Napiképek: Urbanizáció = rák

PPJ         2012.06.04.

A modern horizontalizmus

"A modernség radikálisan átformálta a transzcendenciához való viszonyt. Felszámolni ugyan minden próbálkozása – szcientizmus, bolsevizmus, freudizmus, pozitivizmus, posztmodernizmus etc. – ellenére sem tudta, ám a hozzá való viszonyt képes volt átalakítani, méghozzá oly módon, hogy az a legkisebb mértékben se zavarja érdekköreit. A modernség ugyanis a par excellence földhözkötött "metanarratíva": horizontálisan bontakozik ki, s teljes mértékben idegen tőle a régi ember vertikális világképe. A modernség hatalmas távlatokat nyit – főként tudománya és technikája révén –, ámde vaknak kell lennie annak, aki nem látja, hogy ezek a távlatok kizárólagosan horizontálisak: egy Mars-utazás esszenciálisan nem jelent többet, mint ökrösszekérrel átmenni Bágyogszovátból Rábapordányba, ellenkezőleg, inkább kevesebbet, mert hiszen a Mars nincs "feljebb", vagyis nem rendelkezik magasabb "ontológiai ranggal", mint Rábapordány, s nincs épeszű ember, aki szívesebben költözne a Marsra, mint Rábapordányba. Míg a mai ember világképét egy olyan háromszög fejezné ki, amelynek alapja végtelen hosszúságú, magassága azonban csaknem elhanyagolható, addig a régi ember világképe egy olyannal volna ábrázolható, amelynek alapja ugyan nem nagy, viszont magassága végtelen. A mai ember világa fölfelé zárt, oldalfalai azonban nincsenek; a régi ember világát oldalfalak határolták, fölfelé azonban nyitott volt, akárcsak a régi, fallal körülvett városok." [Forrás: ÖkoTáj 39-40.sz. 2008. // Buji Ferenc: A transzcendencia szekuláris és okkult degenerálódása]

Urbanzáció -> szuburbanizáció -> dezurbanizáció -> reurbanizáció Katt a képekre!

cancer urban.jpg

         szólj hozzá

Címkék: kép bécs város biológia környezet sejt cancer urbanizáció humánökológia urbanism rákos sejt bécs városfal

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánökológiai filmgyűjtemény - tátott száj garantált!

PPJ         2012.05.28.

Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik anyagi támogatással segítették tavaly nyár óta a humánökológiai filmgyűjtemény létrejöttét! Havi ~2500 forint a Dropbox 50GB-os tárhely szolgáltatása. Aki úgy érzi, hogy az eddigiek alapján érdemes egy ilyet "a zembörök" okulása végett üzemeltetni, és bármekkora összeggel is támogatni szeretné a továbbiakban, úgy erre a "MagNet - első magyar etikus és ökobank" számlaszámra: 16200216-00209395 lehet ezen szándékot kifejezni.

Nagyon-nagyon köszönöm!

Igen régen, januárban történt az utolsó frissítése a humánökológiai filmgyűjteménynek! Ennek most véget vetek: következik egy újabb adag a szabadon elérhető, világnézet- és életfelfogás változtató filmalkotásokból! Nagyon sajnálom de e két filmhez még nem elérhető magyar felirat; az Mindennapi iparunkhoz viszont nem is kell: simán tátott száj garantált akár hang nélkül nézve is!

Manufactured Landscapes (2006) - Mindennapi iparunk (trailer)

Edward Burtynsky fotói talán ismerősek minden környezeti ügyekkel foglalatoskodó embernek ugyanannyira, mint Chris Jordan munkái. De talán túlzottan magamból indulok ki. Ez a film Burtynsky fotós expedícióinak narrációja, de olyan szinten ütős lett, mint a Mindennapi kenyerünk című alkotás, amin még nem volt ember, aki ne sírt volna. Ha a Mindennapi kenyerünk (itt megtalálható és letölthető) a mezőgazdaság némafilmes igazsága, akkor a Manufactured Landscapes-nek a magyar megfelelőjét én ezennel Mindennapi iparunk-ra keresztelem.

220px-ManufacturedLandscapes.jpgManufactured Landscapes.avi
Manufactured Landscapes.srt

Burma VJ: Reporter i et lukket land - Burma VJ: Tudósítás egy zárt országból (2008) (trailer)

A VJ ezesetben video journalist-et jelöl, azaz videótudósítót. 2007-ben többezer buddhista szerzetes tüntetett Burmában a "kormány", vagyis az agresszív katonai diktatúra ellen, a szabad vallásgyakorlásért, és egy élhetőbb életért. A hatóságok kegyetlenül leverték a béketüntetéseket, többszáz szerzetest megkínoztak, meggyilkoltak, az emberekre éles fegyverrel lőttek, egy japán riportert kamerák láttára lelőttek!!! (18+) A személyes hangú dokumentumfilmet illegalitásban dolgozó, a filmért a szó szoros értelmében életüket kockáztató filmesek vették fel!

http://3.bp.blogspot.com/_3v0XbuTI9xQ/TNcgPaL3yRI/AAAAAAAABhY/rpMalwT6INs/s1600/BURMA_VJ_-_Studiear_152084a.bmp

http://lella.files.wordpress.com/2010/04/burma-vj.jpgA világ egyik legkegyetlenebb katonai elnyomása Burmában van (a katonai junta önhatalmúlag Mianmarra változtatta az ország nevét). Az ország irányítását 1962-ben puccsal szerezte meg Ne Win tábornok, aki felszámolta az addigi demokratikus rendet, bevezette az egypártrendszert, és magát tette meg mindenható vezetőnek. 1988-ban a hadsereg lemondatta Ne Wint, és egy új irányító juntát juttattak hatalomra. Ezután kiírták a választásokat az országban. A katonaság által levezényelt szavazás ellenére is, elsöprő győzelmet aratott a Aung San Suu Kyi által vezetett ellenzék. A katonai junta nem volt hajlandó elismerni vereségét és semmisnek nyilvánította a szavazást. Emiatt megkezdődtek a diákok által vezetett tüntetések, amikkel a junta lemondását akarták elérni. A junta véresen leverte a tüntetéseket; több mint 3000 tüntetőt öltek meg a katonák. Aung San Suu Kyi-t azóta is házi őrizetben tartják fogva. (A házi őrizet 2009 májusában lejárt volna, de azzal az indokkal meghosszabbították, hogy Aung San Suu Kyi megsértette a házi őrizet szabályait.)

http://criticae.files.wordpress.com/2010/08/burma-2.png

Ez egy olyan ország, ahol nem lehet az utcán kamerázni, mindenhol nyüzsögnek a titkos rendőrök és a besúgók, és az emberek nem is mernek politikáról beszélni, mert félnek, hogy rögtön elviszik őket a véleményük miatt.
Ebben a közegben szerveződött egy kis csoport, akik magukat Burma Demokratikus Hangjának (DVB) nevezik. Arra tették fel az életüket, hogy korlátozott eszközeikkel a világ tudtára hozzák, hogy mi is folyik valójában Burmában.
19 évvel a tüntetések brutális leverése után újra tüntetések szerveződtek a hatalom ellen, ezúttal a szerzetesek vezetésével. Az eseményekről csak a DVB készített képeket, amik így bejárhatták a világot.

További részletek magyarul ITT!

http://cdn.shopify.com/s/files/1/0049/9282/products/burma_vj_dvd_large.jpg?100059 Burma VJ.avi
Burma VJ.srt

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus környezetszennyezés ipar filmajánló humánökológiai filmgyűjtemény buddhista világszemlélet burma vj manufactured landscapes

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

NINCS TOVÁBB!!! (mármint ezen az úton)

PPJ         2012.04.11.

Elértük a kőolaj kitermelés csúcsát, a társadalmat sokáig nem lehet finanszírozni - Econom.hu

Az energiaforrások apadása polgárháborúkhoz vezethet, a globális szállítási rendszer rövidesen összeomlik. Ha a megújuló energia sem megoldás, akkor mi? Interjú dr. Hetesi Zsolt fizikussal.

http://www.econom.hu/wp-content/uploads/2011/10/koolajkitermeles.png

"Fenntartható fejlődés" nem létezik, nem lehet növekedni a végtelenségig, vissza kell fognunk a fogyasztásunkat és a termelésünket – hangoztatják gyakran a természetvédők. A közgazdászok viszont a jólétet a GDP bővüléséhez kötik, a jól működő pénzügyi- és bankrendszer alapja a folyamatosan emelkedő fogyasztás. Meddig tartható fenn jelenlegi életformánk, milyen következményei lesznek a dráguló és szűkülő energiaforrásoknak?

[Valóban - definícióból következik, hogy ha valami "fejlődés", akkor nem rúgja ki létramászás közben az alatta lévő fokokat. Vagyis a fejlődés eleve "fenntartható"! Ha pedig mégis úgy viselkedik a jelenlegi rendszerünk, hogy kirúgja a fokokat, akkor azt nem szabad(!) "fenntartani", mert ez nem "fejlődés": egy idő után kiborul a létra alólunk és nem sok fok van már hátra! Az egész "fenntartható fejlődés" csak a pénznyelvűek további meghasonlása a rendszer alapvető problémit eltakarandó. Ezért is használom ezen a blogon tudatosan egyszerűen csak a "fenntarthatóság" jelzőt, címkét és szót! - a szerk.]

There's No Tomorrow

Mindent, amit a fent kivonatolt cikkben Hetesi mond, alátámasztja a friss animációs videó alkotás, mely összefoglalva beszél a társadalmi, pénzügyi, természeti és fenntarthatósági problémákról. Egy igazi humánökológiai csemege! Végkövetkeztetés? Majd meglátjátok! (Már aki tud angolul - és kérem, hogy aki tud, az segítsen be a fordításban!!! Mivel az alábbi videó feliratát 21 nyelvre lefordították már, kivéve a magyart...)

         2 hozzászólás

Címkék: videó világ válság olajválság fenntartható fejlődés fenntarthatóság olajcsúcs hetesi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Konferencia ajánló

PPJ         2012.04.11.

Kinek van joga a világhoz? - melyek az ökokrízis megoldásának jogi feltételei és hogyan segítheti a világjogi szemlélet a fenntarthatóságot? 

 

Időpont: 2012. április 12-13.
Szervezi: Védegylet
Helyszín: Francia Intézet, 1011 Budapest, Fő u. 17.

A konferencia programja és előadói

A Francia Intézet honlapján az esemény
Hivatalos weblap
Facebook esemény

 

Fenntartható társadalom: merre haladunk? A nemzetközi és a hazai fejlemények értékelése a "Riói Folyamat" tükrében

(a részvételi szándékot ezen a konferencián előre jelezni kell!)

Időpont: 2012. ápr. 25. szerda, 10:00
Szervezi: Magyar Tudományos Akadémia, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia programja és előadói

Az Akadémia honlapján az esemény

         szólj hozzá

Címkék: védegylet mta fenntarthatóság humánökológia jövő nemzedékek ökológiai válság rio 20

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napigondolat: EGO - ECO

PPJ         2012.04.09.

"Az ember a természet része tételből következő paradoxon
Az ökocentrikus etikák ehhez kapcsolódó problémája továbbá egy – először Peter Fritzell által felvetett – paradoxon. Eszerint vagy elfogadjuk, hogy magunk is természeti lények vagyunk, s ebben az esetben nincsenek erkölcsi kötelességeink a természettel, s más élőlényekkel szemben, hiszen az evolúció alaptörvénye, hogy minden élőlény a saját (és génjei) hasznára tör, s ennek érdekében mindent megtesz, amire képes, vagy abból indulunk ki, hogy – egyedüli erkölcsi lényként az élőlények között – kiemelkedtünk a természetből, így nem a természet, hanem saját erkölcsi törvényeink szerint élünk. Ebben az esetben azonban legfeljebb a saját fajunk iránt vannak erkölcsi kötelességeink. (FRITZELL 1987; idézi CALLICOTT 1989/2005a, 81–82.)"
- Kovács József: Környezeti etika

Magam így írtam a humánökológia szakon beadandót e paradoxonról.

         szólj hozzá

Címkék: vélemény paradoxon humánökológia ego eco fritzell paradoxon

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása