Az első Earthship hírvivők

PPJ         2012.03.30.

Igazán örülök, hogy nem nekem kell az első Earthshipeket megépíteni széles e vidéken. Szerencsére én már tanulhatok majd tőlük, az első hírvivőktől. Ami jelenleg az álmom, elkezdett megvalósulni és nagyon hamar szét fog tudni terjedni.

http://www.tudatoslet.hu/images/image/aut%C3%B3gumi_%C3%BAjrahasznos%C3%ADt%C3%A1s.jpg

Korábbi bejegyzések

EARTHSHIP - egy megoldás
Az Életházakról - avagy "Itt több az 'emberevő', mint Pápuában."

A 90-es - 2000-es évek környékén kezdhették megtenni a kísérletet az USA polgárai, hogy Earthship házakat építsenek.

A skóciai Glasgowban gumiabroncsból épül templom... No comment. :) (A BBC cikke.)

A Kárpát-medence Earthship kolonizálása 2006-ban kezdődött Erdélyben, Gyergyóújfalun. Magyarországon 2012-ben elkezedett formálódni az első Earthship egyesület.

Pázmándon pedig elkezdődött egy Earthship óvoda építése!

https://m.blog.hu/of/offgrid/image/Ovi3.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vélemény építészet ökológia fenntarthatóság earthship önfenntartó házak életház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyar szinkronos videó a Hobbit-házról!

PPJ         2012.02.20.

http://webecoist.momtastic.com/wp-content/uploads/2010/03/woodland-home.jpg

Ismerős ez a kép? Talán a legtöbbek által a legtöbbször látott fotó az interneten, ha ökoépítészetről és alternatív otthonépítésről van szó. Bejárta már a híradókat, blogoszférát, design portálokat és építészeti weblapokat is világszerte, rengeteg nyelven. Szerénységem olyan határtalan, hogy hasonló céljaim vannak, magyar vonatkozásban egy Earthship ház építésével. :)

Hobbit házikó Walesben
Íme, az új megoldás: saját vacok már egymillió forintból kihozható
Legolcsóbb ház – pályázat!
Living In The Future - Ecovillage Pioneers
Az Életházakról - avagy "Itt több az 'emberevő', mint Pápuában."

         szólj hozzá

Címkék: vélemény építészet ökológia fenntarthatóság earthship életház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mert magyarnak lenni jó!

PPJ         2012.02.17.

Kicsit felkúrtam az agyam ezen az ál-nagymagyarságon. Milyenen? Hogy bemegyek az ABC-be zöldségért és tojásért, az ABC felirat alatt rovásírással volt kitéve az ABC neve. Belül bezzeg csupa magyar idény-zöldség és gyümölcs így télvíz idején. Eper, narancs, pomeló, lime, óriás póréhagyma, kicsattanóan feszes rikító piros paprika. Én salátát vettem, jégcsapretket, egy citromot, gombát. Tojást is akartam (a salátámba). Megkérdeztem, hogy "milyen tojás van?", "lehet tudni valamit az eredetéről és tartásmódjáról?". Már ekkor lenézően nézett rám a szkíta ősanya eladó, kezembe nyom egyet, benyög valami hosszú magyar kisvárosnevet, és hogy kettes a kódja. De mondom, nem az első kód a kettes, hanem az utolsó, az első kód az egy hármas: köszönöm ebből nem kérek. NA AZOKAT A SZEMEKET HA LÁTTÁTOK VOLNA. Hun íjász legyen a talpán aki kiszedi azokat a szikrákat a szememből amiket kilőtt a pupilláimba.

Megyek tovább. Egy hentesbolt kirakatában tálcás tojások. Bemegyek. Nem látok először rajtuk kódot. Kérdem, hogy van ezeken kód? (Gondoltam, tök jó lenne ha nem lenne, akkor talán el is hinném, hogy házi... mert annak tűnt egyébként.) Azt mondja a hentes, "igen, van rajta, az oldalán". Felveszek egyet, látom, hogy hármas kód. Közben mond valami magyar kisvárosnevet, hogy honnan van: nem igazán érdekel. Visszateszem, hogy "köszönöm szépen, de ezt sajnos nem kérem". És bazdmeg, esküszöm elkezdett valamit mormogni az orra alatt! Nem kérdeztem vissza, hogy "tessék, hogy mondja?". Távoztam az üzletből. Nem lett tojás a salátámba, tettem bele saját csíráztatású bio búzát. Bio padlizsánkrémet kentem az élesztő nélküli bio tönköly kenyér pirítós szeletre még.

Attól, hogy a nagybaniról vesszük a holland vetőmagból kelt iparilag termesztett zöldséget, még nem lesz ősmagyar egy üzlet.

Attól, hogy random faluneveket nyögünk be a tojás magyar származására, még ketrecben szenvedtek a tyúkok és nem egészséges tojást tojtak.

Attól, hogy ezt leírtam, remélem meg fog változni pár dolog.

Tudatos Vásárlók Egyesülete - Tojás teszt

A nagy tojásteszt - mélyalmos, bio vagy ketreces? (rengeteg fotóval a sárgájáról!)

TÜKÖRBEN A TOJÁS - A felelős kiskereskedelmi láncok nyomában Kelet-Európában; Magyar kiadás
 

http://zeitgeisthungary.files.wordpress.com/2011/09/tojgli.jpg

http://a7.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/401743_327271070646959_116030625104339_1004124_1311642509_n.jpg

         13 hozzászólás

Címkék: vélemény tojás agrárium tudatos vásárlók egyesülete

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

MTV Agrárpercek - génmódosítás lobbi

PPJ         2012.01.22.

Miközben Orbáni magasságok hadoválnak génmódosítás mentes Magyarországról és alaptörvénybe került a termőföldjeink ilyen irányú tisztaságának stratégiai megőrzése, addig Január 2-án, még gond nélkül lement a "parasztoknak" a szokásos marketing rizsa, hogy igenis miért jó a génmódosítás. Ez a tv műsor élő példája a GMO lobbi ravaszságának, csúsztatásai eladásának és a helyzet kihasználásából adódó (tv-néző nem felesel, nem is tudna) folyamatos mellébeszélésnek. Veszélytelen és irreleváns témák közé beékeli ez az adás (is) a valóban veszélyes kijelentéseket. Megpróbálják a növények szimbiotikus nitrogénkötésével és a sótűrésükkel egy szintre emelni a GM kukorica toxinrezisztenciáját, ami nagyjából olyan, mint ha a szeretkezést hasonlítanánk a prostitúcióhoz.

Ezeknek a tudósoknak van egy óriási hibájuk, mégpedig a belátásnak és oksági logikus gondolkodásnak az egyféle szempont szerinti elferdülése, elferdítése. Napjainkra pedig már az emberiség nyugati modern kultúrája is beláthatja, hogy a túlintenzifikált agrárium milyen módon teszi tönkre az élő rendszereket, a természeti környezetet, a világunkat. A növényvédelem, a talajalkotók segítésének egyetlen módja csakis a biogazdálkodás és a permakultúra lenne. A természettel szemben ugyanakkor maximum mi, az emberek késztethetnénk magunkat arra, hogy vele harmóniában éljünk.

Már bocsánat a kifejezésért Jani, de akkora ökör vagy mint ide Lacháza! Jobb ha elszégyelled magad és előtúrod a szakirodalmat és szakpolitikát, mert nem génmentes-, hanem génmódosítás mentes Magyarországról beszélünk! Senki sem a géneket akarja megszüntetni...

Ki más mondana ilyen csúsztatásokat a televízióban, mint a szegediek közül Györgyey János, aki, ha úgy látja, hogy bármilyen vitapartner kellő távolságban van - vagy, mint a TV esetében, párbeszédről szó sincs - akkor ömlik a szájából a fontos növényi tápanyag helyett a GMO gagyi. Bezzeg mikor szakértő gárdával van körülvéve, akkor csak a száját tudja húzni, mikor hallja a szemére vetett igazságot, hogy az egyesülete milyen közpénzekből támogatott magáncéges génpiszka kutatásokat és hogy szennyezi az emberi tudatot és Magyarországot is a génmódosítás által. Ellentmondásosságára a legszebb, mikor a Greenpeace birtokába került egy kijelentése, amit viszont zárt körbe mondott, ilyet a TV kamerák nyilván nem bírnának:

„a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” - Forrás

Akkora bakik vannak itt kérem, hogy ordít róla, mennyire korrupt ez az egész GMO bagázs a világon, EU-s fejétől bűzlik a hal!

Endre Gabriella a növényi nitrogénkötés természetes folyamatáról beszélt, amit csak fáradtságos kutatói munkával lehet teljes pontossággal megismerni. Javítani a lucerna nitrogénkötő képességét? Ez a folyamat egyáltalán javítható?  A természet sokszor okosabbnak tűnik nálunk és nem egykönnyen ismerjük meg a törvényszerűségeit. Mi, az emberek maximum saját javunkra tanulhatunk és segíthetjük a harmóniát eltanulni tőle. A természet nem egy zárt rendszer, mint a laboratórium, ahol kontrollált körülmények között minden oly megtévesztően nagyon atomisztikusan kezelhetőnek tűnik. Az ökológiai rendszerek ennél összetettebb, bonyolultabb egységek, több tényezőt is magukba foglalnak, az egyiknek a módosítása befolyásolhatja számos másik rész működőképességét is. Igen nehéz lehet a valós törvényszerűségek felismerése, megértése olyan szinten, hogy biztos kézzel, emberi kontrollált módon lehessen befolyásolni is. 

A különös és nehezen megérthető dolog, hogy Györgyey bátran, minden szemrebbenés nélkül mondja a kamerába a Bt toxinról annak szelektivitását, hogy a megcélzott kukoricabogáron kívül elvileg minden vígan él tovább, vagy, hogy a szójához sokkal kevesebb gyomírtót kellene kiszórni. Mintha nem hallottunk volna arról, hogy idővel a "vertikális és horizontális géntranszfer" miatt a gyomok is reszisztensek lesznek és az emberiség majd törheti a fejét, mit agyal ismét ki azok ellen. Nehéz eldöntenem, hogy Györgyey egy jóhiszemű, de ökológiailag tájékozatlanabb specialista vagy egy tudatosan ferdítő generalista...

Darvas Béla pont az olyan állítások ellen írt egy cikket, hogy a GM kukoricának nincs bizonyított káros mellékhatása. Bakonyi Gábor sem hasraütve mutatta ki, hogy a Collembolákra (ugróvillás kisállatokra) milyen hatással van a Györgyey által oly hűen pártolt GM kukorica. Bakonyi Gábor cikke, 34. oldal. A projekt további eredményeként Biró Borbála kísérletei ismertek, ahol a Mon 810-es GM kukorica szén:nitrogén arányának a megváltozása a talajban a növényi anyagok lassúbb ütemű lebomlása következett be. A beavatkozással tehát beleavatkozunk a biogeokémiai ciklusok természetes menetébe, 31. oldal.

A Bt kukorica végülis majd kiszabadul az ember csapdájából. Már meg is tette! Dollár milliárdokat költöttek rá és végül nem ér semmit! A természet dörzsöli a tenyerét és röhög a markában. :) :(( Ostobák!

Csak ne nézne ennyiszer félre, miközben beszél... Istenem, hogy egy nyitott szemű ember számára a metakommunikáció mennyit elmond... Egy pszichológus barátom mondta nekem, hogy "te, én ehhez nem értek, de ennek az arcára van írva a testbeszéddel, hogy sunyi és ferdít".

Én kérek elnézést, de tényleg..., hogy ennek a rengeteg "jószívű" tudósnak, az "áldásos" tevékenysége révén, akik csak "az emberiségnek akarnak jobbat", miért kell annyi mindenért "szenvedni" és miért nem fogadja be munkájukat a tudósközösség. Magyarország, az Európai Unió és a világ éhezői is, ugyan miért is ne esnének azonnal késsel nekik, ha tudnák, hogy Magyarországon találhatók ezek a "fantasztikus" elmék, akik végső soron elősegítették:

- hogy a természet, az ÉLET propagulumai, a magok, önmaguktól megsemmisüljenek (terminátor gén),

- hogy a világ éhezőit a modernkori pazarlás megszüntetése helyett a még intenzívebb és még koncentráltabb és még inkább cégek által ellenőrzött világ GM növényei "táplálják",

- hogy mindez összefonódjon a petrolkémia ipar órási-, mezőgazdasági növényvédelmi vegyszereladási igényével,

- hogy mindez gyengítse, hátráltassa és sok esetben általuk hazug módon rossz színben tüntesse fel a biológiai mezőgazdálkodást, mint alternatívát, ami valóban minőségi élelmet állít elő a konvencionális ipari GMO tömegtermeléshez képest,

- stb... a sor a GMO-k károkozási listáján szinte végtelen, és akkor ezek még csak a természettudományos érvek voltak, a társadalomtudományiak még csak most jönnének, nomeg a környezeti etikaiak és ökofilozófiaiak, de épp ezért leszek én humánökológus és nem géntudós.

Vannak ellenérvek a génmódosítással szemben, komoly szakmai ellenérvek, tudóstársaság is alakult már többedíziglen, nem egyszer!

A "szelíd GMO" tudósok, mint amilyennek Endre Gabriella is mutatta magát a műsorban, jól- s idejeszerűen teszik, ha egy véges világban elgondolkodnak a végtelen termelésfokozásra tett erőfeszítéseikről; lásd Peter Farb ökológiai paradoxona és a korlátozott vetélkedés törvénye.

A nagy agrobiznisz (Monsanto, Syngenta, Bayer, BASF) által támogatottak pedig azon, hogy ökoszociálisan mit tettek már eddig is a világ emberiségével.

Több s kevesebb tisztelettel:
Pacsuta Péter János

"Nem az egészség mércéje jól alkalmazkodni egy mélyen beteg társadalomhoz" – J. Khrisnamurti.

         20 hozzászólás

Címkék: vélemény gmo mezőgazdaság agrárium humánökológia gmo burgonya gmo lobbi györgyey jános

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Haltáp mint növénytáp, avagy mi táplálja az emberi hiszékenységet?

PPJ         2012.01.06.

Biró Borbála talajbiológus, terresztris ökológus jegyzete a média által most felkapott csoda-kerti rendszerről.

A vízkultúrás zöldségtermesztés talajbiológus szemmel

A növénytermesztés új divatos módja manapság a vízkultúrás (hidropóniás) eljárás, ahol a növényeket vízben oldott ásványi sók felhasználásával nevelik. Ezeket úgy állítják össze, hogy az a legfontosabb makro-tápelemeket, mint pl. a nitrogén, a foszfor és a kálium, valamint mikroelemeket, mint a cink, a molibdén vagy a vas is tartalmazza.
A kísérletileg így összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 eleméből. A növények még ha nagyra, tetszetősre nőnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé.

Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki aztán az a „minőségi éhezés”, amit később ki kell egészíteni az azokból a tápanyagokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van, lenne a megfelelő életműködésekhez.
Napjainkban éppen az ilyen jellegű tápanyag-hiányok miatt terjed az ún. „funkcionális élelmiszerek” piaca, ahol a legfontosabb hiányzó mikro- vagy nyomelemeket mesterségesen pótolni igyekeznek. Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség. A közismert betegség-megelőzésre javasolt és általánosan használt Béres cseppek hatásossága is a nyomelemek ily módon történő pótlásával magyarázható.

Vigyázni kell ezért táplálkozás-minőségi szempontból az ilyen kényelmes és „istenített”, egyszerű megoldásokkal, mint amilyen az akvapónia. Ezeket többnyire a kényszer szüli azokban a trópusi országokban is, ahol nincs elég talaj, vagy a klímatikus viszonyok nem alkalmasak a megfelelő növénytermesztésre. Máskor (hidropónia) éppen a tömegtermelési kényszer, a gyors, nagytömegű táplálék létrehozásának az igénye alakítja ki az ilyen termelési rendszereket, amelyek csak kiegészítésként lehetnek alkalmasak. Amit a hipermarketek polcai, mint salátát kínálnak, azokat is ezen technológiával nevelik, de nem természetes módon jutnak tápanyaghoz, hanem műtrágyákkal! Kétségtelen előnye, hogy steril, tehát nem kell védeni a növényt a különböző kártevőkkel szemben. Képzelhetik, milyen egy talajtudósnak uszó salátákat látni műtrágyás lében, de ez a mai valóság... Ezen úton nem kell sokat tovább menni, hogy egy számítástechnikai portálon már egyenesen napfény és talaj nélküli növénytermesztésről "okítsák" a techno-optimista, de a természet rendszereit valójában nem értő embereket.
Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a működőképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek először a mikroorganizmusoknak, majd azt követően a növényeknek adnak megfelelő tápanyagokat és ezáltal az embereknek is.

A fenntarthatóság lényege

A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek bele a vízbe megfelelő rendszerességgel. Jó sok kellhet ahhoz, hogy az el- vagy lebomolva a műtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket. Valahogy az arányokról sem esik itt szó, hogy mihez mennyit és melyik növénynek vajon milyen a tápanyagigénye? Évtizedekre nyúló kutatási eredmények vannak (kellenek) ugyanis ezek pontos ismeretéhez.

Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielőtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelő tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?

Mesék pedig vannak és lesznek, az emberek igénye pedig erre, a világunk mesterkélt kialakításával, az élettér szűkülésével, a globális gondokkal és az elkényelmesedéssel csak fokozódik, sajnos.

         67 hozzászólás

Címkék: vélemény debrecen mezőgazdaság ökogazdálkodás fenntarthatóság agrárium hidropónia aquapónia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása