PPJ         2015.09.15.

Egyre nagyobb a nyomás Európán, hogy engedje be az elsősorban amerikai, genetikailag módosított élelmiszereket. A TTIP tárgyalásokhoz kapcsolódóan az Európai Bizottság arra készül, hogy feloldja a zéró toleranciát.  Kérdés, mit kap cserébe ezért az öreg kontinens, illetve fontosabb lehet-e bármi, mint az egészségünk. Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetségének GMO-programvezetőjével Heer Orsolya beszélgetett a Magyarország Élőben műsorban.

További bejegyzéseink a blogon: greenr.blog.hu/tags/ttip és greenr.blog.hu/tags/gmo

PPJ         2015.09.10.

A városi gazdálkodás és annak ökológiai változatai robbanásszerűen terjednek. Ez egyrészt üdvözlendő, mert friss vért pumpál az aszfaltbennszülött balliberálisok bekövült agytekervényeibe, másfelől óvatosan kezelendő, mert hübriszhez, a városi ember alaptalan beképzeltségéhez vezethet, hogy majd a vidék nélkül is képes fennmaradni a jövő városa. Pedig, ahogy a Vidéki Térségek Európai Chartája mondja 1996-ban: „Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.”

A Studio Segers által fejlesztett "Mindennapi Szükséglet Moduláris Csirkeól és Kert" minden szükséges alkotóelemet magában foglal, amivel megfelelő tartáskörülményeket biztosíthatunk tyúkoknak és kisállatoknak, emelt ágyást a növényeknek, komposztáló rekeszt és szerszámos ládát. Mindezt az igényeknek megfelelő, szabadon variálható(!) egységekben kivitelezve.

A rendszer természetesen a szociális- (vissza az alapokhoz), ökológiai- (anyagok és funkciók), és ökonómiai (helyi előállítás) szempontok figyelembe vételével épül fel.

A "Mindennapi Szükséglet" a méltán nagy presztízzsel bíró Ovam Eco Design Award 2013 díjat is elnyerte a termékfejlesztés kategóriában. Forrás: Studio Segers

PPJ         2015.07.30.

Igazi gyöngyszem videóra leltem, melyben Bogár László közgazdász nem tudni miért, milyen kijelentés kapcsán, de - maradva a videó profán nyelvezeténél - szanaszét oltja Drábik János jogász újságírót. Elgurul itt minden, ami elgurulhat: röpködnek a milliárdok, mármint, hogy a globálcionista háttérhatalom mennyi embertől való "megszabadulással kíván oly nagy nemesen könnyíteni" a Föld planéta sorsán; zsidók, nem zsidók, tök mindegy, mind bedarálódunk élve-elevenen...

Gondolom, a kedves olvasóink előtt nem ismeretlen, ha azt mondom, FEMA táborok milliónyi műanyag koporsóval tele; illetve a Georgia Guidestones is új elemmel bővült, amit utána kiütöttek belőle.

De, hogy mennyire ugyanazon "kattog" Bogártól, a "zinternet népén" át, a Wachowski fivérekig mindenki, azt lássuk szép sorban alább. Szemezgessünk a "gyöngyszemekből" itt a Kali Yuga kor végéhez lassan közeledve. Ahogy egy teás ember (Anton Tamás ©) mondta: "Isten majmai lassan őrülnek."

Nézzük tovább, nemrégiben a szánalmas.hu-n is "elgurult a gyógyszer" pár hozzászólónál az alábbi videó láttán:

- Jó napot kívánok, miben segíthetek?
- Kormányunk érdeklődne a promóciós videójukban látott gyártósor iránt, valamivel nagyobb feldolgozási volumenű kivitelben.
- Értem, milyen volumenre gondolt konkrétan?
- Napi 5-10.000 egyed feldolgozására képes gyártósor, az ország minden nagyobb régiójába egy.
- Milyen súlyra legyen optimalizálva?
- 50 és 100 kg per egyed.
- Ööö... milyen állat feldolgozása a cél egészen pontosan?
- Sajnos erről nem adhatok pontosabb információkat, az fő megrendelő egészen pontosan hadügyminisztérium. Fontos szempont még a gyártósor mobilitása, háborús esetre, a honvédség élelmiszer-utánpótlása végett, hogy adott esetben a frontvonal mögött közvetlenül alkalmazni lehessen. A feldolgozandó egyedek paramétereiről és az egyéb információkról bővebb információkat e-mailen küldjük, maximális diszkréciót várunk el önöktől.

Tisztelt Kormánytisztviselő úr,

Köszönjük érdeklődését automatikus ipari böllér gépsorunkra.
A gépsor, bár tervezési szempontként az említett funkció nem volt szempont, alkalmas az Önök által jelzett igény kielégítésére.
Az e-mailen megkapott paramétereik alapján műszaki részlegünk az alábbi észrevételeket és kérdéseket vetette fel:
- fontos lenne tudni, hogy az egyed feldolgozás automatizálása élő vagy holt kezdeti állapottal értendő e.
- amennyiben élő egyedekkel kezdődik a feldolgozás, extraként rendelhető nyugtató lövedék beadására alkalmas gépegység, illetve elhelyezhetünk különböző nyelvű nyugtató feliratokat - s lágy zene is szólhat a beterelő nyílás utáni szakaszon.
- a ruházat lefejtését is a gépsor végezze, vagy lemeztelenített egyedekkel kell számoljunk?
- a csontozat gyűjtése szelektáltan történjen, ( lábszárak, koponyák, stb külön rakásolva) vagy meddőhányón halmozva?
A kérdések megválaszolása után tudunk pontos árajánlatot készíteni.
Az Ön által említett 124db termelőegység legyártása mintegy 2 és fél hónap, tesztelése további 2 hét.
Az ütemezett szállítás és telepítés augusztusi rendelés esetén november közepétől kezdődően indulhat el az Önök által jelzett helyszíneken.

A levelében említett mobil egységeket is gyártunk, ezek ugyan nem precíziós berendezések, de egy normál, vonóhoroggal rendelkező személyautóra rögzíthetőek. Bármilyen rendezvényen bevethetőek. Referenciaként a Fargo című filmben szereplő egységet tudom megmutatni.
Fontos tudni, hogy a mobilegységek végtermékét opcionálisan gyűjtőedényekben lehet felfogni - ám ezek külön rendelendőek (igény esetén 3-4db / feldolgozóegység, a rendezvény/ vagy a rendbontás mértékétől függően)

Bármilyen kérdés esetén továbbra is állunk rendelkezésére.

Tiszetelettel: Lajos von Fleischer
AutoBöllér 2000 Bt.

Menjünk tovább, még lejjebb! A Felhőatlasz című, buziságot is propagáló, álspirituális hollywoodi giccsfilmben, amit a nemváltó műtéten áttorzult borult elméjű Lana Larry Wachowski is rendezett, van egy jelenet, ami úgy tűnik, a képünkbe törölve sem váltott ki senkiben komolyabb gondolatot: a főhős leleplezi a Somni-451 nevű kapitalista gyorséttermi nőrabszolga előtt, hogy mit is jelent az Xultation (a filmben kvázi "Megváltás"). A filmben ugyanis a végidőkben csúcsra járatott posztkapitalista társadalom gyorséttermi "alsó kasztja" egy >szappan< nevű anyagot eszik ételként. De, hogy mi is ez a szappan, mit is szívogatnak oly kedvesen szívószállal, azt az alábbi videóból megleshetik az erősebb idegzetűek.

Mehet a globális daráló! Avagy, a kommunizmusnak és a liberáldemokrata kapitalizmusnak ugyanaz a célja, mert ugyanarra van szüksége: gyökértelenített masszára, olcsó tömegre, tartás nélküli proletárokra, kultúrájától megfosztott szürke egyvelegre. Ezek az alkímiai ólom tulajdonságai. A nemesfémek létrehozása helyett a háttérhatalom a sűrűn folyó szürke tömeg szintézise törekszik. Monokultúra, szürkeség: a tudat monopóliuma... Balliberális megvezetetteknek és EU-s pénzen csüngő szervezeteknek jól cseng a globalizációt ajnározni, de épeszű és nyitott harmadik szemű ember nem lát benne mást, mint egy kultúra- és emberhúsdarálót, egy virtuális/technobürökrata globalómát. 

Kép: Shintaro Kago - 主義主張が多過ぎると面倒なので、攪拌して均一化しよう - "Amiért ez 'túl sok' problémás ötlet és idea: uniformizáljuk a dolgot egy darálással".

PPJ         2015.03.31.

Az Országgyűlés tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal szerdai ülésén hozott állásfoglalásban elutasítja az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP-t).

A TTIP-vel kapcsolatos összes GreenR bejegyzés így található meg: http://greenr.blog.hu/tags/ttip

GMO-Kerekasztal 27. ülése. 2015. március 25. (Országgyűlés Irodaháza) ~ Állásfoglalás a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban

A GMO-Kerekasztal két ülésen (26/2014 és 27/2015) mérlegelte a TTIP ismertté vált és várható hatásait, amelyeknek a hazai mezőgazdaságra gyakorolt következményeivel kapcsolatban a következő egyértelmű konzekvenciákat vonta le.

A TTIP szerződés bizonyos és kiemelkedő hazai haszna mellett egyetlen szóbeli vagy írásbeli hozzászólónk sem érvelt. Kifejezett ellenérvek merültek fel viszont a magyar mezőgazdaság, a környezet- és élelmiszerbiztonság területén, ezek közül véleményünk szerint a kiemelkedők:

(Oa) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az elővigyázatosság elvű európai termékengedélyezés/visszavonás szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott gyakorlatát;

(Ob) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti a GM-növények területén az Európai Unióban meghonosodott körültekintő engedélyezési rendszert és a kötelező jelölés gyakorlatát, ami összhangban van az európai polgárok véleményével;

(Oc) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unió növényvédőszer-engedélyezés re-regisztrációs normáit, amelyek az utóbbi években – az európai lakosság megelégedésére – a krónikus hatások (mutagenitás, hormonmoduláns hatás) csökkentését is fokozottan figyelembe veszik;

(Od) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unióban kialakított élelmiszerbiztonsági normákat, amelyek közül kiemelendő a klóros húsfertőtlenítők kérdése, a húsféleségekben megjelenő gyógyszermaradékoknak és, az élelmiszer-feldolgozás adalékanyagainak az ellenőrzése, valamint a kellőképpen nem vizsgált gyógynövények és kivonataik használata az ún. funkcionális élelmiszerekben;

(Oe) Súlyosan kifogásolandó a TTIP-pel együtt megjelenő befektető – állam vitarendezési mechanizmus (Investor – State Dispute Settlement, ISDS) jogintézménye, amely a vélelmezett elmaradt haszonért lehetővé teszi nemzetközi vállalatok számára az államok perlését, mivel ez nagyon súlyos következményű lehet a hazai kukoricatermesztésre, a jelenlegi GMO-mentes státuszának fenntartására nézve. Aligha várható el, hogy a fajtatulajdonosok kiveszik Magyarországot az engedélykörből, hiszen Európa egyik legjelentősebb kukoricatermelőjéről van szó. A Magyarországon érvényes nemzeti tiltás viszont az ISDS jogorvoslati körében végződhet ezt követően, s amelyre vonatkozóan az eddigi nemzetközi tapasztalatok kedvezőtlenek.

Fentiek alapján, a hazai mezőgazdaság, környezet- és élelmiszerbiztonság szempontjai alapján a TTIP/ISDS ügyében egyértelműen elutasító javaslatot teszünk.

A GMO-Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Nonprofit Kft., Kishantos; IFOAM EU Csoport); Ángyán József prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bagi Béla (Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bardócz Zsuzsa prof., DSc (Debreceni Egyetem, Debrecen); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Méhészeti Intézet, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Dömölki Lívia (Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége, Budapest); Horváth András CSc. (MTA ÖTK, Vácrátót); Kövics György prof, CSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen); Murányi Attila DSc. (MTA ATK TAKI, Budapest); Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Budapest; Biokultúra Szövetség); Székács András prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Tanka Endre prof. emeritus, DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Vajda Boldizsár (Élelmiszerlánc-Biztonsági Centrum); Varga Zoltán prof . emeritus, DSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen).

Akit még mélyebben és még részletesebben alátámasztott szakmaisággal érdelek a TTIP-vel kapcsolatos összes aggály, úgy elolvashatja a Részletek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának 531-es számú tárgyalótermében, 2014. június 25-én 13 órakor tartott a 26. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból című dokumentumot, melyekben többek között az alábbi témákba áshatja bele magát:

- A Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalások általános céljairól, az ezzel kapcsolatos GMO-Kerekasztal ülésének szervezéséről (Darvas Béla)

- A jövő kiárusítása? – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei (Fidrich Róbert)

- Vélemény az Európai Unió – Egyesült Államok Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) Greenpeace által ismert tartalmáról (Tömöri Balázs)

- A kereskedelem szabadsága vagy a gazdasági érdekek kikezdhetetlensége? (Jávor Benedek)

- Milyen jogintézményt terveznek a multinacionális befektető cégek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) alapján a nemzeti önvédelmi szabályozók miatt elmaradt hasznuk kárigényének a nemzetállamokkal szemben közvetlen érvényesítésére? (Tanka Endre)

- Kémiai- és genetikai-biztonsági kockázatok a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) egyes részleteiben (Simon Gergely)

- A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség veszélyei és a védekezés lehetőségei (Varga Zoltán)

- A GM-fajták köztermesztésével kapcsolatos tagállami döntés lehetősége (Kőrösi Levente és Andorkó Rita)

- A GM-fajták megítélése Oroszországban és Kínában (Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád)

PPJ         2015.03.31.

Greenpeace-paprikavizsgálat: mérgezett vagy tiszta? Budapest, 2015. március 31. – A Greenpeace közjegyző jelenlétében 12 paprikamintát vett 7 áruházlánc boltjaiban márciusban. [1] A független, akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálaton fennakadt egy Sparból vásárolt paprika: forgalomból kivont, engedély nélküli mérgező anyagokkal volt szennyezett. Négy mintában pedig (köztük egy magyarban és egy spanyol bióban) egyáltalán nem mutattunk ki vegyszert. Aggályosak továbbá azok a "vegyszer-koktélok", amik a Penny és az Auchan paprikáiban kimutatásra kerültek. (Lásd az infografikát alább!) A Greenpeace arra kéri a Spart és a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerláncot, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák beszállítóikat az ökológiai gazdálkodás elterjesztésében.

„A vizsgálatok eredményei alapján teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit találunk – a nem biominősítésű termékek esetén – a boltokban. A 12-ből 4 minta tiszta volt, ami azt mutatja, hogy télen is lehet vegyszermentes, egészséges zöldséget előállítani. Azt javaslom a fogyasztóknak, hogy részesítsék előnyben a bio- és ökogazdálkodásból származó termékeket, és az idénygyümölcsöket, -zöldségeket, a primőrökkel szemben” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace hazai agrárkampány-felelőse.

A Greenpeace fenntartható mezőgazdasági kampányának keretében a legismertebb hazai áruházláncok paprikaválasztékát vizsgálta. Étkezési zöldpaprikát, TV és lecsópaprikát, illetve 1 kápiát és 1 bio kaliforniai paprikát vásároltak közjegyző jelenlétében budapesti áruházakban 2015. március 5-én.

A vizsgálat 20 különféle vegyszermaradékot mutatott ki 8 paprikamintában. A hazai és a külföldi paprikák között is volt olyan, amely vegyszerekkel szennyezett. A spanyol biominősítésű, valamint egy-egy magyar, egyiptomi és spanyol nem biominősítésű paprika szintetikus vegyszerektől mentes volt.

Egy Sparban vásárolt szentesi paprika mintája 2-féle, hazánkban nem engedélyezett vegyszert tartalmazott. Az egyik a több hazai botrányban is szereplő, génkárosító, lehetséges rákkeltő diklórfosz nevű rovarirtó szer volt, a (nem engedélyezett anyagokra vonatkozó [2]) határértéket több mint hússzorosan, míg a másik tiltott szer a határértéket harmincszor meghaladó mennyiségben. [3]

6-féle különböző növényvédő szert mutattak ki a Penny Market Marokkóból és 7-félét az Auchan Jordániából származó paprikájában. „Ha egy élelmiszerben többféle vegyszer is előfordul, az egyáltalán nem biztos, hogy nem jelent veszélyt, különösen a gyermekek számára. Több tudós, valamint a dán hatóságok is felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző vegyszerek együttes hatása kiszámíthatatlan: összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymás hatását. [4] Ismert például, hogy egy rovarirtó szer toxicitása más anyag jelenlétében akár több mint az ezerszeresére is megnőhet. [5] Ezen együttes hatásokat azonban a jogszabályok nem veszik figyelembe” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Az akció nem egyszeri eset volt. A Greenpeace egész évben vizsgálni fogja a népszerű zöldségek és gyümölcsök vegyszermaradvány-tartalmát az áruházláncokban annak érdekében, hogy azok csakis megbízható, tiszta, egészséges élelmiszereket forgalmazzanak.

A Greenpeace a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerlánctól azt várja, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, szintetikus vegyszerektől mentes zöldségeket és gyümölcsöket biztosítsanak vásárlóiknak; ennek érdekében pedig támogassák az uniós és hazai mezőgazdasági célú források átcsoportosítását úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás számára jelentősen nagyobb források álljanak rendelkezésre.

Jegyzetek:
[1] Lásd a táblázatot az eredményekről: http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/664444/150331_paprikaeredmeny.pdf
[2] Lásd a 396/2005/EK uniós rendelet (22) bekezdését: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2005R0396:20080410:HU:PDF
[3] A mérési hibahatár mindkét tiltott anyag esetében ±50%.
[4] http://eng.mst.dk/topics/chemicals/endocrine-disruptors/combination-effectscocktail-effects/
[5] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatteranyag-Vegyi-koktel-a-kaptarban/

További információ:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
+36 20 469 6909, balazs.tomori@greenepace.org

Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
+36 20 252 9212, gergely.simon@greenpeace.org

A GreenPeace infografikát is készített a vizsgálati eredményekről