PPJ         2011.11.05.

► Környezetvédelem Hónapja 2011 a Francia Intézetben - Előadások!

A Magyarországi Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezésében
A Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben

Fenntartható élet falun és városban, fenntartható energiagazdálkodás
A vidék stratégiája és a környezet
Passzívházak, energiahatékony épületek
Hogyan élhetünk fosszilis energia nélkül?
A városi fenntartható élettér
Rejtett kincseink, a barlangok feltárása és védelme. Filmvetítés 3D-ben.

► Olvadozó Vitruvius-tanulmány - ManzárdCafé

A legutóbbi mérési adatok szerint a Fram-szoros vízének hőmérséklete 1990 óta folyamatosan növekszik. Ennek hatásaként a műholdfelvételeken megfigyelhető a szoros és a Barents-tenger jégtömbjeinek gyors ütemű zsugorodása. A Greenpeace egyik legújabb kampányában erre szeretné felhívni a figyelmet, így felkértek egy művészt, John Quigley-t, hogy jelenítse meg a problémát saját értelmezésében. 

Az amerikai művész Leonardo Da Vinci híres férfialakját, az emberi test méretarányait felmérő és elemző Vitruvius-tanulmányt gondolta megfelelő szimbólumnak ahhoz, hogy az emberi tevékenység hatására egyre csökkenő, olvadó gleccserek és jégsapkák veszélyeire felhívja a figyelmet. Ha belegondolunk, a meglátás jogos, hiszen a klímaváltozás szó szerint elfogyasztja a civilizációnk alapjait. Quigley az Arctic Sunrise jégtörőn jutott el a Spitzbergák és Grönland közötti helyszínre, ahol természetesen újrahasznosításra kerülő rézlapok segítségével rajzolta újra Da Vinci híres vázlatát a Fram-szoros egyik 4 olimpiai úszómedence méretű olvadozó jégtömbjére.

► Semmi jóra ne számítsunk - Greenfo

Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.

Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken.

► Durva környezetvédő kampány - Addict

Az óceánok védelmét fő céljának tartó Surfrider Foundation legújabb, ausztrál kampánya ez, amelyben azt próbálják érzékeltetni, hogy az óceánok problémája nem független tőlünk, emberektől. Ránk is kihatnak ezek a gondok, és ha nem foglalkozunk vele, akkor nekünk is számolnunk kell azokkal a következményekkel, amelyekről most még nem veszünk tudomást. A három képből az olajkatasztrófát érti meg talán a legkönnyebben mindenki, a Chris Jordan fotós híressé vált sorozatát felhasználó műanyagdarabosat (1, 2) és a sörösgyűrűt (üdítősgyűrűt) talán a greenr olvasóknak már nem kell bemutatni.

► A deglobalizáció és ellenségei - Le Monde diplomatique

Kezdetben minden egyszerű volt: volt maga az Ész – amely koncentrikus körök mentén fejtette ki hatását, középén Alain Minc[1]-kel –, és volt a gyengeelméjűség. Az eszesek megállapították, hogy a globalizáció a boldogság maga, és akik ebben nem hittek, azok bolondok házába valók. „Ész” esetében azonban belső koherencia problémák merültek fel, hiszen azt állította, hogy ésszerű vitában, az érvek és ellenérvek összevetésével kell megvitatni állításait, ugyanakkor húsz éven keresztül módszeresen megtiltott minden valós vitát, és csak a kapitalizmus legmélyebb válságának látványa fogadtatta el vele, hogy a más véleményen lévők érveit nem tudja félresöpörni.

PPJ         2011.11.01.

Kapitalizmus: Szeretem! CD1.avi
Kapitalizmus: Szeretem! CD2.avi

Miután a magyar lakosság nagy része még továbbra sem hallott az Occupy Wall Street-ről és egyetlen nagy birkaként manipulálható a média által - így elérkezettnek láttam az időt, hogy legalább az a napi 250-300 olvasóm, aki erre a blogra kattint a statisztika szerint, letölthesse és tovább adhassa vagy másokkal együtt megnézze ezt az aktuálisnál is aktuálisabb filmet. Kapitalizmus: Szeretem! Michael Moore 2009-es alkotása az USÁ-ban többekhez eljutott, mint kis hazánkban. Ezért fordulhat elő, hogy míg más városokban ÓRIÁSI occupy wall street LÁZADÁSOK vannak éppen, amit már könnygázzal és SÖRÉTES LÖVEDÉKKEL oszlat a bankárelit a bérelt zsoldosaikon keresztül, addig itthon csak eget rengető idiótaságra futotta ezektől az "ide leszármazott" abortuszszökevényektől. :) Meg persze Orbánék sem véletlenül akarják betiltani az angol tanítását az iskolákban (+szorgalmazzák a mértéktelen pálinkafőzést) - ép agyú, öntudatos, világi folyamatokra nyitott elméket, akik olvasni tudják a nem csak magyar médiát, nem lehet kellőképpen manipulálni....

Nem hiszem amúgy, hogy tovább lehetne leplezni a nyilvánvalót. A világgazdaságot mozgató kapitalista hálózat lelepleződött. Az Orbán-kormány is csak egy báb a világ nagy politikai páholyából mozgatva. Nem csoda tehát, hogy miután oly hevesen harcoltunk látszólag az IMF ellen (és itt a látszólag szó a lényeg), most a matolcsyzmus teljesen az IMF karjaiba lökheti országunkat.

Hogy miért fog becsődölni Görögország, és nem sokkal később vele együtt valószínűsíthetően (max 1 év) Magyarország is? Mi az ami nem csak egész Európára, de a világra is jellemző hibás rendszerelv?  A kapitalizmus.

És már 2010 májusban tudták, hogy görög csőd lesz ebből!

A kapitalizmus működésképtelensége már olyan nyilvánvaló, hogy 96 másodpercben el lehet magyarázni:

David Harvey magyarra szinkronizáltan bemutatkozott e blog hasábjain, íme most egy kognitív vizualizált beszéde angolul:

A végére nem maradt más, mint egy gyorstalpaló rap a gazdasági utópiákhoz:

PPJ         2011.10.30.

Nem törődöm sem a szerzői jogokkal, sem a saját időmmel: egyszerűen az összes fülszöveget és képet egyenként lementettem az Index galériájából, hogy ide beillesszem, mert ez történelmi pillanat a humánökológia szempontjából. Ez a humánökológia mesterszak az ELTÉn, ami most tanulok. Az alábbi index fotók... Természet és társadalom együttes vizsgálata. Ki nem állhatom azokat, akik ökofasisztának neveznek bármilyen olyan ökológust, aki túlnépesedésről "mer" beszélni. Pedig van túlnépesedés. És az alábbi képek végignézése után el kellene gondolkodnunk, hogy vajon mivé fog alakulni ez az emberiség a további szaporodással, ha már 7 milliárd ember is csak ilyen nyomorgás, környezeti katasztrófák, igazságtalanságok és háborúk árán tud "élni". Vida Gábor professzor úr említett nekem egy tanulmányt, mely szerint a mai tizenévesek ~80%-a éhhalálban fog felnőtt korára meghalni. Ezt az alábbi képek láttán nem is vonom kétségbe. Azt viszont igen, hogy akarjak-e utódot nemzeni erre a világra. Ráadásul sokat, mert "csak úgy igazi a magyar Orbáni virtus"... Tudhatóan szenvedésbe és halálba hozni világra egy érző lényt: ezt én előre megfontolt szándékú emberölésnek nevezném. Ez nem ökofasizmus, nem akarok én megölni senkit. A bolygó fog. Nem fog ugyanis elegendő ételt, ivóvizet és levegőt adni. A bolygó az ökofasiszta, hogy a természetes eltartóképesség szerint működik a természet törvényei által... A bolygó az isten, mert ő határozza meg a lét határait és végességét. A populációökológia logisztikus S görbéje nem fog kegyelmezni és kivételt tenni senkin és semmin.

Egy rendszer minél inkább kibillen az egyensúlyból, utána annál nagyobb a kilengése. Ami még nyuszik és rókák "egyszerű" esetében is vezethet a populáció kihalásához.

Akkor most képzeljük el az ember tekintetében, hogy mekkorát löktünk a hullámokon!!!

(Kapitány Balázs meg, komolyan mondom, hogy egy hülye... Majd ha elfogy a fa, akkor gyorsan kitalálok valami anyagot, hogy abból készítsek péklapátot a tarkón billentéséhez papírt egy ökológia könyv nyomtatásához számára, hogy például tisztába jöjjön az ökoszisztéma-kulcsfaj fogalmával. Ostoba! Agyamra meg ez a bármi helyettesíthető bármivel duma, ahelyett, hogy azt mondaná: "bocsánat, ehhez nem értek". Csak úgy szólok, hogy a pénz nem ehető és még nagyon sok pénzből sem sikerült élő rendszert helyettesíteni/létrehozni.)

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint október 31-én a világ népessége eléri a hétmilliárdot. A demográfusok szerint ez a szám várhatóan 2027-re meghaladja a nyolcmilliárdot, 2046-ra a kilencmilliárdot, majd a számítások szerint 2050-ben 9,2 milliárd körül stabilizálódik, és ezt követően lassulhat a növekedés.

1927-ben még csak kétmilliárdan éltek a Földön, ez a szám 1960-ra elérte a hárommilliárdot, 1975-re a négymilliárdot, 1987-re az ötmilliárdot. A Föld népessége 1999 októberében lépte át a hatmilliárd főt. A legnagyobb ütemben Afrika és Ázsia népessége növekszik.

Tumultuózus jelenet a kantoni pályaudvaron. Ünnepnapokon milliók és milliók kelnek útra, hogy hazautazzanak szülőhelyükre. A Kínai Népköztársaságban több mint 1,3 milliárd ember él, ezzel a Föld legnépesebb és egyik leggyorsabban gyarapodó országa. Még.

Strandolók ezrei Ázsia legnagyobb hullámmedencéjében, Szecsuánban. Jelenleg 400 olyan város van a világon, ahol legalább egymillióan élnek.

Gyalogos felüljáró épül egy pekingi útkereszteződésben. Pekingben 1953-ban még csak 2,7 millióan éltek, 2010-ben már 19 millióan.

A nyolcvanas években a pekingiek 80 százaléka még rendszeresen biciklivel járt, mára 20 százaléka alá csökkent ez az arány. A kínai fővárosban a súlyos légszennyezettség miatt újra megpróbálják népszerűsíteni a kerékpározást.

2009-ben Kína lett a világ legnagyobb autópiaca, tavaly már 18 millió gépkocsit adtak el az országban. Az autópark sokkal gyorsabban bővül, mint a városok úthálózatának áteresztőképessége, szinte állandóak a dugók.

A 23 milliós Sanghaj Kína legnépesebb városa. 2050-re a mostani 19-ről 27-re emelkedik a megavárosok, azaz a 10 milliósnál nagyobb települések száma.

Japán stílusú kapszulahotel Sanghajban. Megnyitása után a hatóságok bezáratták, mert nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A turisták számára erős vonzerőt jelenthet, hogy állítólag a sanghaji nők a legszebbek Kínában. Az országban eltorzult a nemek aránya, minden negyedik felnőtt férfi pár nélkül marad.

Hongkong a világ legsűrűbben lakott városa. A legnépesebb városok befogadóképességük határait feszegetik. Szakemberek előrejelzései szerint 2050-re a Föld népességének csaknem 70 százaléka él majd hatalmas metropolisokban.

Hongkong 1104 négyzetkilométernyi területén több mint hétmillióan laknak. A napi utazások több mint 90 százaléka tömegközlekedési eszközökön zajlik, ami a legmagasabb arány a világon.

Taipei, Tajvan. Csúcsforgalom. Míg 1900-ban az emberiség körülbelül 14 százaléka élt városokban, 1950-re már 30 százalékuk, jelenleg pedig a népesség fele lakik a zsúfolt településeken.

Taxitemető Kínában. A népesség gyarapodása mellett a gazdasági növekedés is hatással van a környezetre, ami különösen Kína esetében szembetűnő, ahol alig van szabályozás a környezetpusztító tevékenységekre.

Újrahasznosításra váró televíziók egy kínai üzemben. Több mint egymilliárdra becsülik a tévénézők számát Kínában.

Hefej, Kelet-Kína. A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma. 2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan ötven, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba.

India egyik legnagyobb városát, Mumbait 18,4 millió ember lakja. India a világ második legnépesebb országa, több mint 1,2 milliárd lakosa van. A népszámlálás szerint Indiában 833 millió ember él vidéken, a városokat 377 millióan lakják. India 2021-ben lekörözi Kínát, és a világ legnépesebb országa lesz.

Átkeresztelési ceremónia Mumbaiban. Több mint száz lány kapta szüleitől a "Nakusa" utónevet, ami annyit tesz, hogy "nem kívánt". A túlnépesedéssel küzdő Indiában a nemek egyenlőtlensége is hatalmas gond, a lánygyermekeket értéktelenebbnek tartják a fiúknál, amit a gyakran a névadásban is kifejezésre juttatnak.

Víz a kútról, Észak-Indiában. A népesség növekedésével egyre többeket érint napi szinten a súlyos vízhiány, ráadásul öntözésre is mértéktelenül kiaknázzák a talajvizet, ami drámai mértékben csökkent. India vízkészletének 90, Kínáénak 65 százalékát használja fel a mezőgazdaság.

A több mint 237 millió lakosú Indonézia a negyedik legnépesebb ország. A délkelet-ázsiai állam erdőségeit, természeti adottságait a túlfeszített mezőgazdaság és fakitermelés veszélyezteti. Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 között több mint háromszorosára nőtt.

Sao Pauló, Brazília. A 191 milliós dél-amerikai ország a világ 5. legnépesebbje, a világ 10. leggazdagabb városa. Naponta ezerrel nő az autók száma, a zsúfolt utak miatt itt használják hétköznapi közlekedésre leginkább a helikoptereket.

Nyomornegyed Rio de Janeiróban. Becselések szerint a város lakóinak ötöde él favellákban. Rió a 2014-es labdarúgó világbajnokság egyik helyszíne, két évvel később itt rendezik a nyári olimpiát.

Imára összegyűlt muszlimok a Fejszál mecsetben, Iszlámábádban. A 178 milliós Pakisztán a 6. legnépesebb ország.

Tradicionális lovas ünnepre összegyűlt nigériaiak. Afrikában Nigéria a legnépesebb állam 158 milliós lakossággal, ezzel a Föld országainak sorában a hetedik.

Lagosban, Nigéria legnagyobb városában több mint 14 millióan laknak. Az igazi demográfiai robbanás Afrikában várható: Nigéria, Etiópia, Kongó 40 év alatt megtriplázhatja a mai népességét. Eközben Európa lakossága akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Bangladesben több mint 142 millióan élnek. A délkelet-ázsiai ország a kilencedik legnépesebb - és egyben az egyik legszegényebb - a világon. A lakosság 56,1százaléka írástudatlan, 83 százalék él 2 dolláros napi jövedelem alatt.

Muszlim zarándokok tartanak a bangladesi fővárosba, Dakkába. A hatvanas években érte el a Föld népességének gyarapodása a csúcspontot: a növekedés üteme az évi 2,2 százalékot is elérte. Ez a hetvenes évek óta csökken, ma 1,1 százalék körül van.

Árvíz a mexikói Villahermosában. A 112 milliós Mexikó a 11. legnépesebb ország a Földön. 1895-ben 100 millióval voltak kevesebben.

Túlzsúfolt börtön Manilában, a Fülöp-szigeteki fővárosban. A Fülöp-szigetek a világ 12. legnépesebb országa több mint 94 millió lakossal.

Manila: Szennyezett folyó, nyomornegyed. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken. A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember – zömmel kisgyerekek – halálát okozzák világszerte.

Hajléktalan gyerekek alszanak egy manilai utcán. A kormányzat szerint minden harmadik újszülött tervezetlenül születik és szüleik nem is akarják megtartani. A népességrobbanással küzdő Fülöp-szigeteken a keresztény egyház ellenzi a születésszabályozást.

Hivatalnokok nyüzsögnek London belvárosában. Az Egyesült Királyság 62 milliós népességgel a 22. leglakottabb állam. Európában jelenleg nagyjából 740 millióan élnek, ha az eddig tendenciák folytatódnak 90 év múlva 100 millióval kevesebben leszünk.

Szennyezett folyó Bulgáriában. Az ENSZ felmérései szerint 2032-re a világ népességének 60 százaléka vízhiánnyal küszködő térségben él majd.

Széntüzelésű erőmű és szeméttelep Bitolában, Macedóniában. Az olcsón kibányászható szén-, kőolaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, a kitermelés üteme már most is megtorpant, hamarosan pedig csökkenni kezd.

A világ jóléti államaiban is adódnak tömegjelenetek. Rómában az év eleji kiárusításokon moccanni alig lehet a fő bevásárló utcában. Olaszországban 30 ezer dollár körül van az egy főre jutó GDP, ezzel 43. a világban. A lista legvégén megtalálható Kongói Demokratikus Köztársaságban 300 dollár ugyanez a mutató.

Forgalmi dugó egy francia autópályán a nyári szabadságolások kezdetekor Franciaországban. A franciáknál a születéskor várható élettartam 81,19 év, ezzel 13. a világon. Angolában 38,76 év, ezzel utolsó. A legirigyeltebb Monacó: 89,73.

Óriási megmozdulások voltak 2010-ben Franciaországban Nicolas Sarkozy köztársasági elnök tervezett nyugdíjreformja miatt. A szakszervezetek milliókat hívtak az utcára, de tiltakozásul nem járt több metró sem.

Teltház a mahacskalai nagy mecsetben. Másfél milliárd muszlim vallású ember él a világban.

Minden évben milliók gyűlnek össze a szaúd-arábiai Mekkában az évi rendes zarándoklat alkalmából.

Sátrak ezrei Minában, Mekka közelében.

A bohunicei atomerőmű Szlovákiában. A túlnépesedés okozta növekvő energiaigény kielégítésére sok országban atomerőműveket építenek, míg másutt a megújuló energiaforrásokban keresik a választ. A fosszilis energiahordozók adják a világ áramtermelésének 66 százalékát, ezek kiesése az áramellátásban okozhathatja a legnagyobb gondot.

Cigányok lakta gettó a romániai Nagybányán. A népesedési gondok közt az etnikai feszültségek terhelik meg legjobban egy adott közösségben élők mindennapjait.

Venezuela, Caracas. Éles határvonal szegények és a tehetősebbek közt. 2050-re akár 40 százalékkal is bővülő világnépesség, valamint a folytatódó gazdasági növekedés erősen fokozza majd az élelmiszer – azon belül a hús – valamint a takarmány és a rostnövények iránti keresletet.

Nyugat-francia strand. Franciaországban a népsűrűség 108 fő/km2, Kanadában 3, Dél-Koreában 480.

A világon az elmúlt években növekedett az élve születések száma és a születéskor várható átlagos élettartam, továbbá csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság.

Zsúfolt temető Irakban. 2003 és 2010 között 120 ezer civil áldozata lehetett a konfliktusnak.

Zsúfolt temető Afganisztánban. A világon itt a második legmagasabb az ezer főre jutó halálozási ráta, csak Angolában rosszabb. Az Egyesült Arab Emirátusok van a lista másik végén.

Zsúfolt temető Vietnamban. Másodpercenként öt gyerek születik a Földön, és két ember hal meg.

Magyarországon 2011 első nyolc hónapjában 4,7 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2010 ugyanezen időszakában. A halálozások száma stagnálást mutat; az ország becsült lélekszáma 9 millió 965 ezer volt augusztus végén.

A NASA felvétele a Föld éjszakai fényeit és egyben a fejlett és a fejlődő világ közti hatalmas eltérést mutatja.

Forrás: http://galeria.index.hu/tudomany/2011/10/25/hetmilliard_ember_el_a_foldon/

PPJ         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

PPJ         2011.10.26.

Negyvenéves a “zéró növekedés” elmélete, amely a Római Klub első, 1972. évi jelentésében szerepel. Ezen teória lényege, ha nem húzzuk be a féket, nem állítjuk le a növekedést, 2050 előtt összeomlik a földi világ, a gazdaság, veszélybe kerül az emberiség fennmaradása. Serge Latouche francia közgazdász erre alapozva írta meg A nemnövekedés diszkrét bája című könyvét, amelyben levezeti, miként képzeli el a jövőt.

- Csak olyan tevékenységek (művészetek, zene, irodalom) művelése ajánlott a “zéró növekedés” elmélete szerint, amelyek nem csökkentik a meg nem újuló erőforrások mennyiségét, és nem növelik a környezet szennyezettségét – mondja Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Hiába ismerik fel mind többen ezt, hiába éltük/éljük át a gazdasági válságot, katasztrófák sorát, a helyzet változatlan. Ennek egyenes következménye, hogy egyre mélyül a szegény és a gazdag országok, és a társadalmi osztályok közötti szakadék, miként a gazdasági válság, a környezeti katasztrófák sora és a biológiai fajok kihalása is jelzi, nem jó irányba haladunk.

Nováky Erzsébet egyetért Latouche professzorral abban, hogy a gazdasági növekedés véges világunkban veszélyezteti földi bioszféránk életben maradását, nem segíti elő a társadalom jóléti szintjének emelkedését, és nem biztosítja az emberiség fennmaradását. Az ipari fejlődésre alapozott rendszerek – amelyek sok jót hoztak az első szakaszukban (a 18. században és a 19. század elején), viszonylag kiegyensúlyozottan működtek és bámulatos technikai, az ember kényelmét és szórakozását szolgáló eszközöket alkottak a második szakaszukban (a 19. században és a 20. század első felében) – a 20. század végétől mind kevésbé tudják biztosítani az emberiségnek a biztonságot nyújtó, harmonikus életet. A növekedésre törekvő ipari társadalmak a környezeti értékeket háttérbe szorították és a jövő nemzedékének életfeltételeit csorbították. Mind nyilvánvalóbb, hogy az ipari társadalmakat meg kell haladni! – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség

- Valóban nem teljesülnek a növekedéssel szembeni elvárások – jelentette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén. Boda Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kar gazdaságetikai központ tanszékének docense is osztja francia kollégájának nézetét, és abban is egyetért vele, hogy a gazdaságban jelentkező strukturális probléma a társadalmat is áthatotta. Ezzel szemben Pogátsa Zoltán úgy véli, inkább a globális kapitalizmussal van probléma, amely igen távol áll az eredetileg megálmodott versenykapitalizmustól.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője kifejtette: korábban sok kicsi cég versenyzett egymással és nem volt reklám. Ma nagy cégek uralják a világot, amelyek között nincs igazi árverseny, csak termékdifferenciálás. Eközben a nagyvállalatok igyekeznek csökkenteni költségeiket a lehető legnagyobb profit elérése érdekében. Mindkét magyar közgazdász kihangsúlyozta, véges az ökológiai keretünk. – Világunk azonban hitelfelvételre csábítja az embereket, közösségeket, városokat, országokat egy bizonyos életszínvonal fenntartása érdekében. Éppen ezért nem elég másként élnünk, hanem más gazdaságpolitikai rendszert kell magunk köré szerveznünk – nyomatékosította Pogátsa Zoltán. – Nem állhatunk meg a bioalmánál és a városi kerteknél. Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség – tette hozzá Boda Zsolt is. Serge Latouche növekedés nélküli világa igen érdekes, alternatív megoldásokat kínál. De vajon mennyire életszerű?

Nemnövekedés társadalma: egy irreális utópia?

A növekedés nélküli társadalomban kevesebbet dolgozunk, utazunk, termelünk, kevesebb tárgyat használunk majd, mert hosszabb élettartamuk lesz. Lokálisabb lesz a társadalom, kisebbek lesznek a vállalatok is, és kevesebb hulladékot fogunk termelni. A reklámoknál az eladásösztönzés helyett az információátadáson lesz a hangsúly, a hitelezést visszaszorítják.

- Sok szimpatikus eleme van ennek az utópiának és egy-egy aspektusa már kezd is megvalósulni. Teljes egészében azonban nem valószerű – mondta a HR Portálnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ez alól kivétel a “gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan” eszme. A helybeli lehetőségek kiaknázására ugyanis Török Zoltán szerint is nagy szükség van, hiszen az elmúlt évtizedekben felszámolódtak a helyi élet- és gazdasági közösségek. – Ez azonban nem új gondolat, sokan a zászlajukra tűzték már. Jelenleg is több olyan próbálkozás van az országban, hogy ezekbe életet leheljenek – véli az elemző, hozzátéve: nem minden területen valósítható meg a lokális cselekvés. Ilyen például az élelmiszeripar, a szolgáltató ipar, de a feldolgozóipar egyéb ágaiban (pl. gépipar, autóipar, elektronikaipar) is globális méretekben lehet csak gondolkodni – szögezi le Török Zoltán.

A bank munkatársa úgy látja, a XXI. században olyan technológiai fejlődés figyelhető meg, ami nem teszi lehetővé a technikai eszközök hosszú élettartamát. – A gyártók igyekeznek minél olcsóbbá tenni ezeket a mindennapi életünket megkönnyítő technikai “csodákat”, ami gyakran a tartósság rovására megy. Egy modern mosógép azonban kevesebb áramot használ, jobban tisztít – mondja Török Zoltán. A biztonságos, környezetkímélő technikák és közlekedés szükségessége azonban elvitathatatlan a vezető elemző szerint is, amely a nagy autógyáraknak, fejlesztő cégeknek munkája révén valósulhat meg.

Több foglalkoztatott, kevesebb munka: álom csupán?

A növekedés nélküli világban “kevesebbet és másképpen fogunk dolgozni, hogy értékes életet élhessünk” – mondta Serge Latouche az Origónak adott interjúban. Ennek hogyanja még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy megosztjuk a munkát. – A kevesebb munka és utazás gondolatával könnyen lehet azonosulni, hiszen azt mindenki látja, hogy van egy réteg, amelynek élete csak a munkáról szól, miközben egyre nő a munkanélküliség. Ez valóban ellentmondás – ért egyet Török Zoltán is. Ugyanakkor véleménye szerint ezzel sem mond újat a francia közgazdász. – Erre a “diagnózisra” a jelenlegi politikai elitnek is akadnak megoldási javaslatai.

Több vállalat is felismerte ezt és bizonyos munkakörökben meg is valósították – a kapitalizmus rendszerén belül. Hiszen ez mindenki közös érdeke – legalábbis Török Zoltán így véli. – Régóta tudjuk, hogy a munka az ember lényegéhez tartozik. Már Vergilius is felismerte, hogy a lelki egészség legjobb javítója az egészséges munka. A domonkosrendi katolikus szerzetesek fő elve: “ora et labora” (imádkozz és dolgozz). A reformáció során kialakult egyházak még inkább munka-pártiak. Engels is alaptételnek tekintette, hogy az embert a munka tette emberré. Remélhető, hogy a jövőben mind többeknek lesz módjuk arra, hogy örömmel folytatható munkát végezzenek, s az egészségre ártalmas, monoton munkák háttérbe szoruljanak, illetve azokat robotok végezzék – fogalmaz Nováky Erzsébet.

Kisebb fogyasztás, kevesebb hitel

Miként az Origónak adott interjúból kiderült, Latouche professzor átalakítaná a klasszikus bankrendszert bioregionális, kooperatív bankrendszerré és visszaszorítaná a hitelezést. – Ha az emberiség döntő többsége megérti, hogy az ipari társadalmak súlyos válságának egyik legelviselhetetlenebb tünete az, hogy a bankok olyan hitelek felvételére csábítanak tömegeket, amelyet nem tudnak törleszteni, ezzel tönkreteszik az embereket, akkor ezt meg lehet szervezni. Azokat, akik nem fogadják el, humánus agresszióval kényszeríteni is indokolt – fogalmazott a tanszékvezető.

Jön az ökodemokrácia?

A francia közgazdász véleménye szerint a “környezetbarát” vállalati gyakorlatok csupán felületes intézkedések és szerinte nem létezik ökokapitalizmus. – Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet – mondta az Origónak. A folyamatos felhalmozás logikája, vagyis a kapitalizmus ellen lép fel a nemnövekedés mozgalma. – A provokatív szlogen célja, hogy felrázzon bennünket és kitörjünk abból a gondolati gyarmatosításból, amelybe a növekedés szorított bennünket. Ehhez azonban újra fel kell fedeznünk a mértékletesség fogalmát, amely nem egyenértékű a megszorításokkal – nyomatékosította budapesti könyvbemutatóján a professzor tavaly decemberben. A francia közgazdász az ökodemokráciát javasolja megoldásnak. – Az ökodemokrácia frappáns fogalom, ami kifejezi, hogy a jövő társadalmaiban az ökológiai szempontokat azonos fontosságúnak kell tekinteni a “demos”, a nép szempontjaival. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a fejlődésnek koevolúciósnak kell lennie, ami egyaránt szolgálja a társadalom jólétét és a környezeti értékek fennmaradását – véli Nováky Erzsébet.

A Raiffesien vezető elemzője azonban más véleményen van. – Ha így gondolkodnának az emberek, akkor azok a típusú politikai erők jutnának hatalomra, akik hasonló gondolatokat közvetítenek. Láthatjuk azonban, hogy erről szó sincs – jelentette ki. Török Zoltán szerint ennek oka, hogy az emberek alapvető természete ellenkezik ezzel, és mindenki előbbre szeretne jutni, jobban szeretne élni. Egyes társadalmakban nagyon magas, máshol alacsony az életszínvonal. Hazánkban az utóbbiról lehet beszámolni, amely fejlődésre ösztönöz. Nyugat-Európában, főként a francia és az olasz kultúrkörre jellemző ez a fajta gondolkodás, – igazolja vissza a szociológus szavait Török Zoltán is. – Ezekben az országokban ugyanis olyan magas az életszínvonal, amelynek a megőrzése is kihívást jelent, ezért ezeknek a gondolatoknak egészen más a kontextusa a fejlett társadalmakban – húzza alá a banki szakember, hozzátéve: még ezekben az országokban sem látunk arra példát, hogy a társadalom egésze ebbe az irányba szeretné formálni a politikát.

Szerves növekedésre szükség van

Nováky Erzsébet úgy véli, a mértékletes növekedés sem megvalósítható cél. A problémákat azonban nem lehet tagadással megoldani, hanem új szemlélet talaján kitűzött új célokkal, új feladatokkal – vélekedik a szakember. – A növekedés nélküli társadalom bizonnyal megvalósítható. De vigyázni kell ezzel!Ahogyan 1974-ben a Római Klub második jelentése, a Mesarovic-Pestel modell is rámutatott arra, hogy kontrollálatlan növekedésre nincs, de szerves növekedésre szükség van, úgy nekünk is a differenciált növekedést kell hangsúlyozni. Növekedés kell, hogy végbemenjen az emberi tudásban, intelligenciában, toleranciában, a másként gondolkodók elfogadásában. Ezekben jelenleg nagy hiányosságok tapasztalhatóak – emelte ki az egyetemi tanár.

A Raiffeisen vezető elemzője szerint fenntartható a jelenlegi rendszer és szükség van a növekedésre. – Van egy technológiai haladás, amely energiahatékonyságot generál. Az önkorrekció pedig a kapitalista rendszerben is működik – vélekedik a szakember. A vezető elemző tehát nem ért egyet az előbb idézett közgazdászokkal abban, hogy az egész rendszert meg kellene változtatni, hogy a nemnövekedés koncepciójának zöme megvalósuljon. – Ugyanakkor abban van ráció, hogy másképp kell gondolkodni, működni és működtetni ezeket a rendszereket. Ebben azonban az államnak nagy felelőssége van – jelentette ki.

Mikor omlik össze a világgazdaság?

Azt állítja a francia gazdasági szakember, hogy ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia, akkor megközelítőleg 2050-re összeomlik a világgazdaság, ami már szerinte el is kezdődött. – A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert – mondta az Origónak Serge Latouche. – A jövővel tudományosan foglalkozók az ipari társadalmak világgazdaságának teljes és nyilvánvaló ellehetetlenülését a 2050 előtti évekre várják. László Ervin, filozófus, a Budapest Klub megalapítója 2012-re teszi a nagy változás időpontját – igazolja vissza Nováky Erzsébet is. Az egyetemi tanár úgy látja, a világ válaszút előtt áll, előttünk van a felemelkedés lehetősége, de a katasztrófák világa is kialakulhat. Nagyon körültekintően kell előrelépnünk. De tudni kell, hogy a félelem nem visz előre. Az önzés legyőzése (a legtágabb értelemben is) viszont szárnyakat adhat – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Forrás: KarrierBlog