Mit keresnek ők egy zöld blogon? Azt, hogy én buddhista vagyok. A természetet és a mítoszok helyett inkább a tudományos magyarázatokat "kedvelőként" nem véletlenül találtam rá erre az Útra. És nagyon kedvelem, mikor jó életszemléletből helyes felismerések következnek, pláne ha az kortárs kultúra. Szóval nagyon tetszik a hazai nyelv(út)törők újabban keleties beütése! Éljen az új Akkezdet Phiai dupla album! Mert ne feledjük, a buddhizmus az egyetlen dolog a világon ami 2500 év alatt békében (és nem csupán hirdetve azt) volt képes elterjedni.
Maradunk mindig mozgásban, mint minden mint az élet, mind Egy - mindegy milyen szinten, nincs fizika, nincs idő -igazából nincs semmi sem csak én vagyok és Te, lendülünk a semmiben
Szavamra! Én is hallgatok szavadra bidáttya, mikor Sziddhárta a szívét kitárta, szerinted ki látta? Testének a vére és belecsapott a gitárba, (ez) húrelmélet, minden bund egy élet, s mint a Kikába': Hova, más Hova, mindig más rezgésen születünk, egy kezdet phia mindenki, "egy cipőben evezünk", egy zene létezik, de vannak külön stílusok, 1 én is ég, bocs, de nem érdekel ki mocsok... együtt vilángolunk és a rímekkel kimosod a lelked, tested, elméd, dallamod és ritmusod.
A lelked a dallam, a tested ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus
Megpróbálom szavakba önteni, amit gondolok. Feltétlenül írjatok kommentet, ha valahol nem tiszta a logikám.
Először is nézzük meg ezt a videót!
Hát nem csodálatos? Eddig nem is tudtunk róla! Ahogy erről sem tudtunk eddig: nasa felfedezés (magyarul is írtak róla).
No akkor belekezdek. Van az ember. Van a tudománya, amivel elég sok mindent ki tudott már deríteni. De, amint az előbbi két videó is mutatja, lesz olyan dolog, amit sosem tud majd a tudomány kideríteni! Ugyanakkor nem szabad ettől még azt gondolnunk, hogy keveset tudunk. Tehát egyrészt kézzelfoghatóvá vált számunkra a világ, másrészt már nem szabad mondákra, mesékre, hiedelmekre, vagy mondjuk ki, vallásra hagyatkozni, mikor a nem megismert dolgokról beszélünk.
Én a közép utat választom. Tudom, hogy a világot nem isten teremtette, de tudom, hogy sosem tudhatunk meg mindent. És, hogy miért olyan fontos ez? Ökológia! Fenntarthatóság! Etikusság!
Milyen alapon pusztítjuk mi emberek az ismeretlent?
Ismertük mi eddig ezt a csodálatos mélytengeri polip-tintahal-szerűséget? Tudtuk, hogy a jégtakaró alatt is élnek rákfélék?
Akkor milyen alapon szennyezzük mi az óceánt, és írunk alá egyezényeket a megmentésére, ha azt se tudjuk mi merre mennyi? Nem tudom világos-e, amit mondani akarok. Nem fogunk tudni sohasem az összes esőerdőben élő faj kilétéről (egyetlen fesőerdei fán csupán rovarból(!) 60.000(!) különféle faj él) . De épp ezért nem engedhetjük meg magunknak még egy fa kivágását, a levegő globális szennyezését, a csapadékviszonyok globális megváltoztatását!
Épp ezért? Miért is? Nem tudjuk, hogy ezek a ritka fajok milyen szerepet játszanak a Föld ökoszisztémájában. Nem elképzelhetetlen (főleg mert történtek már a múltban ilyen események), hogy épp ezekből a fajokból csupán akár egyetlen egy is olyan kulcszerepet tölt be általunk még fel nem fedezett kapcsolati hálókban (táplálék, energia, kommunikáció, feedback), hogy ha kipusztul, akkor összeomlik a bioszféra egy kisebb, vagy akár nagyobb része. És akkor még csak egy fajról beszéltem, pedig naponta 200-300 pusztul ki!
Tehát nem azért kell vigyázni az élővilágra, mert "az benne van a Bibliában" meg "teremtett világ védelme", és nem is várhatjuk, hogy majd csak akkor vigyázunk rá, ha az utolsó (tíz a kétszázezrediken) talajlakó baktérium szerepét is teljesen feltártuk a tudomány segítségével.
Eleget tudunk! Eleget tudunk arról, hogy miért fontosak, és eleget tudunk arról, hogy ha tovább pusztítjuk az élővilágot, akkor a folyamatos rendszerösszeomlások (már most is azok vannak, félreértés ne essék) miatt, menthetetlenül elpusztulunk.
Ez legyen az emberiség új ökoetikája! Nem az utólag felkiáltás etikája, hogy "hú bassza meg, ezt már nem kellett volna, látod mit tettél?!", hanem az előre gondolkodás (előre félés) etikája, vagyis hogy, "biztos ettől a lénytől is függ az életem, ha ő nem lenne, akkor én sem élhetnék". Ez lenne egyben az evolúció bevallása és a felelősség be/felismerése is.
A vallásszabadság szerintem nem azt jelenti, hogy van egyetlen vallás ami minden ***aszott hegycsúcsra szabadon oda teszi a jelképét. Gyerekes ez a "stipi-stop enyém a heygycsúcs" játék, illetve nem; nagyon is komoly! Teljesen egyet értek az öreggel! Nekem is szemet szúr, hogy az egyház a gyönyörű Alpok összes hegyéből Corcovado-hegyet akar csinálni! Ideológia áll a uninstallálás mögött... miért, a setup mögött nem? Tulajdonképpen környezetvédő az öreg, ő csak szimpla természetes hegycsúcsokat akar...
"A Tages-Anzieger beszámol egy hegyi vezetőről, aki „vallástalanítani” kívánja a természetet, ezért kereszteket rombol. A Der Spiegel a legfrissebb spiclivádakról tudósít a Baloldali Párt háza tájáról.
Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Igen, én romboltam le a kereszteket című cikkében foglalkozik a vallásszabadság abszurd értelmezésével. Hónapokig kereste Freiburg kanton rendőrsége azt a személyt, aki a Vanil-Noir és Merlas hegycsúcsokon álló kereszteket lerombolta. Hétfőn végre letartóztatták a 48 esztendős Patrick Bussard-t, a Greyerzerlandnak nevezett környék hegyi vezetőjét. Bussard vallomást tett, és délután a rendőrség hazaengedte. Rongálás és a vallásszabadság megsértése miatt kívánnak vádat emelni ellene. Másnap a képzett hegyi vezető interjúban tett kísérletet arra, hogy elmagyarázza, miért semmisítette meg a kereszteket. Mint mondta, ideológiai meggyőződésből. „A természetbe nem való semmilyen vallás” – nyilatkozta. Évek óta abban bízik a vallástalan Bussard, hogy a vallási jelképek eltűnnek az egész kantonból. Tettével vitát kívánt kiprovokálni. „Elértem a célomat: a vita már folyik.” Bussard hónapokig készült akciójára, míg egy hideg októberi éjszakán megmászta a Vanil-Noirt. Éjfélkor ért a csúcsra, ahol lecsavarozta a keresztet. Idén februárban fényes nappal Bussard ismét lecsapott, amikor a Merlas csúcsát támadta. Olyan hevesen havazott, hogy a hegyi vezetőnek nem kellett más hegymászótól tartania. Hátizsákjában egy fűrésszel indult el. „A keresztet néhány percen belül átfűrészeltem” – mondta a lapnak. Patrick Bussard most ítéletére vár. Mert büntetlen előéletű, az illetékes bíró szerint megúszhatja egy felfüggesztett büntetéssel. Bussard hangsúlyozta, hogy jó szándék állt tette hátterében. „Nem vagyok bűnöző.” Tekintettel a nagy médiafelhajtásra, egy olyan kezdeményezés elindítását mérlegeli, mely megtiltaná a hegyekben a keresztek felállítását. Tovább fog harcolni ötletéért, mint mondta, nem hagyja magát keresztre feszíteni." - forrás (na mi ír így erről?) Hát persze, hogy MNO!
"Boldoggá tesz ez a film. Egyszerűen fantasztikus – a szó mind szoros, mind pedig laza értelmében is. A Vatikán szája például habzik megszégyenülésében, mert úgy érzi, hogy a film nyomán hirtelen újraéled a természet erőinek az imádata, az animizmus iránti elfelejtettnek hitt érdeklődés, miközben a nyugati civilizált világban egyre többen fordítanak hátat az egyháznak. Ausztriában például 2009-ben több mint ötvenezren léptek ki az anyaszentegyház zavaros kegyeiből. Hát nem nagyszerű? Na, végre valami jó hír."
James Cameron sikerfilmjét eddig főként konzervatív véleményformálók és a katolikus egyház belső körei támadták - korántsem véletlenül. Az Avatar galaktikus ökológiájáról zajló vita résztvevői szerint a film egyrészt egyértelmű támadás a lakosság és a környezet kizsákmányolásán, illetve a (hadi)technikai fölényen alapuló birodalomépítés gyakorlata ellen, másrészt olyasfajta világfelfogást közvetít, amely a nagy vallások tanításai közül talán a buddhizmushoz vagy a hinduizmushoz áll a legközelebb. A környezet- és természetvédőknek, meg a "békeharcosoknak" viszont tetszik az alkotás, méghozzá ugyanazért, amiért a fenti csoportoknak nem.
A Mepeace.org értékelése alapján a katolikus (vagy tágabban értelmezve a keresztény) és az "imperialista" kritikának létezik egy jókora, ám a nyilvánosság előtt eddig ki nem fejtett érintkezési felülete: eszerint a filmben pontosan azt látjuk, ami a nagy földrajzi felfedezések idején történt, csak az Avatarban a gazdasági érdekű hódításokhoz kevesebb ideológiai indoklás társul.
De amúgy a történet tényleg ismerős: egy újonnan felfedezett területen kiderül, hogy a föld ritka és értékes ásványkincseket rejt, az őslakosoknak először megpróbálják elmagyarázni, hogy a "fejlődés" (a növényzet kiirtása, utak építése, a talaj feltúrása és a bányanyitás) az ő érdeküket (is) szolgálja, majd amikor nem értenek a szóból, jön a hadsereg.
A párhuzam kétségkívül létezik, hiszen a korábbi korok konkvisztádorait - ezt ma már senki nem vitatja - nem a keresztény tanítás terjesztésének vágya, hanem a mohóság motiválta (és egyáltalán nem véletlen, hogy a terméketlen Kalahári-sivatag busmanjait eddig nem nagyon akarták megtéríteni). Az észak- és dél-amerikai indiánok, Ausztrália és Afrika benszülöttei nagyjából ugyanazt élték át, mint a filmbéli Na'vik, és ma sincs olyan természeti nép - sem az amazonasi esőerdőkben, sem a Niger olajban dús deltavidékén -, amelyiknek a lakóhelyén kitermelt természeti kincsek jólétet és ne szenvedést hoztak volna.
Némely konzervatív kritikusok szerint a filmben szereplő RDA vállalat (amelynek a bányászati tevékenység zavartalanságának a biztosítása a feladata) és az amerikai energia- és bányacégek külföldi érdekeltségei mellet gyakran felbukkanó biztonsági vállalkozások (mint a Halliburton vagy a Blackwater) között is könyű szellemi kapcsolatot találni. Még a The New York Timesnek is feltűnt, hogy az Avatar alig burkolt kritika az amerikai kolonializmussal szemben, de akadt olyan értékelő is, aki "emberellenes, hadseregellenes és nyugativilág-ellenes" műnek nevezte a filmet.
Az Avatarból kiolvasható másik üzenet, hogy minden élőlény egy nagy természeti egység része, egymásra vagyunk utalva, és senki illetve semmi ami él, nem pusztítható el anélkül, hogy a világban lévő harmónia ne sérülne. Ezzel a tanítással a buddhisták vagy a hinduk kétségkívül könnyebben azonosulnak, mint akik a Biblián nőttek fel (maga az avatar kifejezés is a hinduizmusból ered), de az ún. Gaia-elmélettel is felfedezhető a rokonság (azzal a különbséggel, hogy itt a "Földanyát" nem Gaiának, hanem Eywának hívják).
A Greenpeace internetes fórumain ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a film sokat segít a fenntarthatóság, iletve az ökológiai lábnom elmélet lényegének megértésében. A hozzászólók azért is dícsérik Cameront, mert a produkció egyelőre (még a 33 évvel ezelőtt bemutatott Csillagok háborújához képest is) nagyon szerényen él a merchandising eszközeivel, azaz nem árasztotta el a világot na'vis reklámszatyrokkal és műanyagbabákkal.
.TreeOfSouls.screencap.jpg)
Jand szerzőnk is 
Utolsó kommentek