Humánökológusok megoldották egy nagyváros társadalmi-, gazdasági- és ökológiai krízisét!

PPJ         2013.02.24.

Nem akármilyen feladatot kaptunk környezetpolitika óra keretén belül a humánökológia mesterszakon! Egy nagyváros elszabadult társadalmi-, gazdasági-, és ökológiai problémáit kellett egy szimulációs kísérletben megoldanunk: azonban később lehullt a lepel, valójában nem is kitalált volt ez a nagyváros, hanem nagyon is létező!

Amint a fenti bevezető mondatból is látszik, a humánökológia mesterszak az ELTÉn nem lacafacázik, ez nem "kirakatdiploma" lesz, hanem a Föld nevű bolygón a nooszféra összetett problémáit megoldani képes rendszerszintű gondolkodásmódot biztosító, különleges és kitüntetett felelősséggel járó tudás!

Aerial-View-Bogota-Colombia-544x960.jpg

Hogyan ne próbáljunk problémákat feloldani!

Ami szerintem jól látszik a világon, hogy ha egy problémát önmagában akarunk megoldani, minden mástól elválasztva, akkor az nemhogy nem fog sikerülni, de a problémával kapcsolatos területekre is tovagyűrűző még több gondot szül! Egy sárkányfejet levágunk és hét nő a helyére... Az a mentalitás, hogy bármilyen tünetet önmagában kezelhetünk és megszüntethetünk, jelenleg sajnos jellemző a vezetőkre, politikusokra (annak álcázott maffia-bábokra), jogalkotókra, stb. 

Nem tudom miből fakad ez a hübrisz... ez a hübrisz, hogy mindenki külön akarja a problémákat kezelni, holott egy tünet mögötti betegsége mindig mélyebben van elásva! Most ez nem ide tartozik, de ugyanez a fő baja a nyugati orvostudománynak is! (Mármint az "orvostudománynak" álcázott kapitalista betegség-ipar nevű "jószágnak".) Hogy csak egyes tüneteket akar kezelni (mást nem is tanult meg tudni), nem látja az egész szervezetet! De akkor hogy akar egész-séget teremteni?!

Ennél jobban, és főleg manapság nem hiszem, hogy több szót kell ejtenem arról, hogy komplex-, rendszer szintű anomáliák csak holisztikus megközelítéssel oldhatók meg! A hiba nem az ön készülékében van, hanem a Mátrixban, a Rendszerben magában!!!
A világ jelenlegi forrongásai abból adódnak, hogy a problémák olyan durva szintre hágtak, hogy a józan embereken túl ezt a felismerést most már "a Rendszer" menedzserei is egyre inkább elhiszik, ami alapjaiban rázza meg az egész struktúrát! (Erről a globális felfokozott zizegésről és a benne rejlő lehetőségekről ír Immanuel Wallerstein. Az egyik benne rejlő lehetőség például egy ökológia rendszerváltás is!)

A krízisekkel súlytott városnak kellett kidolgoznunk egy cselekvéstervet

Soacha-1.jpg

before4.jpg

Adott egy nagyváros. A külterületein túlnyúlóan milliónyi(!) illegálisan épült házzal és lakossal. Ők mindennap közlekednek is a munkahelyükre, amit keservessé tesz, hogy a városnak nem igazán megoldott a tömegközlekedési infrastruktúrája. Magánemberek által tulajdonolt magánbuszok játszanak "taxist", nincs se menetrend, se buszmegálló, mindenki keresztül-kasul egymáson. A buszok elavultak és ezért nagyon gyakori a szmog is a városban.

A külváros egy jelentős részén az utak tulajdonképpen poros vagy épp saras földutak, a csatornázás sem megoldott. (Nem, most nem Érdről, a virágzó maffiatanya, bocs "kertvárosról" írok...)

Továbbá szimulációnkban a város számára nagy nemzetközi hitelszervezetek ajánlanak forrásokat a problémák rendezésére, városfejlesztésre.

A helyzet a következő:
Éppen ciklusa végéhez ért a városvezetés. Az új vezetőgárda döbbenten tapasztalja, hogy a fiókokban sehol sem talál egy hosszú távú stratégiát a városról, az előző vezetés csak tüneti kezeléseket végzett és semmilyen átfogó városi jövőkép nincs senkinél és semmiben sem belefoglalva.

A feladat:
Dolgozzunk ki a város részére egy általános vezérelvet, egy hosszú távú cselekvéstervet és egy befektetési és hitelstratégiai kritériumrendszert!

Négy fős csoportokra osztotta a tanár a társaságot és kb. 20 percet kaptunk a kupaktanácsra, további 5-öt a pontokba szedett terv leírására.

A javaslatok

A javaslatok eléggé egybehangzóak voltak, apró eltérésekkel, más-más területek kiemelésével, különféle ötletekkel, de a 4 csoport stratégiái a táblán összehasonlítva a vezérelveket tekintve azonosságot mutatott.

+ A városnak a hosszú távú fenntarthatóságot kell elsődlegesen megcéloznia, a rövid távú és az egy választási cikluson belül jellemző "elodázó" magatartás helyett.

+ Erősíteni kell a város és vidéke, vidék és városa viszony egyensúlyát. Ezalatt kell érteni a vidéki területek képviselőivel a kapcsolatfelvételt, mert a város külterületén építési engedély nélkül letelepedett embertömeg tulajdonképpen a vidékről elűzött emberek áradata! A városi mezőgazdálkodás feltételeit is meg kell teremteni, hogy amennyire csak lehet, a város lakossága ne legyen kiszolgáltatott a nemzetközi piacok és áruszállítás globális rizikóinak.

+ Elsődlegesen a kaotikus buszközlekedést kell feloldani a tömegközlekedésen belül. A tulajdonosi szerkezeten is változtatni kell, hogy ne egyénenként szerveződjön kaotikussá a városban lévő buszok menetrendje, hanem össze legyen egyeztetve. A világra eddig jellemző autó - busz - kerékpár - gyalogos sorrendet meg kell fordítani, mert az autósok megbénítják a várost! Buszsávok és kerékpársávok kerüljenek kialakításra! A buszok esetében feltétlenül törekedni kell az ökológiai hatékonyságra (elektromos, gázüzemű). A belvárosban közösségi kerékpár kölcsönzési rendszer kerüljön bevezetésre.

+ Ökológiai adóreformra van szükség a társadalmi viszonyok rendezésére! A kiszolgáltatott helyzetűek részesüljenek támogatásban, és a város szövetét már amúgy is tőkeerős kihasználók pedig viseljék a közterheket nagyobb felelősséggel. Legyen szmog-díj, dugó-díj, szociális tömegközlekedési kedvezmény.

+ A befektetési és hitelstratégiákat tekintve részesüljenek előnyben a hazai és még inkább a helyi vállalkozók. A globális hitelpénzintézetek konstrukciót a lehető legmaximálisabban kerüljék el! A város eladósodottsága csak úgy csökkenthető, ha bármilyen tempóban is, de inkább önmagától áll gazdaságilag lábra! A további hitelek felvétele csak még tovább megköti a város egész életét és a beruházások mikéntjét is minduntalan megkötik a hitelintézetek, ami nem esik egybe a fenntarthatóság szempontjából fontos infrastruktúrák fejlesztésével!

A MEGLEPETÉS

Ezután tanárunk igencsak mosolygott és azt mondta, hogy közel tökéletesen teljesítettük a szimulációt: megoldottuk Kolumbia fővárosa, Bogotá, D.C. gondjait! :)

Környezetpolitikát oktató tanárunk Ifj. Dr. Zlinszky János!

Ifj. Zlinszky János a globális katasztrófa túlélési lehetőségeiről

Az óránk felvezető képsorait ugyanis magától a város új polgármesterétől, Gustavo Petro-tól kapta, és a tanárunk alakította át órai szimulációs feladattá. Enrique Peñalosa pont ilyen cselekvési tervvel mentette meg a súlyos krízisekkel terhelt latin-amerikai fővárost.

Kiszámolták, hogy a nagy globális hitelszervezetek (pl. IMF) által ajánlott csomagok és infrastruktúra fejlesztések végső soron sokkal drágábbak, mint egy fenntarthatósági szempontok szerint jól átgondolt várospolitika. A 30 Km metró helyett például építettek ugyanabból a pénzből 388(!) km hosszú felszíni buszrendszert.  (Itt egy könnyen érthető összehasonlító bemutató a metro VS busz dolgoról.)

De mivel ez a buszos móka még így is olcsóbb volt, és 5 évnyi metró (brühühü, Budapest...) építés helyett 18 hónap (!) alatt megépítették, ezért kiszámolták, hogy ha felvettek volna hitelt a metró építésre, akkor az annak fizetendő kamatából mennyi bicikliutat lehetne megépíteni... Mivel okosak, ezért hitelfelvétel és kamatok fizetése helyett megépítették a bicikliutakat.

Nem tudom érthető-e miről beszélek?! Talán főleg a budapestiek kezdik megérteni mi az, hogy 22 évnyi gazdasági gyarmatba hajtás helyett jövőképpel rendelkező szabad városműködés...

bogota-panoramic-view.jpg

A legátütőbb változást tehát a buszközlekedés reformálása hozta. A 7000 magán buszt Bogotában leváltotta a "TransMilenio Bus Rapid Transit System" vagyis egy gyors-busz hálózat. A megoldást Kína is ismeri és használja például Guangzhou városban.

Az új rendszer 59%-al csökkentette az fosszilis tüzelőanyagok használatát, a közlekedés hatékonysága pedig nőtt! A buszok két-két külön belső sávot kaptak. Az emberek egy felüljárón közelíthetik meg az elszeparált állomásokat, melyek előtt jegypénztár van, tehát már eleve csak jeggyel érkezhetnek a terminálhoz. A rendszer kivitelezői nagy hangsúlyt fektettek a buszok minőségére és kényelmére, mivel az autósokat is a tömegközlekedés használatára akarták serkenteni! A polgármester híres kijelentése: "Fejlett ország nem az, ahol a szegények autót birtokolnak, hanem ahol a gazdagok a közösségi közlekedést választják!"

ScottDalton_BogotaBRT_NYTimes.jpg

A developed country is not a place where the poor have cars it's where the rich use public transportation.jpg

Tekintettel a 7 milliós népességszámra, melynek jelentős része szociálisan erősen kiszolgáltatott, a szegény negyedbe új iskolák épültek valamint tízen kilométer hosszú gyalog- és kerékpárutak, gyalogos és biciklis felüljárók, hidak kerültek kiépítésre! Vízparthoz közeli gyalogutak és futópályák, sportparkok létesültek.

bogota-school-upper-birds-eye-view.jpg

6a00d834555ca169e2015392b62dca970b-800wi.jpg

IMG_6291.JPG

puente peatonal1.JPG

Az autósok 40%-át kitiltotta a belvárosból - a járdákon parkolókat pedig építészetileg leparancsolta. (Angol, képes esettanulmány.) Az utca az emberi találkozások köz- és színtere, levegőőőt!

Előtte - utána
Bogota photo 2- before.jpgBogota photo 3 - after.jpg

ciclorutafromabove.JPG

Bogotá biciklis hálózat térképe (Nagy méretben)

bogroute.jpg

Koknlúzió

Az eset valódisága adta a hitet és erőt, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Mert fővárosunkat látva az örömök mellett, szakmámból adódóan hihetetlen fájdalom is van a szívemben.

Nem mondom, hogy nem jó folyamatok indultak el Budapesten, de azért egy ökológiai városvezetési fordulat még hiányzik! Amilyen eredményeket Budapest fel tud mutatni, azt leginkább nem a politikusok, hanem a civil társadalmi nyomásgyakorlás és kurázsi falára írhatjuk.

A politika szó eredeti görög értelme, "a közjóról való közös gondolkodás". Bogotá polgármestere szakított a pártpolitika elavult és kiüresedett értelmével, amiben ugyanaz a maffia áll az összes "választási lehetőség" mögött, rövid ciklusokban gondolkodva, magas korrupciós és sikkasztási rátával.

Enrique Peñalosa polgármester példája az alulról felfelé szerveződő társadalom mellett a felülről lefelé is igaz és őszinte módon szerveződő hatalom gyakorlását mutatja: csakis az emberekkel együtt, mindig csak értük, velük egyetemben!

A városi projektek kivitelezésekor a kommunikációra és a puszta tényekre nagyon nagy hangsúlyt fektettek! Az emberek nem hülyék: megértik, hogy mi miért történik. Azt viszont nem fogják még egyszer elfogadni, ha egyszer becsapják őket. Csakis egy az emberek jövőjéért tiszta szívvel küzdő ember nyerhet végső soron. Újra is választották Enrique Peñalosa-t a következő ciklusra! Népszerűsége annyival nőtt, amennyi százaléknyi autót kitiltott a belvárosból!

Az emberek és a város élni akar!

         14 hozzászólás

Címkék: budapest busz metró kerékpár tömegközlekedés imf biciklizés ökopolitika fenntarthatóság humánökológia BRT bogotá

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Buddhizmus, fenntarthatóság, belső forradalom

PPJ         2013.02.05.

buddha_earth.jpg

Nemrég volt nyílt nap a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol az általam több szempontból is nagyra becsült kiváló magyar szellemei vezető, Mireisz László fél órás előadásában bemutatta a legfőbb tudnivalókat a buddhizmusról.

Többek között: a buddhizmus magyarországi megjelenésének történetét, megítélésének változását, Európa szerte történő sikeres terjedésének okait a fenntarthatósághoz és a modern tudományokhoz kapcsolván, nem kifelejtve a materiális és a fogyasztói társadalom érzékelhető bukását, valamint elmondja a buddhizmus lényegi különbségeit a többi valláshoz képest, kezdve azzal, hogy tulajdonképpen a buddhizmus nem is vallás és alapvetően a megismerésen és belátáson van a hangsúly a dogmák sulykolása helyett, értelmezvén mindezt békés szinkretizáló hozzáállással, felhívván a figyelmet arra, hogy egy olyan több ezer éves múltra visszatekintő, működő gyakorlat-csomagról van szó, ami a szenvedés sikeres transzformálásán keresztül megoldást jelent egy boldog és szellemileg emelkedett társadalom felé!

[Érdekes egyébként megfigyelni, hogy eredeti ősmagyar szkíta vallásunk kereszt szimbóluma (az eredeti kereszténység, a körosztó kereszt), és a buddhizmus négyágú gyémántjogara (dupla vadzsra) mennyire hasonlít egymásra! "Apróság", de nem "véletlen" :) ... ]

Buddhizmus Kutatóműhely - ELTE Társadalomtudományi Kar

Az ELTE TáTK Vallásantropológiai Kutatóműhelye és a Buddhista Misszió Buddhizmus Kutatóműhely megalakítását kezdeményezi, amelyhez érdeklődőket várnak.

Egyes vallásszociológiai kutatások szerint a 21. század egyik legdominánsabb vallása a buddhizmus lesz világszerte. Ennek a megállapításnak igazságtartalmát nehéz lenne megítélni, azonban tény, hogy napjainkra egyre inkább érzékelhetővé vált a buddhizmus jelenléte a modernitás kultúrájában, társadalmaiban is. Folytatás>>> valamint a nyitó ülés!

Ezen blog ökológiai és szellemi vonala sem véletlenül ZÖLD! Ajánljuk olvasásra ezen cikket, mely kellően egyensúlyoz az (itthon még alig ismert) integrálpszichológia, a modern tudomány és a spirituális hozzáállás között, hogy felvázoljon egy tudati fejlődési spirálmodellt: melyben a ZÖLD SZÍN NAGYON LÉNYEGES meglátásokat tömörít és egyben előirányozza a további szellemi fejlődési faktorokat és lehetőségeket!

A külső forradalomhoz vezető belső útra valónak ismételten és továbbra is ajánljuk a  - nem csak általunk - tavalyi legjobb ilyen alkotásoknak tartott Samsara és Cloud Atlas mozifilmeket!

         2 hozzászólás

Címkék: buddhizmus videó tudomány vallás fenntarthatóság mireisz lászló humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Válságkezelők: Steiner, Beuys, Ángyán

PPJ         2013.02.02.

Tömény lesz, előre szólok, hogy ez a bejegyzés tömény lesz! Készíts egy kávét, teát, jó nagy pohár friss vizet, diót vagy mandulát: ahogy érzed. Mindenesetre a fokozódó emberi sötétség miatt muszáj nyilatkozni, amennyire csak lehet, hogy ki kivel is van; ne tévelyegjenek az ártatlan de megvezetett lelkek!

thetreeoflife1.png

"Beuys felhívásának alapja az az 1919-es felhívás, melyet Rudolf Steiner intézett Európa vezetőihez, egy olyan Európa képét vázolva föl, mely elkerülhetővé tette volna a második világháborút. Az általa akkor jelzett szellemi-politikai-gazdasági problémák máig megoldatlanok maradtak, azonban az azóta eltelt idő során elsősorban Kelet-Európában az elviselhetetlenségig fokozódtak. 1919-ben visszhang nélkül maradt Steiner figyelmeztetése, és ez lett a sorsa Beuys itt bemutatott dokumentumának is." - Írja Ertsey Attila a Beuys felhívásáról.

Harmadik világháború

"Elkerülhetővé tette volna a második világháborút"? Igen, elkerülhetővé, de sajnos elég alaposan, az első, a második, (és a harmadik?!) világháború is előre meg volt/van tervezve a 33. fokozatú szabadkőműves Albert Pike által.... Vessétek össze a "bölcs" javaslatait a történelmi tényekkel, hogy vajon mennyire fogadták meg a tanácsait a felső vezetők! Eddig az első kettő teljesen bejött! A harmadik világháborúról az angolul értőek itt tájékozódhatnak negyed óra alatt. A harmadik világháború előre tud vetítődni a "nyugati" típusú érvelési és megfigyelési technikákkal, de akár Buddhista szent formációkban is vannak rá utalások: Kálacsakra - 28. old. További érdekes nagyvilági kérdések, (egyeseknek félelmetes, másoknak megvilágító) eléggé releváns hazai vonatkozásokkal az Ökotáj lapban olvashatók: Világépítés és világpusztítás - Szabadkőműves hagyományok a politikában: beszélgetés Bakos JózseffelBakos Józsefről érdemes bővebben tudnotok egyet s mást! Persze mindezek megvalósultsága és megvalósulása a sötétségben tapogatózó embertársaink számától is jócskán függ; ezek a tervek/jóslások/irányok/tendenciák csak a maradandó passzivitás esetén megvalósuló világokat írják le, nem azt, hogy mi van akkor, ha tömegesen ráébrednek a világon, hogy milyen mélyen át lettek baszva...

Felhívás az alternatívára

Joseph Beuys (az alábbiak részletidézetek a bocs.hu-ról)

1921-ben, Krefeldben született. A német-holland határon, Kleve-ban tölti gyermekkorát. Ez a kisváros ősi kelta zárvány Németország testében, a Beuys név is kelta eredetű. Önéletrajzában említett vizionárius élményei és spirituális érzékenysége innen is eredeztethető. Egyik kulcsélménye akkor éri, amikor 1943-ban a német légierő pilótájaként lezuhan a Krím-félszigeten. Több napig fekszik a hóba temetett gépben, majd tatárok találnak rá. Zsírral kenik be testét és filcbe csavarják. Itt tapasztalja az anyagok és tárgyak mágikus, gyógyító erejét.

A háború után természettudományos stúdiuma közben határtudományokkal foglalkozik, és így bukkan rá Rudolf Steiner "Kernpunkte der Soziale Frage" (A szociális kérdés lényege) c. művére, mely a társadalmat mintegy magasabbrendű élőlényt szemléli és rámutat rejtett belső felépítésére, a hármas tagozódásra. Steiner eszméi termékenyítően hatnak Beuys egész munkásságára.

1967-ben megalapítja a Német Diákpártot, később a Nemválasztók szervezetét. 1972-ben Heinrich Böllel megírják a Kreativitás és Interdiszciplináris Kutatás Nemzetközi Szabadegyetemének (FIU - FREE INTERNATIONAL UNIVERSITY, 8991 ACHBERG, HUMBOLDT-HAUS) alapító manifesztumát.

1978-ban a Frankfurter Rundschau-ban megjelenteti az Aufruf zur Alternative - Felhívás az alternatívára c. menifesztumát, amely felhívás a gazdasági, politikai és ökológiai katasztrófa felé sodródó Európa keleti és nyugati feléhez!!!

Joseph Beuys: FELHÍVÁS AZ ALTERNATÍVÁRA (1978)
(Csak a bevezető bekezdéseket bemásolom alább is. - a szerk.)

»Ez a felhívás kiterjed az európai kulturális és civilizációs kör minden emberére. Egy új szociális jövőbe való áttörés akkor sikerülhet, ha az európai zónákban olyan mozgalom támad, mely a saját megújító erejénél fogva a Kelet és Nyugat közti falakat ledönti és áthidalja az Észak-Dél közti szakadékot. Ez akkor venné kezdetét, ha — mondjuk mi — közép-európaiak elhatároznánk, hogy e felhívás gondolatmenete szerint cselekszünk. Ha mi most itt Közép-Európában államainkban és társadalmainkban elkezdünk az idő követelményeinek megfelelő módon együttélni és együttműködni, ez erőteljesen kisugározna a világ minden részére.

A "Mit tehetünk?" kérdés előtt föl kell tenni egy másik kérdést: "Hogyan kell gondolkoznunk?" — hogy az emberiség legnagyobb eszményeinek frázisszerű kezelése — mely ideálokat ma minden pártprogram is hangoztat — ne legyen továbbra is kirívó ellentmondásban gazdasági, politikai és kulturális valóságunknak megfelelő életvitelünkkel.

Óvakodjunk az elhamarkodott változtatásoktól. Kezdjük az önmagunkra eszméléssel. Kutassunk az alapokig, melyek okot adtak arra, hogy az eddigiektől eltávolodjunk. Keressük azokat az eszméket, melyek megmutatják nekünk a változás irányát. Vizsgáljuk fölül azokat a fogalmainkat, melyek alapján a Kelet és Nyugat közti viszonyt kialakítottuk. Gondoljuk át, hogy ezek a fogalmak mennyiben támogatták szociális organizmusunkat és annak a természet rendjével való kölcsönhatásait; egy egészséges lét felé vezettek-e, vagy pedig beteggé tették az emberiséget, sebeket okoztak-e neki, szerencsétlenséget hoztak-e rá, oly módon, hogy számára ma már a túlélés is megkérdőjelezhető.

Járjunk a végére saját szükségleteink gondos vizsgálatával annak a meggondolásnak, hogy a nyugati kapitalizmus és a keleti kommunizmus elvei nyitottak-e arra, hogy fölvegyék, ami az új idők fejlődésáramából mint az emberiség lelkiségének központi impulzusa egyre világosabban mozdul és a konkrét egyéni felelősség akarásában fejeződik ki; ez pedig azt jelenti: az ember ne legyen többé egy parancsokból és alávetettségből, hatalomból és kiváltságokból álló viszony rabja. Éveken át türelmesen kísértem figyelemmel ezeket a kérdéseket. Annak a sok embernek a segítsége nélkül, akikkel ezen kutatások és tapasztalások során találkoztam, nem jutottam volna el a válaszig, melyet ebben a felhívásban közölni akarok. Ily módon ezek a válaszok nem csupán az "én véleményemet" tükrözik, hanem azt, amit számos más ember is felismert.

A változás megvalósítására még igen kevesen vállalkoznának. Az egyező véleményen lévők számát meg kell növelni. Ha sikerül a kezdeményezőket ezúttal politikailag-szervezetileg összesűríteni és végül egy koncentrált parlamenten kívüli — parlamentáris akcióban bevetni, a Felhívás elérte célját. Egy erőszakmentes forradalomról van szó, egy alternatíváról, amely a jövőre való nyitottságon alapul.«

Ha az LMP valaha ismerte volna e gondolatokat

Ahogy Ertsey Attila írja is: "Ez a felhívás 1978-ban jelent meg először a nyilvánosság előtt. Röviddel ezután törtek be a Zöldek a nyugatnémet parlamentbe cserepes virágokkal, farmernadrágban. Az elveszett '68 után úgy tűnt, most esély nyílik, hogy a pártpolitikától megcsömörlött közvélemény teret adjon Európa keleti és nyugati felének újjáformálásához. Ma már tudjuk: a kísérlet nem sikerült. A Zöldek párttá váltak, és betagozódtak az általuk bírált tradicionális pártdemokráciába. A fiatalokat, akik újra és újra a változást sürgették, csendre intették szüleik és az adójukból fizetett rendőrség, miközben kölcsöneikkel folytonosan életben tartották a kómába zuhant kelet-európai gazdaságokat, gondosan fenntartva a status quót, a változatlanságot."

995835_494686137271902_1441756453_n.pngRudolf Steiner 1917. október 28-án egy előadásában Dornachban (GA177) ezt mondta:

“A nagytőkének sikerült elérnie, hogy a demokrácia a legcsodálatosabb és a leghatékonyabb eszközzé váljon az emberiség egészének kizsákmányolására.
Általában azt képzeljük, hogy a tőkések, a hatalom ellene van a demokráciának és szemben állnak azzal.
De ez egy tévedés. Ugyanis a éppen ellenkezőleg a nagytőke és a pénzemberek irányítják és tudatosan támogatják azt, mert ez a demokrácia adja a felszínt, ami mögé el tudják rejteni a valóságot, az emberek kizsákmányolását.
Ebben egyben megtalálják az önvédelem legjobb eszközeit is a társadalom és a tömegek ellenállásával szemben.”

„Ma az emberek egy olyan csoportja a hangadó, amely uralni akarja a Földet a mozgékony kapitalista gazdaság eszközeivel.
E csoport a tőle függő embercsoportokat a gazdasági eszközök révén kapcsolja össze és szervezi meg. …
Mivel az említett csoportot az anglo-amerikai világon belül találni, a jelenlegi hatalmi konstelláció csak alárendelt pillanat, amely minden valódi szembenállást és érdeket elfed. …
Csak az alábbi alternatíva lehetséges.
Vagy leleplezi az ember a hazugságot, amellyel a Nyugatnak dolgoznia kell, ha boldogulni akar, és azt mondja: az anglo-amerikai machinátorok egy áramlat hordozói, amelynek gyökerei a francia forradalmat megelőző impulzusban rejlenek, amely a kapitalizmus eszközeivel világuralmat akar megvalósítani, s amely számára a forradalmi impulzusok csupán jelszóul szolgálnak, ami mögé elbújnak;
vagy átengedi az ember a világuralmat az anglo-amerikai világon belüli okkult csoportnak.”

         5 hozzászólás

Címkék: rudolf steiner háború válság szabadkőműves világháború ökopolitika joseph beuys agrárium bakos józsef agrárpolitika váralja szövetség élőlánc magyarországért ökológiai politika ángyán józsef ökológiai válság ertsey attila ökológiai mezőgazdálkodás albert pike

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A öko-gazda - Den Økologiske Landmand

PPJ         2013.01.21.

http://www.kongsbak-lassen.dk/images/nyheder/94.jpgDen Økologiske Landmand - Az egyperces dán videót már látni is felemelő volt a magyar oligarchikus és tudati beszűkültségi viszonyokhoz képest, és (mivel fél évet voltam kint egy öko-népfőiskolán és biofarmokat tanulmányozni) egy dán barátom segítségével még a mondandója is érthetővé vált. Ilyen egy igazán szenvedélyes öko-gazda! :) [Természetesen itt a "szenvedély" nem egy buddhista értelemben vett "zavaró érzelem", hanem éppen hogy az "igazság fényes kardja", mely ennyit tesz és mond csupán: "Őrült vagy te nyomorult, hogy mérget vásárolsz és eszel?! Én egészséges élelmiszert állítok neked elő, erre te import multi vackokat veszel drágábban és utána még gyógyszerre is költened kell, mert megmérgezted a véred, májad, beleid, szíved, agyad???!!!"]

A videóban a gazda azt állítja, hogy hihetetlenül fontos számára, hogy amit eszik az ne tartalmazzon vegyszert se a felületén se a sejtek közé szivárogva (a zöldségek esetében kiváltképp, mivel abból fogyaszt a legtöbbet).

Azt mondja, hogy sohasem enne vegyszerezett élelmiszert, és alaposan körültekintő, ezért látja, hogy nem sok ember osztozik ebben a hitben. De ő nagyon toleráns a természeténél fogva... ekkor leordítja egy ember fejét, amiért nem organikus ételeket vásárolt :DDD, és elmondja, hogy amit az az ember megvett, az színtiszta méreg, ezért széttapossa! :)))

Majd elmondja, hogy ő sosem erőltetné rá a saját nézeteit másokra. Szerinte "az organikus élelmek önmagukért beszélnek." :))))

Na! Ilyen ez a dán demokrácia! Itthon a halált ordítják a fejünkre: oligarchák, nagyipari mezőgazdaság, mérgek, import mocsok, Csányi dioxinos német sertéshúsa Pick szalámi köntösbe és magyar zászló logóba burkolva...
Dániában pedig csak egész egyszerűen az igazat ordítják a fejükre! Őszinték egymással! Nem félnek humort alkalmazni egy videóban, felháborodást kelteni egy fontos közügyben, kiállni az életért, a fenntartható mezőgazdaságért, az élhető vidékért, a decentralizált termelésért, az import korlátozásáért és az önellátó közösségekért!

További dániai mintapéldának találom és megtekintésre ajánlom az indavideón fellelhető gyűjteményemből a Hogyan szövetkeznek a dánok? és a Hellevad Vandmølle - a fenntartható gazdaság című videókat!

         szólj hozzá

Címkék: videó demokrácia dánia fenntarthatóság agrárium ökogazda biogazda ökológiai mezőgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"A szív és a szellem arisztokratáit gyűjtöm"

PPJ         2013.01.13.

TELJES MÉRTÉKBEN MEGERŐSÍTVÉN az előző posztunkat (és szinte teljes mértékben felülírva e blog kezdeteikor rám jellemző világnézetet és tudatállapotokat - de hé, fejlődni szabad! - köszönöm, hogy engedtétek!) az alábbi videó bemutatja, hogy mit is érthetünk a vidék tápláló sokszínűsége alatt szemben a város szürke homogenitásával. Öreganyáink tudománya. Átörökíti: Korgáné dr Jánosik Zsuzsa

[etnotaxonómia, etnobotanika, kulturális ökológia: háziasítás, archeobotanika, etnomedicina]

"Mert az Angyalok nélkül hozzáfogni bármihez, nem is érdemes." :)
"Anyagi értelemben igénytelen vagyok, de egy másik értelemben pedig maximalista: a szív és a szellem arisztokratáit gyűjtöm magam köré." :))

Mindezzel szemben - a városi-monokultúrás-technokrata okvetlenül-okos "tudósok" hipernagy hübriszének következtében, a lokális helyett a globális megoldásokat hajhászva, két DNS darabka abraka-dabra és négy-öt GMO agrár világvállalat tervei közepette - a nem is olyan távoli jövőben, (ha hagyjuk), elszabadul a pokol...

         2 hozzászólás

Címkék: videó gmo mezőgazdaság természetvédelem génmódosítás gyógynövények agrárium humánökológia öreganyáink tudománya etnomedicina etnotaxonómia etnobotanika kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása