PPJ         2010.04.17.

Van egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.

csukabálna

barázdás bálna

Risso-delfin

Illegális bálnahús a szusiban

forrás: Greenfo

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.

A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.