PPJ         2010.08.27.

From: Addictblog

"Arról, hogy a Csendes-óceánban az elmúlt évtizedek alatt szépen lassan kialakult egy szinte elképzelhetetlen méretű, lassanként majdnem egy új földrésszel vetekedő nagyságú szemétfolt létezéséről tudtam már korábban is, így maga a film témája nem volt meglepő. Ennek ellenére nem tudtam abbahagyni az amúgy nem éppen rövid (kb. 3 perces) filmet, mert a hangulata és nem utolsó sorban Jeremy Irons hangja egész egyszerűen beszippantják az embert. Ehhez hasonló, a természetfilmek világát utánzó koncepciót más reklámokban is láthattunk már, de egyik esetben sem volt ilyen releváns és ilyen erőteljes ez az eszköz. A gazdátlan nejlonszatyor hányódtatásainak történetét egy állatfajéhoz hasonlító mockumentary, azaz áldokumentumfilm szépen lassan behúzza a nézőt, és rámutat arra, hogy milyen természetesnek is vesszük már ezt éz az ehhez hasonló problémákat, amelyeket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mintha maguktól értetődőek lennének, mintha nem mi tehetnénk azok létezéséről. Ügyes."

ezek után külön érdekes hír, hogy

Mexikóvárosban börtön jár a nejlonzacskóért - Alternatív Energia

Egy új jogszabálynak köszönhetően Mexikó fővárosában mostantól tetemes bírság, sőt, akár 36 óra elzárás is járhat annak az üzlettulajdonosnak, aki ingyen osztogatja a vásárlóknak a cseppet sem környezetbarát nejlonszatyrokat.

A bírság felső határa elérheti a 90 000 dollárt (közel 20 millió forint).
Az üzletekben ezentúl csak biológiai úton lebomló szatyrokat adhatnak a vásárlóknak, és azokat is csak pénzért. A rendelkezés része a város „zöldülési” folyamatának, célja pedig, hogy növelje a környezettudatosságot. „Mindez persze nem megy egyik napról a másikra” nyilatkozta egy köztisztviselő, Letizia Bonifaz Alfonso. A város lakossága ugyanis a becslések szerint ma naponta 20 millió nejlonzacskót használ, ami természetesen hatalmas megterhelést jelent a környezetre, hiszen a kőolajszármazék műanyagok lebomlásához több száz évre van szükség.