PPJ         2009.05.15.

Egyrészt friss a hír, másrészt szembeötlő egy apróság amit a szöveg alapját képező tanulmány szerzője állít!

A korallzátonyok pusztulása magával vonja a halak pusztulását is, ami így a rajtuk "élősködő" 100 millió ember életét is nagyban érintené. Ez érthető, negatív ökoszisztémás visszacsatolás, Gaia-néni megszólal: nem tudok ennyi embert a hátamon hordani, pláne ha elpusztítod a vizeim élővilágát is.

A kép ebből a részletes angol nyelvű cikkből származik! Ajánlom annak, aki még többet szeretne megtudni a témában. Egyszerű kérdésekre érthető válazok, mint "mi az a korall kifehéredés?" vagy "hogyan okoz korróziót az óceánokban a karbon emisszió?".

Százmilliók maradhatnak élelem és munka nélkül, írják, másrészt a megoldás a halászat (tehát a élelem és a munka) csökkentése? Most akkor mivel és merre is akar operálni a szöveg?

Ami nekem "baj", az az, hogy nem merik kimondani a kutatók, tudósok, hogy a megoldás a kevesebb ember. Nem. Ehelyett, azt írja a szöveg, "csökkenteni kell a halászatot". Ez tulajdonképpen helyes oksági következtetés, amivel azt mondják kimondatlanul, hogy halál a emberre, aki a Bolygó "tengervérének" utolsó cseppjeit szívja. És nem, a "vérvétel" után nincs ajándék "sör" viszonzásnak.

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.08.

Rosszat, drágán - de legalább lassan
Balogh Péter cikke az Indexen. De teljes terjedelmében ide másolva, mert fontos ügy.

- De jó, hogy lassan megyek! - mondja a csiga.
- Miért? - kérdezik tőle.
- Mert rossz irányba.

"Kár. Azért mégiscsak kár.

Ez jut az ember eszébe a "lesz hol levezetni" lefolyókampány láttán. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztői a Tisza-menti Alföldet, a hazámat lefolyónak nézik. Persze pontosabb, ha kibontjuk: "Le-a-folyókkal" kampány - ez világít rá jobban a mélyebb üzenetre. Mert, ha az árvízzel baj van egy csapadékhiányos területen, akkor a folyóval is baj van. Kár.

"Az árvíz a folyó lázas életjelensége" - írja a vízügyes szakkönyv. Ahelyett, hogy szépen egyenletesen, mint a halott ember szívverése, folyna az a víz, időnként dobban egyet. Hogy vizet pumpáljon a tájba. Vizet és tápanyagot. Véletlenül éppen a száraz időszak elején, amikor az Alföldön fele annyi eső esik, mint amennyi a vízháztartási egyensúlyhoz kellene. Véletlenül a halakra éppen ilyenkor jön rá a szaporodhatnék, s éppen azokat a helyeket szeretik, ahova a víz kifolyik magától. Merthogy ez a víz nem összevissza folyik, hanem a mélyen fekvő területekre: az árterekre. Kár.

Ezeket a területeket ugyanis levágtuk a folyóról. Ma az ártereink 95%-a szárazon marad a legnagyobb árvíz idején is. Átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel levágtuk őket a folyóról, ahogy az ember kezét-lábát levágják a testéről. Kár. Tudniillik így nem működik rendesen. Se a láb, se a test, se az ártér, se a folyó. Először kiszárítjuk - pénzért, majd öntözünk - pénzért. Van, akinek megéri - eddig is volt hova levezetni -, de a többségnek kár.

De a legjobb üzlet mégiscsak az árvízveszély. Nem volt könnyű létrehozni. Verítékes munkába került, nagyon sokat fizettek az érdekeltek, de csak sikerült 150 év alatt 5 méterrel (!) felduzzasztani a folyó szintjét, fel a házak fölé. Ami elférhetne a határban, hogy éltesse a tájat, azt földtöltések közé szorítva megemeljük. Hogy lehessen ellene védekezni. Rettegni és védekezni - a víz ellen egy csapadékhiányos területen. Kár. Nagy kár.

S ez még továbbfejleszthető! Vége nincs Tisza-szabályozás. A Továbbfejlesztés tervezésekor majdnem megoldódott a probléma, hiszen a víz közügy, nem víz-ügy. A civilek és környezettudományi szakértők által javasolt tájgazdálkodás bevezetése megoldhatta volna, hogy a vízborítás többszörösen hasznosuljon: az árvízi vízfelesleg elhelyezése (nem levezetése!) és a tájban maradó vízvagyon mellett, a vízhez igazított tájhasználat és a szolgáltatások közösségi ellentételezése is jövedelmet jelentsen a gazdálkodónak és egészséges tájat és élelmiszert az országnak. A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztéséről, mint komplex vidékfejlesztési programról előbb kormányhatározat, majd törvény is született (2003, 2004), de aztán a kormány "tudatosan döntött" törvényének végre nem hajtásáról. Kár.

A legnagyobb kár azonban, hogy a létező VTT-ből kimaradt a tájgazdálkodás, sőt a vízügyes kollégák eszköztárában is csak kommunikációs fordulatként szerepel. Hiszen nem arról van szó, hogy "első körben" játszadozhatunk-e tájgazdálkodást vagy sem. Hanem arról, hogy a mentett oldali mélyárterek regionális léptékű újraélesztése jelenti a valódi, fenntartható megoldást az árvízi víztöbblet, a klimatikus csapadékhiány, a mezőgazdasági túlhasználat és a gazdasági-társadalmi kiszolgáltatottság kezelésére. Különösen abban a helyzetben, amikor a klímaösszeomlás kapcsán a szélsőségek növekedésére, egyre nagyobb-hirtelen víztömegekre és egyre súlyosabb-hosszabb aszályokra kell válaszolnunk. Így csak növekedni fog a kár.

Mert a lefolyó folyó rossz válasz. Ez csak VTT bukásához elég. Kár érte. Rendkívül szomorúan látjuk, hogy a vízügyes szakma ilyen látványosan bizonyította, hogy nem értette meg ezeket a szakmai-tudományos szinteken és fórumokon részletesen kifejtett összefüggéséket, és hogy ilyen egyértelműen hozza tudomásunkra: hiába károgunk, nem lesz új vízügyi paradigma, nem lesz vízvisszatartás, hanem lesz hova levezetni.

Kár."

(A szerző geográfus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója, nagykörűi lakos, a helyi tájgazdálkodási program vezetője.)

         2 hozzászólás

PPJ         2009.05.08.

Tiltakozó gyűlés a Velencei-tó értékeinek, csendjének és nyugalmának, valamint növény és állatvilágának megőrzése érdekében a Velencei- tóért 

Tudja-e,

• hogy Gyurcsány Ferenc kormányának utolsó ülésesén a bukott miniszterelnök sürgősséggel elfogadtatott egy kormányrendeletet, melyben a hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a King’s City elnevezésű komplex turisztikai projektet. A 83/2009 (IV.10.) Korm. rendelet ez év nagypéntekén jelent meg a Magyar Közlönyben?
• hogy a kormányrendeletet megelőzően Fejér Megyei Főügyészség a beruházás tervezett helyszínének csereügyletében vizsgálatot folytatott. A nyomozás során az ügyészség számos jogszabálysértést tárt fel, ezért négy óvást nyújtott be és új, a jogszabályoknak megfelelő határozat elfogadását indítványozta az érintett hatóságoktól?
• hogy a King’s City elnevezésű beruházás keretében a tó közvetlen közelében elterülő 70 hektáros területen gigantikus épületek magasodnának, helyet biztosítva egy hatalmas amerikai stílusú megakaszinónak, valamint az ehhez kapcsolódó szállodáknak, éttermeknek és konferencia központnak?

Ugye nincsenek véletlenek?

Akarja –e,

• hogy politikusaink helyi és országos szinten a hátunk mögött egyezkedjenek és üzletelgessenek a jövőnket befolyásoló beruházásokról?
• hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a továbbiakban is zavartalanul folytathassa az állami tulajdonú földek külföldi kézre juttatását?
• hogy a beruházás súlyosan veszélyeztetesse a Velencei-tó és környéke rendkívül érzékeny ökológiai egyensúlyát?
• hogy a beruházás keretében a Magyarország ezeréves kultúrája, történelme és gazdag múltja egy külföldiek által üzemeltetett kaszinó keretében kerüljön bemutatásra?
• hogy a beruházás keretében megvalósuló épületek örökre elcsúfítsák a tópartot?
• hogy a kaszinó következtében a térségben megnövekedjen a bűnözés, a prostitúció és a kábítószer kereskedelem?

Ha a válasza NEM, akkor csatlakozzon hozzánk egy kellemes délutáni családi rendezvényen!

Az ország földje, vizei és légtere közös kincsünk.
Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek róla!!

http://www.elolanc.hu/index.php/forro/velencei-to

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.05.

 A mai természetfilmes csatornák természet(et destruktivizáló) filmjeiről esik itt pár szó.

"„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné." - Itt lehet tovább olvasni!

 Már hivatkoztam erre az írásra egyszer, de felmerült bennem a kétely, hogy talán nem nézték meg, ezért megér egy külön ajánló posztot. Tulajdonképpen ITT nyújtok kommentálási lehetőséget, az OTT leírtakhoz.

Nagyon fontosnak tartom a cikk ismretetét és saját szabad asszociációtok általi továbbgondololását, ahhoz, hogy belássátok mennyire SZAR, amivel teletömik a fejeteket, ha a Discovery, Spektrum, National Geographic hármast nézitek minden kritikai érzék nélkül.

Igen csak felhúzódott jobb szemöldököm mikor a Tönkre Vágva (Nem szégyellik ezt a címet adni már magának a műsornak sem! Természet. Neked. Arcodba. Tönkrevágva.) Discovery-s műsör promója megütötte füleim. Hmm. Favágók. Propagálva! Leigázzuk a megzabolázhatatlant, mondhatnánk így is. Még jobban, még több géppel, még többet. Persze ne felejtsük elmondani, hogy ez mennyire JÓ dolog! Figyeljétek majd meg a magyar reklámkját, addig is itt az ugyanerre építkező angol!

(A magyar reklámból: "Csatlakozzon hozzájuk a természet helyett! Egy pillanatra se lankadjon a figylme, mert ennek a műsornak minden perce csupa izgalom! Ahol fákat vágnak, ott sok a Doscovery kamera! Kemény fiúknak való!") - Úr Isten! Nyááá! Baltát a fejükbe!

 1. epizód: Mocsárvágás Bobby Goodson veterán favágó egy mocsár kellős közepén aprítja a fát. A kitermelést némileg nehezíti, hogy a futóhomokos láp időnként elnyeli a kitermelőgépeket és a modern technikát.

Talán azért lett ott mocsár, mert a kivágott fák nélkül a talajból, nincs ami az esőerdő lezúduló vizét "eligya"? Konkrét helyoldalakat mos le a csapadék a növényzet hiányában és erre szép példák vannak hazánkban is.

Mellesleg a Természettudományi Múzeum sem ritkítja a sort, amilyen programokkal, reklámokkal előrukkol az ennek a vonalnak a  folytatása. Pörgés, predátorok, hajsza, stb. Bkv buszok oldalán mindenhol, hogy a keresztény sikola tanító nénije is jól lássa, vigye csak a gyerekeket, tanulják meg mi a vicsorító agyar. A(z) Természettudományi Múzeum Okkultista Múzeum, és hogy miért lett ez a neve, erről bővebben ebben a cikkben és a hozzáfűzött kommentekből lehet tájékozódni.

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.03.

Az előbbi posztban bemutatott TITOK (Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért) közösség weboldaláról szemezgetve íme egy nem mindennapi írás: A Végjáték Premisszái. Derrick Jensen az író és Jankó András fordította (köszönjük!) le magyarra.

Igaznak tűnhet a vád a zöldségek felé, hogy csak problémafeltárnak, századszorra is kifejtenek, semmi konkrét újat a gyakorlatban nem mutatnak. De ne higgyünk az ilyen vádaknak. (Véleményem szerint addig még nem lehet megnyugodni amíg még ezek az információk sem jutottak el az emberiség nagyjának tudatába!) Még csak meg se fontoljuk, hogy van-e alapja. Csupán körbe kell nézni mennyi fiatal kezd felismerésre jutni, mennyien kezdik életüket a város helyett a természettel harmóniában élni, számos ökofalut alapítottak, ahol a környezettudatos életmódot szinte ingyen a táborokban a fenekünk alá tolják tanítják. Alternatív, lokális és közösségi  megoldássokkal is tele van az összes valamire való civil szervezet! Hadd ne mondjam kik és milyen módon akarják mindezek megvalósulását mégis akadályozni!

"Azért nevezi könyve logikájának gerincét képező állításait premisszáknak (előfeltevés), mert ezekből kiindulva következtet, és bár sok rengeteg példát ad maguknak a premisszáknak az illusztrálására is, de az azokról való döntést az olvasóra bízza."

Ajánlónak itt az első három, utánna a tovább gombra kattintva lehet a forrásoldalon elolvasni.

"Első premissza: A civilizáció nem fenntartható, és sose lehet az. Ez különösen igaz az ipari civilizációra.

Második premissza: A hagyományos közösségek ritkán engedik át vagy adják el önszántukból a közösségük alapját jelentő erőforrásokat, amíg a közösségüket fel nem bomlasztják. Ezenkívül nem hajlandók hagyni, hogy más erőforrások – arany, olaj stb. – kitermelése érdekében kárt tegyenek a földjeikben. Ebből következik, hogy aki igényt tart az erőforrásokra, annak minden tőle telhetőt meg kell tennie a hagyományos közösségek szétrombolásához.

Harmadik premissza: Az életmódunk – az ipari civilizáció – alapja és előfeltétele az állandó és széleskörű erőszak, ami nélkül nagyon gyorsan összeomlana."

- Tovább olvasom...

Jankó - mivel ezek premisszák, azaz előfeltevések - cikksorozatot indított, melyben személyesen véleményezi és fejti ki az egyes pontokat.

Az első premisszáé itt is van.

         1 hozzászólás