PPJ         2010.09.26.

A szibériai tigris a legnagyobb testű tigris, és a legritkább alfaj. A huszadik század elején még kilenc alfaj volt és százezer tigris élt világszerte, de az embernek és a vadászatnak köszönhetően három azóta kipusztult – a jávai, a bali és a kaszpi tigris. Mára a kihalás szélén álló ritka állatfaj állománya világszerte csak néhány száz egyedből áll.

Hogy felhívja az oroszok figyelmet erre a problémára, a WWF egy rendkívül kreatív, ám annál durvább módját választotta a sokkolásnak: zsákmánnyá tette az embereket. Az augmented reality (AR) és egy különleges póló segítségével szitává lőtte az oroszokat, hogy ezáltal is jobban beleéljék magukat szegény tigrisek helyzetébe.

Mint az a videóból is kiderül, a kampányt offline és online egyaránt elindították. Moszkva néhány ruhaboltjában speciális próbafülkéket készítettek, ahol a vásárlók egy nagyobb monitoron nézhették végig, ahogy hasba lövik őket. A boltok mellett egy honlapot is készítettek, így az országban szétosztogatott pólókat is ki tudták próbálni az emberek.

Állítólag nagy sikere volt a kampánynak a közösségi médiában, 200 ezer orosz mondott nemet a gyilkolásra – bármit is jelentsen ez. Annyi biztos, hogy egy újabb felhasználási módját ismerhettük meg az AR technológiának, amely emlékezetes élménypontot hagyott minden ember fejében. Elismerésünk a WWF-nek. - Forrás: adrenalinblog

PPJ         2010.09.15.

Az ökológiai gazdálkodásnak meghatározó szerepe lesz a Magyarország 2020 program tízéves agrár- vidék- és környezeti stratégiájában, amely az Európa 2020 elnevezésű gazdasági terv részeként készül el az elkövetkező fél évben - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Ángyán József tegnap Tamásiban, a Dél-Dunántúli Biolkultúra Egyesület bionapján, gazdálkodók előtt tartott előadásában szólt arról, hogy kedvezőbbé teszik az ökológiai gazdálkodás jogi feltételeit, és újra szeretnék indítani az agrár-környezetgazdálkodási programot, mert, abból sokan kiszorultak.

Az államtitkár hozzátette: az ökogazdálkodás érdemes arra, hogy közpénzekből segítsék, mert megfelel a minőségi, szermaradvány-mentes élelmiszereket előállító, környezeti egyensúlyt fenntartó, és megélhetést nyújtó helyi gazdaság feltételeinek. Úgy vélte, eddig nem ez volt a helyzet, a támogatási rendszer inkább a tőkebefektetési társaságokat támogatta. Az előző kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1.400 milliárd forintos, hétéves keretének körülbelül 80 százalékát elköltötte olyan célokra, amelyek a nagytőke beruházásait szolgálták, és kevés pénz maradt azokra a jogcímekre, amelyek a mezőgazdaságnak ezeket a teljesítményeit fizetik meg - mondta.

Ángyán József úgy vélte: a fennmaradó 250 milliárd forintot - és a "még visszaszerezhető" 100-150 milliárd forintot - nem szabad csak "szuperintenzív, multinacionális tőkeérdekeket szolgáló fejlesztésekre" elkölteni. Hangsúlyozta, hogy a családi modellt szeretnék erősíteni a tőkés társaságokkal szemben.

Az államtitkár szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. november 1-jéig készít el leltárt az állami termőföldek bérleti szerződéseiről. A jelenlegi információk szerint az állami földek 80 százalékát 180 tőkés társaság bérli, esetenként a piaci díjak 10-15 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy feltőkésítjük a társaságokat, ami versenytorzító hatású is. Ángyán József kifejtette: ha a piaci díjakat elkérik az állami földek bérlőitől, a Nemzeti Földalap bevétele akár 80 milliárd forint is lehet, így az állam jelentős összeggel szállhat be a magyar földpiacra. - a hír forrása: Greenfo

Ángyán József ökológiai agrárkörnyezetgazdálkodási szemléletéről és agrárpolitikai helyzetlátásáról itt tudhat meg többet a drága olvasó:

PPJ         2010.09.11.

A bejegyzés címét adó mondat nem másnak a szájából hangzott el, mint Fülöp Sándor, aki a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa avagy zöld ombudsman. 

Rendszerhibák a jövőben - az eLitMed.hu egészségügyi portál videóriportja:

Az ombudsmanokat a rendszerhibákra hozták létre. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az elkövetkező nemzedékek létfeltételeit veszélyeztető rendszerhibákra ügyel. A várható talajcsúcs és az ivóvízellátási gondok mellett a sokszor egészségügyi veszélyeket hordozó új anyagok jelentenek komoly gondot.

Az élelmiszeradalékok, színezékek és kipufogógáz okozta veszélyekre már a pulmonológus, allergológus és gyermekgyógyász kollegák is egyre inkább felhívják a figyelmet. Fülöp Sándor szerint a fenntartható fejlődés utópia, hiszen a végtelen növekedés egy véges világban elképzelhetetlen.

PPJ         2010.08.27.

From: Addictblog

"Arról, hogy a Csendes-óceánban az elmúlt évtizedek alatt szépen lassan kialakult egy szinte elképzelhetetlen méretű, lassanként majdnem egy új földrésszel vetekedő nagyságú szemétfolt létezéséről tudtam már korábban is, így maga a film témája nem volt meglepő. Ennek ellenére nem tudtam abbahagyni az amúgy nem éppen rövid (kb. 3 perces) filmet, mert a hangulata és nem utolsó sorban Jeremy Irons hangja egész egyszerűen beszippantják az embert. Ehhez hasonló, a természetfilmek világát utánzó koncepciót más reklámokban is láthattunk már, de egyik esetben sem volt ilyen releváns és ilyen erőteljes ez az eszköz. A gazdátlan nejlonszatyor hányódtatásainak történetét egy állatfajéhoz hasonlító mockumentary, azaz áldokumentumfilm szépen lassan behúzza a nézőt, és rámutat arra, hogy milyen természetesnek is vesszük már ezt éz az ehhez hasonló problémákat, amelyeket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mintha maguktól értetődőek lennének, mintha nem mi tehetnénk azok létezéséről. Ügyes."

ezek után külön érdekes hír, hogy

Mexikóvárosban börtön jár a nejlonzacskóért - Alternatív Energia

Egy új jogszabálynak köszönhetően Mexikó fővárosában mostantól tetemes bírság, sőt, akár 36 óra elzárás is járhat annak az üzlettulajdonosnak, aki ingyen osztogatja a vásárlóknak a cseppet sem környezetbarát nejlonszatyrokat.

A bírság felső határa elérheti a 90 000 dollárt (közel 20 millió forint).
Az üzletekben ezentúl csak biológiai úton lebomló szatyrokat adhatnak a vásárlóknak, és azokat is csak pénzért. A rendelkezés része a város „zöldülési” folyamatának, célja pedig, hogy növelje a környezettudatosságot. „Mindez persze nem megy egyik napról a másikra” nyilatkozta egy köztisztviselő, Letizia Bonifaz Alfonso. A város lakossága ugyanis a becslések szerint ma naponta 20 millió nejlonzacskót használ, ami természetesen hatalmas megterhelést jelent a környezetre, hiszen a kőolajszármazék műanyagok lebomlásához több száz évre van szükség.

PPJ         2010.08.21.

Két nagyon érdekes videót szeretnék bemutatni. Szerencsére a TED videókat hamar magyarul is feliratozzák dícséretet érdemlő honfitársaink, így a legfrissebb hiteles tudományos összefüggésekről (1. videó) és innovációkról (2. videó) értesülhetünk.

Az első videó a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés hátterére és "mélyebb rétegeire" (ez itt különösen kifejező szófordulat!) mutat rá.

Carl Safina: Az olajszennyezés láthatatlan elkövetői és áldozatai

A Mexikói-öbölben történt olajszivárgást nem könnyű megérteni, de annyit tudunk: rossz dolog. Carl Safina vérforraló keresztkérdésekkel ássa elő a tényeket, és bebizonyítja, hogy a következmények messze az Öböl határán túlnyúlnak majd -- és hogy sok úgynevezett megoldás csak tovább ront a helyzeten.

A második videóban szereplő fa-ház-növesztést már képekben bemutattam korábban, de most az ötlet kitalálója maga beszél terveiről és jövőképéről. Teljesen a természetből "épült", vagyis inkább "nőtt" házak, és bio-házak. Szemem szám elállt. Nem szoktarm techno-optimista lenni és erre minden okom meg is van. Ez viszont nem techno-optimizmus, hanem bio-optimizmus. A természetben eddig még semmit sem találtunk elba elszabva, az evolúció frappáns és tökéletes. Csak a technológia, a csináljunk az olajból cumisüveget felfogás ami lineáris és nem a természet folyamataiba illeszkedő. Szóval bio-házban simán élnék, ahol ánuszizomzat csukja-nyitja az ajtót és csontozat adja a szilárd támasztékot! :D

Mitchell Joachim: Ne építkezz! Növessz házat!

A TED ösztöndíjas és várostervező, Mitchell Joachim vízióját mutatja be, a fönntartható, organikus építészetről: környezetbarát "lakó-fészkeket", melyeket növényekből - és ezt figyeld: húsból - növeszt.