PPJ         2010.02.11.

Uniós eljárás indulhat Magyarország ellen a szálló por miatt

Az Európai Unió jogsértési eljárást is indíthat Magyarország ellen, ha nem tudjuk az előírt határérték alá vinni a levegőben szálló por mennyiségét. Az írásbeli figyelmeztetés már megérkezett Brüsszelből, a környezetvédelmi minisztérium viszont mentességet szeretne 2011-ig. A környezetvédők inkább konkrét intézkedéseket sürgetnek. Forrás: Kossuth Rádió 2005 óta van érvényben az az uniós előírás, amely napi átlagban ötven mikrogramm/köbméterben írja elő a szálló por mennyiségét a levegőben. Ez a szabályozás azonban nagyon szigorú – mondja a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese. Bibók Zsuzsanna úgy látja: nincs garancia arra, hogy Magyarország 2011-ig teljesíteni tudja az előírásokat és hogy csökkenni fog a szmog mértéke.

A felszólító levélben az áll, hogy Magyarország további intézkedéseket jelöljön meg, de ha ezt nem tudjuk igazolni, akkor jogsértési eljárást indítanak az ország ellen. Szennyezés-csökkentést jelenthet például egy elkerülő út építése is, de a felügyelőség
nem írhatja elő, hogy ezt 2010-ig építsék meg. A főosztályvezető-helyettes hozzátette: az előírás nagyon szigorú határértékeket állapított meg.

Az Európai Bizottság – amely egyebek közt még Ausztriát, Belgiumot, Dániát és Franciaországot is figyelmeztette a szmog csökkentésére – nagyrészt elfogadta a kiküldött magyar programterveket. Több város – Szeged, Nyíregyháza és Miskolc és a budapesti régió – azonban nem kapott mentességet 2011-ig, tehát itt azonnali lépésekre lenne szükség – mondja Bibók Zsuzsanna.

A Levegő Munkacsoport programvezetője úgy látja: lenne mód a szmog csökkentésére, méghozzá nagyon is konkrét módon. Simon Gergelyt a német nagyvárosok példáját említi, ahol úgynevezett környezetvédelmi zöld zónákat vezettek be, ahová nem engedik be az autókat. Londonban és Stockholmban pedig behajtási díjat vezettek be.

A friss adatok sem biztatóak: Budapesten a szálló por mennyisége kedd délelőtt éppen másfélszerese volt a megengedett értéknek.

A szálló por a halálunk

A finom szálló por jelenlétének egészségügyi hatásairól készült beszámoló a fentieken túl az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkciók sérülésével, illetve a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozza a PM 2,5-öt. (Hivatalosan a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket nevezik szálló pornak. A PM 2,5 – az angol particulate matter, azaz finomszemcsés anyag elnevezés után – a szálló por legveszélyesebb, a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljutó, és onnan gyakorlatilag soha ki nem ürülő, azaz egész életen át halmozódó, 2,5 mikron alatti átmérőjű összetevőit jelöli.) A tanulmány igazolta továbbá a PM 2,5-nek a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi halálozás növekedésében játszott, már korábban is valószínűsített szerepét.

A szennyező anyag legfőbb forrását a széntüzelésű fűtőberendezések és a dízelmotorok jelentik – utóbbiak közül különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli típusok számítanak nagy szállópor-kibocsátónak, de a PM 2,5 sajnos az új, részecskeszűrős változatok leválasztó rendszerén is keresztüljut. A most nyilvánosságra hozott kutatást az Európai Bizottság rendelte meg, az EU ugyanis idén („a levegő évében”) a levegőminőség-védelmi politika felülvizsgálatára, az előírások szigorítására készül, és ebben a legújabb tudományos eredményekre szeretne támaszkodni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója szerint a jelentést meglapozó többéves kutatássorozat szolgált először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekről. A kutatási anyag az ózon egészségkárosító hatásairól (elsősorban a kognitív képességek fejlődését és a reprodukciós képességet érintő zavarokról) is új bizonyítékokat tartalmaz.

A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több mint 80 százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát. Most az is kiderült, hogy a határérték alatti PM-szennyezés is káros (elsősorban a már említett PM 2,5 esetében), ami indokolttá teszi a vonatkozó irányelvek és küszöbértékek átírását. Az új ajánlások a különféle PM-szennyezők mellett várhatóan az ózon, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid szintjére is ki fognak terjedni.

Magyarország a szálló por szempontjából a legszennyezettebb uniós tagállamok közé tartozik, főként az elöregedett járműpark (mindenekelőtt a dízelüzemű buszok), illetve a lefedetlen vörösiszap-tározók miatt. Jelentős szennyező forrásnak számítanak a közútjaink is: az utak és padkák portalanításának elmaradása közel ugyanannyival járul hozzá a szennyezéshez, mint a gépjárművek kipufogógáza (az autók, a fékek, a gumik stb. kopása során is rengeteg PM-részecske képződik). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint idehaza évente 16 ezer ember veszti el idő előtt életét a szálló por miatt, a megbetegedések száma pedig elérheti az évi egymilliót. Az elhanyagolt levegőminőség-védelem miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, mivel az állam az EU-normák betartásának elszabotálásával a lakosság egészségét veszélyezteti.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár ezt a közelmúltban az előző kabinetek hibájának nevezte, ugyanakkor nem ejtett szót a jelenlegi kabinet mulasztásairól. Például arról, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat monitoring állomásai az elmaradt karbantartások miatt rendszeresen meghibásodnak (az elmúlt másfél-két évben alig akadt olyan hét, amikor az összes budapesti mérőhely zavartalanul üzemelt volna – az Erzsébet téri állomás úgyszólván naponta leáll), és az adatok internetes hozzáférhetősége is akadozik – így nemcsak az érintettek nem jutnak időben információhoz, de egy esetleges szmogriadó elrendeléséről sem lehet megalapozottan dönteni.

A mostani kormány az ipari kibocsátások szabályozásának kérdését is elhanyagolta: a vonatkozó uniós irányelvet idén január 6-ig kellett volna a magyar jogba átültetni – ami négy kormányrendelet módosításával, illetve a nagy tüzelőberendezések és a hulladékégetők kibocsátásainak jelentős korlátozásával járt volna –, de a honosításnak eddig az előkészületei sem kezdődtek meg.