Páty 1 - Hogy nem látod, hogy átba..., bocs, átszabnak?

PPJ         2010.01.30.

Nem is madzag amin nincsen méz!

Egyelőre ennyi jutott eszembe, még fogok írni a témában. Szörnyű, hogy mennyire nem lát a szemétől ez a szegény falu-város. Ingtalanpanama és megaberuházás: van pofájuk "emberi léptéket" írni a fejlesztőknek.

Na jónapot!

         szólj hozzá

Címkék: vélemény népszavazás páty golffalu mervó józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Leleplezhetjük a légszennyezőket - civil hátszelű érdeklődés és civil mérőeszközök

PPJ         2010.01.28.

Észrevettétek, hogy egyre több blogon jelenik meg az Időkép.hu kis légszennyezettségi térképe? Észrevettétek, hogy a weblapukon a látogatottság megugrása miatt frekventáltabb helyre helyezték a Légszennyezettség menüpontot? No meg nem sokára Greenr bácsit is könnyen észre tudjátok majd venni az utcán: ilyet tervezek venni utcai (sétálás, tehát nem biciklizés) használatra, mert állandóan feszül az orrom és nem érzek szagokat, ez pár évvel ezelőtt azért még nem volt így. Hogy túlél-e az ember? Ez kérem már nem genetikai kérdés! Ez már környezeti kérdés!!! Már nem lehet arra fogni a tömeges szaglásvesztéseket és orrnyálkahártya bedurranásokat, hogy hát felhigult az emberiség génállománya, manapság már mindenki szaporodhat és mindenkit életben tartunk (figyelem nem rasszizmusról beszélek). Itt már arról van szó, hogy minden szervezetre egyformán rosszul ható anyagok vannak a levegőben.

No. Alább pedig bemásoltam az index cikket a légszennyezettség mérés civillé válásáról. Mindenki kapni fog saját mérőműszert, aztán ha milliók fognak rekordokat mérni bűzből, porból, mérges gázokból, akkor már majd a köztéri légszennyezettség mérők adatait is félénkebben fogják hamisítani "jóakaróink"....

Egy hőmérőt bárki kirakhat az ablakába, és ha nagyon összehúzódik a higanyszál, magunkra veszünk még egy réteget. Nemsokára azt is megtudhatjuk, hogy mikor kell gázmaszkot húzni, mielőtt az utcára lépünk.

 

Lehetetlen kitalálni, hogy hol a legrosszabb a levegő, mert csak néhány tucat állomás méri a szennyező anyagok koncentrációját. A környezetvédelmi tárca adatai alapján készül az időkép.hu színes térképe is, ami szemléltető eszköznek jó, de az orrunkat nem lehet átverni. Az egyik utcában fuldoklunk a mérgező gázoktól, néhány háztömbbel odébb már bátran beszívhatjuk fővárosunk illatát.

 

Drágák a mérőállomások, mert a tudományos pontosságú műszerek több tízmillió forintba kerülnek, és erre jön rá 3-8 millió forint éves fenntartási költség. A mérőhálózat elsődleges feladata a levegő monitorozása, ami uniós előírás, nem az, hogy minden utcáról legyen pontos mérésünk. A városi polgárt viszont nem érdekli a tudományos műszerek által kimutatott néhány mikrogrammnyi különbség, csak egy kérdésre akar választ kapni: Akkora a szmog, hogy abba már bele lehetne dögleni?

 

Szív, sűrít?

Akit ez nagyon érdekel, néhány hónapon belül saját mérőműszerrel veheti fel a harcot a benzinfaló autósokkal, a lombot égető szomszéddal, vagy a kertváros mellé települt kohászati nagyüzemmel. A veszprémi Pannon Egyetem és budapesti iMind közös fejlesztése egy otthoni szennyezésmérő, amivel utcaszinten jó adatot kaphatunk a levegő minőségéről.

 

A műszer körülbelül 100-200 méteres útszakaszról ad pontos adatot, de algoritmusok segítségével 400-500 méteres terület szennyezettségéről lehet becslést készíteni, mondta el Domokos Endre egyetemi adjunktus, az eszköz egyik fejlesztője. A hivatalos mérőállomásoktól 500 méterre az eszközük állítólag pontosabban megmutatja az aktuális szennyezettséget.

 

Még készül a műszer, de néhány héten belül lesznek prototípusok, és két hónap múlva elkészül a végleges változat. A műszer meg tudja mondani, hogy az egészségügyi határérték hány százalékát éri el az adott anyag koncentrációja, és hogy a szmogriadó szintjét meghaladja-e az érték.

 

Az egyéni felhasználóknak szánt eszköz nem olyan kifinomult, mint a tudományos mérőműszerek, és az otthoni mérések alapján biztosan nem rendelnek el szmogriadót. Ugyanakkor az amatőr mérések is alapot adhatnak arra, hogy a környezetvédelmi minisztérium kirendeljen egy mérőbuszt, hogy alaposabban megvizsgálja a területet.

 

smog450

 

"Három fő területre koncentráltunk a szennyezésmérő fejlesztésekor. A gépjárművek kibocsátására, a helyi fűtési kibocsátásra, illetve a gyárak kibocsátására. Négy-öt igazán veszélyes anyagot mér" - mondta Domokos Endre.

 

Készülhet hordozható, akkumulátoros változat is, de erre nem lehet rászerelni a szállópor méréséhez szükséges 10x30 centiméteres dobozt. A szállópor mérése bonyolultabb, többet kell várni az értékelhető adatokra, míg a szin-dioxid-szintet bekapcsolás után pár perccel megkapja a felhasználó.

 

Benn tart, kipufog?

Várhatóan néhány tízezer forintba kerül majd az eszköz, tehát elérhető áron kínálják majd az alattomos gázokat leleplező kütyü. Természetesen a célcsoportba tartozhatnak a tüdőbetegek, de akár a lusta apukák is, akik némi extra nitrogén-dioxidra hivatkozva akarják elkerülni a gyerekek megsétáltatását. Hasznos lehet a civil szervezeteknek, akik adatokkal a kezükben verhetik a környezetvédelmi minisztérium ajtaját.

 

Költözködés előtt megismerhetjük új lakóhelyünket, vagy ha nem költözünk sehová, akkor a közeli építkezések és az új utak környezetkárosító hatását követketjük nyomon. Az ország legeldugottabb falvai pedig bebizonyíthatják, hogy náluk valóban ózondús a levegő.


         2 hozzászólás

Címkék: index környezet légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Időkép.hu - Légszennyezettség - Extrém Napikép: 8. rekord

PPJ         2010.01.28.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

         szólj hozzá

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Időkép.hu - Légszennyezettség - Extrém Napikép: 7. rekord

PPJ         2010.01.25.

NO (nitrogén-monoxid) (Jelen esetben Budapest): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10) (Jelen esetben Magyarország): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

         2 hozzászólás

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Időkép.hu - Légszennyezettség - Extrém Napikép: 6. rekord

PPJ         2010.01.21.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

         4 hozzászólás

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása