PPJ         2011.09.18.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében. Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében.

Magyarország területének valamikor több mint egy százaléka volt láp. Mára egykori lápjaink kilencvenhét százalékát lecsapoltuk, a lápot éltető és fennmaradásához nélkülözhetetlen vizet elvezettük. Ezzel elvesztettük gazdag és egyedi élővilágukat. A tőzeges, lápos élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással jár. Ennek következtében természetvédelmi értékükön túlmenően, az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt is kiemelt védelmet érdemelnek.

A környezetvédelmi ombudsman a még meglévő lápok megóvása érdekében vizsgálatot folytatott, melyben részletesen elemezte a jogi kérdéseket, a lápokat fenyegető veszélyeket, és a hatósági gyakorlatot.

Az ombudsman megállapította, hogy a lápoknak mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során a jelenleginél magasabb szintű védelmét kell biztosítani.

A vizsgálat tapasztalatai alapján a hatósági szervezetrendszer a jelenlegi feltételekkel nem képes eleget tenni védelmi kötelezettségének. Nagyon lassan halad ugyanis a lápterületek felmérése és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az országban számos olyan terület található, amely lápnak tekinthető, de ilyen minőségét még nem állapította meg hatósági határozat. Ebből következően nem, vagy csak igen nehezen tudja a hatóság érvényesíteni a természeti védettséget, az azzal járó korlátozásokat, tilalmakat. A lápok elpusztítása, megszüntetése így sok esetben szankció nélkül maradhat.

A bejegyzések elhúzódása helyrehozhatatlan természeti következményekkel járhat, az állam tehát nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségét.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor sérti a vállalkozói, tulajdonosi érdekeket és a jogbiztonságot is: az érintettek nem értesülnek előre arról, hogy egy adott területen – potenciálisan – lápnak minősülő élőhely található. Ennek ténye sokszor csak az adott lápot is érintő beruházás engedélyezési eljárása során derül ki, s teszi adott esetben megvalósíthatatlanná a tervezett beruházást.

A lápok létét leginkább veszélyeztető tényezők a lápok területéről történő vízelvezetés, a hagyományos gyepgazdálkodás megszüntetése, a bányászat, különösen a tőzegbányászat, a tűzesetek, a környezetszennyezés (a talajból bemosódó és a csapadékvízzel bejutó nitrogén és foszfor), erdőtelepítés, a láperdők erdőgazdasági célú telepítése. Ezekkel szemben a jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet, mivel a vízügyi, illetve a bányászati érdekeket helyezi előtérbe.

Magyarország új alkotmánya magasabb szintű oltalmat követel meg. Az alaptörvény egyik legelőremutatóbb vállalása és célkitűzése ugyanis a jövő nemzedékek védelme érdekében a természeti erőforrások megóvása. Ennek következtében más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet védelmének és a jövő nemzedékek érdekeinek kiemelt védelmet kell biztosítani.

Felül kell tehát vizsgálni a jogi szabályozást, biztosítani kell a hatóságok hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meg kell teremteni a lápok kijelölésének, a védelmet szolgáló védőövezetek kialakításának, az adminisztratív akadályok (díjfizetési kötelezettség) lebontásának szabályait, továbbá meg kell alkotni a lápok kezelési terveit. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vízügyi szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vízjogi engedélyezés során hangsúlyosan érvényesüljenek a természetvédelmi követelmények.

Az állásfoglalást a beérkezett vélemények figyelembevételével fogja véglegesíteni Fülöp Sándor, s akkor fordul ajánlásaival a kormányhoz.

Az állásfoglalás tervezet letöltése: [PDF; 253 Kbyte]

2011. szeptember 15.

PPJ         2011.09.18.

Ingoványos talajon

- Hé, maga ott, álljon meg! Maga, abban a puccos öltönyben! Ide nem lehet bejönni, ez munkaterület! Vagy a közmunkára jött? Mondjuk, ahogy magára nézek, szerintem azt se tudja, hogy a talicska melyik vígire' kő' á'ni.
- Jó napot. Én Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok Budapestről. Mi folyik itt, mi ez a rengeteg talicska?
- Na bumm, én meg Lakatos Lajos közmunkás vónék Ózdról, de mindenki csak Kacsának hív, ez meg itten az unokatesvérem Kolompár Dezső, azaz Ozi, ott a bokorban meg az Orsós Rudi, a Szamuráj. Szóval ide kérem tilos bejönni, ez munkaterület! Aztán majd magát is elnyeli ez a dagonya, mind kedden azt a három szerencsítlent Mátészalkárú.
- Nekem sehova sem tilos bemenni, mi ez a sok talicska?
- Kérem mi itten közmunkába termeljük a tözeglápot.
- A tőzeget? Jézus anyám! Talicskával? Azonnal hagyják abba!
- Mi a franccal? Maguk ott Pesten mivel termelik a tőzeget, késsel villával?
- Ki itt a főnök?
- Kovács III. István, nyugalmazott főtörzs-zászlós. Azonnal szólók neki, várjon! PISTA! VALAMI ILLYÉS GYULA KERES!
- Jó napot, miben segíthetek?
- Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, mi folyik itt?
- Hát, ahogy a szemével is tetszik látni, termeljük kifele a lápot.
- Kitermelik? Ember, tudja mit csinálnak maguk? Tudja maga, hogy milyen páratlan és felbecsülhetetlen értékű ökoszisztéma egy tőzegláp? Magyarországon ma minden láp törvényi védelem alatt áll!
- Nekünk kérem, engedélyünk van a kitermelésre!
- Azonnali hatállyal visszavonom! Mindenki hagyja abba a munkát!
- Várjon, Illés úr...
- Államtitkár!
- Persze, államizé úr, felhívom az elöljárómat, vagyis a főnököt, na. ... Kovács III. István jelentkezem. ... Igen van egy kicsi, valami Illés Zoltán titkár úr van itt és le akarja állíttatni a munkát. ... Rendben, adom. ... Magával akar beszélni.
- Halló, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, minden engedélyt azonnal visszavonok! … Maga nekem olyat nem tud mondani, de próbálja meg. … Hú! … Értem, rendben, minden jót és üdvözlöm a kedves családot is! Visszhall!
- Na, mit mondott a főnök, titkár úr? Pakoljunk?
- Fenéket, ne az adófizetők pénzén henyéljenek itt egész nap, ahelyett, hogy a kedves tulajdonosoknak növelnék a profitot! Ha lazsálnak tovább, a büdös életben nem termelik ki ezt a ragadós szart! Munkára fiúk!

PPJ         2011.09.13.

Olybá tűnik, hogy újabb természetvédelmi szakértő fejébe fészkelődött be az Auchan madár.

PPJ         2011.08.03.

Nem engednek a dunakeszi tőzegláp ügyében a civilek

Július végén Illés Zoltán államtitkárságán egyeztetések kezdődtek a dunakeszi tőzegláp jövőjét illetően (na vajon miért most? - GreenR szerk. megj.). A résztvevő felek, az Államtitkárság, az Auchan és a Dunakeszi Önkormányzat három verziót tártak a civil szervezetek képviselői elé:

1. Az állam megvásárolja a lápot, hogy biztosítsa fennmaradását.
2. Folytatódnak a perek és hatósági eljárások, amelyek eredményeként eldől, hogy védendő értékről van-e szó, jogszerű-e a védelem, és követelhet-e kártérítést az Auchan.
3. Egyezség születik, és megépül a tervezett áruház, igaz, kisebb parkolóval. A láp kisebbik része védelem alá kerül, a Duna-Ipoly Nemzeti Park lesz a kezelője, és az Auchan vállalja fenntartásának költségeit. A civil szervezetek számára az államtitkár világossá tette: amennyiben nem fogadják el az egyezséget, akkor a tiltakozásban fontos szerepet vállaló helyi horgászegyesület további működését lehetetlenné teszik.

A civil szervezetek kifejtették, hogy a harmadik változat hosszabb távon a láp teljes pusztulását vonja maga után. Az élettér további csökkenése esetén ugyanis nem biztosítható a lápi élővilág fennmaradása.

A további pereskedéstől a civilek nem tartanak. Eddig a tőzegláp ügyében kizárólag akkor történtek negatív hatósági döntések, amikor nem kísérte kellő figyelem a láp sorsát, vagy éppenséggel kizárták a civil megfigyelőket az eljárásból. A közelmúltban hozott bírósági döntések a hatósági vizsgálatok – várhatóan hosszú évekig elhúzódó – idejére megtiltottak mindenféle olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a láp fennmaradását.

- szürke gém a dunakeszi lápon -

A láp megvásárlásának szándékát üdvözlik a civilek. Valójában ezzel a megoldással lehet teljes mértékben biztosítani a fennmaradását, hiszen egy magántulajdonosnak soha nem fog érdekében állni a terület eredeti, érintetlen jellegének megőrzése, ebben az esetben ugyanis semmiféle hasznot nem hoz a számára. A civilek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a vételár meghatározásánál a terület valós értékét lehet csak figyelembe venni. Nem lehet beépítésre alkalmas területként számolni az értékét, hiszen a Dunakeszi Önkormányzat törvénysértő módon vonta kereskedelmi övezetbe, továbbá az Auchan tudatában volt a vásárláskor annak, hogy a terület nem építhető be, ebből következően nem állhat elő kártérítési követeléssel.

A civil szervezetek bíznak az egyeztetések folytatásában és jó irányba való alakulásában. Remélhetőleg hamarosan újabb híreket adhatunk közre.

Sarkadi Márton és Kriska György

PPJ         2011.06.22.

Van ebben a történetben minden! Úgynevezett feltaláló, hatóság, önkormányzatok, hulladék-maffia, természetkárosítás, politika, újságíróknak és a hatóság embereinek megfenyegetése. Amitől egy jó természetvédelmi mérnök nyálelválasztása igazán "beindul"...

Valahogy nagyon gyanús volt nekem ez a videó és ennek az embernek a prezentáló habitusa is azt sejttette, hogy valami nincs rendjén. Aztán rájöttem, hogy láttam én már az arcát a médiában, csak épp nem egy felkapott oldalon. Egy kis balhéba keveredett ugyanis a szemétbáró: nem csak jó értelemben foglalkozik ugyanis emberünk szemét újrahasznosítással, hanem szeret a lakhelyem környékén (Érd-Ercsi) lápokat és mocsarakat is szemétlerakóvá változtatni.

Hulladéklerakónak használták a tó medrét? - Fejér Megyei Hírlap

Ercsi - Kedden a horgásztónál tartott bejárást a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hatóság az önkormányzat kérésére tartott szemlét. A tómeder mélyén ugyanis szemét lapul.

"Ercsi Polgár" fotóalbuma a helyszínről! A "horgászparadicsom" tőszomszédságában, a Szent László Víz által táplált egykori láp földjét 2-3 méter vastagságban egy vállalkozó kitermeli, a földet elszállítja, értékesíti, helyére építési törmeléket hord. A terület az ökológiai folyosók hálózatának része.

Titok a horgásztó medrében - gyanús anyagot áshattak el - Fejér Megyei Hírlap

Ercsi - Minek egy leendő tó medrét előbb kiásni, majd feltölteni, kik, mit ásnak, temetnek, tüntetnek el Ercsi és Ráckeresztúr között? - foglakoztat a kérdés sokakat.

Vagy miért? Azt gondoltátok, hogy nincs baj a szeméttel csak a megfelelő technológia kell hozzá és akkor máris nem lesz egy civilizációs probléma? Ennyire technokrata zöldutópisták vagytok? Szerintem meg egy rakás része a szemétnek nem hasznosítható még újra-háznak sem, és ezt szereti emberünk jó kapitalista módjára a szőnyeg alá söpörni, akarom mondani vizes élőhelyekbe.

Figyelem: Minden, ami itt elhangzott: nem tény, hanem tényekkel alátámasztott vélemény! (ennek a kijelentésnek a miértjéről a kedves olvasó itt tájékozódhat)