PPJ         2011.07.07.

A végleges honlap elkészültéig ez az ideiglenes internetcíme. Információért az okotoxikologia@gmail.com címhez lehet fordulni.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal bejegyezte a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot és egyben közhasznú szervezetté minősítette.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. március 11-én az Ökotárs Alapítvány tárgyalójában került sor. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját. 

Négy évre a MÖTT elnökének Darvas Bélát, az elnökség tagjainak Major Jenőt és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Murányi Attilát, tagjainak Székács Andrást és Szoboszlay Sándort választották meg.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság tagja lehet az, akit két tag a szakmai munkássága alapján ajánl. Új tagnak az első évben még nincs ilyen jogosultsága. 2011-2012-ben csak az alapító tagok ajánlhatnak, ezért tagfelvételi ügyekben először közülük kell kettőt felkeresni és írásbeli ajánlást kérni. A MÖTT alapító tagjai:

PPJ         2011.06.28.

http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/06/22/hany_vagohid_egy_ferrari/

Az igazán hülye autós újságírók molesztálókecskéje a fenntarthatóságért küzdők egyre szélesedő zöld tábora. Mindennek ők az okai, a növekvő biciklisávoknak, a klímaváltozásra való figyelemfelhívásnak, a szénhidrogének levegőbe pumpálásának aggasztó következményire mutatásnak. Ráadásul egyre szembeötlőbb a "jóslataik" megelevenedése, és egyre több pénz fordítódik a "jóslat szcenáriók" kutatására. Rájuk is szállt az autóipar és annak lobbista gárdája már a 70-es években, azóta is dollármilliárdokat költenek e fenntarthatatlan jármű és életforma eladásának fenntartására.

Amerikai forrásokra hivatkozni a globális felmelegedés témakörében olyan, mint amikor egy olajipari vállalat próbálja elhitetni magáról, hogy egyre inkább a megújuló energiákba fektet be. Totalcar-nak hinni az autóipar ártatlanságáról olyan, mint egy dílert kérdezni a drogozás káros hatásairól.

De mielőtt még vitába szállnék Winkler Róberttel, íme pár hír az elmúlt napokból:

Adókedvezmény luxusautókra - lobbi a környezet ellen

A WWF Magyarország megdöbbenve értesült a Parlamentbe kedden benyújtott törvénymódosító javaslatról, amely jelentősen csökkentené a legszennyezőbb nagy teljesítményű autók regisztrációs adóját, míg megnövelné az adót a kisebb szennyezőanyag-kibocsátású gépjárműveknél. A nagy teljesítményű személygépkocsik nem "csak" fokozottabb üvegházhatású gázkibocsátásukkal, de jelentősebb nehézfém és porszennyezésükkel is terhelik egészségünket és környezetünket. A közelmúlt újautó értékesítési statisztikáiból könnyen látható, hogy melyik márkáknak kedvez egy ilyen módosítás.

Például: http://www.vwdarkside.com/

A Volkswagen aktívan dolgozik a CO2 kibocsátáscsökkentés elkaszálásán. Ismerd meg a VW sötét oldalát!

Audi-ügy: letartóztatták a TTT elnökét

Június 16 óta előzetes letartoztatásban van Zsák Ferenc, a győri Audi-gyár Natura 2000-es területen történő bővítése ellen fellépő természetvédő. Az aktivistát jogtalan előny kérésével vádolják, melynek büntetése akár öt év szabadságvesztés is lehet. A bővítés ellen a zöldhatósághoz ügyfélként bejelentkezett Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) is tiltakozott. A fentiek alapján érthetően nem a beruházóra bízták a természetvédelmi intézkedéseket, hanem kompenzációt kértek az Audi-tól. Mivel a cég már folytatja az építkezést - annak ellenére, hogy az engedélyezési eljárás még nem fejeződött be -, ezért a kompenzációt valószínűleg csak más természetvédelmi területek fejlesztésére fordíthatták volna. A hírek szerint az Audi ezt jogtalan előny kéréseként értelmezte, és feljelentést tett. Ugyanakkor a TTT képviselői a honlapunkhoz eljuttatott közleményükben ártatlannak nevezik magukat. A nyilatkozat szerint a szervezet „a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok rendelkezéseinek és előírásainak betartásával járt el, sem szervezetünk, sem annak vezetője "jogtalan előnyt" nem kért és nem is fogadott el.”

Szóval Robi bácsinak eldurrant az agya, hogy nem lesz miből megélnie, elfogy az olaj, ciki már az autós TV műsor, és egyre több nő választja a környezettudatos "pasikat", hogy bulvár-társadalomtudományos is legyek.

Mint az a fenti hivatkozásokból jól látszik, zsarolásról Audi ügyben szó sincs! Általában épp fordítva, a tőkeerős és módszereket nem válogató ipari maffia érdek az, ami érvényre "szokta" juttatni "álláspontját", még ha az EU-s természetvédelmi jogszabályokba is ütközik mondjuk az Audi esetében.

De gondolom Robi bácsi szerint minden helyettesíthető. Elárulom, a természet nem. Pénzzel sem.

"A gyenge fenntarthatóság elmélete értelmében a természeti és a mesterséges tőke egymással alapvetően helyettesítő viszonyban áll. Így a fenntarthatóság kritériumának teljesítéséhez elég, ha a két tőketípus együttes értéke nem csökken, azaz ha a természeti erőforrás megsemmisülésével legalább ugyanolyan értékű mesterséges tőke jön létre." - forrás

Robi bácsi közgazdaságtanilag az úgynevezett "gyenge fenntarthatóságban" hisz, amikor szerinte az Audi GDP-növelő tevékenysége "értéket teremt" nem pedig soha újra nem produkálható természeti tőkét pusztít el végleg. A humánökológusok meg tudják, hogy ez már rég nem megbukott paradigma és csak az úgynevezett "erős fenntarthatóság" az, ami valóban óvja a jövőnket, Robi bácsiét is.

Felhívnám a figyelmet, hogy mindenki számára elérhetőek már olyan egyetemi anyagok, amik elolvasása és megértése után nem lenne szabad olyan felszínes cikket kiadni, mint amit a Totalcar tett klímaváltozás és üvegházhatású gázok tekintetében. Okulásukra kifejezetten ajánlom a negyedik előadás vázlatanyagát! Mert akkor rögtön világossá is válna pl. a 6., 10. és 15. dia átnézésével, hogy Robi bácsi csak kiragadott egy-egy adatot és nem a teljes képet vizsgálta a kibocsátó szektorokat illetően.

Winkler bácsi szeret nélkülözni mindenfajta megalapozott hivatkozást: valahol megmondták neki, hogy nem is a szén-dioxid okozza a felmelegedést, ő meg szívesen elhitte, hiszen így önigazoló lélektana megnyugodhatott, hogy jó helyen van ő a világban. Ilyen állításokat viszont csak körülbelül ilyen szintű "tudósok" mondtak valaha is, amikről később kiderült, hogy az USA szabadpiac párti pénzügyi lobbitevékenységének (48:05-től kifejezetten "vicces" kijelentések hangzanak el!) köszönhető, nem pedig valami megalapozott új IPCC kutatásnak. :) :(

"A rendszert nyilvánvalóan senki sem ismeri, a legtöbb részlet konkrét működése is homályba vész..." - állítja Winkler nagy magabiztossággal, ám szerénysége inkább csak tájékozatlanságot takar.

"Ahhoz, hogy a globális CO2 kibocsátás növekedését megfékezzük, az energiaszektor átalakításán kívül nagy lépéseket kell tenni világszerte a közlekedés/szállítás terén is. Hatékonyabb üzemanyag termeléssel, alternatív üzemanyagok használatával, hatékonyabb gépjárművekkel és klímabarátabb közlekedési rendszer (közösségi közlekedés, kerékpározás) támogatásával kell csökkenteni a kibocsátásokat." - mondta például az IPCC a 4. klímaváltozásról szóló átfogó értékelő jelentése megjelenése után a 2008-as budapesti konferenciáján.

Egy dologban van csak igaza Winklernek, hogy az indusztriális agrikultúrák által termelt hús, annak mennyisége és fogyasztása fenntarthatatlan. Nagyon jól teszi mindenki, ha csökkenti a húsfogyasztását,... de mellé az autóhasználatot is! Hamis dilemma, hogy melyik okoz nagyobb terhet.

Amerikai "tanulmányok" egész garmadáját sorakoztatja fel gondolkodásmódja mögé, a hús helyett még szójafasírtot is ajánl evésre, nyilván azt is Amerikából, hogy a génmódosító cégeket is támogassuk egy kicsit.

Ez van mikor egy környezeti ügyekhez laikus újságíró nekiáll a "zinternetnek" és nincs az egész szerkesztőségben egy ökológiában vagy környezettanban jártas ember, aki lektorálhatna.

További információk:

A Meteorológiai Világszervezet állásfoglalása az éghajlat 2009. évi állapotáról.

Üvegházhatású gázok leltára Magyarországon 1985-2006 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Idegenek az üvegházban című ismeretterjesztő sorozat az OMSZ honlapján

PPJ         2011.06.23.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe információi szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az európai Közös Agrárpolitika (KAP) második pillérének – a vidékfejlesztésnek – a részbeni vagy teljes megszüntetését fontolgatja. Ha erre sor kerül, akkor nem csak a földhasználók - természetvédelmi célokat is szolgáló - agrár-környezetvédelmi kifizetéseinek rendszere omlik össze, de komoly csapás éri természeti tőkénket is. Mindez azért is érthetetlen, mert az unió környezetvédelmi minisztereinek keddi ülésén közös tanácsi következtetéseket fogadtak el az új biodiverzitás stratégiáról, amelynek egyik kiemelt megvalósítási területe a KAP zöldítése.

A BirdLife információi szerint a Bizottság javaslata az EU büdzsé közlemény tervezetében bukkant fel, amelyet a következő keretköltségvetési (2013-2020) javaslathoz készítettek. „Mindez azt jelentené, hogy az EU meg sem közelíti majd a közelmúltban elfogadott biodiverzitás stratégiában lefektetett célokat és komoly gondok jelentkezhetnek olyan kapcsolódó területeken, mint a vízszennyezés és a talajerózió. A KAP régóta kritikák kereszttüzében van, mert nem hatékony és pazarló. Hihetetlen és hiteltelen lenne, ha a megszorítás éppen a stratégia azon részét érintené, amelyben a közjó és a vidéki népesség megtartása is jelen van.”– véli Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója.

A vidékfejlesztési források csökkentésének nem csak az élő és élettelen környezetünk látná kárát, de kontinensünk legveszélyeztetettebb vidéki közösségei is. A vidékfejlesztési pénzek életbevágóan fontosak azon gazdálkodók számára, akik kis méretű, vagy hátrányos helyzetben lévő területeken próbálnak megélni. Ezek a források nélkülözhetetlenek, hogy például megfeleljenek a higiéniai előírásoknak, fejlesszék termékeik feldolgozottsági szintjét és piacra jutási esélyeit, belépjenek biominősítési rendszerbe, vagy növeljék bevételtermelő képességüket a turizmus és a rekreációs szolgáltatások segítségével.

Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója szerint „a hazai, születőben lévő Nemzeti Vidékstratégia végrehajthatóságát 2013-tól nagymértékben határozza majd meg a Közös Agrárpolitika második pillérének ereje és az általa érvényesülő természetvédelmi, gazdasági és társadalmi célok. Ennek fényében a vidékfejlesztési források pénzügyi eszközeinek erősítésére lenne szükség.”

Az MME – európai partnereivel együtt – kéri az Európai Bizottságot, hogy ne a természetvédelem lássa kárát a költségvetési szigorításnak, sőt teremtsék meg az anyagi hátterét a biodiverzitás stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásának és végezzék el a szükséges reformokat a mezőgazdasági és halászati politikákban.

Budapest, 2011. június 23.

További információ:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Halmos Gergő: 06-20-331-3545
Nagy Dénes: 06-20-389-1018

PPJ         2011.06.22.

Korábban is tettem már egész határozottan kijelenthető "jóslatokat", most egy másik következik. Megjósolom, hogy idén sem lesz semmi "pályamunka" eget verő-, értelmes-, tartalmas- és rendszerkritikus a Bayer Klímavédelmi Fotópályázaton.

Kezdem a személyes tapasztalat részével, aztán majd haladok objektívebben.

Küldtem be tavaly fotókat, és sem a képek, sem a hozzá írt természetvédelmi szakszöveg nem volt elég, hogy az elég izgató legyen a "szakmai zsűrinek", bár azért legalább már nem az első rostákon akadtam fenn.

Vannak ezek a magukat természetfotósnak mondó emberkék, akik tonnaszámra töltik fel a képeiket az erre szakosodott honlapokra. Ugyanazokat a kliséket ismétlik ezerszámra. Ötmilliomodik tarka lepke meg százezredik felhős kép és tízezredik fátyolos feleség fenék. Fotóesztétikailag leragadtak olyan "problémák" megválaszolásánál, aminél már a fotózás egykori feltalálóit is több érdekelte. És képesek ezek a megátalkodottak csoportosan is direkt elhülyülni. Körülbelül egy hét alatt meguntam azt a seggnyalást, ami a kommentek számából adódó pontok miatt kell, hogy a pontokból képeket tölthessünk fel ezekre a replikagyűjtemény oldalakra. Nulla kreativitás.

Ráadásul olyan, hogy természetfotózás, már NINCS! Hogy a természetfotózást mennyire egy "eye-candy"-nek gondoljuk, az már több ízben kifejtődött ezen a blogon.

És akkor jön egy ilyen gyógyszergyártó és génmanipulált szántóföldi növényeket nyomató vegyipari multi, a Bayer, és azt mondja, hogy legyetek kreatívok, mert mi klímavédelmi fotópályázattal majd jól megmentjük a Földet, helyett inkább jól zöldrefestjük (Greenwashing) a Bayer nevet híres e világon.

Hát majd bolond lesz egy ilyen finanszírozású fotópályázatra bármi olyat beengedni, ami valóban elgondolkodtató és problémamegoldó a klímaváltozásról.

Iparszerű mezőgazdaság? Minden tekintetben olajszármazékokra (gépüzemanyag, irtószerek, műtrágyák, csomagolás) épülő intenzifikált agrikultúrák? Ugyan kérem: ezek alig okoznak klímaváltozást, nemde?

Vagy majd nyilván a fotóművészetileg is érdekes diskurzust eredményező képeket válogatják be egy ilyen pályázatra, mondjuk a tájkép humanizálásáról vagy a klímaváltozás antropogén eredetéről...

Marad bekerülésre a nonszensz szemgiccs (eyecandy), aminek semmi köze a klímaváltozás fotótechnikai vagy fotóművészeti ábrázolásához, de amit lehet mutogatni, hogy milyen király cég vagyunk, mi ügyelünk a klímaváltozásra, és véletlenül se mi pénzeljük a titeket testileg és lelkileg tönkretevő gyógyszergyártást és GMO lobbit... Science for a better life...

És még vagytok is olyan együgyűek, hogy önként biztosítotok általuk a későbbiekben szabadon felhasználható fényképanyagot a CSR prospektusaikhoz.

Ennyi. Jól meg'aszontam a dógokat! Várom az ellenérveket!

PPJ         2011.06.14.

Sem a megrendelő Világbanknak, sem az Egyesült Államoknak nem tetszettek a tudósok teljes egyetértésben megszületett megállapításai a génkezelt élelmiszerekről. Nem csoda, hiszen a megállapítások lényege, hogy a transzgenikus növények növelik a szegénységet, károsítják a környezetet, csökkentik az élelmiszer-biztonságot.

A kutatást a Világbank rendelte meg. Több mint 60 fejlett állam kormányzati intézményei, az ENSZ szakosított szervei (a WHO-tól az UNEP-ig), civil szervezetek, kutatóintézetek és nagyvállalatok dolgoztak rajta. Több mint 400 tudós és vezető szakember működött közre a munkában. 2008-ban elkészült, azóta egy asztalfiók mélyén hever. A címe IAASTD (Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológiák hatásáról a világ fejlődéséért), de így sem könnyebb rálelni – a dollármilliókért, nemzetközi együttműködésben elkészített dokumentum a közvélemény számára gyakorlatilag nem létezik.

Tehát mit akar az Egyesült Államok és a Világbank? Élelmiszer-rizikót, növelni a szegénységet és károsítani a környezetet. Ezek a fő bevételi forrásaik. Tetszik érteni?

Köszi NOL!