Programajánló: Gyógyító ökológia - az ökológiai válság buddhista szemszögből

PPJ         2011.07.19.

http://27.media.tumblr.com/tumblr_lirdn4H2o31qatbimo1_500.jpg

DAVID LOY INGYENES, NYILVÁNOS ELŐADÁSA A BUDDHISTA NYÁRI EGYETEM KERETÉBEN

Július 31. (vasárnap) este 8 órai kezdettel A Tan Kapuja Buddhista Főiskola aulájában

Előzetes:

Vajon a buddhista tanításokból következik-e egy másfajta felfogás a bioszféráról, mely segítségünkre lehet a történelem e kritikus pontján, amikor annyi mindent teszünk annak elpusztításáért? A buddhizmus szerint szokásos, egyéni válsághelyzetünk és az emberi civilizáció jelenlegi helyzete között mély párhuzamokat fedezhetünk fel. Ez pedig azt sugallja, hogy az ökológiai válság legalább annyira spirituális, mint technikai és gazdasági probléma. Vajon találhatunk-e-e hasonló párhuzamot a két megoldás között? Vajon a személyes válságunkra adott buddhista megoldás választ kínál arra is, hogyan oldjuk meg kollektív válságunkat?

David R. Loy amerikai buddhista filozófus, akinek írásai általában a buddhizmus és a modernitás közötti összefüggésről szólnak. 1971 óta folytat zen gyakorlatot. A Szanbó Kjódan japán zen buddhista tradíció felhatalmazott tanítója. Könyvei: Nem-kettőség: összehasonlító filozófiai tanulmány; Hiány és transzcendencia: Az élet és halál problémája a pszichoterápiában; A Nyugat története buddhista szemmel: Hiánytörténeti tanulmányok; A Nagy Felébredés: Buddhista Társadalomelmélet; Pénz, szex, háború, karma: megjegyzések egy buddhista forradalomhoz; Tudatosság- kötött és kötetlen: Buddhista esszék; A sárkányok és démonok dharmája: Buddhista témák a modern képzeletvilágban (feleségével, Linda Goodhew-val együtt); valamint a legutóbbi: A világ történetekből áll. A Buddhist Response to the Climate Emergency (2009) [Buddhista válaszadás a vészes éghajlatváltozásra] társszerkesztője. David Loy korábban a Szingapúri Nemzeti Egyetemen, valamint a japán Bunkyo Egyetemen oktatott. 2006-tól 2010-ig a Besl család székének etika/ vallás és társadalomtudományi professzora volt a Cincinatti-béli Xavier Egyetemen (USA).

Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A TKBF vezetősége

A Buddhista Főiskola további nyári egyetemi programjai itt!

         szólj hozzá

Címkék: ajánló buddhizmus tudomány vallás világ válság természet fenntarthatóság ökológiai válság alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"You can't pray away global warming!"

PPJ         2011.07.06.

         szólj hozzá

Címkék: videó vallás isten klíma bill maher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dalai Láma: Távozik a tibeti kormány éléről és nyilatkozata a Tibeti Nemzeti Felkelés Napjának 52. évfordulója kapcsán

PPJ         2011.03.10.

Tendzin Gyaco csütörtökön bejelentette, hogy le fog mondani a tibeti nép politikai vezetéséről. A láma a lemondásához szükséges törvénymódosítást a száműzetésben lévő tibeti parlament jövő heti ülésén nyújtja be.

Today marks the 52nd anniversary of the Tibetan people’s peaceful uprising of 1959 against Communist China’s repression in the Tibetan capital Lhasa, and the third anniversary of the non-violent demonstrations that took place across Tibet in 2008. On this occasion, I would like to pay tribute to and pray for those brave men and women who sacrificed their lives for the just cause of Tibet. I express my solidarity with those who continue to suffer repression and pray for the well-being of all sentient beings.

http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/01123/dalai-lama_1123381c.jpg

Tovább is van, mondom még! »          szólj hozzá

Címkék: politika buddhizmus világ dalai láma

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Istenem, mégsincs itt a vég!

PPJ         2010.12.28.

Frissítés! Pár perccel a poszt megjelenése után kiderült, hogy a lepel nem a Vatikánról hullott le, hanem a NOL-ról, ugyanis a hír kacsa! A NOL által december 26-án lehozott (gondosan időzített) hírt ugyanis a Catholic News Service már cáfolta - mégpedig közel egy hónappal korábban... (http://www.catholicnews.com/data/stories/cns/1004910.htm). A NOL által közzétett hír tehát nem a Vatikán hivatalos álláspontja. Tájékoztatóm szerint egy hasonló kaliberű álhír már korábban is bejárta a világot (és a magyar sajtót). Amint kapok erről a korábbi hírről infót, közzéteszem. Az alább általam írt gyors és heves véleményt tehát tulajdonképpen vegyétek semmisnek. Azonban meghagyom, mert ékes bizonyítéka a média működésének. Péter Greenfo-t olvas, látja a NOL hivatkozást, Péter belinkeli, mert az egyházból már bármit kinéz, miután az fenekestül felfordult már sok ügyben (óvszer, evolúció, geocentrizmus, stb.), aztán kiderül, hogy a GMO lobbi egy okos húzásáról van szó, és mégsem kell az egyház ellen hadakozni - legalább ebben.

Frissítés 2: Köszönhetően a drága Élőlánc Magyarországért gyorsreagálású egységének, már meg is van a történeti váza ennek az álhírnek!

A történet 2009 májusában kezdődött egy GMO konferenciával, amelyet pro-GMO kutatók a Vatikánban hívtak össze. Nagy egyetértésük jeléül aztán kiadtak egy nyilatkozatot, erre utal a mostani NOL cikk, miszerint: "A nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el 40, különböző országokból érkezett kutató, egy a Vatikánban 2009 májusában tartott egy hetes zártkörű tanácskozás után, melyet Ingo Potrykus hívott össze." A történet ismerős ugye: a hazai pro-GMO kutatók az MTA épületében szoktak ilyen egyoldalú tanácskozásokat összehívni, aztán máris MTA állásfoglalás színekben tüntetik fel az ott elhangzottakat. Ez akkor és ott is hasonlóképp történt, a vatikáni konferencia-kiadvány elkészült, 2. oldalán a Pápa áldásosztó fényképével: http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_academies/acdscien/2008/booklet_transgenic_09.pdf Innen már csak egy kis csúsztatás volt hátra, és 2009. június 4.-én megjelent a NewScientist hasábjain a cikk: "Genetically modified crops get the Vatican's blessing" (http://www.newscientist.com/article/mg20227114.200-genetically-modified-crops-get-the-vaticans-blessing.html). Ezt aztán minden érintett hírpoltál azonnal átvette.

Most ismét a NewScientist kezdte el rágni ugyanazt a régi csontot a 2010. november 30.-i cikkében: "Vatican scientists urge support for engineered crops" (http://www.newscientist.com/article/dn19787-vatican-scientists-urge-support-for-engineered-crops.html), amit azonban már másnap megcáfolt Vatikán (http://www.catholicnews.com/data/stories/cns/1004910.htm). Itt tehát a 2009 nyarán kezdődött történet véget is érhetne, ha a NOL-nak december 26-án még nem jutna eszébe előhozakodni az álhírrel.

Ki fogja őket helyretenni?

Re: Vatikáni GM-növény imádat

Van abban valami bájosan gyönyörű, mikor az egyháznál történik pálfordulás. Akik eddig a természettudósok mellett voltak és természettudományos tudás híján csak annyit mondtak, hogy "ami isteni, abba nem szabad beleavatkozni". Valahogy, most mégis úgy gondolják, hogy "szabad, sőt, Isten nevében kell"!

         1 hozzászólás

Címkék: vallás egyház gmo mezőgazdaság vatikán agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mit rejt a buddhista közgazdaságtan?

PPJ         2010.12.12.

A kérdést egyszerűen, már az elején megválaszolva: boldogságot és gazda(g)ságot! Azonban most nem a rövid, összecsapott válaszadásnak van az ideje, hanem a cizellált kifejtésnek. Sajnos a Typotextől még nem kaptam meg a videófelvételt a könyvbemutatóról, de szerencsére szorogosan jegyzeteltem a rendkívüli hazai eseményen, a Boldogság és gazdaság című könyv bemutatóestjén. A könyv tartalomjegyzéke jól mutatja: közgazdaságtani professzorok válogatott műveiről van szó, ez nem a levegőbe beszélt alaptalan térítés. (Anyagi hansznom ebből nem származik, mégis megemlítem, hogy a Typotexnél a könyvek Karácsonyig FÉLáron kaphatók! Ami különösen ilyen jószágnál - és persze a buddhista közgazdaságtan könyvnél is - nagyon baráti kedvezmény!)

Agócs Tamás, a Buddhista Főiskola rektorhelyettese kezdte a könyvrecenziót. Természetesen nem győzte hangsúlyozni már az elején, hogy a buddhizmus elsősorban nem vallás, hanem egy módszer. Nem egy egzotikus valami, hanem egy nagyon tudatos, hittől mentes, valós eszköz- és gyakorlatkészlet. Hogy a buddhizmus nem vallás [*], sokan a mai napig nem tudják.

([*] Erről bővebben Láma Ole Nydhal (1995): Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba, Gyémánt Út Buddhista Közösség "kiadó", 9-12. p. és Hetényi Ernő (1989): Buddhizmus a buddhológia tükrében, Laude kiadó, 14-19. p.)

A buddhizmus úgy válik, válhat működő tényezővé, úgy és azért folytat egyre több diszciplína dialógust a buddhizmussal, mert a gondolkodásunk - elsősorban az ökológiai és gazdasági válság hatására - elkezdett módosulni. A felébredetteknél már nem a szenvedélyek, hanem a valódi boldogság, a megelégedés vezérlik az életüket. Ez a felismerés a válság súlyosbodása miatt egyre többeknél előtérbe fog tolódni.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola és a Corvinus egyetem néhány éve az első nemzetközi konferenciát szervezték buddhista közgazdaságtan ügyében. Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója azóta tartja szorosan a kapcsolatot a főiskolával. A két iskola között tudományos munkakapcsolat és tudáscsere zajlik. A könyv végén például, a főiskolán végzett Kovács Gábor által összeállított buddhista fogalmak magyarázó jegyzéke található.

Zsolnai László vette át a szót tőle és elmondta, hogy ismeri a tipikus nyugati reakciókat erre a témára, mert világszerte rengeteg konferencián adott már elő. Őmaga huszonöt éve ismerkedett a témával, mikor is Ernst F. Schumacher A kicsi szép című könyvét (könyvismertető) olvasta. Schumacher buddhista volt. Tulajdonképpen ő vezette be a közgazdaságtanba a buddhizmust, ő fedezte fel a buddhista közgazdaságtant. Közgazdaságian szólva "a kicsi szép" annyit tesz, a kevesebb több. Ennek az etikának a célja a megélhetés, nem a meggazdagodás.

A nyugati paradigma, amiben az egész nyugat mélyen hisz az, hogy az én az nem egy illúzió. A buddhizmusnak, ahogy a buddhista közgazdaságtannak is a "no-self" a nem-én a gyökere. Az egész nyugati közgazdaság alapja a "self interest", az egyéni érdek. Pedig a "self" csak egy illúzió. "Ezt megkérdőjelezni nyugaton sajnos még alapvető eretnekség" - mondja Zsolnai. A nyugati közgazdaságtan centrális dogmája még mindig az Adam Smith-i láthatatlan kéz, pedig már könnyen beláthatnánk, hogy ez egy mélyen hamis illúzió!

"Végzetes ál-bölcsesség a láthatatlan kéz modell!" - mondja Zsolnai László.

Pedig ezzel a modellel tettük tönkre az ökoszférát, a nyugati-modell úgynevezett jóléti betegségeket terjesztett el, és szociológusok mondják, hogy a nyugati modell az, ami "underclass"-t hozott létre, amit léte kezdete óta nem tudunk integrálni a gazdaságba!  A nyugati világ önpusztító folyamatokat indított be. Ezt hívják az evolúciótudományban "megszaladási jelenségeknek". Ezen érvek bármelyike elegendő lenne már a változáshoz, ám a neoklasszikus neoliberális gazdasági modell minden erejét beveti, hogy létének indokoltságát és alapjait még véletlenül se kérdőjelezzék meg az emberek és a kormányok.

Sokak szerint  - folytatja Zsolnai -, a buddhista közgazdaságtan nihilizmus és nem jön ki gazdálkodás belőle, viszont számos példa mutatja a világon, hogy igenis működőképes. Látunk sikeres, működőképes buddhista beállítottságú kezdeményezéseket, amik a gazdaságot is felvirágoztatták. Thaiföldön, Japánban vannak buddhista vállalatok. De nem az a kérdés, hogy vannak-e buddhista vállalatok, vagy keresztény vállalatok és, hogy a vállalatok milyenné válnak. A buddista modellben nincs General Motors, nincsenek etikátlan vállalatok; egyáltalán vállalatok se biztos, hogy vannak. Nem ugyanazok a kategóriák vannak benne, nincsenek analógiák: ez is egy megrögzött nyugati gondolkodásmódot mutat, ha ilyen kérdésekben gondolkodunk. Nem a buddhista vállalatok léte a lényeg, hanem a buddhista fogyasztóké! Amerika legnagyobb mozgalma, ami olyan 3-4 milliós, a "voluntary simplicity living", ami egy "new age" mozgalom, részben buddhista beállítottsággal!

Pacsker: Hatalmi stratégiák

Röviden megemlíti Zsolnai, hogy a buddhizmus egyáltalán nem piacellenes, nem fogyasztás ellenes, hanem középutas, moderálás-párti politika. Szintén felvillantja, hogy a boldogságkutatás ma a világon egy igazi "hot-topic", főként az USA-ban és Nyugat-Európában. Itt jegyzi meg, hogy habár Arisztotelész természetesen nem buddhista volt, mégis, elképesztő számú összecsengés van felfogásban Buddha és őközte.

Zsolnai is cáfol egy közhiedelmet a buddhizmussal kapcsolatban. A buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénység, sőt a kereszténységgel szemben megengedőbb! Sőt, a buddhizmus foglalkozik a pénzzel. "Hard science", empirikus eredmény, kimondható adat, hogy 15-20 ezer USA dollár éves bevételnél több nem kell a boldogsághoz, nem szükséges, felesleges! Ez pont Magyarország kategóriája. Ennél több nem fog boldogságot hozni! Ez "hard science" - mint mondja.

Kutatások bizonyítják, hogy boldogságot, az előbb említett anyagi színvonal után, már csak az interperszonális kapcsolatok gazdagsága és minőséga ad. Ez a fontos az anyagi színvonal után. De ehhez kell az anyagi szint. "People make people happy!" - a pénz után csak ez fontos és ez hoz boldogságot. Majd megismétli: a buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénységi fogadalom. A buddhizmus belátja és kimondja, hogy boldogság csak egy bizonyos anyagi színvonal után érhető el. Halkan jegyzem meg, hogy ennyit a jézusi tanításokról meg a racionalitásról... A buddhizmus szerint a világiak számára a szegénység szenvedés! A páli kánon szerint "a vagyonra törekedni kell"!

Ennek a fajta boldogságnak az eléréséhez viszont szakítani kell a nyugati közgazdasági logika által belénk súlykolt dogmákkal és a vágyainkat csökkenteni, moderálni, minimalizálni kell! Ez: a vágyak kioltása, a nirvána. Ez lett volna a könyv eredeti címe - mondja Zsolnai László - ám a kiadó természetesen a nyugati emberek számára emészthetőbb cím választását javasolta. A feladat tehát a nem-én gyakorlása! A boldogság az út melléterméke, de nem a cél a buddhizmusban. Ezért kicsit félrevezető lehet a könyv címe. A "public happyness" nem kormányzati feladat - az egy kooperatív társas feladat. Nem a kormányzat vagy a cégek feladata a boldogság megteremtése. A "meanful life" egyénileg, civilként elérhető. Nem a boldogság a cél a buddhizmusban: de az ÚT-tal együtt jár. :)

Tehát elmondható, hogy ökológiai, fenntarthatósági szempontból a vágyak csökkentése elkerülhetetlen! Azonban nincs ingyen-buddhizmus, nincs ingyen-boldogság. Ezért az útért keményen meg kell küzdeni a tudatunkkal, de végül sikerülhet a szenvedést legyőzni. Hogy József Attila Eszmélet című verse hatodik versszakának kifordítottjával példázzuk a buddhizmus lényegét:

"Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat."

helyett

Im itt a vágyak belül,
így ott kívül a szenvedés.

Pacsker: St. Peter

Hogy utópia lenne a buddhista gondolkodás szerinti világ? "Utópia, persze!" - mondja Zsolnai. Ám - folytatja - a nyugati utópiákkal szemben egy különbség van. A keresztényeknek szükségük van arra, hogy mások is azok legyenek. A buddhistáknak nincs szüksége arra, hogy más is buddhista legyen. Egyedül, önmagában is működö eszmerendszer, boldogságot-, azonnali boldogságot nyújtva. Bárki, bármikor elkezdheti. Akár öreg korban is. Ilyen a ZEN: villansászerű. Ez egy individualista stratégia! Ez a nyugati keresztény modellre nem igaz. 2500 év alatt a buddhizmus az egyetlen, ami békével terjedt el, nem okozott például vallásháborúkat! Ilyen a stratégiája, békével tud terjedni fejből fejbe. :) Nem olyan mint a többi vallásnak az egész történelmen átívelő véres kínzó győzködése és tukmálása, amit George Carlin is kiparodizált már:

"- Hiszel Istenben?
- Nem.
- Bumm. Halott.

- Hiszel Istenben?
- Igen.
- Az én Istenemben?
- Nem.
- Bumm. Halott. Az én Istenemnek nagyobb a fasza, mint a tiédnek!"

A Time Magazin. Nem egy mainstream buddhista folyóirat, ugye?! Mégis, a 2007 májusi száma, ami a The Global Warming Survival Guide címet viseli, közreadott egy 51 pontból álló tanácshalmazt, aminek az 51. pontja - buddhistáknak nem idegen gondolat - az volt, hogy: "Élj egyszerűen. Meditálj. Fogyassz kevesebbet. Gondolkozz többet. Kölcsönözz, ha valamire szükséged van és add kölcsön, ha kérik."

Összefoglalva tehát:

Nem a buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél! A buddhizmus nem egy diktatúra, mint a jezsuiták Bolíviai átnevelőtáborai. Nem egy totalitárius buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél. Nem kormányzati szinten kell megvalósítani. Nem kell erőltetni. Csakis indirekt módon érhető el a cél! Ha boldogok akartok lenni, ne a boldogságot keressétek! Kerülőutas, paradox megvalósítás lehetséges csakis. Gyűjtsetek vagyont, de ne az "én"-ért, az EGO nagyságáért, hanem hogy megoszthassátok azt másokkal, hogy minél hamarabb ők is felébredhessenek és kiemelkedhessenek! 

Pacsker: Dalai Láma

         7 hozzászólás

Címkék: buddhizmus vallás könyvajánló közgazdaság ökológiai politika boldogság és gazdaság buddhista közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása