PPJ         2012.06.17.

Két baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

Látványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

PPJ         2012.06.12.

Örömmel tudatjuk, hogy - az Öko-völgy Alapítvány kiadásában - megjelent a "Beszélgetések az önellátásról" című könyv, melynek tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. A tanácsok, gyakorlati megvalósítások többsége nem csupán közösségi, hanem egyéni/családi léptékben is alkalmazható.

Hogyan lehet működő biokertet létrehozni? Milyen módszerrel érdemes befőzni és tárolni a terményeket? Hogyan lehet megoldani a tűzifa-önellátást, a fűtést és a szennyvíztisztítást házilag? A könyv tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. 240 oldalon, 108 fotóval, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló 50 keretes résszel. Rendkívül gyakorlat-orientáltan, tele praktikus útmutatásokkal, igényes, kétszínnyomásos kivitelben.

RÉSZLET DR. FARKAS JUDIT NÉPRAJZKUTATÓ AJÁNLÁSÁBÓL:

„Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit."

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE:

Előszó
Az önellátásról és az önfenntartásról
Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról
A zöldségeskert
Gyümölcsészet
Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása
Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás
Ivóvíz önrendelkezés
Tóépítés- és fenntartás, az esővíz gyűjtése
Szennyvízkezelés- és tisztítás
Tisztító- és tisztálkodó szerek
Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés fával
Világítás
Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata
Ruházkodás
Természetvédelem
Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány
A beszélgetések résztvevőinek bemutatása
Irodalomjegyzék

További információk és a könyv megvásárlásának módja itt található:
http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

         szólj hozzá

PPJ         2012.06.08.

Cronenberg - Cosmopolis (Kritikai ajánló: A világvége első napja)

Eric Packer (Robert Pattinson) egy 28 éves milliárdos. Mindene megvan, amire csak vágyhat. Amije pedig még nincs, azt bármikor megveheti. Információt szerez, és szörnyű dolgokat művel vele. Más szóval tőzsdézik. A filmben bemutatott sorsfordító napon a legmodernebb eszközökkel felszerelt fehér luxuslimuzinjával nekivág a városnak cége központjából a Nagy Alma másik végébe, apja régi borbélyához egy hajvágásra. Az utazást azonban lassú araszolássá teszi az elnöki konvoj vonulása, a hirtelen kitört utcai zavargások és egy szufi rapsztár temetési menete. És ha ez még nem lenne elég, Eric egész vagyonát elvesztheti aznap a jüan árfolyamának előre nem látott (vagy mégis?) emelkedése miatt. A legközvetlenebb veszélyt azonban egy ismeretlen merénylő jelenti, aki Eric életére tör. Ezen a szép lassan apokaliptikussá fokozódó napon dől el minden.

Óceánok Világnapi filmvetítés: AZ UTOLSÓ FOGÁS

Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át az óceánok védelmére az Óceánok Világnapjának jelölték ki. Ezen a napon mindenütt a tengeri élővilágértékeire és napjainkban történő pusztulására hívják fel a figyelmet. A vetítésre kerülő dokumentumfilm a tengerek túlzott halászatára, a fogyasztói szokásokra és személyes felelősségünkre is rávilágít. Milyen hatása van a világtengerek túlzott halászatának környezetünkre, táplálékunkra és a jövőnkre? Charles Clover alámerült, hogy bemutassa a dermesztő valóságot a Föld tengereinek kifosztásáról.

Céziummal töltött tonhal Fukushima módra

Radioaktív szennyezéseket találtak a Kalifornia partjainál fogott kékúszójú tonhalakban, amelyek még a tavalyi fukushimai atomkatasztrófából származnak. A halak a szennyeződést még a japán vizeknél vették fel, mielőtt az óceán másik pontjára úsztak volna. Ez az eset is jól mutatja, hogy a vándorló fajok hogyan képesek elvinni a szennyeződéseket a világ távoli részeire is akár.

A tonhalak a szaporodási idejüket töltik a japán vizeknél, és egy-két év után elindulnak a Csendes-óceán keleti része felé táplálkozni. Mindegyik halban megemelkedett szintű cézium-134 és cézium-137 izotópot mértek. A cézium-137 izotóp az atomrobbantási kísérletek eredményeként van jelen a tengerekben, míg a cézium-134 izotópnak csak két év a felezési ideje, ezért a szennyezés valószínűleg Fukushimából származik. A cézium-koncentráció nagyjából a 10-szerese volt ahhoz képest, mint amiket a katasztrófa előtt mértek a tonhalakban.

2025-re Koppenhága a világ első szén-semleges és kvázi teljesen fenntartható városa kíván lenni (Magyar fordítás a google translator segítségével)

It is a holistic vision for the city that reduces carbon dioxide emissions by transitioning energy production away from coal and toward biomass, wind and solar energy, while also reducing energy consumption and improving energy efficiency in transport, housing, heating and industry.

Fotó: Pacsuta Péter János

Fenntartható és élhető város rangsorok

Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában (3. kép). A második helyen a szinte nehéziparmentes Stockholm áll, a világ egyik legtisztább városa, jó minőségű épületekkel, zöld közterekkel és alacsony CO2-kibocsátással. Ezt követi a norvég főváros, Oslo, ahol a legkevesebb a CO2-kibocsátás mértéke, az alternatív energiák használata a tömegközlekedésben igen jelentős, valamint itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, azaz a PPP, megközelítve a 60 eurót. A negyedik Bécs az egy főre jutó zöldfelület nagyságával, átgondolt vízkezelési stratégiájával, valamint a megújuló energiák innovatív használatával és fejlesztésével (Energy Vision 2050 és Roadmap 2020 programok). Ezt követi a  kerékpárváros Amsterdam, majd a környezetre káros hatást alig gyakorló szolgáltatás-orientált, üzleti tevékenységű Zürich. A top tíz további helyezettjei sorrendben Helsinki, Berlin, Brüsszel, végül Párizs.

A tudósok globális ökológiai összeomlástól tartanak, amint a természetes táj 50%-a eltűnt (Jelenleg 43%-on állunk :S - Magyar fordítás a google translator segítségével)

"Humans have already converted about 43 percent of the ice-free land surface of the planet to uses like raising crops and livestock and building cities, the scientists said. Studies on a smaller scale have suggested that when more than 50 percent of a natural landscape is lost, the ecological web can collapse. The new paper essentially asks, what are the chances that will prove true for the planet as a whole?"

- Nyugalom emberek, már nincs sok hátra! :) Már csak egy kicsi kell és kész a remekmű! :))
- Csak nehogy a nagy gazdasági meg mindenféle egyéb világválság miatt ne sikerüljön legyűrni azt a maradék 7%-ot. Igazán kár lenne :)
- Á, kolléga. :) Céljaink közösek, előre a siker és fejlődés útján!

         szólj hozzá

PPJ         2012.05.23.

3 esemény a közeljövőben, mely változtathat a világ jövőjén! A boldogság közgazdaságtana c. film vetítése, előadás a Bruttó Nemzeti Boldogságról, mint mérőszámról, etikus és fenntartható bankrendszer eszmecsere és beszélgetés a jövőről, a globalizáció lehetséges alternatívájáról a buddhista közgazdaságtan szerint és persze az Ősi Jövendőkről.

Május 25-én bemutatásra kerül egy régóta várt film Magyarországon, a The Economics of Happiness (angol Wikipédia fejtágító, rövid magyar Wikipédia fejtágító), vagyis A boldogság közgazdaságtana az Ősi Jövendők (Facebook oldala) által szervezve!

Vetítés, előadás, beszélgetés:

- A vetítés Facebook eseménye
- 2012. május 25. 18.00 Sambhala Tibet Központ Bp. I. ker. Attila út 123.
- 2012. május 30. 18.00. Életkör Bp. XII. ker. Hertelendi út 1./b.

A GreenR blog már korábban beszámolt egy hazai könyvbemutató után a buddhista közgazdaságtanról, mint alternatíváról és gyakorlati kiútmutató megoldásról a mostani világválságból.

Fontos, hogy "a nyugati demokráciákból és az 'EU gyarmatosító szorításából' kiábrándult honfitársaink szempontjainak megismerése érdekében többet megtudjunk arról az országról, amelyben GDP helyett a fejlődés legfontosabb mutatószámának a bruttó nemzeti boldogságot tartják. Annál is inkább, mert Magyarország mára odajutott, hogy bármelyik mutatót is nézzük eléggé lecsúszott a világ országainak rangsorában. Ez nem annyira a GDP okán, hanem a boldogság miatt meglepő, hiszen már tíz éve is az utolsók között voltunk, de úgy tűnik volt még lejjebb. Nos, vajon melyik az az ország, amely keleti (ázsiai), nem demokratikus köztársaság, hanem királyság, nem tagja semmilyen uniónak és bár száz éve nem teokrácia, mégis az utolsó igazi buddhista királyság, ahova turista csak meglehetősen drágán és nehézkesen juthat be?
...
Bhutánban a király és a választott állami tisztviselők bölcsen ismerték fel, hogy csak a fokozatos fejlődés, az evolutív változások teszik lehetővé a hasonló országokra jellemző társadalmi és gazdasági válságok és környezet pusztítás elkerülését. Ebben persze nagy segítségükre volt az egyébként a vallási szabadságot tiszteletben tartó bhutáni alkotmányban is védett elemként megfogalmazott buddhista kultúra és hagyomány értékrendje." - írja az Index.hu-n Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke a Bruttó Nemzeti Boldogság című cikkében.

Sok szeretettel várjuk következő rendezvényünkön, amelynek címe: "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban".

Rendezvény ideje: 2012. június 8. 17.30-19.30
Helyszíne: Nemzetek Háza, Bp. VI. ker. Bajza u. 54.
I. emelet, kaputelefon: 'Nemzetek Háza'

Ez két baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, közös rendezvénye, amelynek célja, a buddhista közgazdaságtan és a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószám megismertetése két ország, Bhután és Japán, összefüggésében. Az izgalmas esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott döntése.

Előadók:

- Kovács Gábor, buddhista tanító, Magyar Bhutáni Baráti Társaság (MBBT)
"A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról."

- Bassa Zoltán, közgazdász, Magyar-Japán Baráti Társaság
"A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről."

Az egyenként 30 perces előadásokat beszélgetés követi, amelyet a hallgatóság aktív bevonásával Valcsicsák Zoltán, a MBBT elnöke moderál.

Minden érdeklődőt szeretettel és szerény mennyiségben, de harapnivalóval is várunk! A belépés ingyenes. www.bhutan.info.hu

Ladakh példájának tanításai messzire nyúlnak!

Hogyan lehetetleníti el a nyugati civilizáció a hagyományos női létmintákat?
Hogyan omlott össze Ladakban az addig oly stabilan működő családi rendszer?
Mi köze a globalizációnak a családok széteséséhez?
Miért veszítették el a nők korábban középponti szerepüket?
Mennyire kultúra-függő lény az ember?
Mitől működőképesek az indiai házasságok? A házasság / kapcsolat alapjai.
Hová fordulhatunk és mik a természeti népek tanításai?!

Kapcsolódó programajánló
Szövetkezetek, etikus vállalkozások, alternatív bankok

Konferencia a szövetkezetekről, etikus vállalkozásokról, alternatív bankokról. Külföldi és magyar előadók; elméleti és gyakorlati kérdések; tapasztalatcsere, kapcsolatépítés. Új lehetőségek az alternatív gazdasági szektor megerősítésére! A Védegylet Egyesület szervezésében, az első magyar etikus közösségi bank, a MagNet Bank székházában.

Időpont: június 7., 9:30 - június 8., 16:00
Helyszín: Magnet Bank székház, 1062 Bp. Andrássy út 98.

Regisztráció: június 6.szerda 20.00 óráig a simonyib@vedegylet.hu címen, vagy a 06 1 279 1596-os faxszámon.

A konferencia ingyenes. Szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Lehetséges-e egyszerre a haszonszerzés és a társadalmi, ökológiai fenntarthatóság? Hogy lehet etikus egy bank? Mikor nevezzük felelősnek az üzleti szférát? Mitől fenntartható egy társadalmi vállalkozás?
A konferencia a főáramú gazdasági irányelvek által vezérelt globális pénzügyi rendszerhez képest alternatívnak számító kezdeményezéseket veszi sorra.

A konferencia célja, hogy bemutassa az alternatív gazdaság helyzetét külföldön és itthon, valamint, hogy bemutassa a szövetkezeteket és azok potenciális szerepét a fenntartható helyi gazdaságokban.

Az előadók gyakorlati szakemberek, civil aktivisták, döntéshozók és kutatók Magyarországról, Svájcból, és Spanyolországból.

         szólj hozzá

PPJ         2012.05.16.

18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!

Az alábbi szöveg forrása az Index.hu és a WWF.hu - a jelentés PDF-je itt is elérhető arra az esetre, ha a WWF szerverei nem bírnák...

Az űrből nézve is csak egy Földünk van?

Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.

A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait.

"Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást - mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is" - mondta el Kuipers.

A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.

Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.

Rio+20?!

A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.

"Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek - kormányok, városok, vállalatok - számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Csökkenő sokféleség = növekvő globális rendszer instabilitás!

A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.

Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről  ad számot.

Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)

A szakadék felé rohanva

A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.

Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.

Nincs megállapodás

A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.

Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.

Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.

         szólj hozzá