PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

Fotó: y-fu

Fotó: Mamiko Irie

Fotó: Makoto Yoneda

Fotó: P-Zilla

Fotó: P-Zilla

Fotó: y-fu

Fotó: takeoh

Fotó: Taka Ochiai

Fotó: Kazumi Ishikawa

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

gelencserzso         2014.07.19.

Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

A Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

A peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

Félő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

Tőgyi Balázs         2014.07.14.

Megszülettek a magyar fesztivál-történelem első alomszékei, a mobil toalettek újabb nemzedéke. Bevetésükön elsöprő népszerűségre tettek szert. A módszer jól működött, a vendégek imádták.

Évek óta játszom a gondolattal, hogy nyugat-európai mintára hazai fesztiválon is kipróbáljuk az alomszéket, mint száraz-toalett szolgáltatást. Az idei Everness fesztivál öko-előadásainak helyszínt adó Naplopó Műhely építése és szervezése mellett lehetőségem nyílt eme nem mindennapi feladat elvégzésére. Erős elhatározás született bennem, elérkezettnek éreztem a pillanatot. Végül alig 2 héttel az esemény megkezdése előtt a szervezők (helyesen) döntöttek: 3 darab alomszék megépítésére és üzemeltetésére kértek fel. Nem volt sok időm mérlegelni, a tér adta lehetőségekre bíztam az ügyet, belevágtam a munkába. A fesztivál óta az online lapok is kiemelten megemlítik az alomszékeket:

Keressük a legzöldebb fesztivált! 1. jelöltünk az Everness - Recity.hu
Transzbalaton Akarattyán - Everness Fesztivál 2014 - Welovebalaton.hu

Mi az alomszék?

Az alomszék olyan száraz-toalett, amiben az emberi kaki és pisi együtt, növényi alommal keverve az ülőke alatt elhelyezett tároló edényben gyűlik. Ürítés után ez az anyag elkomposztálható, 2 év alatt humusszá alakul. A humusz javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj vízmegtartó képességét és a növények számára értékes tápanyagot biztosít. Ez a módszer valóban fenntartható, és maradéktalanul környezetbarát módja az emberi trágya kezelésének. A természetes folyamatok segítségével a (tévesen) veszélyes-hulladéknak minősített, igen értékes biotömeg (szén, nitrogén és foszfor) talajmenti körforgását teszi lehetővé, így komolyabb környezetterhelés nélkül a trágyából tápanyagban gazdag föld keletkezik.

Jó tudni, hogy a hagyományos WC használatakor ezt az értékes biotömeget a gyakran ivásra alkalmas tisztaságú vízbe szennyezzük, a keletkező szennyvíz elszállításával és megtisztításával pedig drágán és ostobán további környezetpusztítást végzünk. Ezért egy tudatos ember számára az alomszék használata a természettel való harmonikus együttélés felé vezető út.

A hiedelmekkel ellentétben az alomszék nem büdös, beltéri változatát Belgiumban több ezer, kertes házban élő család használja. Az esetleges mérgező anyagok, hormonok és vírusok a komposztálás során maradéktalanul lebomlanak, a környezetre és az egészségre veszélyt nem jelentenek. A emberi trágyából jó minőségű, tápanyagban dús termőföld keletkezik, ami a kertben felhasználható. Az alomszékről bővebben Országh József tanárúr Vízönellátó néven ismert tudományos oldalán olvasható.

Hogyan épültek alomszékek?

A szerkezet megtervezésekor a következő szempontokat igyekeztünk szem előtt tartani: 1. készüljön természetes anyagból, 2. legyen lapra szerelhető és szállítható, 3. legyen szép, ergonómiailag ideális méretű és a célnak megfelelő. A váz, az ajtó, a padlózat, az ülőke és fél méter magasságig az oldalai gyalult fenyődeszkából és -pallóból készültek - egy noszvaji bútorasztalos mester barátom, Kapros Sándor (Manna Design Bt.) igényes munkáját dícséri. A tetőt és az oldalak hiányzó felületeit (súlycsökkentés és esztétikai okok miatt) vászonból készíttettük, ami Dúcz Pál (Mestermix Kft.) jurtavászon-készítő mester munkája. A szerkezeti elemek kapupánt csavarral és szárnyas anyával, kézzel rögzíthetők. Az alom adagolásához egy fánglit (=kőműves kanalat) helyeztünk el, az almot jutazsákba töltöttük. Tisztántarthatóság céljából egy könnyen törölhető WC ülőkét is felcsavaroztunk a deszkaülőkére. Az ajtóra az alomszék működését szemléltető információs molinó került, belül az ülőke fölé pedig (a hölgyekkel való együttérzés okán, a fiúk figyelmébe ajánlva) egy "Kérlek, ülj rá a budira!" feliratot is elhelyeztünk. A molinókat Német Kálmán (Electrocat Design Studio) barátom tervezte. A trágya gyűjtéséhez az ülőke alá illeszkedő, közel 100 literes tároló ládákat vásároltunk.

Mik a tapasztalatok?

Meggyőződéssel kijelenthetem, hogy a fesztiválon felállított alomszékek elsöprő sikert arattak, amiről a folyamatos sorbanállás és a dícsérő megjegyzések árulkodtak. Az orrfacsaró szagok és piszok helyett kellemes fenyőfa illat és tiszta ülőke fogadta a vendégeket. A hölgyek körében kétséget kizáróan az alomszék volt a nyertes - az alternatívaként használatba vehető büdös és gyomorforgató látvánnyal teli mobil műanyagbudik rovására.

Legnagyobb örömömre legyen mondva - a nagy érdeklődés és az intenzív használat következtében egy-egy alomszék napi 600-1000 liter alommal kevert trágyát termelt, aminek ürítését alig győztem ellátni. A teli ládákat egy talicska segítségével erre a célra elhelyezett konténerhez szállítottam és ürítettem, majd szalmával gazdagon takartam. A rendszer megfelelő működését jól mutatta, hogy a legyeknek és a kellemetlen szagoknak nyoma sem volt.

"A célunk az, hogy jövőre már csak alomszékek legyenek. Nem akarunk magunk után semmilyen nyomot sem hagyni." – teszi hozzá Olivér és én helyeslőn bólogatok.

"Az ötlet nagyszerű, a kivitelezés egyszerű, az élmény pedig elsöpri a műfajban tapasztalható múltbéli társakat."

A fesztivál végén az összegyűlt közel 4 köbméter komposztot egy közeli helyre szállíttattuk, hogy pár évig a természetes lebontó folyamatok hatására humusszá alakulhasson, visszalépve a természetes anyagok immár  zavartalan körforgásába.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon! Legyen ez egy követendő példa az elkövetkező fesztiválokon, hogy egy maréknyi trágya se vesszen kárba! ;)

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

PPJ         2014.07.11.

A konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét