PPJ         2010.04.05.

Kérem tegyék meg tétjeiket! Mennyi ideig tud élni még az ember a Földön? Illetve Önök milyen nagy ökoszisztémákat rombolnának le, ha tehetnék? Az élve eltemetés milyen cizellált formáit dolgoznák még ki? Ön hogyan rövidítené meg az emberi faj életidejét?

Kérjük írják meg ambíciózus természetpusztító vágyaikat! Ne szégyelljék! No, hát elvégre is emberek vagyunk és a természetet le kell győznünk vagy mifene...

Veszélyben a Nagy-korallzátony - Index cikk

Kettétörhet egy megfeneklett kínai tartályhajó, és a kőolajrakománya tönkreteheti a világ legnagyobb élő organizmusát Ausztrália mellett.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ketté fog törni egy kínai hajó, amely szombaton futott homokpadra Ausztrália északkeleti részénél, nem messze a Nagy-korallzátonytól – közölte vasárnap a BBC. A Shen Neng 1. nevű hajóban csaknem ezer tonna olaj van, és ha kettétörik, a Föld legnagyobb kiterjedésű korallzátonya veszélybe kerülhet.

A 23 fős hajó fő rakománya 65 ezer tonna szén, amit az ausztráliai Queenslandből vitt volna Kínába. Az ausztrál hatóságok szerint a hajó, amelyből már szivárog az olaj, egy védett övezetben, az engedélyezett hajózási útvonalon kívül futott zátonyra. Queensland szövetségi állam kormányzati vezetője, Anna Bligh közölte: nem tudják, miért tért le az engedélyezett útvonalról a hajó, ezért vizsgálatot kezdtek.

Az ausztrál parti őrség egységei és környezetvédelmi mentőosztagok a helyszínen vannak, és vegyi anyagokkal próbálják semlegesíteni a tengerbe került olajat. Már volt egy sikertelen próbálkozás, hogy a 230 méter hosszú hajót lehúzzák a zátonyról, állítólag ekkor sérült meg az üzemanyagtartály. A hajó fölött kisrepülőgépek köröznek, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket.

Természetvédő szervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy az engedélyezett hajózási útvonalakat túl közel jelölték ki a világörökség részének nyilvánított, több mint két és fél ezer kilométer hosszú Nagy Korallzátonyhoz. Az egyik természetvédő szervezet alelnöke, Ian Herbert azt mondta, hogy "ha kettétörik a hajó, katasztrófa következhet be."

Élve befalazzák az alva repülő madarakat - NOL cikk

A mostanában kezdődő panelfelújítási és -szigetelési szezon - a munkálatok akaratlan mellékhatásaként - valószínűleg ismét rengeteg sarlósfecske életébe kerül. Pedig a madarak többsége menthető lenne a beruházások megfelelő időzítésével, illetve speciális odúk kihelyezésével.

A sarlósfecske a hazai madárvilág egyik legfurcsább képviselője. A fecskéhez - a hasonló külalak és életmód ellenére - semmi köze nincs, inkább a kolibriélékkel tart távoli rokonságot. A Magyar Madártani Egyesület (MME) tájékoztatója szerint a sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak, amit a különleges testarányok is érzékeltetnek: a fecskényi méretű állat szárnyfesztávolsága (vagyis a kiterjesztett szárnyak végei közötti távolság) a fél métert is megközelítheti. A lábuk teljesen elkorcsosult, járásra alig alkalmas. Igaz, nincs is rá szükség: ez az állat gyakorlatilag soha nincs a földön. A levegőben táplálkozik, a párzást is ott hajtja végre, sőt ott is alszik: éjszaka, álmában is repül. Csupán fióka korukban, illetve a tojások kiköltése idején tartózkodnak huzamosabb ideig a "szárazföldön".

Az életmódjuknak nem ez az egyetlen furcsasága. Mivel állandóan a levegőben vannak, a viharok elől csak úgy tudnak elbújni, ha elrepülnek - olykor több száz kilométeres távolságra. Ilyenkor a fiókáikat értelemszerűen magukra hagyják, amit a kicsinyek akár egy héten keresztül is túl tudnak élni az éhségalvásnak nevezett, hibernációszerű állapotban.

A sarlósfecskék az ember előti időkben fák odvaiban, sziklahasadékokban költöttek. Ez ma is előordul, de a faj közben az emberlakta területeket is birtokba vette: magas épületek falréseiben, díszek, beugrók között is fészkelnek  Budapesten például a Parlament épületén, és a panel toronyházakon is (az utóbbiak esetében főleg a panel-elemek közötti hasadékokban, illetve a panelekbe gyárilag beépített szellőzőkben). A városok nyári hangulatához egyre inkább hozzátartozik a szinkronúszókhoz hasonlóan egyszerre mozgó, kisebb csapatokban sivítva ide-oda repülő sarlósfecskék látványa. Az ember sokat profitál ebből a szomszédságból, mivel a sarlósfecske irdatlan mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart fogyaszt. A sarlósfecske-állomány egész Európában viszonylag stabil, de Kelet-Európában (beleértve Magyarországot is) ez az állat viszonylag még ritka - igaz, az utóbbi időben terjedőben van.

A faj május elejétől legfeljebb augusztus közepéig tartózkodik hazánkban, a későn érkező és hamar távozó költöző madarak közé tartozik. Mivel a panelfelújítások többsége erre az időszakra esik, a madarászok tapasztalatai alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a sarlósfecske-fészkeket - amelyek többnyire nem is látszanak - egyszerűen befalazzák, sokszor a tojásokkal, a fiókákkal (vagy esetleg a kotló felnőtekkel) együtt. Az akaratlan madárirtást viszonylag könnyű lenne megelőzni: a fészkelési időszak május közepétől nagyjából július közepéig tart, ezért a munkák tudatos ütemezésével el is lehet kerülni. Ez azonban csak a folyamatban lévő költések sikeres befejezésében segít, és nem oldja meg a panelrekonstrukciók miatt rohamosan fogyatkozó költőhelyek problémáját. Az utóbbin egyszerű költőládák kihelyezésével lehet segíteni, amit a sarlósfecskék mellett a szintén a falrésekben élő, ugyancsak védett denevérek is szívesen elfoglalnak.

PPJ         2009.08.31.

Apróság, apróság kedveseim. Pár apróság.

VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.
Láthatjuk, hogy nem elég arr gondolni, a technológia majd megoldja gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt. Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem. (ffek)
Augusztus 25-e óta Brazíliától vesz olajat Mexikó (és így közvetve az USA is). A mexikói Cantarell mező ürülése látható ezen az ábrán.

VIII. 20. Az US Army Csatolt Erőinek parancsoksága kiadott jelentéséből egy idézet: legkésőbb 2012-ig eltűnik az olajkitermelés többletkapacitása (azaz nem lehet a piac igényei miatt feljebb menni) és legkorában 2015-re kialakul egy kb. 10 millió hordó/nap-os hiány a kitermelésben. A ... következmények világosak.
The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb 1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés tetemes részét teszi ki.

VIII. 4.: The Oil Drum: Interjú készült az IEA vezető közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával. .
"Egy nap elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön.Nekünk pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt megváltoztatni sok idő és sok pénz sükséges - és ezt a kérdést komolyan kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.
A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról beszéltek.

PPJ         2009.06.18.

Aki valamiben jártasabb az átlagosnál és turpiszságot vesz észre, jól teszi ha megkérdezi a szakértőt, mégis mit gondol. Egy Index cikk alatt elkezdett összevonódni a szemöldökom. Elküldtem a linket Hetesi Zsoltnak. Így derült fény erre: (részlet a Fenntartható Fejlõdés és Erõforrások Kutatócsoport oldaláról).

"VI. 17.: Szarvashiba az Index tegnapi hírei között. A BP elemzése kapcsán megjelent cikk az olajkitermelés jövőjét egyszerűen abból számította ki, hogy elosztotta a készletnagyságot a mostani kitermeléssel. Ezt R/P aránynak nevezik (Reserve/Production), és nem mond semmit a kitermelés jövőjéről, csak két feltétellel.
1) A kitermelés a mostani szinten akadály nélkül fog folyni a jövőben is
2) Az összes készlet kitermelhető
Egyik feltevés sem igaz. Az 1) a mezők fizikája miatt nem teljesül, hiszen a kitermelés logisztikus görbét követ. A 2) sem igaz, hiszen a bizonyított készletek nem mindig kitermelhetők, másrészt ismert, hogy méretük sokszor durva "bemondásokkal" növekedett az OPEC-országok adatai alapján. A cikk egyik legfontosabb képe viszont itt van tanulságul:

 

Ábra. A top 9 olajtermelő ország közül csak Szaúd-Arábia tudta 2008-ban emelni a kitermelést."

Mindig szóljatok ha valami nem tetszik, van értelme!

Valamint igen jó hírrel szolgálhatok azok részére akik (eddig is) tudták mi az igazság. Most már nyugodtan mondhatjátok azoknak, akik feleselnek, amolyan Peter Griffin-esen,  hogy "pofád lapos"! Ezek tudományos tények és igazoltak! Jaj, mennyi sötét villamosmérnök vagy "energetikai szakértő" van még ebben az országban aki magát olajügyekben Hetesiéknél jártasabbnak gondolja...

"Az FFEK kutatócsoportja régi igényt teljesít. Néhány, a területen nem járatos kutató (fizikus, mérnök, stb.) állítása szerint a vizsgálatok, melyeket az FFEk végez, inkább áltudomány jelzővel illethetők. A letölthető dokumentumban tézisszerűen állításokat fogalmaztunk meg, melyek főképp a Felélt jövő c. írás tézisei. A téziseket támasztottuk alá szakmai folyóiratok cikkeinek hivatkozásaival, melyeket a tudományos közvélemény már régen elfogadott (itthon néha megáll az idő...)."