PPJ         2010.11.30.

Az IPM magazin márciusi száma óta tartó kálvária végére értünk.

Igen, vannak mérgező ásványvizek az Auchanban is! November 17-én a Fővárosi Bíróságon elsőfokon a Visegrádi Ásványvíz Kft után az Auchan is pert vesztett az IPM magazin ellen a mérgező ásványvizek témájában.

A magazin munkatársai 2009 decemberében és idén márciusban az Auchan áruházakban vásárolt Auchan Super Aqua ásványvizekben a határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségű mérgező arzént és higanyt is találtak. Ezeket az értékeket több akreditált laboratóriumban is megmérték. A mérések hitelességét igazságügyi élelmiszerbiztonsági szakértő is igazolta. Ugyanakkor az Auchan saját előírásait is megszegve nem tud hiteles mérési eredményeket bemutatni arról, hogy az ásványvizek árusításának kezdetekor, 2009-ben megmérte volna a vizek összetételét. Az Auchan ezzel szemben a magazin hiteles mérési eredményeit kétségbe vonta, és több pert is indított az IPM ellen, sőt a nyilvánosságra hozott eredmények tudatában tovább folytatta a rossz minőségű, mérgező termék árusítását.

Az ítélet

A Fővárosi Bíróság az Auchan Magyarország Kft keresetét elutasítva ítéletében megállapította, hogy az IPM szeptemberi számában a „Hogyan került arzén az ásványvizekbe?” című cikkben valós tényeket közölt. Az Auchan Magyarország Kft. által sérelmezett cikk részletei szövegkörnyezetükben objektíven közölték a valós tényeket, és ezek értékelése, saját felfogásuk szerinti megítélése az olvasók joga. Az ásványvizek fogyaszthatóságának kérdésköre közérdeket szolgál, és széleskörű érdeklődésre tarthat számot. A sajtó különleges kötelessége és felelőssége közölni a tudomására jutott, közérdeklődésre számot tartó információkat.

A bíróság megállapította, hogy a magazin nem állított valótlant azzal, hogy az Auchan Magyarország Kft. illetve beszállítója felrúgva a jogszabályi előírásokat nem az engedély szerinti kútból (K-388 sz. kút) nyeri a természetes ásványvizet, hanem valószínűleg egy arzénnal szennyezett, esetleg egy olyan felszíni kútból, amely közel fekszik egy arzénnal szennyezett kúthoz. Ezzel az Auchan komoly veszélynek tette ki vásárlóit.

Az Auchant képviselő ügyvédek és jogtanácsosok serege a tárgyaláson agresszivitásukkal olyan messzire mentek, hogy a tárgyalást vezető bírónőnek figyelmeztetnie kellett őket.

A rendőrség tovább folytatja a nyomozást az Auchan üzleteiben forgalomba hozott rossz minőségű, mérgező termék ügyében.

Forrás: Életforma.hu

PPJ         2010.11.28.

Az Infographics blogon találtam az alábbi videót. Japánban felébredt egy srác, aki illusztrátorként a diplomamunkáját Japán "furcsaságairól" készítette. Nos, én a magam részéről ezt fenntarthatlanságnak hívnám inkább furcsaság helyett.

A Japánba külső forrásokból beáramló étel, víz, energia, ételpálcika-alapanyag és minden más olyan mértékűvé vált, és olyan környezeti hatásokkal jár (vöröslistás (=kipusztulás szélére került) faj lesz a tonhal miattuk?), hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságát, ami az olaj megszűntével, vagy a geopolitikai helyzet átalakulásával, ha megvonódna, az nagyobb bökő lenne a nyakuknál, mint amekkora Kövérember és Kisfiú volt!!!

Mit jut eszedbe elsőként Japánról? A szusi, a szumo esetleg a taiko dob? Ez mind rendben is van, de Japán ennél sokkal érdekesebb és összetettebb ország, tele furcsa kulturális szokásokkal, amit a következő 10 perces videoinfografika remekül összefoglal, rengeteg érdekességgel és humorral megspékelve. A kisfilm készítője a 23 éves Kenichi Tanaka japán grafikus hallgató, aki megpróbálta bemutatni saját nemzete legérdekesebb, legkülönlegesebb szokásait egy külföldi szemén keresztül, tele iróniával.

Vagy, ahogy ő mondja: „My objective is to make Japanese people to think about that everything happening here in Japan, isn't that normal. So I created this video from foreigner's point of view, rather than Japanese people's point of view.”
Tanaka diplomamunkájában, a Japánról való alapinformációk után 8 kategóriába sorolva mutatja be országát.

PPJ         2010.11.28.

Boldogság és gazdaság

A budd­his­ta köz­gaz­da­ság­tan (budd­hist eco­no­mics) - a budd­hiz­mus alap­esz­méi által ins­pi­rál­tan - a gaz­da­ság és a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­sét adja. A ma ural­ko­dó (ma­inst­ream) köz­gaz­da­sá­gi meg­kö­ze­lí­tés­sel, a pro­fit­nö­ve­lés min­den­ko­ri aka­rá­sá­val szem­ben, vá­gyak ön­kén­tes kor­lá­to­zá­sát, a mások ön­zet­len szol­gá­la­tát gaz­da­sá­gos­nak te­kin­ti, sőt a béke, az öko­ló­gi­ai fenn­tart­ha­tó­ság és a bol­dog­ság zá­lo­gát kí­nál­ja evvel. Mond­hat­juk nem­csak szo­kat­lan, hanem meg­hök­ken­tő ez a szem­pont. De nem sze­rep­té­vesz­tett köz­gaz­dá­szok fi­lo­zó­fál­nak e könyv­ben, hanem fel­mé­ré­sek­kel, és ku­ta­tá­sok­kal iga­zolt új, tu­do­má­nyos ál­lí­tá­sok­kal bíz­tat a nem­zet­kö­zi szer­ző­gár­da.

Szerintem megérett a jelenlegi neoklassz-neolib közgazdasági rendszer egy komplett cserére! ;)

PPJ         2010.11.28.

Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”
--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI