Bűzünk megcsapta már az EU orrát is
Uniós eljárás indulhat Magyarország ellen a szálló por miatt
Az Európai Unió jogsértési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ha nem tudjuk az előírt határérték alá vinni a levegőben szálló por mennyiségét. Az írásbeli figyelmeztetés már megérkezett Brüsszelből, a környezetvédelmi minisztérium viszont mentességet szeretne 2011-ig. A környezetvédők inkább konkrét intézkedéseket sürgetnek. Forrás: Kossuth Rádió 
2005 óta van érvényben az az uniós előírás, amely napi átlagban ötven mikrogramm/köbméterben írja elő a szálló por mennyiségét a levegőben. Ez a szabályozás azonban nagyon szigorú – mondja a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese. Bibók Zsuzsanna úgy látja: nincs garancia arra, hogy Magyarország 2011-ig teljesíteni tudja az előírásokat és hogy csökkenni fog a szmog mértéke.
A felszólító levélben az áll, hogy Magyarország további intézkedéseket jelöljön meg, de ha ezt nem tudjuk igazolni, akkor jogsértési eljárást indítanak az ország ellen. Szennyezés-csökkentést jelenthet például egy elkerülő út építése is, de a felügyelőség
nem írhatja elő, hogy ezt 2010-ig építsék meg. A főosztályvezető-helyettes hozzátette: az előírás nagyon szigorú határértékeket állapított meg.
Az Európai Bizottság – amely egyebek közt még Ausztriát, Belgiumot, Dániát és Franciaországot is figyelmeztette a szmog csökkentésére – nagyrészt elfogadta a kiküldött magyar programterveket. Több város – Szeged, Nyíregyháza és Miskolc és a budapesti régió – azonban nem kapott mentességet 2011-ig, tehát itt azonnali lépésekre lenne szükség – mondja Bibók Zsuzsanna.
A Levegő Munkacsoport programvezetője úgy látja: lenne mód a szmog csökkentésére, méghozzá nagyon is konkrét módon. Simon Gergelyt a német nagyvárosok példáját említi, ahol úgynevezett környezetvédelmi zöld zónákat vezettek be, ahová nem engedik be az autókat. Londonban és Stockholmban pedig behajtási díjat vezettek be.
A friss adatok sem biztatóak: Budapesten a szálló por mennyisége kedd délelőtt éppen másfélszerese volt a megengedett értéknek.
A szálló por a halálunk
A finom szálló por jelenlétének egészségügyi hatásairól készült beszámoló a fentieken túl az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkciók sérülésével, illetve a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozza a PM 2,5-öt. (Hivatalosan a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket nevezik szálló pornak. A PM 2,5 – az angol particulate matter, azaz finomszemcsés anyag elnevezés után – a szálló por legveszélyesebb, a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljutó, és onnan gyakorlatilag soha ki nem ürülő, azaz egész életen át halmozódó, 2,5 mikron alatti átmérőjű összetevőit jelöli.) A tanulmány igazolta továbbá a PM 2,5-nek a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi halálozás növekedésében játszott, már korábban is valószínűsített szerepét.
A szennyező anyag legfőbb forrását a széntüzelésű fűtőberendezések és a dízelmotorok jelentik – utóbbiak közül különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli típusok számítanak nagy szállópor-kibocsátónak, de a PM 2,5 sajnos az új, részecskeszűrős változatok leválasztó rendszerén is keresztüljut. A most nyilvánosságra hozott kutatást az Európai Bizottság rendelte meg, az EU ugyanis idén („a levegő évében”) a levegőminőség-védelmi politika felülvizsgálatára, az előírások szigorítására készül, és ebben a legújabb tudományos eredményekre szeretne támaszkodni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója szerint a jelentést meglapozó többéves kutatássorozat szolgált először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekről. A kutatási anyag az ózon egészségkárosító hatásairól (elsősorban a kognitív képességek fejlődését és a reprodukciós képességet érintő zavarokról) is új bizonyítékokat tartalmaz.
A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több mint 80 százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát. Most az is kiderült, hogy a határérték alatti PM-szennyezés is káros (elsősorban a már említett PM 2,5 esetében), ami indokolttá teszi a vonatkozó irányelvek és küszöbértékek átírását. Az új ajánlások a különféle PM-szennyezők mellett várhatóan az ózon, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid szintjére is ki fognak terjedni.
Magyarország a szálló por szempontjából a legszennyezettebb uniós tagállamok közé tartozik, főként az elöregedett járműpark (mindenekelőtt a dízelüzemű buszok), illetve a lefedetlen vörösiszap-tározók miatt. Jelentős szennyező forrásnak számítanak a közútjaink is: az utak és padkák portalanításának elmaradása közel ugyanannyival járul hozzá a szennyezéshez, mint a gépjárművek kipufogógáza (az autók, a fékek, a gumik stb. kopása során is rengeteg PM-részecske képződik). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint idehaza évente 16 ezer ember veszti el idő előtt életét a szálló por miatt, a megbetegedések száma pedig elérheti az évi egymilliót. Az elhanyagolt levegőminőség-védelem miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, mivel az állam az EU-normák betartásának elszabotálásával a lakosság egészségét veszélyezteti.
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár ezt a közelmúltban az előző kabinetek hibájának nevezte, ugyanakkor nem ejtett szót a jelenlegi kabinet mulasztásairól. Például arról, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat monitoring állomásai az elmaradt karbantartások miatt rendszeresen meghibásodnak (az elmúlt másfél-két évben alig akadt olyan hét, amikor az összes budapesti mérőhely zavartalanul üzemelt volna – az Erzsébet téri állomás úgyszólván naponta leáll), és az adatok internetes hozzáférhetősége is akadozik – így nemcsak az érintettek nem jutnak időben információhoz, de egy esetleges szmogriadó elrendeléséről sem lehet megalapozottan dönteni.
A mostani kormány az ipari kibocsátások szabályozásának kérdését is elhanyagolta: a vonatkozó uniós irányelvet idén január 6-ig kellett volna a magyar jogba átültetni – ami négy kormányrendelet módosításával, illetve a nagy tüzelőberendezések és a hulladékégetők kibocsátásainak jelentős korlátozásával járt volna –, de a honosításnak eddig az előkészületei sem kezdődtek meg.
Tetszett? Oszd meg!
Woody plants growing along roadways or side walks may be impacted by direct contact of deicing salt spray and by chemical changes in the soil due to a build up of salt ions that accumulate in the soil and are eventually absorbed by the plant roots. Salt ions can injure plants at any time, but late winter applications may accumulate and be more damaging since there is less time for winter snow and precipitation to leach away the salts.
NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.
A Budapestet fojtogató agglomerációs betongyűrű épül tovább. Ezúttal Páty önkormányzata készül egy többezer lelkes lakótelep engedélyezésére. A február 14-ei népszavazás előtt, 5-én, pénteken 18:00-tól helyi civil szervezetek vitafórumot tartanak a művelődési házban, amelyre meghívták Mervó Józsefet, a beruházó Grupo Milton ügyvezetőjét és Lányi Andrást, az Élőlánc Magyarországért elnökségének tagját.
Utolsó kommentek