PPJ         2014.08.03.

Az alábbi híreket több - mezőgazdasági-, vidékstratégiai-, geopolitikai- és nemzetbiztonsági -   szempontból is fontosnak tartom megjeleníteni ezen felületen. Előzményei, három hírfolyam a Portfolio.hu-ról: Itt vannak az amerikai szankciók az oroszok ellen, Szankcióháborút indít a nyugat az oroszok ellen, Itt vannak az EU-szankciók Oroszország ellen.

Hogyan "hatottak" a szankciók? Az túlzás, hogy hatottak volna... Nem nevezném "hatásosnak" az ön-tökönszúrás ezen beképzelt nyugati-atlanti-antanti formáit. Hogy az MNO.hu hírét idézzem: "Orosz szankciók: súlyos következmények jöhetnek - Nagyon sötét jövő vár egész Európára, mely cikkben Parragh László figyelmeztetett Magyarország kitettségére is.

Válasz az uniós kereskedelmi szankciókra: Moszkva Magyarországról is megtilthatja a gyümölcsimportot - EuroNews YouTube /2014. aug. 2.

Lehetséges, hogy a behozatali tilalmat minden uniós tagállamra kiterjesztik, ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország sem szállíthatna zöldséget és gyümölcsöt Oroszországba. Jelenleg a kivitel az összes export mintegy 5-8 százaléka, évente mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki, ezért a korlátozás súlyos kárt okozna a magyar gazdáknak is.

Orosz ellenszankciók - érzékeny ponton üt vissza Moszkva - Hídfő.net /2014.08.01 09:51

Oroszország a héten életbe léptetett egy sor ellenszankciót, a nyugati és a nyugattal szövetkező országokkal szemben. Grúziával felmondja az 1994 óta életben lévő szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében Grúzia mostantól sokkal drágábban kapja a gázt, olajszármazékokat mint idáig. Ugyan van máshonnan is bevitel, de messze sem fedezi a teljes igényt. Mellette megtiltott minden mezőgazdasági termék beszállítást Grúziából.

Lengyelországgal szemben is hasonló intézkedés történt, onnan is betiltottak minden mezőgazdasági termék beszállítását. Lengyelország alma termelésének 60%-át Oroszországba adta el, burgonya termelésének felét szintén. Moldovával felmondták a kereskedelmi megállapodásokat, mivel az ottani vezetés az EU-tárgyalásokat szorgalmazza. A korlátozás minden növényi és állati termékre vonatkozik, valamint mostantól itt is megszűnik minden gáz és olajszármazék kedvezmény.

Az orosz egészségügyi ellenőrzések kimutatták, hogy az Európából származó húsokban, hústermékekben nagy mennyiségben található növekedést serkentő hormon. Emiatt leállítottak minden uniós hústermék beszállítását az egész EU területéről.

Ukrajna sem marad ki, sőt ő szenvedi el a legtöbb veszteséget. Szinte napi rendszerességgel adja ki az orosz külügy, vagy gazdasági tárca a különböző tiltásokat. Semmilyen fajta tejterméket nem vesznek át többet. Majd jöttek a gyümölcsök, aztán a zöldségek, a húsfajták, legutóbb a gyümölcsök és gyümölcsleveket tiltották le.

Láthatóan Moszkva arra az álláspontra helyezkedett, hogy gazdaságilag helyezi nyomás alá a nyugatot. Amikor a keleti országok vagy a BRICS államok egymás közötti kereskedelemben, a banki utalásokban kihagyja a dollárt, azzal Amerika hatalmas bevételektől esik el. Amikor Moszkva, majd Peking piacra dobott sok milliárd dollárnyi tartalékot, az elértéktelenedést elkerülendő az USA visszavásárolta saját pénzért, természetesen újabb hitelekből.

A nyugat elfoglalta gazdaságilag az összes volt, kommunista területhez tartozó államot. Ezeknek az országoknak - hogy saját ipari termékeit eladhassa - iparát kivégezte, majd következett a mezőgazdaság leépítése, és a mezőgazdasági feldolgozóipar kivégzése. A multik és a nyugati vállalatok hólapáttal szórják ki a saját cégeik által megtermelt hasznot, azt kint újra megforgatják, majd pályázatokon, de leginkább hitelek formájában visszaadják azoknak az országoknak, amelyek azt valójában megtermelték. Ezek az országok egyetlen utolsó megmaradt lehetősége volt a keleti nyitás, és az, hogy azokat a terményeket, amelyek még piacképesen megmaradtak, Oroszországba eladja. Itt az aratás, a betakarítás ideje. Hatalmas gyümölcstermés van idén, a gabonafélék is szépen teremtek. És most, a betermelés alatt Moszkva bejelenti, hogy kevés kivétellel mindent lemond. Nem vesz át semmit. Sem gabonát, sem gyümölcsféléket, sem semmit, ami ezekből készül. Százával, de inkább ezrével fognak tönkremenni a termelők ezeken a vidékeken, A feldolgozócégek ugyanis semmit nem fognak átvenni, - mert hova adja el? Nyugatra nem tudja vinni, keleten letiltották.

Volt már egyszer ilyen - emlékszünk rá - a rendszerváltás után - amikor Orbán még azt ordibálta és plakátolta mindenfelé, tavaris konyec. A káposzta, burgonya, és számtalan termék tonnaszám rohadt meg a földek szélén, szántották be újra. Az elmúlt években a keleti piacra alapozva nagyarányú újrafejlesztés történt. Nem véletlen, hogy a kondér közelében ülők - országunk esetében a Fidesz - hatalmas földvásárlásokba kezdett. Most elgondolkodhatnak rajta, hogy merre adják el, amit megtermeltek, mert az EU-USA-NATO agresszív oroszellenes viselkedése miatt elkezdtek bezárulni a kapuk. Hazánknak ez nagyon sok milliárdos kiesést fog jelenteni - euróban. Aztán lehet gondolkodni.

A sornak nincs vége. Oroszország jelezte, hogy hadi és polgári hajógyártását, illetve hajómegrendeléseit teljes egészében haza irányítja. Ezzel Németország több ezer munkahelyet veszít el, éppen most rendeltek meg négy darab új jégtörő hajót, melynek motorjait, hajótestét a németek gyártották volna le, de megrendelésre került volna két újabb Mistral, és számtalan teherhajó. Moszkva jelezte, hogy felmondja a németekkel elvileg megkötött vasút modernizációs előszerződését. Oroszország egész vasúti rendszerét kívánta a németekkel kooperálva felújítani. Összegekről nem esett szó, de el lehet képzelni mekkora tételről lehet. Ugyanígy jelezték azt is, hogy a Vlagyivosztokot Moszkvával összekötő, 500km/órával haladó vasút megépítésében sem a németekre, hanem a kínaiakra számítanak és esetleg Dél-Koreára.

Ráadásul a Jukosz olajtársaság volt tulajdonosai 500 millió dollár kártérítést követelnek Moszkvától, melyet a nemzetközi bíróság megítélt nekik. Moszkva közölte, semmiféle bíróság ítéletét nem fogadják el az orosz belügyekben, és nem fizetnek senkinek egy fillért sem. Ez a válasz az amerikai és európai "szankciókra", de legfőképpen az ukrajnai szerepvállalás miatt. Ha ehhez hozzá tesszük maga Ukrajna gazdasági helyzetét, nyugodtan kijelenthetjük, igen nagy változások és bajok közelegnek a gazdaságilag túlméretezett, és túltermelésben lévő nyugaton.

Putyin a fenntarthatatlan nyugati civilizációról: "felülmúlja az ókori Róma züllött társadalmát"

PPJ         2014.06.27.

Civil szervezetek nyilatkozata az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A GMO-Kerekasztal 2014. június 25-i ülésén az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) volt a fő téma. Mellékeljük a témában a Greenpeace, az MTVSZ és a Védegylet által kiadott sajtóközleményt.

A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezményt, mert az veszélybe sodorhatja többek között hazánk génmódosítás-mentességét is. Az egyezmény továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. 

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A zöld szervezetek képviselői a GMO-Kerekasztal [2] mai ülésén fejtették ki álláspontjukat az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. A tervezett egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyianyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. [3] A szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be.

A tervezett megállapodás fő célja, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. [4] Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.
„A géntechnológia ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok engedélyez, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni!” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az egyezmény révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. [5] Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésben jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi és fogyasztóvédelmi előírások fejlesztését.
- hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője – „Az egyezmény így számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is.”

Az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) [6], egyfajta „magán bíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős „bíróság” hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan. Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re!” - hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője.

Ez alapján kérjük a magyar kormányzatot és a magyar EP képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint vonják be a civil szervezeteket a hazai álláspont megalkotásába.

Jegyzetek:
[1] transzatlanti befektetési és kereskedelmi partnerség (TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partneship), de ismert transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TAFTA - Transatlantic Free Trade Agreement) néven is.
[2] A GMO-Kerekasztal az Országgyűlés munkáját segítő szakmai, tanácsadó testület - http://www.bdarvas.hu/gmo/idn39
[3] Az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást sem ratifikált (Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi- és Bázeli egyezmények), ugyanakkor engedélyez számos olyan technológiát (hormonkezelés az állattenyésztésben, génmódosított növények stb.) és vegyi anyagot, melyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltottak.
[4] A tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás nem a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben nem a vámok csökkentéséről szólna, mert az EU és az USA között már olyan alacsonyak a vámok, hanem jelenleg a „szabályozási koherencia” az egyik megnevezett fő célkitűzés.
[5] Regulatory Cooperation or Coherence
[6] Investor to State Dispute Settlement (ISDS)

Angolul:

People have the right to know - foeeurope.org/right-to-know

Over 250 civil society organisations called on the European Commission to open up the EU-US trade negotiations for public scrutiny. Over 250 organisations, including trade unions, consumers, grassroots and development organisations and transparency watchdogs are calling on the European Commission to open-up the EU-US trade talks and make the negotiation process more transparent.

PPJ         2014.05.06.

Kínának továbbra sem kell az amerikai génmódosított kukorica - Agrárszektor.hu

Újabb szállítmány importját törölték. Továbbra sem engedélyezi Kína az Egyesült Államokból érkező bizonyos típusú génmódosított kukorica importját. Az előző heti szállítmány törlését követően november óta már több mint 1 millió tonna tengeri behozatalát törölték – írja a Reuters.

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Kína mintegy 221 400 tonna amerikai kukorica importját mondta vissza az előző héten, mellyel már több mint 1 millió tonnára emelkedett a törölt kínai megrendelések mennyisége. A távol-keleti ország a Syngenta AG MIR 162 tipúsú génmódosított kukoricát rakta tiltó listára annak ellenére, hogy a világ többi meghatározó importőr országában átment a szűrőn.

Elemzők szerint a szállítmányok visszamondásában ugyanakkor a magas raktárkészletek, a madárinfluenza miatt visszaesett kereslet, a magas árak és a lassuló kínai gazdaság is jelentős szerepet játszhatnak.

Kína visszaküld egymillió tonna génkezelt kukoricát - Hídfő.net

Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

PPJ         2011.10.12.

Az USA őserdőinek kiterjedése. Próbálj nem sírni. Derric Jensen meg teljesen jogosan nem hisz a "szabványokban", "fenntartható fejlődésben" és "óvintézkedésekben": a rendszer logikájával van a baj. (A rendszert az ember építette és okozza.)

"A nagyhalak kilencven százaléka eltűnt az óceánokból. A lazacpopulációk összeomlanak. A vándorgalamb kihalt. Az őshonos erdők kilencvennyolc százaléka eltűnt, a vizes élőhelyeknek és az őshonos gyepterületeknek pedig a 99%-a. Miféle szabványokra van szükséged?

Hol van az a pont, ahol végül belátod, hogy ezt a rendszert nem lehet megváltoztatni?" - Derrick Jensen