Hetesi: 2004 óta stagnál a könnyűolaj kitermelés!

PPJ         2014.05.28.

http://www.kovet.hu/sites/default/files/styles/face/public/portrait_photos/hetesi.jpg?itok=gwXHLVxCHetesi Zsolt, az FFEK tagjának írása a mindinkább aktuális olajhozamcsúcs kapcsán: "Sokszor teszik fel nekem a kérdést: nem érzi úgy, hogy tévedett az olajkitermelés tetőzése kapcsán? Valamikor azt mondtam, hogy 2005 körül várható, hogy a legtöbb olajat bányásszák és aztán csökken a kitermelés, áremelkedést okozva.

Első látásra úgy tűnik tévedtem, hiszem akkoriban 84 millió hordót bányásztak naponta, most pedig 89-et. De ha közelebbről megnézzük, ebből valójában csak a könnyűolajat szabad olajként kezelni, a bioüzemanyagot, a cseppfolyós földgázt nem.

S ha vetünk egy pillantást a könnyűolaj termelésére, azt látjuk, hogy az nem nőtt lényegében semmit sem 2004 óta.

JODI-World-Total.png
http://peakoilbarrel.com/wp-content/uploads/2014/05/JODI-World-Total.png

Amivel pótolták a hiányt, az bioüzemanyag, nehézolaj és palaolaj, továbbá cseppfolyós földgáz. Mind technológiailag bonyolult, drága mulatság. Ha a növekedés attól volna, hogy könnyűolajat bányásznak többet, akkor nem lenne nagy gond, és a kőolaj ára sem lenne 20 dollár helyett 100-120 dollár.

Óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a könnyűolaj kitermelése ne kezdjen el esni, mert azt a hiányt már nem lehet majd pótolni egyéb, drága olajféleségekkel sem, és akkor ismét drágulás következik, meg egyéb érdekességek, mint pl. újabb gazdasági válság, stb. A két legnagyobb kitermelő ország, Oroszország és Szaúd-Arábia régi termelő, egyre nehezebben és drágábban tudja szinten tartani kitermelését, a szaúdi mezők döntő része nagyon öreg és bármelyik évben megszűnhet rajtuk a kitermelés (ilyen a Ghawar, a világ legnagyobb mezője). Tulajdonképpen a szaúdi termelés 1/3-a jön olyan mezőről, amelyik még nem jutott túl a saját kitermelési csúcsán, a többi mind kimerülőben van, azaz minden évben csökken a hozamuk. Az orosz kitermelés a JODI (Joint Oil Data Initiative) adatai alapján 2013 végén tetőzött. Az orosz mezők évente átlagosan 19%-al adnak kevesebb olajat, mint előző évben. Ezt pótolni nagyon nehéz feladat és drága is.

A Német Hadseregnek van egy kutatóintézete, amely 2010-ben adott ki egy jelentést, eszerint 15-20 éven belül a kőolaj hiánya megroppantja a társadalmi rendet nyugaton, háborúk, ellátási gondok várhatóak.

Nagyon nem árt(ana) készülődni. Azt hiszem nagyon nagyyot nem tévedtem korábban. Ha mégis, akkor abban, hogy mennyi erőfeszítést tesz a világ a kieső könnyűolaj pótlására. Többet, mint vártam. És ezért működik - még."

Felhívjuk a figyelmet, hogy Hetesi Zsolt is előadónk lesz az Everness Fesztiválon, a Naplopó Műhely - GreenR sátorban! Vegyetek kedvezményesen jegyeket!

Olvassátok el a tavalyi beszámolónkat a fesztiválról!

Everness Fesztivál kuponkód PPJ_GREENR.png

         1 hozzászólás

Címkék: olajválság fenntarthatóság olajcsúcs hetesi zsolt humánökológia greenr találkozó globális gazdaság tudatváltás tudatökológia everness fesztivál

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kultúra, mezőgazdaság, metafizika - tudatökológiai megközelítések az agrikultúrához

PPJ         2014.04.20.

Idézet Lord Northbourne: Pillantás a mezőgazdaságra című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely (A műhely honlapján bevezetést olvashatunk a tudatökológia alapelveibe.)

psychedelia.jpg

"... Mindazonáltal úgy tűnik, a mennyiségi és mulandó területen elért vívmányaink pillanatnyilag elhomályosították a kvalitatívtól és a múlhatatlantól való függésünket, így zavarva össze tájékozódó képességünket, akadályozván a jó szándékú cselekvést.

Mi köze mindennek a földműveléshez? Valójában minden; mégpedig ama kettős okból kifolyólag, hogy a földi átalakulások eredményeképpen létrejövő termőföld képezi fizikai alapját, s hogy a minőség mennyiséghez való viszonya – nem csupán a mezőgazdaság végtermékeiben, hanem problémáinak megközelítési módjában úgyszintén – sokkal közelebbről érint mindannyiunkat annál, mint az emberek többsége gondolná. Ugyanis pusztán a biológia és a közgazdaságtan szempontjából is a földművelés képezi az emberi élet alapját ezen a bolygón, s így van az utolsó nagy geofizikai kataklizmát követő népszaporulat óta, melynek során túlléptük a szűz Természet élelmiszer-előállító képességének határait. Miután meghonosodott, az ember és Természet közötti viszony fő kifejeződése lett; minden egyéb emberi tevékenység mintha csak belőle nőtt volna ki és tőle függene. Ezek nélkül még megvolnánk, de mezőgazdaság nélkül nem, ennélfogva sokkal közvetlenebbül és sokkal szorosabban érint minket, mint bármely más tevékenység. Életünk és szemléletmódunk minősége visszatükröződik benne, s viszont, a földművelés minősége is kifejeződik az előbbiekben. Ezt a nyilvánvaló igazságot kezdte beárnyékolni az ipari fejlődés csábítása és zűrzavara, ám a világ népességének gyors növekedése mennyiségi aspektusában most újra ránk kényszeríti. Még nem teljesen megvilágított okokból kifolyólag az ilyesfajta növekedés mindig társulni látszik egy ipari forradalommal. Hihetetlenül rövid idő alatt az ipari fejlődés majdnem minden nemzet célkitűzésévé vált, és egy ilyen törekvésről, ha egyszer meghonosodott, nem könnyű lemondani, különösen ha célja a jómód és a vagyon, amely hatalmába keríti. Következésképpen, noha néhány évtizeden belül világméretű éhínség veszélyével kell szembenéznünk, továbbra is egyre növekvő arányban áldozzuk pénzünket és energiáinkat különféle fejlesztésekre az ipar területén, melynek igényei kielégíthetetlenek. Az ipar folyamatosan újabb vadhajtásokat hoz, amelyek csak fokozzák a világ élelemmel való ellátásának problémáját azáltal, hogy új lehetőségeket és ezekkel együtt újabb vágyakat teremt. Elég különös módon – bár meglehet, ebben egyáltalán nincs semmi különös – a legújabb vágyak és kívánt dolgok a legdrágábbak és a legabszurdabbak, így például a színes televízió, az egyre gyorsabb utazás és az emberek eljuttatása a Holdra. A jelszó az önmagáért való haladás lett, s ez leggyorsabban csak valaki más kárára érhető el. Ha mindenki erre törekszik, a különböző – nemzeti vagy másféle – csoportok érdekei közötti rivalizálás mindenütt elmérgesedik, és a háborúra való készülődés, legyen az „hideg” vagy „tüzes”, az erőforrások legfőbb kiaknázójává válik. ..."

Idézet Friedrich Romig: Itt a végünk? - Az ökológiai katasztrófa és annak háttérokai című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely 

"A „piacgazdaság” gyorsabban égeti el a közösségi etikát és a közösségi érzést, mint az ipari társadalom a fosszilis energiaforrásokat. A „piacgazdaság” nem tűri az „etikai szószt”, amellyel egyesek – mint például Peter Koslowski – köríteni akarják. Az, hogy a „piacgazdaságot” „szociális”, sőt „ökoszociális” jelzővel akarják leplezni, hosszabb távon kudarcra van ítélve: a globális verseny és a piacgazdaság bármilyen erős szociális hálót képes széttépni."

Idézet Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban című írásából - ÖkoKLIKK.hu

"A szellemvilág elsődlegessége és az anyagi világ másodlagossága jól tetten érthető, ha az ősi kultúrák mezőgazdasági fejlettségét vizsgáljuk. Ne felejtsük, hogy a „kultúra” eredeti jelentése és tartalma, a „cultivare” leginkább a természetbeni munkálkodásra vonatkozott, a műveléssel volt kapcsolatos. A művelés eredeti, ősi értelme a tájra, mint szellemi kivetülésre tekintett. Az ember ezáltal nemcsak a tájat művelte, hanem önmaga és a világ szellemét, szellemiségét. A tájra egyfajta kiterjesztett tudatként tekintő ember számára egyértelmű volt, hogy a művelés aktusa a szellemi és anyagi szférák együttes virágzásához vezet. Ma már a történeti ökológia tudományának segítségével igazolni is tudjuk, hogy a földi bioszféra életében, ezen ősi értelemben vett „mezőgazdaság”, mint „kultúra”, a biológiai diverzitás (a faj és fajtagazdagság) növekedését eredményezte! Bár manapság érthető okokból és nem is alaptalanul szeretik az embert oly sokan egy „romboló és pusztító lénynek” beállítani, azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy földtörténeti értelemben és földtörténeti nagyságban az emberiség képes volna olyan kultúrára (művelésre), ami a bioszféra biológiai diverzitását úgy növelné, hogy közben saját élelmezési és egyéb javai is bőven kielégítően rendelkezésre állnának! Ez egy olyan pozitív öngerjesztő folyamat, amiben a szellemiség művelése jelenti a kiutat az anyagi értelemben vett „korlátokból”."

Idézet Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? című írásából - MTVSZ.hu

"Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!"

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem metafizika agrárium ökofilozófia tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ökotudat beszámoló az Everness Fesztiválról

PPJ         2013.09.18.

IMAG0331.jpgMerőben új lehetőség adódott a GreenR blog számára, bemutatkozhatott az Everness Fesztiválon. A tudatosság fesztiválja új dimenzióknak adott teret, megpróbáljuk szavakba önteni a látottakat.

Balatonkeneséről csak úgy sugárzott a szeretet az elmúlt hétvége alatt a metatérbe! Tudatosság fesztivál még nem volt az országban, és már ez az első alkalom is bizonyította a szervezők és résztvevők számára egyaránt, hogy erre nagyon vártunk már jószerivel! Hiánypótló alkotás keletkezett, ami összehozta embereket. A kisgyerekektől az idősekig, a sámánoktól a csillagászokig, az őskortól az újkorig, a hagyományőrzéstől az új-tudatosságig minden távolság áthidalódott; közös nyelv csakis a mosoly és a szeretet volt.  Ez az a fesztivál, ahol nem úgy feledkezel meg önmagadról, hogy eltávolítod magad (tömegmassza, extázis, káosz) az igazi énedtől, hanem úgy, ahogy az a spirituális úton meg van írva, közelebb keríted magad az igazi énedhez, a mindenséghez.

A mindenség-tudat műveléséhez pedig hozzátartozik a bio-logika, az öko-logika, a mozgás-művészet és minden, ami egész-ség felé törekszik, így tradicionális magyar tá(l)tos sámánság is :)! Nagyszerű volt megélni, hogy amit délután Géczy Gábor előadásában meg-, ki- és felfejtett a magyarok számára, azt este Jeszenszky István elementáris koncertjével gazdagíthattuk, majd éjjel tátos dobolással, szertűznél egységbe forrva is megélhettük. Amit délelőtt Grandpierre Attila csillagász doktor magyarázott meg a világegyetem és a Napunk élő mivoltáról, azt este Grandpierre Attila fehér táltos kiáltotta és táncolta a szeretet terébe a Vágtázó Csodaszarvas koncertjén. Mindeközben nem csak a lelket és szellemet, hanem a testet is tudatosan tápláltuk. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindig tudtam, hogy eszek, egyszer sem haraptam mellé :D, hanem azt is, hogy helyben készült, egészséges, termelői, kézműves és gyógyító ételekkel és italokkal táplálkozhattunk! A Lepényleső helyben épített kemencéin sült tönkölylepénytől és a Szatyor közösség termelői zöldség-gyümölcs-tejtermékein át, az indiai és a nyersvegán manna ételeken keresztül, a gyógynövény teákig és kézműves sörökig valamint borokig, minden az egészség és az ökotudatosság jegyében volt jelen.

A GreenR blog humánökológiai workshop sátrának csapata a három nap alatt aktívan segítette a fenntarthatóság tudatának emelését. Az emberi beszélgetések, érdekes előadások, meghökkentő filmélmények és kapcsolatépítések lehetővé tették, hogy a témák tekintetében a napenergiától a biodinamikus mezőgazdaságig, a nomád lakókocsis életmódtól a komposztkazánig, a buddhista közgazdaságtól a bruttó nemzeti boldogság eszméjéig, minden előremutató és valós kiutat jelentő elmélet és gyakorlat bemutatásra kerülhessen. Végre egy fesztivál, ahol nem csak vizet prédikál és bort iszik az ember, hanem amit bemutattunk, utána azt valóságban építettük, aktívan gyakoroltuk, helyi termékben ettük viszont! Például a 0. napon segítettünk felépíteni a Naplopónak egy 10 kollektor egységből álló, 750 literes szolár zuhanyzót, miközben a helyi termék-, ordás körözöttel töltött paprika szeleteket falatoztuk.

Fantasztikus emberekkel ismerkedhettünk meg, szorosabbra fűződhettek a spiritualitás, szeretet, kultúra és fenntarthatóság szálai, örömüket lelték az emberek!

Hajrá Everness, hajrá GreenR!
Nagyon köszönjük a rengeteg odaadást!
Bízunk benne, hogy találkozunk az Everness 2014-en!

További fotók a Facebook oldalunkon!
1274576_203571876487232_2057538868_o.jpg

IMAG0303.jpg

P9145714.jpg

IMAG0324.jpg

Névtelen_panorámafelvétel1.jpg

P9155736.jpg

P9155765.jpg

IMAG0315.jpg

IMAG0316.jpg

IMAG0318.jpg

P9135709_1.jpg

P9145730.jpg

IMAG0338.jpg

P9155742.jpg

IMAG0344.jpg

P9155768.jpg

P9145723.jpg

Kérjük, hogy a fenntarthatósági tudat terjedését, a blog létét, az egyedülálló humánökológiai filmgyűjteményünk online fenntartását, amennyiben teheti, támogassa a jobb oldalt található paypal-en vagy MagNet ökobank elérhetőségeinken keresztül! Amit teszünk, időnket áldozva, feltétlen szeretettel, értetek tesszük, a megmaradásért! Köszönjük!

         5 hozzászólás

Címkék: fenntarthatóság greenr humánökológia greenr találkozó tudatváltás tudatökológia everness fesztivál

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Metafizikai humánökológia? Tudatökológia!

PPJ         2013.07.29.

Részlet a Magyar Hüperión című friss folyóiratban megjelent ARS NATURÆ ökológiai, társadalmi, kulturális folyóirat második kötetének recenziójából:

"»Új ökológiai folyóirat: Ars Naturæ« című cikkemben e kiadvány 1-2. számát, pontosabban kötetét, az eddigi legjobb magyar nyelvű ökofilozófiai könyvek közé soroltam, a Természet és szabadság (Osiris, 2000) és a Környezet és etika (L'Harmattan, 2005) mellé, és azt írtam, hogy kíváncsian várom a folytatást: sikerül-e fenntartani a színvonalat és a kiegészíteni a már elhangzottakat. Nos, a 3-4. szám, a második kötet itt van, az előzőnél is vastagabb (457 oldal), ugyanolyan színvonalas és számos új megközelítést tartalmaz.
...
Az Ars Naturæ mélyebb a mélyökológiánál, és újfent megmutatkozik, hogy a színvonalra és a mélységre ma Magyarországon alig van igény. A környezetvédelemmel foglalkozók képtelenek belátni, hogyan kapcsolódik tudománykritika, a közgazdaság, a pszichológia és a filozófia a nem-természettudományos ökológiához." - 116. oldal

Arsnaturæ.hu / Tudatökológia / - Horváth Róbert: Bevezetés a tudatökológiába

tudatökológia1.jpg"Az ökológia változatainak, aldiszciplínáinak napjainkban tapasztalható megsokasodása – jóindulatú megközelítésben – az oikosz említett, eredetileg is széleskörű értelmével függ össze. Biológiai ökológia, társadalomökológia, humánökológia, ökopolitika, ökozófia, ökofenomenológia, sőt ökofeminizmus azért lehetséges, mert a környezet szinte bármekkora és bármi lehet: termőföld, állati vagy laboratóriumi környezet, társadalom, ember, politikai hatáskör, nemi viszonylat. Értelmezhető filozofikusan és metafizikailag is. Ami a leglényegesebb, bármilyen környezetről legyen szó, az oikosz mindenhogyan bensőséges. Minden ökológiai környezet ilyen, de legalább olyan környezet, amellyel kapcsolatban felmerül a bensőségessé-tétel igénye. Az ökológia – valamennyi formájában – a tudatosított, és így valamilyen fokon bensőségessé tett szűkebb vagy tágabb környezet tudománya."

Megjelent az Ars Naturæ folyóirat 3–4. számában.
_____________________________________________

Horváth Róbert: A tudatökológia alapelvei

A tudatökológia nem egy irányzat a számos ökológiai irányzat között, és nem is egy ága az ökológiának. Inkább – eltérően az irányzat szó legfelszínesebb jelentéseitől – egy irányvonal, amely minden ökológiai irányzatban és diszciplínában hasznosítható, mely komolyan veszi. Éppúgy az ökológia úgynevezett sekélyes formái, mint a „mélyökológia” számára. A biológiai ökológia képviselői lényegében ugyanúgy alkalmazhatják az alapelveit, mint a társadalomökológia vagy ökofilozófia művelői. A lényeg, hogy értsék a fő elveit, belássák a fontosságukat, majd pedig következetesen alkalmazzák a saját gyakorlatukban, anélkül, hogy megmásulnának és a szaktudás tompítaná hangsúlyosságukat.

Az alapelvek a következők:

(1) A tudatökológia abból a fundamentális fontosságú felismerésből indul ki, hogy a környezeti válság minden jelenlegi és jövőbeli változatáért elsősorban az egyén a felelős. Az általa javasolt, kiindulást képező átélés konkrétan az, hogy a környezeti válság formáiról „én” tehetek.

(2) Amennyiben saját tudatomon belüliként élem át a környezetet, kevésbé járulok hozzá az ökológiai válság létrejöttéhez vagy további kibontakozásához. Ami az ember sajátja, hovatovább önmaga része, annak árt a legkevésbé. Nem ismeretes felelősebb viszony, hatékonyabb módszer a környezeti válság elkerülésére annál, hogy az oikoszt a tudatomon belüliként élem meg, annak elidegeníthetetlen részeként.

(3) A környezet bármely – földrajzi, állati, emberi, tárgyi, kulturális stb. – formájának a saját tudaton belül létezőként történő átélése nemcsak megelőzi, hanem megoldásokat is nyújt a környezeti válságra. Nincs ennél bensőségesebb kiváltó oka és módja a környezet felelős gondozásának. Amennyiben „másra” irányul, a szeretet sem eredményesebb.

(4) Az ökológiai válság különböző aspektusainak megoldása tekintetében elengedhetetlen előfeltétel a saját tudat harmonikus, emelkedett és teljes állapota érdekében végzett munkálkodás. A zaklatott, színvonaltalan és korlátozott tudat ugyanilyen környezeti viszonyulást eredményez. A „külső” környezet, összességében, a „benső” tudati környezetnek megfelelő.

(5) A környezet saját tudaton belüli voltának tapasztalata nem mentesíti az embert a válságok, sőt a katasztrófák élményeitől. Így azonban hatékonyabb módon követelnek megoldást, mint a pusztán külsőnek tekintett környezeti krízis.

(6) Ama kérdést, hogy a tudat van-e a világban, vagy a világ a tudatban, a tudatökológia egyértelműen az utóbbi módon válaszolja meg: a világ van a tudatban – és nem fordítva. Ha feltételezünk vagy tapasztalunk is olyan „tudatot”, amely a világban van, ezt a lecsökkent tudatot a teljes tudat tapasztalja, mely a világ egészét felöleli.

(7) Az iménti alapelvből következik, hogy a tudatökológia elismeri a tudat és a tudatosság alacsonyabb szintjeinek és formáinak létét. Nem tagadja például az agy hordozói szerepét, ám elutasítja, hogy a tudat – kizárólagos módon – azonos lenne az aggyal, az idegrendszerrel, vagy akár az elmeműködéssel.

(8) Az agyon, az elmén és a pszichén túli saját tudat tételezése a tudatökológia legfontosabb elve.

(9) Aki valamennyi alapelvet elfogadja, és látható módon, torzításoktól mentesen alkalmazza ökológiai munkájában, a tudatökológia művelőjének tekinthető. Ennek feltétele, hogy az elveket saját életében és szemléletében gyakorolja.

stone-mosaics-mosaic-floor-Hadrian.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: metafizika humánökológia horváth róbert ökofilozófia tudatökológia Ars Naturæ Magyar Hüperión

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

 
 
süti beállítások módosítása