PPJ         2010.11.22.

Nem véletlen a 18-as karika, ez a bejegyzés gyomor-, világnézet- és szemforgató lesz a  bejegyzés gondolatait megalapozó képek miatt.

Fenntarthatóság alatt nem azt értjük, mikor valami Mátrixon felnőtt hibbantagyúak kiszámolták, hogy köbcentire mennyi ember férne el a bioszférában, ha az embereket egymás mellé állítanánk (1 ember = 1 m2) és több szintben a teljes Föld felületét ember borítaná be.

Ha fenntarthatóságról van szó, akkor sokan nem vezetik le a képletet a végéig, és számukra fenntarthatónak lenni csupán annyi, hogy a harmadik világ országainak szintjén (alacsony ökológiai lábnyomuknak értékén) kellene élnünk.

A Föld eltartóképessége viszont véges! Mit is értünk eltartóképesség alatt? Eltartóképesség alatt leginkább azt értjük, hogy mennyi ember tud úgy élni a Földön, hogy közben tisztul a víz, belélegezhető marad a levegő, termő marad a termőtalaj, az erdőt  vagy az óceánt olyan mértékben használják erőforrásként, hogy az nem lépi túl az egy év alatt történő újulatot (szaporulatot), stb.

Mert az egy dolog, hogy a nyugati kultúrának le kell vetkőznie techno-utópista marhaságait és tényleg a távolkelet meg a harmadik világbeli országok ökolábnyom szintjén kell majd, hogy éljen. De itt érkeztünk el a fenntarthatóság hippi/harmadik világbeli értelemben vett fogalmának az aláaknázásához. Mert India már ezt a korlátot is túllépte, egész egyszerűen túlnépesedett. Hiába alacsony az ökológiai lábnyoma, kicsi a technológiai fejlettség, meg alig van még csak egy szűk rétegnek gépjárműve, stb., már a természeti eltartóképesség, a természeti megújuló képességén is túlnőtt.

India valóban egy csodás hely. Ősrégi kultúrával és hagyományokkal, amit "csak" a modern kor "találmányai" miatt, a Bhopaléhoz hasonló katasztrófák tudnak tizedelni. De most már nem csak a modern kor találmányai jelentenek veszélyt az ottani emberekre. Az Indiában végbenő folyamatok előbb utóbb önmaguknak fognak gátat szabnni.

Tehát a fenntarthatóságnak nem csak technológiai korlátai vannak (ritkaföldfémválság, energiaválság, peak oil, stb.), hanem a valódi ökológiai természeti törvényeknek megfelelően populációdinamikai korlátai is.

S hiába hangoztatják, hogy "Magyarországon kevesen vagyunk", a valóság az, hogy ökológiailag Magyarország csak cirka 5 milla embert lenne képes eltartani. A jelenlegi 9 milla csak az "ipari-vákumnyesedék-maradék parizer" és a "20 deka liszt van 1 kiló kenyérben fehér felfújtak" miatt tengődik minőségi (b típusú) éhezésen elhízva!

Na, de hogy ne kerteljek tovább, lássuk a medvét.  Hogy India a technika nélkül, alacsony ökolábnyommal is már egy élhetetlen hely, azt jól mutatják a fotók, amiket egy kínai blogon találtam (sok más "érdekesség" is található azon a blogon).  Szóval az alábbi fotók valahogy kimaradtak a "2011 FALL/WINTER - Tourists Guide to India" katalógusból a "kedvező családi utazások" ajánlatok illusztrációi közül.

Az öntisztuló képesség megszűnt a vizeknél, egyszerűen túl sok a hulla.

Ergó, ha nem akarsz leprát és ragyát az arcodra, akkor jobb ha nem iszol abból a vízből, akrámennyire is ez a szent és a kötelező. (Persze nem mitha lenne más választásuk, basszus!)

Nem is értem, hogy nem tört ki náluk valamilyen pestis vagy kolera járvány. A Gangesből csak egy kis só hiányzik, hogy néhány cápa kitakarítsa a folyóból a sok "szerves hulladékot". Végül is a krokodilok is megteszik ugyanezt, de talán ennyi hullával már ők sem bírnak, ahogy a madarak sem.

"Környezetvédelem nuku"? EZ "A" környezetvédelem! Nem a karbol vagy a krematórium. Igen! Ez A környezetvédelem! Így van. És döbbenetes, hogy milyen döbbenetes számunkra. Csak annyi a helyzet, hogy már kicsit túlszaporodtak, de ezelőtt működött a rendszer, nem butaságból találták ki. A folyók természetes lebontói és elvivői voltak az emberek és állatok holttesteinek. Ma már más idők járnak. Ma már nem érvényes a vallási hagyomány és persze ma már ez nem azonos a higiénével, és nem szívesen innék olyan folyóból, ami mentén ennyien élnek-halnak.