PPJ         2013.04.15.

Egységesen ellenzi a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta! Folytatjuk tehát pont egy hete hétfőn írt elég durva bejegyzésünket, a szavak szelídebbek lesznek, de az indulat (vagyis a kiinduló pont) megmarad: teljesen egyértelmű ugyanis, hogy mi lenne a helyes irány!

"A teljes geotermikus és termálvizes szakmát sikerült felpiszkálnia a kormánynak egy rövid bekezdésnyi törvényjavaslattal. Ez lehetővé tenné, hogy az energetikai célú (fűtési vagy mezőgazdasági) vízkivételeknél a kitermelt vizet ne kelljen vissza­sajtolni a föld alá. Hogy erre az engedményre mi oka lenne az államnak, az nem teljesen világos – a beadott módosítók alapján az ötlet általános politikai elutasításnak örvend, és az érintett szakmai szervezetek is egységesen elvetik." - Forrás: Greenfo.hu - A sós hulladékvíz dilemma / NOL.hu - A kormány azt büntetné, aki környezettudatos

Úgy gondolom, hogy ezek alapján is világos, hogy miért írtam az előző posztban, hogy a Kárpát-medence és a magyarság szégyene ez a kormányintézkedés. Az a sós víz, amit még a hasznosító gépek is csak egy közvetett hőátadó kör segítségével érintenek, mert különben megenné az kemény, fém alkatrészeket is, majd pont a puha, lágy, élő, organikus rendszereket alig bántja, ugye?! Lássuk, mit írnak még a témával kapcsolatban:

A termálvízzel együtt „kitermelt” hőenergia csak akkor tekinthető megújuló forrásnak, ha a vizet használat után visszajuttatják a vízadó rétegbe – ellenkező esetben a sokszor ezerméteres mélységben lévő, természetes úton nagyon lassan visszapótlódó készletek kimerülnek, és velük az energia is elapad. De van egy másik megfontolás is a szabályozás mögött: a kiemelt termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az egymást követő kormányok különféle lobbinyomásokra mindig biztosítottak valamilyen kibúvót (legutóbb éppen tavaly, a mezőgazdaságivíz-használóknak adtak háromévi mentességet), közben azonban sorra épültek a visszasajtoló kutak az országban, és minden kitermelő a hamarosan általánossá váló kötelező visszasajtolásra készült.

A mostani kormányzati módosító javaslat viszont azt tartalmazza: „A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.” Az ártatlannak tűnő ­passzus a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl nem a visszasajtolás elmaradását, hanem magát a visszajuttatást kell hatóságilag engedélyezni. Vagyis azok a környezettudatos vízhasználók vesznek a nyakukba jókora bürokratikus terheket, akik törődnének a vízkészletek hosszú távú hasznosításával.

Hogy mindez kinek az érdekét szolgálhatná, az a nol.hu körkérdései alapján sem lett világosabb: egyes feltételezések szerint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége áll a javaslat mögött, mások a hőszivattyúsokat vagy a termálvizet távfűtésre használókat sejtik a háttérben (utóbbinak azonban ellentmond, hogy egyikük sem képvisel egyelőre komolyabb lobbierőt).

A szakma szerint elfogadhatatlan a javaslat

Egységesen ellenzi ugyanakkor a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta (azok is – például a Magyar Termálenergia Társaság, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány és több térségbeli egyetemi intézet –, amelyek jelentős részben a leginkább érintett dél-alföldi régióban működnek, ahol tízezrek megélhetése kötődik a termálvízzel fűtött kertészetekhez).

A fürdő- és egészségturizmust, illetve a kertészeti üzemeket beláthatatlan következményekkel fenyegető, a néhány évtizeddel ezelőtti hévízi problémákra emlékeztető levél szokatlan egyértelműséggel fogalmaz: „Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a kormány vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát jelen formájában szakmai alkalmatlanság miatt elfogadhatatlannak tartjuk. Elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikus energiahasznosítás fejlesztését, és gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását, amely kimondja: a fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően – a hőhasznosítást követően – a visszasaj­tolást teszi szükségessé.” VÍZ-HANG nyílt levél (70 KB pdf.)

A nyílt levélhez on-line lehet csatlakozni itt >>> Írd alá! A képviselők ne szavazzanak meg olyan törvényjavaslatot, amely hasonló hatású lehet, mint mikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrásunk elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került! Zöld vélemények szerint jó lenne, ha a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek és egyének  minél nagyobb létszámban kiállnának a termálvíz ésszerű/fenntartható használata mellett, és aláírnák az ezt veszélyeztető jogalkotás ellen tiltakozó petíciót április 14-ig. A részletes vita a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról április 15-én lesz.

A geotermikus energia a legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike. Magyarország a Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik: nálunk az átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. E termikus adottságunk miatt 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot, 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország tehát geotermikus nagyhatalom, ugyanakkor geotermikus energiafogyasztásunk a teljes energiafelhasználás egy százalékát sem teszi ki. Pedig csak a gádorosi "NSZ.3" elnevezésű elhíresült termálkútból 5000 milliárd euró (!) értékben, 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehetne kinyerni 25 év alatt. Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét! A kitermelhető energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. (A gádorosi kút ügyében - annak jelentősége miatt - sajnos "jogi háború" tört ki és zajlik hosszú évek óta. Egyes vélemények szerint vannak olyan érdekcsoportok, akik gátolni próbálják a kút üzembe állítását.)

Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét!

Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: kezdetben egy 5000 KW-os villamos-erőmű felépítését az NSZ.3-as kútra, amit a későbbiekben több kút felállítása követett volna. Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.

PPJ         2013.04.08.

Olyan törvénymódosításokat fog végrehajtani ma a Parlament, amik olyan tettek, mintha a még életképes, de súlyos balesetet szenvedett beteget elkezdenénk konyhakéssel szurkálni, fojtogatni és lehugyozni. Nem kell hozzá nagy ökológusnak lenni, egy gimnazista is könnyen megfejtené azon tettek következményeit, amiket épeszű, magyar, az ország érdekét és jövőjét néző ember soha nem tenne. [Tiltakoznak a hidrológiai és geotermikus szakértő szervezetek a vízgazdálkodási törvény módosítása ellen.]

Hogy tiszta legyen a hasonlat: az ország ugyanúgy egy "test", egy élő szövet, akárcsak a növényeké, állatoké és embereké. A felszíni vizek az "ereink", a felszín alatti vizeink a "nyirokrendszerünk", az ország forró teste "geotermikus", az ország forró vére a termálvíz: NEKÜNK MAGYAROKNAK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A VÍZ AZ "OLAJ" ÉS A TERMŐFÖLD AZ "ARANY"!!! Azzal, hogy a parlamenti fiúk egy szadista sátánistaként elkezdenek élveboncolást rendezni és mindenféle kiválasztószervi meg érrendszeri vezetékeket össze-vissza fröcsköltetni, nem járunk valami jól. Ezek meg még a nagy kéjelgés közepette sós lével is öntözgetik a sebeket, ha nem fájna eléggé... Sikerrel feloszlatták az ország "immunrendszerét", a zöld ombudsman intézményt, sikerrel felparcellázták oligarchák a termőföld "bőrünket", eladják természetes "ékszereinket", sikerrel elfoglalták cionisták a média "retináinkat", sikerrel szívják ki innen (is) pénzvámpírok az állam nyakánál a "pénzenergiát", és vélhetőleg sikerrel fogják "az ország föld alatti szíve" felett csőre töltött Paks nevű puskán a ravaszt meghúzni.

Na, abbahagyom a horror-képek írását, egyszerűen szólva, súlyosan aljas környezetpusztítást végeznek a felszíni és felszín alatti véges vízkészleteinkkel is! Elég ironikus, hogy pont az előző posztunk után kellett következnie ezen soroknak. Az utolsókat döfik az ország testébe.

1. A felszín alatti termálvíz készlet véges. Ilyen értelemben az olajhoz hasonló, ha felelőtlenül bánunk vele, akkor elfogy, és a felszínen pedig óriási problémákhoz vezet. Azzal, hogy a kormány az egybehangzóan tiltakozó tudományos közösség ellenére törvénybe iktatja a termálvíz készleteink elkótyavetyélését, bizonyítja, hogy alapvetően az ország halálának érdekeit szolgálják, nem az ország életének érdekeit!

2. Gyakran, ezek a vizek sósak! A felszínre hozott, és a hasznosítás után a felszín alá vissza nem pumpált, hanem a felszínen elfolyatott sós víz megmérgezi az édesvizeinket, elpusztítja az élővilágot, terméketlenné teszi a talajainkat: szikesít! A szikesedés világprobléma az öntözéses mezőgazdaság kapcsán, erre ők törvénybe foglalva ipari szinten elkezdik a felszínre vezetni és a világszenten kiválóan jó termékeny talajainkra rágedni?! EZ A TERV SRÁCOK, EZ ÖTLÖTT AZ ILLUMINÁTUS BUKSITOKBA A MAGYARSÁG ELLEN?!

3. A kutak esetében is bőven ördögien alakulnak a dolgok. A helyzet úgy fest, hogy a permetezés vagy műtrágya szórás esetén a kiszórandó anyagot tároló gépeket egy hordozó/kijuttató anyaghoz, vízre kötik, gyakran közvetlenül kutakra. Ha a felszín alatti vízzárórétegbe vezet vissza a kút, akkor egy szivattyúmeghibásodás, áramszünet, stb. esetén az egész vízoszloptömeg, a közlekedőedények szerint a gravitációnak megfelelően visszaömlik a kúton keresztül a felszín alatti vizekbe: jobb esetben a permetszerrel, rosszabb esetben a műtrágyával. Lesz ám csecsemőhalálozás, belülről fogják megfullasztani a nemzetet, a nemzet jövőjét, a jövő nemzedékét!!!

Ezen felszíni ökológiai, mélységi hidrogeológiai rendszerek szándékos és felelőtlen megrontása megbocsáthatatlan bűn, következményei a múlt nagy ökológiai-, környezeti katasztrófáit figyelve egyértelműek, semmiféle környezeti vagy gazdasági racionalitás sincs a tett mögött: marad az egyetlen következtetés számomra: szándékos rosszakaróink a magyarság megmaradásának utolsó szálait trancsírozva fűrészelik...

VÍZ-HANG – Nyílt levél a Magyar Országgyűlés tagjaihoz
Forrás: Magyar Termálenergia Társaság

"Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a Magyar Kormány Vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát (T/10516. számú) jelen formájában, szakmai alkalmatlanság miatt, elfogadhatatlannak tartjuk!"

PPJ         2013.01.21.

Den Økologiske Landmand - Az egyperces dán videót már látni is felemelő volt a magyar oligarchikus és tudati beszűkültségi viszonyokhoz képest, és (mivel fél évet voltam kint egy öko-népfőiskolán és biofarmokat tanulmányozni) egy dán barátom segítségével még a mondandója is érthetővé vált. Ilyen egy igazán szenvedélyes öko-gazda! :) [Természetesen itt a "szenvedély" nem egy buddhista értelemben vett "zavaró érzelem", hanem éppen hogy az "igazság fényes kardja", mely ennyit tesz és mond csupán: "Őrült vagy te nyomorult, hogy mérget vásárolsz és eszel?! Én egészséges élelmiszert állítok neked elő, erre te import multi vackokat veszel drágábban és utána még gyógyszerre is költened kell, mert megmérgezted a véred, májad, beleid, szíved, agyad???!!!"]

A videóban a gazda azt állítja, hogy hihetetlenül fontos számára, hogy amit eszik az ne tartalmazzon vegyszert se a felületén se a sejtek közé szivárogva (a zöldségek esetében kiváltképp, mivel abból fogyaszt a legtöbbet).

Azt mondja, hogy sohasem enne vegyszerezett élelmiszert, és alaposan körültekintő, ezért látja, hogy nem sok ember osztozik ebben a hitben. De ő nagyon toleráns a természeténél fogva... ekkor leordítja egy ember fejét, amiért nem organikus ételeket vásárolt :DDD, és elmondja, hogy amit az az ember megvett, az színtiszta méreg, ezért széttapossa! :)))

Majd elmondja, hogy ő sosem erőltetné rá a saját nézeteit másokra. Szerinte "az organikus élelmek önmagukért beszélnek." :))))

Na! Ilyen ez a dán demokrácia! Itthon a halált ordítják a fejünkre: oligarchák, nagyipari mezőgazdaság, mérgek, import mocsok, Csányi dioxinos német sertéshúsa Pick szalámi köntösbe és magyar zászló logóba burkolva...
Dániában pedig csak egész egyszerűen az igazat ordítják a fejükre! Őszinték egymással! Nem félnek humort alkalmazni egy videóban, felháborodást kelteni egy fontos közügyben, kiállni az életért, a fenntartható mezőgazdaságért, az élhető vidékért, a decentralizált termelésért, az import korlátozásáért és az önellátó közösségekért!

További dániai mintapéldának találom és megtekintésre ajánlom az indavideón fellelhető gyűjteményemből a Hogyan szövetkeznek a dánok? és a Hellevad Vandmølle - a fenntartható gazdaság című videókat!

PPJ         2013.01.17.

Fotó: Pacsuta Péter János, Dánia - 2011, Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Forrás: http://www.e-misszio.hu/index.php/energia-klima/55-energia-klima/742-mi-a-baj-a-megujulo-energiaval Zalatnai László írása a Süvöltő 2012/04. számából.

Mi a baj a megújuló energiával?

Talán furcsa lehet egy környezetvédő szervezet lapjában egy ilyen cikk cím. Valójában semmi baj nincs velük. De! Azt pedig tudhatjuk, hogy ha valahol „de” van, ott valami ellentétes dolog jön:

A baj az a rendszerben van, nem pedig néhány olyan természeti jelenségben, amelyek alkalmasak arra, hogy az ember számára hasznos munkavégzésre energiát szolgáltassanak.

Na akkor rakjunk rendet! Ma már szinte sehol nem lehet azt hallani, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása nem fontos. Már a csapból is az folyik, hogy napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia. Hogy ez a jövő. Ezzel csak néhány gond van:

1. Ma sok olyan megújuló energiaforrásra alapozott projektet valósítunk meg, amikor a beruházás összes energiaigénye meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a megújuló energiaforrás kiaknázásával nyerhetünk. Ha pl. tervezünk egy napcellát egy jó nagy acéloszlop tetejére, amit 2 m3 betonba öntünk, hogy a szél biztosan ne csavarja ki, és ezzel egy nagyobb teljesítményű világítást üzemeltetünk, akkor a projekt energiamérlege negatív. Azaz ha a beton, az acél, és a napcella előállítására, szállítására több energiát használunk fel, mint amennyit a napcellák képesek megtermelni az egész élettartalmuk alatt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mit is csináltunk? Valóban olyan környezettudatosan jártunk el?
2. Az is gond, hogy egészen egyszerűen nincs annyi megújuló energiaforrás ma a bolygón, amennyi a jelenlegi igényeinket ki tudja elégíteni. A lehetősége természetesen megvan, csakhogy ha megnézzük, hogy a technológiai fejlesztésben hogyan állunk, és mennyi energiaforrást kellene mozgósítani arra, hogy a forrásokat átalakítsuk megújuló energiaforrásokká, akkor lehetetlen feladattal állunk szemben.
3. A következő gond az, hogy ezekre az un megújuló energiaforrásokra mások is számot tartanak. Nem más országok lakói, hanem más természeti folyamatok. pl. maga az élet. a biomassza energiát ma az egyik nagy „kitörési pontnak” tartják sokan. Csakhogy az élővilág a bolygón sokkal fontosabb szerepet játszik, mintsem az emberek hülyeségeinek a kiszolgálására. Az élet szent. Nem arra teremtetett, hogy máglyán végezze.
4. Ez pedig a ráadás: mire is használjuk ma az energiát, amihez így, vagy úgy hozzáférünk: pl. arra, hogy alapvető élelmiszereket akár kontinensek között hurcolásszunk, arra, hogy háborúzzunk, arra, hogy rengeteg felesleges bürokráciát végezzünk el, arra hogy elpazaroljuk rosszul szigetelt épületek hűtésére, fűtésére, hogy tervezetten elavuló, és így szemétre kerülő fogyasztási cikkeket gyártsunk, hogy az így keletkezett hulladékot ártalmatlanítsuk. A mai árutermelő és szolgáltatás előállító, és elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben rengeteg felesleges, energiapazarló folyamat zajlik. Ezt a szerkezetet egészen egyszerűen nincs értelme fenntartani.

Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy ezeknek a környezetvédőknek akkor most már a megújuló energiaforrások se jók? Akkor miért reklámozzák, és miért kampányoltak olyan sokat ezek ismertté tételéért?

Természetesen nem a megújuló energiákkal van a gond, hanem azzal, hogy mennyire vagyunk hajlandóak mi társadalom összefüggésekben, rendszerben gondolkodni?!

Játszunk el egy gondolattal: Átalakítjuk a gazdaságukat rendszerszinten. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúránkat szépen lassan, vagy gyorsam olyan módon alakítjuk át, hogy ez ne fogyasszon sok energiát. pl. szalmabálából építünk és szigetelünk épületeket. A szalmabála előállításának az energiaigénye pont a 33-ad része egy ugyan olyan hőszigetelési képességű polisztirol szigetelőlapéhoz képest. Egy passzív ház energiaigénye 150 kWh négyzetméterenként. Ma egy normál ház energiaigénye 300-500 kWh négyzetméterenként. Ekkor már napkollektorokkal, és egy nagyon minimális fa tüzeléssel meg is oldhatjuk a téli fűtést. Napcellákkal pedig a világítást, és egyéb berendezések elektromos igényét. Ekkor már van értelme a megújuló energiaforrásokról beszélnünk.

A szerkezetátalakítást természetesen sokkal átfogóbban lenne érdemes elvégeznünk. Ahhoz, hogy a társadalom szerkezeti kérdéseiről érdemben beszélni tudjunk, ahhoz először meg kell edzenünk a gondolkodásunkat olyanná, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a szerkezeit elemeket, és képesek legyünk felismerni azt, hogy ezeknek mi a hajtóereje.  Amíg ezt a szerkezeti lényeglátás képességét a szellemi elit nem tudja, vagy nem akarja elsajátítani, addig sajnos csak a felszínt kapargatjuk, és a legjobb szándékunk ellenére is csak egy lottó ötös találatával megegyező valószínűséggel sikerül olyan megoldásokat találnunk, amivel az előttünk tornyosuló környezeti, gazdasági, szociális, egészségügyi katasztrófát képesek lehetünk megoldani.

A rendszer szerkezete nem más, mint a rendszert alkotó tényezők egymáshoz való viszonya. Egy ember csontrendszere a csontok összességét, és a csontok egymáshoz való viszonyát jelenti. A beesett mellkassal rendelkező embernek más csontvázszerkezete van, mint egy egészséges kihúzott háttal rendelkező embernek. Ha bárki emberfiára ránézünk, akkor maximum a bőréig jutunk a nézés során. De megtanulhatjuk látni azt ami a bőr alatt van. A görnyedt testet a bőrön keresztül is érzékeljük. Hovatovább tudjuk, ha ránézünk valakinek a testére, hogy milyen minőségű a csontrendszerének a szerkezete, és mire képes az illető. Még a lelki állapotát is érzékelhetjük, pedig valójában csak a ruháját látjuk. Valahogy ezzel a szemléletmóddal kell a társadalmunk különböző folyamataira tekintenünk ahhoz, hogy esélyünk legyen a lényeg megértésére, és így a valós eredménnyel járó fejlesztések megfogalmazására.

PPJ         2013.01.10.

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.