulnak településeink, megszűnnek a közösségi/belvárosi funkciók, ami ingatlanunk árát csökkenti
- a helyi kiskereskedelmi és termelői munkalehetőségek megszűnésével a munkanélkülivé váltakat a többiek tartják el
- a be nem zárt kiskereskedők árdrágulása öngerjesztő, hiszen költségeiket egyre kevesebb eladott árun kell megtermelniük, ettől még kevesebb vevőjük lesz, stb...
- aki mégis helyben dolgozna, lehet arcfelismerő szoftver nélküli robotpénztáros, éjszakai árufeltöltő, járólapfocipálya-takarító, biztonsági őr, kosárelosztási menedzser
- a fenti munkahelyeknek emberléptékű alternatívája nem nagyon lesz, hiszen azokat, és a legelterjedtebb vállalkozási formákat (kereskedést, gazdálkodást) elfelejthetjük

Még mindig olyan olcsónak tűnik az az akciós trappista?
Csak a jövőnkbe kerül...

PPJ         2010.10.05.

A mai napon kaptuk kézhez a Pest megyei bíróság döntését. Eltiltják az Auchant "minden olyan magatartástól, amely a terület természetes állapotát megváltoztatja", arra az időre, ameddig a láp kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás be nem fejeződik. Hurrá!

Olvassátok!

Közben elkészült az Auchan bojkottot segítő térkép.

Ne menj el az Auchanig - alternatívák a bojkott ideje alatt

Az Auchan egy védett tőzegláp beépítését tervezi. Kérünk, ne vásárolj az áruházban míg ettől a tervüktől el nem állnak. Ezzel a térképpel segíteni kívánunk az áruház átmeneti felváltásában. A kosarakra kattintva megtudhatod az áruház nevét, pontos címét és honlapját is.

A térképen jelölve van a dunakeszi láp a Nemzeti Ökológiai Hálózat kategóriái szerint.

A térképen megtalálhatjátok az eddig elkészült civil videók helyét és linkjét.

Ne menj el az Auchanig - alternatívák a bojkott ideje alatt nagyobb térképen való megjelenítése

PPJ         2010.10.02.

Az Auchan annyira kutyaszorítóban van és annyit kapkod, hogy fetrengek a nevetéstől a sok öngól láttán. Először februárban még azt nyilatkozták, hogy békén hagyják a területet, amíg hatósági úton nem rendeződik az ügy. Aztán most azt mondták, hogy csak parlagfüvet irtottak a jogszabályoknak megfelelően és ezért nyúltak a területbe. De igazából bozótot irtottak és lápi fűzeket. Ami még ennél is viccesebb, hogy a parlagfű nevében benne van, hogy parlagon nő. Egyébként is, biológiai szempontból "a parlagfű a sűrű növényzetet és fákat nem kedveli", valamint ilyenkorra már rég elvirágzott, tehát valaki itt vagy óriásit tévedett vagy óriásit hazudott. Na de most jön a csavar: ha a területen láthatóan nincs is (és nem is lehet) parlagfű, és a kötelező kaszálás jogszabálya csak a parlagfűre érvényes, akkor milyen alapon nyúltak a területbe és vágták tarra a növényzetet???

Nahát, ez pompás logikai malőr :D