PPJ         2009.08.16.

avagy, hogy küldi el Vida Gábor az egész földkerekséget a jó anyjába,

avagy milyenek a tudósok, a vezetők és a fulldokló jónép,

avagy, hogyan lehet egyszerű 2 soros mondásból Orwell Állatfarmjára épített környezeti kritikát analogizálni,

avagy miért nem vesszük észre, hogy mindjárt megfővünk,

avagy olvassa el, mert Ön elvileg nem egy agyatlan Béka!

Íme tehát, Vida Gábor könyvének előszavában olvasható igen aktuális és példázatos tanmeséje.

http://www.interkonyv.hu//index.php?page=getpdf&media_id=5&method=inline

PPJ         2009.08.05.

Vár a felfedezni váró tudomány, izgató rejtély és emésztő kétely. Na? Na? Vajon tényleg mi hoztuk létre? Tényleg ártalmas? Jé, műanyag palackok! Öl? Ez képes ölni? Toxinok? Nofene, mi jöhet még?...

Ez 2009 Beagle-je, de nem a külön utakon elvolválódottság miatti diverzitást fog felfedezni, hanem az ember által létrehozott halál és pusztítás legszerteágazóbb formáit.

Wikipédia

Videó

Kép 

Az persze egy nagyon érdekes kérdés, hogy miért nincs a wikipédiának, a google-nek, vagy az egész internetnek(!) egyetlen felülnézeti, vagy valós pozíciót bemutató képe, de ha tudományos kutatás céljából elindult két hajó a TENGEREN (ez nem egy határok nélküli NASA űrkutatás :D), akkor ez bizonyos, hogy nem mítosz!

Martagon         2009.07.27.

Frissítés a tudomány világából: Most már bizonyított tény, hogy a riasztószerek is károsak az ember idegrendszerére. Akkor vajon a cikkben említett irtószerek?

Ma már tudományos kutatások folynak arról, hogy az emberi bőr által kibocsátott több mint ezer vegyi anyag közül melyek vonzzák, ill. melyek taszítják a szúnyogokat.

Előjáróban tisztáznám a hím és a nőstény szerepét. A hím ártalmatlan, nem szúr, nem táplálkozik vérrel. A nőstény rendelkezik szúró-szívó szájszervvel , az emlősök és madarak vére a fő táplálékuk.

Bizonyított, hogy a szúnyogokat vonzza a verejtékben található tejsav és a kilélegzett széndioxid. Ez utóbbi olyan mértékű csáberőt jelent, hogy a szárazjeges azaz fagyasztott széndioxid csapdák nagyon hatásosnak bizonyulnak. Igazolták azt is, hogy a szúnyogok preferálják azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódnak ki a szteroidok és a koleszterin. Továbbá a szúnyogokat vonzza az édes illat (parfüm, hajolaj, dezodor). Nem utolsó sorban a kismamák is előbbre való zsákmányt jelentenek, ugyanis várandóság ideje alatt a nők teste átlagosan 0,7 Celsius fokkal magasabb, a nagyobb testsúly miatt pedig fokozódik a széndioxid kibocsátásuk. Tehát nagyjából ugyanez vonatkozik az elhízottakra. Így az ilyenkor agyonreklámozott  jeges teák és kólák értelmüket is vesztették, a deciliterenkénti 10 kockacukor fölös kalóriát, édes vért és szúnyog vonzást eredményez, közel sem friss szoknyás szellős nyári felüdülős frissességet vagy széles marketing mosolyt.

Természetes védekezés a szúnyogok ellen

A szúnyogok nem kedvelik a citrom ill. a citronella szagát, érdemes illóolajat égetni, így távol maradnak a kis vérszívók. Ha már megcsíptek hatásos a körmünkkel egy S betűt formálni, majd ecetes vattával lekenni. Ha nagyon összecsipkedtek, este lefekvés előtt kalcium pezsgőtabletta ivása javasolt. Nem kedvelik továbbá a fokhagymát, ezzel azonban néha baj lehet, hogy a hatékony adagolás orálisan belsőleg történik.

Egy külföldi blogon egy állatvédő sorol fel humánus szúnyog elleni védekezéseket, ugyanis nincs ínyére az irtószerek és elektromos csapdák válogatás nélküli (fontos lepkék, rovarok) letális módszere. Ajánlja többek között a párfilléres üdítősdobozból épített csapdába helyezett cukros élesztő folyadék kirakását. Továbbá denevérodú építését (tehát természetes ellenség becsalogatása az adott területre). Az emlős viselkedést (fény, CO2 kibocsátás, cukor, légzésimitáci) utánzó szerkezetek drágák és CO2-t juttatnak a levegőbe, de a csípőgépezeteken kívül más élőlényt legalább nem vonz magába.

Nem irthatnánk csak úgy ki az egészet?

Nem. Milyen jogon vennénk el a madarak, denevérek és más, a táplálkozási piramisban feljebb állók táplálékát? Ezt bizony mi okoztuk. A Pacsker által sokszor emlegetett George Carlintól az összes zöld animációs kisfilmig mindenki azt szajkózza, hogy az ökológiai katasztrófa első jelei közt lesz a(z ember által kellemetlennek tartott) rágcsálók, csótányok, legyek, szúnyogok felszaporodása (gradációja logisztikus S görbe mentén).

Az írtás csupán okozati kezelés, ami rezisztencia kialakulásának lehetőségét, más -nem célpont- szervezetek pusztulását, valamint egyéb, szinergista módon (egymástól független hatások összeadódása, kombinálódása) még nem is vizsgált bajokat okoz. Tehát csak még jobban elszabjuk a dolgot.

Talán ha nem arról kellene értesülnünk, hogy a fecskék elkéső és azoknak is megtizedelt állományai jöttek vissza Afrikából (állítólag lövik őket, plusz a globális felmelegedés miatt, a Földközi-tengeren nem át, hanem megkerülve tudnak csak a kontinensre jönni). Talán ha a denevérek élőhelye nem szűkülne. Talán ha a vízeink nem ad hoc módon "működnének" válaszul a globális bajokra, pocsolyákban visszamaradva szúnyogkeltetővé válva, mert ha a vizek a helyükön folynának és nemlennének túlhalászva akkor a természetes ellenségeik ennék meg még lárvaállapotban kínzóinkat.

Egyszóval gondoljunk csak bele, hogy volt ez ezelőtt, és vajon miért történik most velünk ez!

Források és további információk a kiket és miért csípnek részhez:

http://www.pestcontrol.hu/erdekessegek/szunyog.htm

http://index.hu/tudomany/szunyo0706/

http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=134

PPJ         2009.06.13.

Utolsó óra? - Zöld övezet (videó)

"Válság, fenntartható fejlődés és a jövő, ami nincs is?

Fenntartható fejlődés vagy fenntarthatatlan fogyasztás? Meddig lehet a jövő teljesítményéből, hitelekkel biztosítani a jelen fogyasztását? Meddig élhetünk vissza a környezettel, és mikor mondhatjuk ki, hogy feléltük a jövőnket? Igaz-e, hogy a gazdasági válság valójában az előszele egy ökológiai válságnak? Lehet-e a környezetvédelem a válság nyertese? És valóban a kiút egy drámai és gyökeres életmódváltás lesz? A stúdióban: Gyulai Iván ökológus és Vida Gábor akadémikus."

Mindezekhez csupán egy természetvédő mérnök szaktársam mejegyzése párosítható kitűnően: "Mindenki azt mondja, felgyorsultak a világ, pörögnek a dolgok. Hát majd mi teszünk róla, hogy lelassuljon!"

PPJ         2009.05.16.

Egyszer már (a béketüntetés előtti napon posztoltam) szó volt az ügyről, valamint már egy márciusi és egy mostani index cikk is olvasható, de most videóanyagban fejtődik ki, miért kell A Velencei-tavat megvédeni.