PPJ         2015.02.08.

Egy német parlamenti képviselő hivatala szerint az ukrajnai háborút a nagyvállalatok arra használják, hogy óriási birtokeladásokat fedezzenek vele.

Moszkva (Sputnik hírügynökség: German Lawmakers Claim Ukraine Conflict Covers Up Massive Cropland Seizures, Fordította: GreenR blog) – Az ukrajnai fegyveres konfliktus egy mesterséges ködösítést is magában rejt, hogy magas minőségű termőföldeket [az ukrajnai csernozjom Európa egyik legjobb és legértékesebb termőtalajai közé tartozik!] markoljanak fel külföldi vállalatok, amiket a Világban és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is pénzel. – mondta csütörtökön a RIA Novosti-nak Brigit Bock-Luna német ellenzéki képviselő, a Niema Movassat hivatal vezetője.

Fotó: © Sputnik/ Sergey Pivovarov

Bock-Luna megerősítette, hogy frakcióképviselők egy csoportja hivatalosan érdeklődött a tranzakciókról a német kormánynál az ország állami bankcsoportjához tartozó Bankengruppe KfW-ről, mert szerintük ők állnak az ukrán szántóföldek átjátszásai mögött.

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
Harapófogóban az európai mezőgazdaság az USA-orosz szankcióháborútól

Ez azért is érdekes, mert Ukrajna 2016 januárig betiltotta a termőföldek adásvételét külföldi szervezeteknek. Ennek ellenére, német mezőgazdasági konszernek (AGRARIUS AG, germanagrar CEE GMbH, KTG Agrar SE, Agroton and Alfred C. Toepfer International (ADM)) globális és német hitelintézetek lízing konstrukcióin és hitelein keresztül markolják fel az ukrajnai földeket.

Német törvényalkotók adatai szerint, az Alfred C. Toepfer International-nek 60 millió dolláros kölcsönt adtak, hogy további 50.000 hektár földet vegyen Ukrajnában, a már jelenleg is birtokában lévő 50.000 hektár mellé.

Ezen törvényhozók emlékeztetnek, hogy az említett hatalmas területek Ukrajna kiváló termőföldjeiből felhasználhatók genetikailag módosított növények termesztésére, távol az EU mezőgazdaságát szabályozó Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) „vigyázó szemeitől”…

Monsanto in Ukraine: IMF loan for Ukraine may give GMO giant a backdoor into EU - RT.com

Állítják, hogy okuk van feltételezni, a német kormányt közös EU-Kijev mezőgazdasági projektekben való segítségnyújtással bevonták a minisztériumokon keresztül az ukrán termőföld-zsákmányolás finanszírozásába.

Az „Ukraine Investment Climate Advisory Services Project” (szabadfordításban: Ukrán Befektetés-környezeti Tanácsadói és Szolgáltatási Projekt), ami egy németországi mezőgazdasági centrum Ukrajnában, egyike azon projekteknek, amik segítettek egyezkedni az ukrán kormányképviselőkkel.

Bock-Luna elmondta, hogy a tavalyi puccs után Kijevben hatalomra jutott kormány aktívan szórja szét a termőföldeket a nemzetközi hitelezők kölcsöneiért cserébe.

„Az előző ukrajnai adminisztráció ellenezte a mezőgazdasági törvények további lazítását, de ez megváltozott a puccs után, amit a Világbank (WB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is támogatott” – tette hozzá Bock-Luna.

Ukrajna az európai piac egyik fő termény előállítója. Több mint 32 millió hektár termőfölddel rendelkezik, ami megfelel nagyjából az egész Európai Unió művelhető földjei 1/3-nak.

PPJ         2014.10.14.

A Tesco számára az volna a legjobb döntés, ha megválna néhány külföldi, köztük magyarországi érdekeltségétől, és erőit a hazai, brit piaci pozíciói megtartására, növelésére fordítaná, legalábbis így látják a Morgan Stanley elemzői. (Forrás: HVG.hu)

Az európai konjunktúra várható javulása és a piaci optimizmus erősödése lehetőséget adhat a brit Tescónak arra, hogy elgondolkozzon nemzetközi üzlethálózata részleges vagy teljes értékesítésén, hogy az így befolyt vételárából megerősíthesse a szigetországban – utóbbi években erősen – meggyengült pozícióját – vélik a Morgan Stanley elemzői. Ha a Tesco vezetősége 2015-ben az eladás mellett dönt, akkor a legvalószínűbb, hogy a thaiföldi és a dél-koreai érdekeltségek mellett a kelet-európai leánycégektől válik meg, köztük a magyartól. Az utóbbi években a brit Tesco eredményei folyamatosan romlanak – írja a Népszabadság. 

A Morgan Stanley úgy látja, hogy a kiskereskedelmi láncnak mindenképpen invesztálnia kell szigetországi jelenlétébe, ha meg akarja tartani vezető szerepét. Az elemzők szerint ehhez olyan mértékű befektetésre lenne szükség, amely számottevő mértékben csökkentené a cég adózás előtti eredményét, vagyis a források előteremtéséhez néhány külföldi érdekeltség eladása lenne a legjobb választás. Véleményük szerint a Tesco külföldi jelenlétét kár lenne túlbecsülni, a szigetországon kívüli leányvállalatok inkább afféle vésztartalékot jelentenek a csoport számára. Az eladásra – amire a Morgan Stanley szerint 40 százalék a valószínűség – akkor kerülhet sor, ha a Tesco tőzsdei árfolyama 245 fontig szökik. Ebben az esetben ugyanis a Tesco nemrég megújult felső vezetése jó áron tudná továbbadni külföldi hálózatait.

Mibe kerül az olcsó trappista? Multi-pénzügyi szájbarágó. - GreenR blog

Bár a Morgan Stanley részéről mindez pusztán spekuláció, vagyis a Tesco vezetősége nem adta jelét azon szándékának, hogy bármely leányvállalatától megválna, az tagadhatatlan, hogy egyetlen külhoni befektetés eladása is a jelenlegi 3,9-ről három százalékra szorítaná le a Tesco bevételeihez viszonyított adósságát. A teljes nemzetközi portfólió értékesítésével a 6,6 milliárd font adósságot maga előtt görgető lánc nemcsak hogy megszabadulna a hitelezőitől, hanem még 4,9 milliárdos készpénzállományra is szert tenne.

A magyarországi Tesco 72 hiper- és 24 szupermarketet üzemeltet. Az áruházlánc forgalma a februárban zárult üzleti évben másfél százalékkal, 600 milliárd forintra csökkent, mérleg szerinti eredménye 43 milliárd forint veszteséget mutatott.

PPJ         2010.10.14.

Évi 30 milliárd forintos válságadót vet ki Magyarország a nagy áruházláncokra, így valószínűleg az Auchanra is. Nyilván tiltakozni fognak, az emberek véleménye pedig megoszlik majd aszerint hol vásárolnak, vagy hová szavaznak. Pedig érdemes jobban átgondolni a piaci szerepüket és hatásukat.

Nulla forint nyereségadó

Szerencsére a magyar vállalatok üzleti mérlege publikus, így mi is beleleshetünk a könyvekbe. Mi természetesen az Auchan Magyarországét néztük meg, és kiderült, a vállalat 5 éve veszteséges, így az adófizetési kötelezettség sorokba nulla forint került ezer milliárdos árbevétel mellett. Hoppá!

Bevétel:
2005: 179 milliárd
2006: 198 milliárd
2007: 209 milliárd
2008: 221 milliárd
2009: 227 milliárd
Eredmény (veszteség):
2005: -5 milliárd
2006: -4 milliárd
2007: -1 milliárd
2008: -1 milliárd
2009: -8 milliárd
Adófizetési kötelezettség:
2005: 0 Ft
2006: 0 Ft
2007: 0 Ft
2008: 0 Ft
2009: 0 Ft

dunakeszi polgármestere leteszi az Auchan alapkövét

Munkahely teremtés (vagy csökkentés?)

Sebaj. A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár. És akkor még nem is beszéltünk arról, hány munkahelyet szüntet meg a hazai termékeket kiváltó nagy tételes beszerzés, vagy  import. Ugye mindenki látott már 99 forintos szlovák tejtől roskadozó hipermarket tejes pultot, és hallott már  lelegelhető mezőkkel körbevett, mégis munkanélküli segélyből élő zsákfalvakról.

Jó, de sok iparűzési adót fizetnek

A dunakeszi lápügyben az Auchan és az önkormányzat is érvként használta fel, hogy sok helyi iparűzési adót fizetnek. Ezt a tényt is több dolog árnyalja. Egyrészt egy ilyen beruházás sok pénzt is visz az önkormányzattól, hiszen költséges járulékos beruházásokat kényszerít ki a környék növekvő forgalma, a megjelenő dugók kezelése, a kisvárosokban halódó kiskereskedelem pedig alvóvárossá torzítja a településeket. Vajon lehet e Dunakeszinek valaha olyan sétálóutcája mint akár a nála sokkal kisebb osztrák városoknak? Valószínűleg sosem, hiszen Dunakeszi sétálóutcája az Auchan bazársorán alakult ki. Aztán az adó nagysága is érdekes. Hiszen egy veszteséges kereskedő cégnél elsősorban a személyi kiadásokra szűkül az adó alapja, ami az Auchannál 16 milliárd forint, ennek adója pedig országosan is csak pár százmillió körül lehet évente.

Vonjunk mi is mérleget

Láttuk tehát az Auchan üzleti  mérlegét, de a fentiek tükrében érdemes ennél átfogóbb mérleget vonnunk, és alaposabban megvizsgálni mit veszítünk az akciós trappista sajttal:

- több kilométeres gyalogtúrával ér fel minden vásárlás, természetesen a szabadidőnk kárára
- többet autózunk, melynek költségeit mi álljuk
- eltorzulnak településeink, megszűnnek a közösségi/belvárosi funkciók, ami ingatlanunk árát csökkenti
- a helyi kiskereskedelmi és termelői munkalehetőségek megszűnésével a munkanélkülivé váltakat a többiek tartják el
- a be nem zárt kiskereskedők árdrágulása öngerjesztő, hiszen költségeiket egyre kevesebb eladott árun kell megtermelniük, ettől még kevesebb vevőjük lesz, stb...
- aki mégis helyben dolgozna, lehet arcfelismerő szoftver nélküli robotpénztáros, éjszakai árufeltöltő, járólapfocipálya-takarító, biztonsági őr, kosárelosztási menedzser
- a fenti munkahelyeknek emberléptékű alternatívája nem nagyon lesz, hiszen azokat, és a legelterjedtebb vállalkozási formákat (kereskedést, gazdálkodást) elfelejthetjük

Még mindig olyan olcsónak tűnik az az akciós trappista?
Csak a jövőnkbe kerül...