PPJ         2014.02.17.

Február 6-án mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervet, amiben a foglalkoztatás elősegítése és a környezetterhelés csökkentése jelenik meg fő szempontként. A rendezvényen részt vevő civilek azonban úgy látják, hogy a tervezettel ellentétes folyamatok zajlanak ma hazánkban, pl. Kishantos szétverése. (Valamint, hogy a Kormány szembefordult saját elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájával és annak kidolgozójával, Ángyán Józseffel! - a GreenR szerk.) (Lásd a leleplező videót: így egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a gyakorlatban!)

Forrás: Greenfo.hu - Farkas Boglárka 2014. február 11.

A huszonegy pontos akcióterv hazai és nemzetközi aspektust is figyelembe vesz Gombos Zoltán főosztályvezető szerint. Előadásában elmondta, hogy hazánk kívételesen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, amit mindenképpen ki kellene használni, jó minőségű talaj és klíma segíti itthon az ökogazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás mellett hozta fel még érvnek a napjainkban gyakori élelmiszerbotrányokat, amik elkerülhetőek lennének megbízható forrásból származó, kisközösségek által termelt élelmiszerhálózatokkal.

A tervezet fő célkitűzései az ökológiai gazdaságok területének növelése, az ökológiai alapanyagok megjelenése a hazai termékekben és önálló termékként is állja meg a helyét a hazai és nemzetközi piacon. Az előnyei pedig a munkahelyteremtés mellett az őshonos fajták termesztése és a biológiai sokféleség megőrzése. Az idei évtől egészen 2020-ig tartó akcióterv számszerűsíthető célja, hogy a hazai méhállományt huszonöt százalékkal növelje, illetve a közétkeztetésben az ökológiai gazdaságból származó alapanyagok aránya minimum harmic százalék legyen. A program prioritásai a kézműves ágazat, az állatenyésztés, a helyi gazdaságok szerepének növelése és a vízgazdálkodás, illetve az élelmiszerláncok hatékonyabbá tétele, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrártanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója.

Mi van az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervben?

A civil szakértők közt volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségtől, aki üdvözölte az akciótervet, de a jelenlegi helyzetben megkésettnek nevezte. Mint felszólalásában elmondta, az Európai Uniós vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, illetve a tagállamok már a partneri egyeztetések végstádiumában vannak. Mint elmondta, a jelenlegi tervezetből a jó helyzetértékelés és a modern megközelítés hiányzik. Kitért arra is, hogy ha ezek a célok fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat, -amilyen Kishantos is- , nem ellehetetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérlet pályázatot is, szerinte a valóságban nem a tervezet szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket, akik tevékenysége fosszílis energiahordozókon alapul, hisz elavult gépeket működtetnek és műtrágyáznak.

A jogi és kritkai környezet nagyon kedvező Magyarországon az ökológiai gazdálkodás megteremtéséhez Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese szerint. Ezt bizonyítja, hogy a magyar alkotmányban által deklarált a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, ami kedvező alap a Vidékfejlesztési Stratégia számára is. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem tűz ki elég ambíciózus célt a szakértő szerint. Mint elmondta, a jelenleg ökológiai gazdálkosdás alatt levő mezőgazdasági földterületek aránya két százalék, a cél pedig 2020-ig a négy százalék, ami elenyésző arány a szomszédos Ausztriához képest, ahol már ma húsz százalékon gazdálkodnak fenntartható módon.
Az ambíció hiányával pedig Magyarország a versenyhelyzetéből veszít a nemzetközi piacon, ugyanis a környező országokban ütemesebb mértékű lesz a fejlődés. A zöldombudsman javaslatai a jelenlegi célok megemelése, a jelenlegi ökológiai gazdálkodás alatt álló állami földterületek védelme. További javaslatként fogalmazta meg az ökológiai gazdálkodásra áttérés jogi környezetének megteremtését és az állami tulajdonú földterületeken ökológiai gazdálkodása kvóta bevezetése, ami a hasznonélvezőknek a terület minimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő.

PPJ         2014.01.30.

MERRE VAN ELŐRE?

Kiútkeresés a magyar vidéken

Írta: Hetesi Zsolt

Néhány évszázaddal ezelőtt más országokból érkezett utazók beszámolói a magyarok földjét vizekben, erdőkben, halban, gyümölcsben, jószágban gazdag vidékként jellemezték. A mai helyzet egészen más; az ország élelmiszerek terén sem önellátó, a falvakban élők sorsa sok helyütt kilátástalan. A vidékfejlesztési próbálkozások kudarcát – legjobb indulatuk ellenére – mi sem mutatja jobban, mint a falvakra jellemző elöregedés, munkanélküliség és elvándorlás ijesztően magas aránya.

Hazánk földje kiváló adottságairól ismert, azonban a jelenleg működő, iparszerű gazdálkodás a kedvező tulajdonságokat rossz irányba mozdítja el. Eme káros gyakorlat, valamint a történelem során elkövetett számos hibás döntés volt többek között az oka, hogy a ma Magyarországon a vidéki életforma nem jelent vágyott állapotot, és eltűnt az a szerves kultúra, amely évszázadokon keresztül képes volt a összhangot kiépíteni a tájjal. Ebben az írásban – ha csak nagyon vázlatosan is – megpróbálom megtalálni aza alföldi őshonos gazdálkodás eltűnésének okait, illetve megmutatni egy biztosan működőképes kivezető utat.

A társadalmi rendszer válsága

A természetes rendszer működése során egyik elemét sem juttatja olyan előnyhöz, hogy a rész működése során veszélyeztesse az egész rendszer létét. Az emberi faj eredetileg egy a természettel együttműködésben élő faj volt, bár kétségtelen, hogy nem zökkenők nélkül. A még vadászó-gyűjtögető életmódot folytató betelepülők az egész amerikai kontinensen megtizedelték a nagyemlősök állományát, sok faj kihalását okozva (Diamond, 2001). Ugyanakkor számos régészeti, történeti bizonyíték akad arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében élő népesség ártéri gazdálkodása  nagyon ősi, és kialakulása óta érzéketlen arra, hogy éppen milyen népmozgások zajlottak (Molnár, 2009). Az ártéri gazdálkodásról elmondható, hogy a természeti gazdagság további gyarapítását tette lehetővé és biztos, sokoldalú megélhetést jelentett a benne élőknek.

Amikor a rövid távú haszonszerzés lehetősége miatt megkezdődött a táj túlhasználata, világszerte sok helyen megszűnt a természet és az ember törékeny egyensúlya, bekövetkezett a természeti rendszer leépülése (Diamond, 2008). A magyar társadalmi rend és a jogrend sokáig meggátolta a kereskedőszellem káros hatásait Magyarországon, azonban azt teljesen nem tudta kiküszöbölni. Andrásfalvy Bertalan (2013) kimutatja, hogy a nemzet egészét érintő káros folyamatok mögött gyakorta található egy szűk érdekcsoport szembefordulása a nemzet egészével és a nemzeti érdekkel. Ilyen példa az Alföldön őshonos ártéri erdők kivágása azért, hogy a helyükön keletkező legelőn nevelt szarvasmarha külföldi eladásával jelentős hasznot szerezzenek. Ennek a folyamatnak köszönhető az őshonos növényzet eltűnése, a szegény néprétegek kényszerű áramlása a mezővárosok felé, a pusztásodás jelensége. A 18. században a fő jövedelemforrás már a gabona volt, így az egykori árterek szántókká változtak, kialakítva a ma is jellemző alföldi tájat. Ennek a folyamatnak az erdélyi megfelelője a román pásztorok betelepítése, mert a magyar jobbágyság nem volt hajlandó pásztorkodásra – a folyamat végeredménye, Erdély elcsatolása ismert.

Az Alföld pusztulása

Az ártéri gazdálkodás megszűnésével a tájjal összhangban élő ember megélhetése is megszűnt, továbbá megszűntek a táj szolgáltatásai is. Bizonytalanná vált a vízzel való ellátottság, ugyanis a tavaszi árvizeket megkötni képes, szivacsszerűen működő erdők hiányoztak. Ezek párologtató hatása egy nagyobb méretű tenger éghajlat-kiegyenlítő hatásával ért fel. A nyári szárazabb időszakban a tájban megtartott vizet pára, valamint kisebb ereket tápláló források formájában adta vissza környezetének, felszínborítása miatt pedig gátolta a talaj párolgását. Ráadásul az új vízelvezető rendszernek el kell vezetnie minden tavasszal az árvizet, valamint a belvizet.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

Megállapítható, hogy ezt a feladatot lényegében csak olyan években képes elvégezni, amikor nincs magas árvízi hozam, és kicsi a belvízveszély, ha valóban a rendeltetését kéne a védelmi rendszernek végezni, azaz jelentős ár- és belvízveszély van, lényegében nem működik megfelelően. Számos terület belvizes lesz, a töltéseket pedig sok helyütt magasítani kell. Ugyanezen területeken viszont nyáron legtöbbször kevés a víz, szárazság van. A Közép-Tisza vidék vízhiánya többszöröse a Tisza-tóban tárolt vízmennyiségnek, illetve meghaladja a Tisza kisvízi hozama által adható legnagyobb öntözővíz mennyiségét is. A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna sem oldaná meg a Kiskunság vízhiányát, hanem rontana a helyzeten, hiszen a Homokhátság közepén több 10 m mély bevágáson át kellene vinni a csatornát, amely eddig a mélységig elszívná a talajvizet. Ha felszivattyúzzák a hátság tetejére, akkor arany áron vittek oda öntözővizet.

A belvízelvezető rendszer működés közben pedig minden vizet elvezet, amely a területre érkezik. Ha összességében nézzük, akkor minden évben 4 km³-el több vizet vezetünk el a Kárpát-medencéből, mint ami ide – akár folyók, akár csapadék útján – érkezik, azaz a vízelvezető rendszer segítségével szárítjuk a medencét.

A másik gondot az okozza, hogy egykori ártéri területen, volt folyó, vagy tómedrek alján akar szántóföldi gazdálkodást folytatni korunk embere, természetesen nedvesebb években újra kirajzolódnak a folyómeder egykori alakzatai, a belvíz folyókanyar-mintákat vesz fel...

A folyó árvizének hiányában a talaj termőképességének egy részét elvesztette. Másik részét az iparszerű, műtrágyákra épített gazdálkodás miatt veszítette el. Márai (2013) közzéteszi néhány 1860 óta folyó mérés eredményét, amely azt mutatja, hogy a vizsgált talaj humusztartalma az elmúlt 180 évben az eredeti 22%-ára, mésztartalma 25, vastartalma 38%-ára esett vissza, miközben a műtrágyázás miatt drámaian csökkent egyes nyomelemek jelenléte is. 1942 óta több alkalommal megismételték néhány fontos ipari, vagy élelmiszernövény egyes nyomelemtartalmának vizsgálatát,  és a legtöbb esetben nagyságrendi csökkenést mutattak ki.

Kiútkeresés

A tavaszi árvizeket felfogó és magába záró ártéri erdőségek 300 mm csapadéknak megfelelő víz megtartására voltak képesek. A fokoknál mesterségesen kivezetett víz segítségével ártéri legelők, gyümölcsösök és halgazdaságok voltak kialakíthatóak. Az Alföld 90%-át borító erdőség vízmegtartó hatása felülmúlt bármilyen tározót, a vizet a megfelelő időben és megfelelő módon adta vissza, valamint megélhetést és minőségi élelmiszert adott az ott élők részére.

A tájban élő ember munkájának helyreállításhoz a táj helyreállítása szükséges. A szerves kultúra, amely a dolgok körforgását megértette, és ki is használta, jórészt feleslegessé teheti az iparszerű művelés káros beavatkozásait (műtrágyázás kiküszöbölése, kemizálás csökkenése). Mindehhez akarat és bölcsesség szükséges. Mindkettőnek egyre jobban híján vannak mind az itt élők, mind vezetőik.

Hivatkozások:

Andrásfalvy (2013): A magyar föld múltja, jelene és jövője (Hitel folyóirat, 2013/2)

Diamond, J. (2001): A harmadik csimpánz. Typotex, Budapest

Diamond, J. (2008): Összeomlás. Typotex, Budapest

Márai (2013): A vidék megújítása és a termőföld minősége (Hitel folyóirat, 2013/2)

Molnár (2009): Ember és természet. Kairosz, Budapest

PPJ         2014.01.03.

Kísértetiesen hasonlítani kezdenek a jelen hazai folyamatok Argentína példáira. Mintha valami sötét - horribile dictu - sátáni erők kifejezetten átültetni kívánnák a Kárpát-medencébe a máshol már "jól bevált" ország-, nemzet-, és néppusztító gyakorlatokat.

"Rezsicsökkentés", "városi gettók", "oligarchák" és "tőkés integrátori agrármodell" némi "intenzív vegyszerrel" fűszerezve. Az apokalipszis szómagyarázatát alább megtalálhatjátok.

Az argentin rezsicsökkentés ára (MTI/Greenfo)

Folyamatos áramkimaradások keserítik meg az argentin főváros életét, miután a déli féltekén beköszöntő nyár közel 38 fokos kánikulájában újabb rekordokat döntött a Buenos Aires-iek áramfogyasztása. A fogyasztói árak befagyasztása miatt a szolgáltatóknak nem éri meg korszerűsíteni az elavult hálózatot.

A lakosság egy része - megelégelve a többnapos áramszüneteket - utcai tüntetéseket tart, egy férfi pedig életét vesztette kedden (helyi idő szerint), miután lövöldözésbe torkollott egy áramszünet miatti konfliktus.

Az Edenor áramszolgáltató társaság szóvivője azt mondta, hogy dolgoznak Buenos Aires-i lakosság ellátásának helyreállításán. Míg az argentin főváros másik nagy szolgáltatója, az Edesur reményét fejezte ki, hogy a szerdai nap végére fel tudják számolni az áramkimaradásokat.

Jorge Capitanich kabinetfőnök kijelentette, a kormány azt mérlegeli, hogy büntetést szab ki az áramszolgáltatókra, vagy akár államosítja is az érintett vállalatokat, ha nem tudnak gyors megoldást találni a kialakult helyzetre. Bírálók szerint ugyanakkor a kormányzat téves energiapolitikája - beleértve az ártámogatásokat és a fogyasztói árak befagyasztását - az oka annak, hogy a szolgáltatóknak nem kifizetődő korszerűsíteni az elavult argentin elektromos hálózatot.

Hetesi Zsolt kapcsolódó bejegyzése (Forrás: Facebook)

Van egy ország, nem nagyon messze, még ezen a bolygón. Argentínának hívják. 2000 körül államcsőd-közeli helyzet alakult ki, és a belváros sem volt biztonságos akkoriban. A tapasztalatokat egy Ferfal nevű orvos írta le, hasznos ötletekkel teli blogájában (érdemes olvasni).

Azt hinnénk, egy ország és az országban lévő vállalatok is tanulnak az esetből, mert ha szükségállapot lép fel, nem nagyon van áram, víz, élelem és általában profit sem terem.

De most olvastam, hogy még sokat kell tanulni, mert még nem tudják a leckét mindig. Az állam-főváros-energiaszolgáltató közötti vitás kérdések (és a profit kergetése) miatt elmaradtak bizonyos fejlesztések, a villamos átvitel korszerűtlen, és nem bírta a 40 C-os hőségben fellépő többlet terhelést, vannak helyek, ahol 2 hete nincs áram (és ilyenkor víz sem...)

Nem véletlenül kukorékolnak a magunk fajta szakértők: az ilyen helyzetekre nem akkor kell készülni, amikor eljönnek, hanem előtte. A "készüljünk a legjobbra" hozzáállás súlyos károkat szokott okozni. Minden rendszer tervezésekor a legrosszabbra kell készülni, mert így a rendszer ellenálló lesz.

Magyarországon is egyre több a szélsőséges időjárási esemény, és az ország mégis megbénul egy hóeséstől, emberek rekednek napokra a hóban, nyaranta egyre gyakoribb a hőhullám, az aszály. Ezekre mind sokoldalúan fel kéne készülni:
- alternatív energiaforrásokkal, hogy végre ne függjünk a beohzataltól és tiszta energiát termeljünk
- alkalmazkodóképes rendszerekkel, amik bírják a gyűrődést
- új mezógazdasággal, amely nem műtrágya- olaj- és vegyszerfüggő, és kezeli az éghajlati szélsőségeket
- emberekkel, akik értik és tudják mi történik köröttük (Humánökológusok! - greenr szerk.), a gazdaságban, az energiaforrások terén, az éghajlat tekintetében stb.

Amíg ez nincs meg, addig hasonlítunk a Titanicra. Nincs elég mentőcsónak. Nem szabad senkinek sem elfelejteni: a hajóra a gyárban szerelik a mentőcsónakokat, nem a tengeren.

A "dél-amerikai modell"...

Az agrokemikáliák permezetése Argentínában a kilencszeresére nőtt, az 1990-es 9 millió gallonnyi (~34 millió liter) mennyiség mára 84 millió gallonra nőtt (~318 millió liter). Mégis, a dél-amerikai ország széles körben figyelmen kívül hagyott jogszabályi zagyvalékokkal van teli, amik az embereket hihetetlen veszélyeknek teszik ki, a kemikáliák megfertőzik az otthonokat, osztálytermeket és az ivóvizet is! Az orvosok és tudósok figyelmeztetnek, hogy a kontrollálatlan permetezés az egész nemzet egészségét veszélyezteti!

Amikor Kishantosért küzdünk, akkor itthon még talán kevesek számára világos, hogy mit is okoz a nagyipari vegyszeres mezőgazdálkodás a talajoknak, vizeknek, a környezetnek és az embereknek! A Boston.com The Big Picture aktuális fotósorozata az agrokemikáliák hatását mutatja be Argentínában. Csak erős idegzetűeknek! Ezt akarják a döntéshozók itthon?!!!

Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán - GreenR

Ángyán József előadásából egy részlet. A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg a mai Magyarországon! Vidékpusztítás, vegyszerek, nagytőke...

A "professzionális" mezőgazdaság elpusztítja a vidéket! - mondja Ertsey Attila az ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT, Ángyán József szimpátiatüntetésen - Kossuth tér, 2012. május 10.

"Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!" - (Jn. 8,32)

Apokaliptikus időket élünk, ezek a végidők, ha úgy tetszik, történelmi tekintetben a végórák, kozmikus vonatkozásban a végmásodpercek! Apo-kalüpszosz = lehull a lepel! Kishantos esete apokaliptikus következményekkel fog járni! Ezt kimondani és olvasni rémisztően hat, pedig ha megvizsgáljuk ezt az ógörög kifejezést, akkor ez a szóösszetétel annyit jelent, hogy lehull a lepel. Miért kellene félni attól, hogy lehull a lepel? Nem éppen azért jöttünk itt össze ezen a blogon is, hogy lehulljon a lepel?! Sose felejtsük el a szavak eredeti értelmét: a káosz sötét erőinek éppen az a célja, hogy úgy okozzon még nagyobb felfordulást az emberek között, hogy sem fejben, sem tettben: nem tudják a dolgok eredeti értelmét, és így nagyon könnyen meg/félre vezethetőkké válnak! [Ezt a rövid bevezetőt Bogár László - Méltóztassanak nem hülyének nézni minket! című előadásának első néhány percéből foglaltam össze, persze az egész előadást nagyon érdemes megtekintenünk!]

PPJ         2013.12.30.

„Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és
Adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
(Assisi Szent Ferenc: Uram, adj türelmet…)

Kedves Barátaim!

Hosszas munkával és sokak önzetlen segítségével - melyért ezúton is hálás köszönetet mondok - elkészültem az állami földbérleti pályázatok 2013. szeptember 1-i állapot szerinti, immár teljes körű feldolgozásával.

Ángyán József - V. jelentés a földről - PDF

Mint tán emlékezetes, az előző, negyedik elemzést a 2012. december 15-ei időkeresztmetszetre készítettem. Ebben teljeskörűen feldolgoztam illetve aktualizáltam nyolc – Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – megye adatait. Ez a vizsgálat az új állami földbérleti pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott összterület 85 %-ára, több mint 18.600 ha-ra terjedtek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adta. Az elemzés eredményeit "IV. jelentés a földről" címmel, tanulmány formájában 2013. április 22-én, a Föld Napján a „Kié legyen a föld?” honlapon tettem közzé, amit - a korábbi háromhoz hasonlóan - igen élénk társadalmi, politikai és sajtóvita kísérte.

Korábbi GreenR posztunk a témában:
Állami földbérleti „hazugság-coctail" és a Fejér megyei tények – Kishantos okán

A kormányzat azonban – az elemzések tényeinek valamint az NFA Ellenőrző Bizottsága súlyos gondokat jelző vizsgálata és 2012 októberében készült, ám mindezidáig nyilvánosságra nem hozott jelentése ellenére, azok cáfolata nélkül – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben, a kritikákkal kapcsolatban pedig visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz. Mindezeken túl a IV. jelentés megjelenése óta a föld- és birtokpolitika területét érintő törvényhozás is vésztjósló, a Nemzeti Vidékstratégában meghatározottól egyre inkább eltérő irányba tart, amely szoros összefüggést mutat a földbérleti rendszer által jelzett stratégia-váltással.

Éppen ezért az elemző munkát folytatva, azt kiszélesítve megkíséreltem az agráriumot és a vidéket körülvevő folyamatok értelmezését, továbbá áttekintettem a földügyi törvényalkotás helyzetét is, és a 2013. szeptember 1-i időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgoztam az állami földbérleti pályázatok adatait.  Az "V. jelentés a földről" címet viselő, jelen összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint az új pályázati rendszerben eddig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.

A továbbiakban a földügyi törvényalkotás nyomonkövetése mellett folyamatosan feldolgozom az állami földbérleti rendszer alkalmazásának eredményeit. Feltett szándékom, hogy a földügy törvényhozási és az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárom, az elemzéseim eredményeit negyedévente közzéteszem, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítem.

A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat és önzetlen segítséget hálásan megköszönöm. Továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.

Szeretettel ajánlom a jelen összeállítást kortársaimnak éppen úgy, mint tanulságul az utókornak, a jövő nemzedékek tagjainak, köztük Hannának, tegnap született kis unokámnak.

"A világ fölött őrködő Rendben", az igazság, a nyilvánosság valamint a jó szándékú emberek összefogásának, a tisztesség és emberség szövetségének erejében töretlenül bízva, adventi várakozással és baráti szeretettel:

Gödöllő, 2013. december 22. - Advent 4. vasárnapja

Ángyán József

angyanjozsef.blog.hu
facebook.com/profangyanjozsef
tesz.info
facebook.com/tesz.info

PPJ         2013.12.03.

Ollé Sándor bio pékmester, a lábatlani Piszkei Öko Kft. tulajdonosának levele dr. Bitay Márton Örs  államtitkár részéről 2013. október 21-én és 28-án az Országgyűlésben elhangzott felszólalásával kapcsolatban.

Kedves Címzettek és Kedves Kishantosiak! Tisztelt "Országháza Urai"!

Azzal kezdeném, hogy én elsősorban a Piszkei ÖKO. Kft.-re vagy is a munkámra koncentrálok, a figyelmemet munkámra, munkatársaimra, családomra fókuszálom. Nem nézek TV-t, nem hallgatok rádiót, próbálom kikapcsolni magam, a számomra ismeretlen-, s nem mindig etikus politikai világból. Nekem fontosabb, hogy az üzemünkből kikerülő termék örömöt adjon a vásárlónak, netán egy gyógyulni szándékozó embertársunknak, mint mi történik a parlamentben. Ezért elnézéseteket kérem,hogy ez idáig nem találkoztunk ez ügyben.

Meglátásom szerint az államtitkár úr magáról beszélt, önmagáról nyilatkozott a Kishantosról szóló kijelentésével. (lásd: dr. Bitay Márton Örs államtitkár félrevezette a parlamenti képviselőket a Kishantos ügyében adott válaszaival/Kiélegyenaföld, és Kosarat kapott az agrár-államtitkár/Greenfo - a greenr szerk.) Vagyis arról, mennyire nem ismeri a gazdaságot, a munkafolyamatokat, azt, hogy milyen termékeket lehet előállítani a búzából.

Mert ha így kereste volna és elsősorban a feldolgozónál, akkor kilóra, grammra, literre, darabra, meg tudtuk volna mondani a kért adatokat. Nekünk ez idáig, valóban, sok éven keresztül, a legfőbb termelőnk Kishantos, és jelenleg is még a kishantosi búzákból dolgozunk. Nagyon jó dolgozni velük, hiteles, pontos, tiszta lelkületű embereket ismertem meg a közös munkánk során.Soha nem volt közöttünk vita, vagy reklamáció. Rájuk lehet mondani, hogy fél szavakból megértettük egymást, mint a székely emberek. Igaz, hogy írtunk termeltetési szerződést, de itt az adott szó volt a döntő, ami már egyre több bio gazdálkodóra jellemző. Ezt jó volna bevezetni az Országházába is.

Ácsné Éva volt talán az az egyetlen bio termelő, aki (a nyugat által diktált gabona árakat félretéve), kialakítottunk egy a magyar piacnak elfogadható gabonaárat. Ő fontosnak tartotta, a magyar bio feldolgozó-, és fogyasztói társadalom megerősítését! Teszi ezt szemben más biotermelőkkel és -forgalmazókkal, akik látókörében a profit szerepel, és ezért kénytelenek vagyunk, nagyrészt Németországból visszavásárolni a magyar napraforgót, tökmagot,lenmagot, mákot - számomra érthetetlen módon, olcsóbban, mint amilyen árat a magyar bio kereskedő mond nekünk.

A mi cégünknek és ezáltal a magyar biofogyasztó társadalomnak – mivel a biokenyerek nagy hányadát cégünk több mint 15 éve gyártja – nagy problémát okozna a kishantosi bio mintagazdaság megszűnése. Ezzel a levéllel kérem, és ezt munkatársaim nevében is teszem, engedélyezzék az Országháza Urai, hogy a kishantosi biogazdaság továbbra is termelhessen bio, jó minőségű gabonákat, így a magyar, egészségesen gondolkozó és élni akaró embereknek ne kelljen megvásárolni a külföldről, multik által behozott, gabonaalapú késztermékeket.

Tisztelettel:
Ollé Sándor
Tulajdonos, Bio pékmester