PPJ         2013.01.13.

Forrás: http://bryantmcgill.com/blog/post/mind-monopolies Fordítás: GreenR blog.
Az fenti képen is látható iparosított oktatásról (vagyis az iskolátlanításról) rövid prezentációt találhatsz itt!

Létezik egy háború. Ez a háború az autoriter, félelem-alapú, profitorientált uniformitás és a szabad, ökológiai (organikus) sokszínűség között áll fenn. Egy csata a természetellenes megtévesztés és a természetes igazság között.

Ez egy csata a digitális, szintetikusan fényes Top 40 slágerlista és az analóg, tökéletlenül igaz, ragyogóan-hibás helyi élőzene között.

De mindenekfelett, ez tényleg egy háború az élet és a halál erői között, az önrendelkezés szent kifejeződése és a választás szabadsága ellen.

A monokulturális erők azt szeretnék, hogy elfelejtsd a gyermekkori álmaidat, felnőj, nézz ki ugyanúgy, cselekedj ugyanúgy, és legyél egy másolat; ez az oka annak, hogy a monokultúrák bigottak és intoleránsak a különbekkel szemben. A monokultúra gyűlöli a sokféleség minden formáját, különösen a vélemények sokszínűségét, és ezért az ellensége a szólásszabadságnak és a véleménynyilvánításnak. A monokultúrák elme-, szellem és vélemény-monopóliumot gyártanak!

A monokultúra utálja a kisvárosokat, a művészeket, a kézműveseket és a színes, változatos kifejezésmódokat; preferálva helyette a minden-egy-kaptafára megoldást, ami a lehető legtöbbeket elégít ki a legnagyobb profitráta mellett.

A monokultúra el akarja feledtetni, hogy az élet öröme a falu közösségében rejlik, ahol is tapinthatod, ízlelheted, szimatolhatod, érezheted és tapasztalhatod a kulturális viszontagságok tarka potpourri-ját. Ez a gyönyörű falu az, ahol az emberi(ség) igaz családja él!

A monokultúra zombi márka-heréi a homogenitás szürke börtöncelláiban élnek, a választások lehetőségének ínségében, a kulturális létminimumban állva, csak hogy életben maradjanak.

A személyes forradalom az a felismerés, hogy a falu és a természet volt "a válasz" mindvégig! Ezért, fordulj a közösség és a nagy Föld felé - a fennmaradásért és a tudásért.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ráadásul ezekre már 1988-ban is felhívta a figyelmet egy film, az Elpusztíthatatlanok!
(Megtalálható és letölthető a humánökológiai filmgyűjteményből!)

PPJ         2013.01.10.

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.

PPJ         2013.01.02.

Kedves Emberek!

Nagyon örülök, hogy érdekel titeket, ami itt folyik! Meghittség és határtalan öröm jut szívembe, mikor a legkülönfélébb helyekről és szintekről hallom vissza a blog létének értelmét, jótékony hatását. Legyen az a gondolkodó emberek bármelyike, szakértő, vezető hivatalnok, intézeti kutató, aktivista, civil szervezet: köszönöm az elvi támogatásokat és megerősítéseket!

Kicsit beszélnék a magánéletem anyagi változásairól, hogy a későbbi szavaim érthetővé váljanak. A munkát, ami a dán ökoiskolából és biofarmokról való hazatérésem utáni létem finanszírozta: felmondtam. Úgy éreztem, hogy jobban az egyetemre kell koncentrálnom, többet kell a tudatomnak a fővárosi nyüzsgéstől távol lennie. Így azonban az a forrás megszűnt, ami eddig fedezte az éves díjat a rádióadások- (1 évre 2280 Ft) és a havidíjat a humánökológiai filmgyűjtemény tárolásához (havi 9.99 Dollár). 

Látjátok, hogy nem óriási összegekről van szó, de kérem, hogy ha úgy gondoljátok, segítsétek a GreenR blog ilyen irányú (vagy bármilyen más irányú) folytatását a blogon a jobb oldali hasábban megadott PayPal vagy Magnet magyar ökobank számlák valamelyikén keresztül.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Egyensúlyt kívánok az új évre!

Tisztában kell lennünk vele, hogy mindennek megvan a következménye, az ára, a hatása. Tudnunk kell, hogy némely hatások (főleg komplex és élő rendszerek esetében) késleltetve jelentkeznek és a visszacsatoló mechanizmusok miatt akár exponenciálisan felerősödve. (Lásd a képet az Irene és a Sandy hurrikánokról.) Az alábbi videó a földet pont egy ilyen szépségesen élő, de egyben törékeny és "válaszoló" rendszernek mutatja be.

Föld Anya él, szép, véges, akár meg is sért és ha úgy adódik: meg kell halni érte... A videó végén csupa olyan elismert és nagy hatású természetvédőnek szól a harang, akit a hatalom megölt a békés céljaik miatt. (Itthon a legutóbbi börtön általi elhallgattatás az Audi miatt Zsák Ferenc természetvédőt érte, de Kínában is börtön jár a természetvédelemért.)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A pont tavaly ilyenkor létrejött összefoglalónkban a harmadik hír szól arról, hogy egy írásom megjelent a Helyi Termék Magazinban is! A világélelmezés-politikai paradoxont teljes mértékben megerősítendő és alátámasztandó, magyar feliratos videóval kívánok pazarlásmentes világváltást, elegendő élelmet és kapitalizmus lebontást mindenkinek! "A nyugati országokban az élelmiszer csaknem fele kidobásra kerül, s nem azért, mert ehetetlen - hanem mert nem szép. Tristram Stuart az élelmiszer-pazarlás sokkoló statisztikáiba ásta bele magát, hogy felhívja a figyelmet a globális javak felelősségteljes elosztására." - Tristram Stuart: A globális élelmiszer-pazarlás botránya

Az európai szilvesztert hamarosan követi az ázsiai is,
a víz sárkány évéből hamarosan a víz kígyó évébe fogunk lépni;
Boldog Új Évet Kívánok Fred Tomaselli képeivel!

PPJ         2012.12.11.

"Az „ERRE VAN ELŐRE” egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket." - dr. Munkácsy Béla, adjunktus, projektvezető, ELTE

Sajtóközlemény
Az „ERRE VAN ELŐRE” egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket. Magyarország az energiagazdálkodás környezeti teljesítményét (szennyezését) illetően eddig is az Európai Unió legutolsó helyeinek egyikét foglalta el, de a közelmúltban meghozott döntések olyan helyzetbe sodorják az országot, amelyből már nem nagyon látszik a kiút. Így például a nagy távolságú gázvezeték-rendszer megépítése és az atomerőmű bővítése kapcsán hozott döntések, valamint egyes - alapvetően fosszilis - energiahordozók árának önkényes csökkentése, mind annak a 20. századi szemléletű energiarendszernek az életben tartását eredményezik, amely a természeti törvényszerűségekkel továbbra is szembe helyezkedik, ezért az a 21. században már nem működőképes.
A kétséges mennyiségben rendelkezésre álló külföldi készletekre alapozni egy kétséges biztonsággal és nagy környezeti terheléssel, nem utolsó sorban pedig óriási költséggel működtethető energiarendszert, nem látszik bölcs fejlesztési iránynak - ezzel magyarázható, hogy Európa nyugati térségében az országok döntő többségében nem ebbe az irányba haladnak. Ráadásul az EU hivatalos energiapolitikája is a helyi, megújuló erőforrásokra való áttérés mellett tör lándzsát (amit mint tagállamnak, figyelembe kellene vennie hazánknak is). Ezért aztán a nemzetközi kutatásokat és fejlesztési irányokat illetően egyre meghatározóbbak a decentralizált, helyi erőforrásokra támaszkodó, alacsony környezeti terhelésű és - mind projekt, mind nemzetgazdasági szinten - olcsón működtethető energiarendszerek létrehozására irányuló lépések. Tudomásul kell venni, hogy már a jelenlegi árakkal kalkulálva is versenyképes szinte bármelyik megújuló energiaforrást alkalmazó technológia, így legújabban már a napelemes áramtermelés is, ami felveti azt a kérdést, hogy vajon ki fog igényt tartani a paksi áramra, ha saját forrásból olcsóbban juthatunk hozzá...

Kutatócsoportunk 2011-ben „Erre van előre – Vision 2040 Hungary” címmel nyilvánosságra hozta azt a mintegy 150 oldalas jelentését, amely a hazai viszonyokra igazítva mutatja be ennek az elkerülhetetlen átmenetnek a kereteit. Szakértőink szerint a továbblépés iránya nem lehet más, mint a jelenleginél lényegesen hatékonyabb és a mértékletes energiafelhasználásra építő gazdaság és társadalom létrehozása - ám a jelenlegi kormányzati lépések eredményeként ezzel ellentétes irányú folyamatok fognak bekövetkezni. A másfél éves kutatás során sikerült tovább pontosítani a megújuló energiaforrások hazai potenciáljait, amelyekről elmondható, hogy alkalmasak arra, hogy akár kizárólagosan ezekre építve működtessünk egy, a jelenleginél kevésbé pazarló, hatékony és rugalmas energiarendszert.
Az immár évtizedek óta zajló intenzív kutatások nyomán többek között Dánia, Norvégia, Ausztria és Németország már azt is kinyilvánította, hogy a súlyos kockázatokkal és óriási externális költségekkel üzemeltethető atomerőművek nélkül fogja megvalósítani karbonkibocsátás nélküli (a szenet, kőolajat és földgázt nélkülöző), döntően saját, megújuló forrásokra építő energiarendszerét- már az 21. század első felében. Ennek gyakorlati eredménye, hogy az EU villamosenergia-rendszerének fejlesztésében a megújuló források már több éve dominálnak, 2011-ben az új kapacitások 71,3%-a már megújuló energiaforrást hasznosító erőmű volt, a teljesítmények döntő többségét pedig éppen a hazánkban favorizált atomerőművek tekintetében építették le.

2012. december 11.
„ERRE VAN ELŐRE” energiatervező kutatócsoport
kapcsolat: dr. Munkácsy Béla, projektvezető (munkacsy@elte.hu; 30/3230638)

A kutatócsoport 2010-ben jött létre 23 egyetemi oktató és hallgató összefogásával, azzal a céllal, hogy egy 2050-ig előretekintő alternatív energia-forgatókönyvet dolgozzon ki. Noha bázisa az ELTE Természettudományi Kara, jelenleg közel 40 tagja van az ország számos egyeteméről, így a Corvinus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Szent István Egyetem, illetve számos más szakintézményből. A csoport informális jellegű, független kutatókat tömörít, semmiféle érdekkör anyagi támogatását nem élvezi, munkájához állami támogatást sem használ fel.

PPJ         2012.12.05.

2012 november 18-22-ig Berlinben tartották az első Talajok Hete programot a világon! http://www.globalsoilweek.org/

Ma, december 5-én a Talaj Világnapja van és ezért prof. Dr. Biró Borbálával, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének talaj mikrobiológusával, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) Talajbiológiai Szakosztályának elnökével közösen a legjobbnak láttuk magyar felirattal ellátni a globalsoilweek-en megjelent videót.

Ideje új alapokra helyezni az életről alkotott nézeteinket és belátni a fontossági sorrendet! Először a talaj, aztán én: nélkülem egész jól megvan a talaj, én viszont nem tudok meglenni nélküle! Minden hozzá köt: a hazám, a házam, az általa szűrt tiszta vizem, a belőle a gyümölcsbe kerülő ásványok (miért a legjobb a magyar gyümölcs?), a megannyi családi gazda léte, a helyi gazdaság,  a kultúrám, a gyökereim: az otthonom. Belőle vagyok, beléje hamvadok.

Felirat gomb alul a fogaskeréktől balra!

„A talajon nem csak állsz, hanem élsz is"
mondja Stefanovits Pál, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) tiszteletbeli elnöke

„A talaj él és vele élsz (vagy halsz) te is"
vallja Biró Borbála az MTT Talajbiológiai Szakosztály elnöke

TALAJVÉDELEM

Elkerüli a figyelmünket, pedig: járunk rajta,
..taposunk rajta minden nap,
..és oly szükséges
..mint a levegő, amit belélegzünk.
Éppen ideje beszélni a talajról!
És kiváltképp ideje, hogy védelembe vegyük!
Mivel nem lehetne élet nélküle,
..enni ad
..és felelősséggel tartozunk iránta!

A talajt a kőzetek lassú mállása hozza létre,
..a napsugárzás,
..a szelek és az eső,
..az állatok és a növények közreműködésével.
Így 10 centiméternyi termékeny talaj
..2000 hosszú év alatt keletkezik,
..2000 év alatt csak 10 cm!
A pár év alatt elhasznált talaj pedig:
..elveszhet, örökre!
Az erdők és a növények megvédik a talajt.
De évente 13 millió hektár erdőt vágnak ki és
..a földet helytelenül használják.
Ráadásul monokultúrában és meredek lejtőkön is.
Az aratás után csupaszon, fedetlenül és védtelenül állnak,
..ami szintén felerősíti az eróziót.
Vagyis elfújja a szél és,
..le- vagy elhordja a víz!
24 milliárd tonna termékeny talaj pusztult, romlott 2012-ben!
A veszteség 3,4 tonna per fő az egész világon,
..az időstől a fiatalig számolva.
Az erózió személyenként 70 dolláros kárt okoz évente.
Világszinten ez 490 milliárd dolláros veszteség, ami
..csillagászati összeg!

A városaink gyorsan gyarapodnak.
Európában minden évben Berlin nagyságú földrészt
..változtatnak várossá!
Ezek a területek termékeny talajt takarnak el, ahol
..már semmi sem fog megteremni.
De a termékeny talaj véges és ezért értékes!
A nagytőke és a kormányok is tudják ezt.
A licitálás a talajra világszerte elkezdődött!
Földhöz jutás gyakran kérdéses eszközökkel,
..kérdéses célokért.
Milliónyi hektár termőföld cserél gazdát évente.
Ennek árát tönkrement életek, kitaszított családok fizetik meg.
Gyakran a szegények közt is a legszegényebbek,
..akiknek nincs más választásuk,
..mint kiirtani az erdőt, hogy legyen földjük,
..amin túlélhetnek.

Az egészséges és termékeny talajra szükségünk van,
..jobban, mint valaha.
Az 1 főre eső művelhető föld területe átlagosan
..a felére csökken 2050-re.
Már így is napi egymilliárd ember alszik el éhesen
..nap mint nap.
Reménytelenül sokan,
..és a számuk naponta nő,
..ha nem osztjuk el a földet arányosabban, vagy
..ha nem tudjuk növelni a termést, ott ahol szükséges….
Találjunk egy másik Földet?
Ez az, amire nem igazán számíthatunk.
A talaj és a termőföld ritkán kap figyelmet tőlünk,
..vagy a politikusoktól.
Ha látjuk a teli polcokat,
..azt hisszük, hogy örökké fog tartani.
Kizsaroljuk és feléljük,
..pedig a talaj nem kimeríthetetlen.
Olyan bankszámláról veszünk ki,
..ahová nem teszünk betétet.
Egy nap azonban a számla lemerül,
..a hitelünk elapad,
..a talajaink pedig elpusztultak!?

A jó hír viszont, hogy
.. tudjuk, miként őrizzük meg
..a gyerekeink számára.
Emlékezzünk rá, hogy
..a talaj egy feltételesen megújuló, érzékeny élő közeg,
..amiről gondoskodni kell!
Ez nem egy gyár!

Mindenkinek joga van a talajhoz,
..amit lehetőség szerint meg kellene kapnia!
És kerülni kellene azt, hogy a talaj eltemetődjön
…egy rétegnyi aszfalt alá.

Most rajtunk is áll,
..hogy kinyissuk a szemünket,
..hogy megtaláljuk a tudásunk legjobb alkalmazását ahhoz,
..hogy NE veszítsük el a talajokat a „lábunk alól”!