PPJ         2011.07.15.

http://kickitover.org/

PPJ         2011.05.04.

Láma Ole Nydahl könyvének címe ez, "Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba". És tényleg: a dolgok azok vannak valahogyan. Mindegy, hogy ki hányféleképpen tekint a dolgokra. Valaki csak az elefánt farkát fogja, más az ormányáról beszél, egy vak csak a hangja alapján képzeli el az állatot, a lényeg: felismerni, hogy az egy elefánt. A dolgok vannak valahogyan, és az a hogyan, az a legtöbb esetben megismerhető, belátható és megalapozott kijelentésekkel keményen körülírható. Olyan a buddhizmus, mint a tudomány? Igen. Nagy hasonlóság van a buddhista megismerésmódok és a tudományos megismerés között!

Gondoljon tehát akárki akármit, csak igen nehezen kérdőjelezhető meg egy módszeresen feltárt esemény vagy egy dokumentumfilm. Mutatok tehát most nektek két dolgot, amik bemutatják, hogy hogyan is működik jelenleg a Földön a világ, bemutatják azt, "ahogy a dolgok vannak", nem máshogy, hanem sajnos pont így. Ezek már nem alternatív közgazdászok összeesküvés elméletei a globális elitről, hanem a teljes igazság a pénzgazdaság működéséről.

How Goldman Sachs Created the Food Crisis

Don't blame American appetites, rising oil prices, or genetically modified crops for rising food prices. Wall Street's at fault for the spiraling cost of food. Demand and supply certainly matter. But there's another reason why food across the world has become so expensive: Wall Street greed.

Inside Job - Academy Award Winner Best Documentary

The first film to expose the shocking truth behind the economic crisis of 2008. The global financial meltdown, at a cost of over $20 trillion, resulted in millions of people losing their homes and jobs. Through extensive research and interviews with major financial insiders, politicians and journalists, INSIDE JOB traces the rise of a rogue industry and unveils the corrosive relationships which have corrupted politics, regulation and academia.

PPJ         2010.12.12.

A kérdést egyszerűen, már az elején megválaszolva: boldogságot és gazda(g)ságot! Azonban most nem a rövid, összecsapott válaszadásnak van az ideje, hanem a cizellált kifejtésnek. Sajnos a Typotextől még nem kaptam meg a videófelvételt a könyvbemutatóról, de szerencsére szorogosan jegyzeteltem a rendkívüli hazai eseményen, a Boldogság és gazdaság című könyv bemutatóestjén. A könyv tartalomjegyzéke jól mutatja: közgazdaságtani professzorok válogatott műveiről van szó, ez nem a levegőbe beszélt alaptalan térítés. (Anyagi hansznom ebből nem származik, mégis megemlítem, hogy a Typotexnél a könyvek Karácsonyig FÉLáron kaphatók! Ami különösen ilyen jószágnál - és persze a buddhista közgazdaságtan könyvnél is - nagyon baráti kedvezmény!)

Agócs Tamás, a Buddhista Főiskola rektorhelyettese kezdte a könyvrecenziót. Természetesen nem győzte hangsúlyozni már az elején, hogy a buddhizmus elsősorban nem vallás, hanem egy módszer. Nem egy egzotikus valami, hanem egy nagyon tudatos, hittől mentes, valós eszköz- és gyakorlatkészlet. Hogy a buddhizmus nem vallás [*], sokan a mai napig nem tudják.

([*] Erről bővebben Láma Ole Nydhal (1995): Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba, Gyémánt Út Buddhista Közösség "kiadó", 9-12. p. és Hetényi Ernő (1989): Buddhizmus a buddhológia tükrében, Laude kiadó, 14-19. p.)

A buddhizmus úgy válik, válhat működő tényezővé, úgy és azért folytat egyre több diszciplína dialógust a buddhizmussal, mert a gondolkodásunk - elsősorban az ökológiai és gazdasági válság hatására - elkezdett módosulni. A felébredetteknél már nem a szenvedélyek, hanem a valódi boldogság, a megelégedés vezérlik az életüket. Ez a felismerés a válság súlyosbodása miatt egyre többeknél előtérbe fog tolódni.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola és a Corvinus egyetem néhány éve az első nemzetközi konferenciát szervezték buddhista közgazdaságtan ügyében. Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója azóta tartja szorosan a kapcsolatot a főiskolával. A két iskola között tudományos munkakapcsolat és tudáscsere zajlik. A könyv végén például, a főiskolán végzett Kovács Gábor által összeállított buddhista fogalmak magyarázó jegyzéke található.

Zsolnai László vette át a szót tőle és elmondta, hogy ismeri a tipikus nyugati reakciókat erre a témára, mert világszerte rengeteg konferencián adott már elő. Őmaga huszonöt éve ismerkedett a témával, mikor is Ernst F. Schumacher A kicsi szép című könyvét (könyvismertető) olvasta. Schumacher buddhista volt. Tulajdonképpen ő vezette be a közgazdaságtanba a buddhizmust, ő fedezte fel a buddhista közgazdaságtant. Közgazdaságian szólva "a kicsi szép" annyit tesz, a kevesebb több. Ennek az etikának a célja a megélhetés, nem a meggazdagodás.

A nyugati paradigma, amiben az egész nyugat mélyen hisz az, hogy az én az nem egy illúzió. A buddhizmusnak, ahogy a buddhista közgazdaságtannak is a "no-self" a nem-én a gyökere. Az egész nyugati közgazdaság alapja a "self interest", az egyéni érdek. Pedig a "self" csak egy illúzió. "Ezt megkérdőjelezni nyugaton sajnos még alapvető eretnekség" - mondja Zsolnai. A nyugati közgazdaságtan centrális dogmája még mindig az Adam Smith-i láthatatlan kéz, pedig már könnyen beláthatnánk, hogy ez egy mélyen hamis illúzió!

"Végzetes ál-bölcsesség a láthatatlan kéz modell!" - mondja Zsolnai László.

Pedig ezzel a modellel tettük tönkre az ökoszférát, a nyugati-modell úgynevezett jóléti betegségeket terjesztett el, és szociológusok mondják, hogy a nyugati modell az, ami "underclass"-t hozott létre, amit léte kezdete óta nem tudunk integrálni a gazdaságba!  A nyugati világ önpusztító folyamatokat indított be. Ezt hívják az evolúciótudományban "megszaladási jelenségeknek". Ezen érvek bármelyike elegendő lenne már a változáshoz, ám a neoklasszikus neoliberális gazdasági modell minden erejét beveti, hogy létének indokoltságát és alapjait még véletlenül se kérdőjelezzék meg az emberek és a kormányok.

Sokak szerint  - folytatja Zsolnai -, a buddhista közgazdaságtan nihilizmus és nem jön ki gazdálkodás belőle, viszont számos példa mutatja a világon, hogy igenis működőképes. Látunk sikeres, működőképes buddhista beállítottságú kezdeményezéseket, amik a gazdaságot is felvirágoztatták. Thaiföldön, Japánban vannak buddhista vállalatok. De nem az a kérdés, hogy vannak-e buddhista vállalatok, vagy keresztény vállalatok és, hogy a vállalatok milyenné válnak. A buddista modellben nincs General Motors, nincsenek etikátlan vállalatok; egyáltalán vállalatok se biztos, hogy vannak. Nem ugyanazok a kategóriák vannak benne, nincsenek analógiák: ez is egy megrögzött nyugati gondolkodásmódot mutat, ha ilyen kérdésekben gondolkodunk. Nem a buddhista vállalatok léte a lényeg, hanem a buddhista fogyasztóké! Amerika legnagyobb mozgalma, ami olyan 3-4 milliós, a "voluntary simplicity living", ami egy "new age" mozgalom, részben buddhista beállítottsággal!

Röviden megemlíti Zsolnai, hogy a buddhizmus egyáltalán nem piacellenes, nem fogyasztás ellenes, hanem középutas, moderálás-párti politika. Szintén felvillantja, hogy a boldogságkutatás ma a világon egy igazi "hot-topic", főként az USA-ban és Nyugat-Európában. Itt jegyzi meg, hogy habár Arisztotelész természetesen nem buddhista volt, mégis, elképesztő számú összecsengés van felfogásban Buddha és őközte.

Zsolnai is cáfol egy közhiedelmet a buddhizmussal kapcsolatban. A buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénység, sőt a kereszténységgel szemben megengedőbb! Sőt, a buddhizmus foglalkozik a pénzzel. "Hard science", empirikus eredmény, kimondható adat, hogy 15-20 ezer USA dollár éves bevételnél több nem kell a boldogsághoz, nem szükséges, felesleges! Ez pont Magyarország kategóriája. Ennél több nem fog boldogságot hozni! Ez "hard science" - mint mondja.

Kutatások bizonyítják, hogy boldogságot, az előbb említett anyagi színvonal után, már csak az interperszonális kapcsolatok gazdagsága és minőséga ad. Ez a fontos az anyagi színvonal után. De ehhez kell az anyagi szint. "People make people happy!" - a pénz után csak ez fontos és ez hoz boldogságot. Majd megismétli: a buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénységi fogadalom. A buddhizmus belátja és kimondja, hogy boldogság csak egy bizonyos anyagi színvonal után érhető el. Halkan jegyzem meg, hogy ennyit a jézusi tanításokról meg a racionalitásról... A buddhizmus szerint a világiak számára a szegénység szenvedés! A páli kánon szerint "a vagyonra törekedni kell"!

Ennek a fajta boldogságnak az eléréséhez viszont szakítani kell a nyugati közgazdasági logika által belénk súlykolt dogmákkal és a vágyainkat csökkenteni, moderálni, minimalizálni kell! Ez: a vágyak kioltása, a nirvána. Ez lett volna a könyv eredeti címe - mondja Zsolnai László - ám a kiadó természetesen a nyugati emberek számára emészthetőbb cím választását javasolta. A feladat tehát a nem-én gyakorlása! A boldogság az út melléterméke, de nem a cél a buddhizmusban. Ezért kicsit félrevezető lehet a könyv címe. A "public happyness" nem kormányzati feladat - az egy kooperatív társas feladat. Nem a kormányzat vagy a cégek feladata a boldogság megteremtése. A "meanful life" egyénileg, civilként elérhető. Nem a boldogság a cél a buddhizmusban: de az ÚT-tal együtt jár. :)

Tehát elmondható, hogy ökológiai, fenntarthatósági szempontból a vágyak csökkentése elkerülhetetlen! Azonban nincs ingyen-buddhizmus, nincs ingyen-boldogság. Ezért az útért keményen meg kell küzdeni a tudatunkkal, de végül sikerülhet a szenvedést legyőzni. Hogy József Attila Eszmélet című verse hatodik versszakának kifordítottjával példázzuk a buddhizmus lényegét:

"Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat."

helyett

Im itt a vágyak belül,
így ott kívül a szenvedés.

Hogy utópia lenne a buddhista gondolkodás szerinti világ? "Utópia, persze!" - mondja Zsolnai. Ám - folytatja - a nyugati utópiákkal szemben egy különbség van. A keresztényeknek szükségük van arra, hogy mások is azok legyenek. A buddhistáknak nincs szüksége arra, hogy más is buddhista legyen. Egyedül, önmagában is működö eszmerendszer, boldogságot-, azonnali boldogságot nyújtva. Bárki, bármikor elkezdheti. Akár öreg korban is. Ilyen a ZEN: villansászerű. Ez egy individualista stratégia! Ez a nyugati keresztény modellre nem igaz. 2500 év alatt a buddhizmus az egyetlen, ami békével terjedt el, nem okozott például vallásháborúkat! Ilyen a stratégiája, békével tud terjedni fejből fejbe. :) Nem olyan mint a többi vallásnak az egész történelmen átívelő véres kínzó győzködése és tukmálása, amit George Carlin is kiparodizált már:

"- Hiszel Istenben?
- Nem.
- Bumm. Halott.

- Hiszel Istenben?
- Igen.
- Az én Istenemben?
- Nem.
- Bumm. Halott. Az én Istenemnek nagyobb a fasza, mint a tiédnek!"

A Time Magazin. Nem egy mainstream buddhista folyóirat, ugye?! Mégis, a 2007 májusi száma, ami a The Global Warming Survival Guide címet viseli, közreadott egy 51 pontból álló tanácshalmazt, aminek az 51. pontja - buddhistáknak nem idegen gondolat - az volt, hogy: "Élj egyszerűen. Meditálj. Fogyassz kevesebbet. Gondolkozz többet. Kölcsönözz, ha valamire szükséged van és add kölcsön, ha kérik."

Összefoglalva tehát:

Nem a buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél! A buddhizmus nem egy diktatúra, mint a jezsuiták Bolíviai átnevelőtáborai. Nem egy totalitárius buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél. Nem kormányzati szinten kell megvalósítani. Nem kell erőltetni. Csakis indirekt módon érhető el a cél! Ha boldogok akartok lenni, ne a boldogságot keressétek! Kerülőutas, paradox megvalósítás lehetséges csakis. Gyűjtsetek vagyont, de ne az "én"-ért, az EGO nagyságáért, hanem hogy megoszthassátok azt másokkal, hogy minél hamarabb ők is felébredhessenek és kiemelkedhessenek! 

PPJ         2010.11.28.

Boldogság és gazdaság

A budd­his­ta köz­gaz­da­ság­tan (budd­hist eco­no­mics) - a budd­hiz­mus alap­esz­méi által ins­pi­rál­tan - a gaz­da­ság és a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­sét adja. A ma ural­ko­dó (ma­inst­ream) köz­gaz­da­sá­gi meg­kö­ze­lí­tés­sel, a pro­fit­nö­ve­lés min­den­ko­ri aka­rá­sá­val szem­ben, vá­gyak ön­kén­tes kor­lá­to­zá­sát, a mások ön­zet­len szol­gá­la­tát gaz­da­sá­gos­nak te­kin­ti, sőt a béke, az öko­ló­gi­ai fenn­tart­ha­tó­ság és a bol­dog­ság zá­lo­gát kí­nál­ja evvel. Mond­hat­juk nem­csak szo­kat­lan, hanem meg­hök­ken­tő ez a szem­pont. De nem sze­rep­té­vesz­tett köz­gaz­dá­szok fi­lo­zó­fál­nak e könyv­ben, hanem fel­mé­ré­sek­kel, és ku­ta­tá­sok­kal iga­zolt új, tu­do­má­nyos ál­lí­tá­sok­kal bíz­tat a nem­zet­kö­zi szer­ző­gár­da.

Szerintem megérett a jelenlegi neoklassz-neolib közgazdasági rendszer egy komplett cserére! ;)

PPJ         2010.10.14.

Évi 30 milliárd forintos válságadót vet ki Magyarország a nagy áruházláncokra, így valószínűleg az Auchanra is. Nyilván tiltakozni fognak, az emberek véleménye pedig megoszlik majd aszerint hol vásárolnak, vagy hová szavaznak. Pedig érdemes jobban átgondolni a piaci szerepüket és hatásukat.

Nulla forint nyereségadó

Szerencsére a magyar vállalatok üzleti mérlege publikus, így mi is beleleshetünk a könyvekbe. Mi természetesen az Auchan Magyarországét néztük meg, és kiderült, a vállalat 5 éve veszteséges, így az adófizetési kötelezettség sorokba nulla forint került ezer milliárdos árbevétel mellett. Hoppá!

Bevétel:
2005: 179 milliárd
2006: 198 milliárd
2007: 209 milliárd
2008: 221 milliárd
2009: 227 milliárd
Eredmény (veszteség):
2005: -5 milliárd
2006: -4 milliárd
2007: -1 milliárd
2008: -1 milliárd
2009: -8 milliárd
Adófizetési kötelezettség:
2005: 0 Ft
2006: 0 Ft
2007: 0 Ft
2008: 0 Ft
2009: 0 Ft

dunakeszi polgármestere leteszi az Auchan alapkövét

Munkahely teremtés (vagy csökkentés?)

Sebaj. A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár. És akkor még nem is beszéltünk arról, hány munkahelyet szüntet meg a hazai termékeket kiváltó nagy tételes beszerzés, vagy  import. Ugye mindenki látott már 99 forintos szlovák tejtől roskadozó hipermarket tejes pultot, és hallott már  lelegelhető mezőkkel körbevett, mégis munkanélküli segélyből élő zsákfalvakról.

Jó, de sok iparűzési adót fizetnek

A dunakeszi lápügyben az Auchan és az önkormányzat is érvként használta fel, hogy sok helyi iparűzési adót fizetnek. Ezt a tényt is több dolog árnyalja. Egyrészt egy ilyen beruházás sok pénzt is visz az önkormányzattól, hiszen költséges járulékos beruházásokat kényszerít ki a környék növekvő forgalma, a megjelenő dugók kezelése, a kisvárosokban halódó kiskereskedelem pedig alvóvárossá torzítja a településeket. Vajon lehet e Dunakeszinek valaha olyan sétálóutcája mint akár a nála sokkal kisebb osztrák városoknak? Valószínűleg sosem, hiszen Dunakeszi sétálóutcája az Auchan bazársorán alakult ki. Aztán az adó nagysága is érdekes. Hiszen egy veszteséges kereskedő cégnél elsősorban a személyi kiadásokra szűkül az adó alapja, ami az Auchannál 16 milliárd forint, ennek adója pedig országosan is csak pár százmillió körül lehet évente.

Vonjunk mi is mérleget

Láttuk tehát az Auchan üzleti  mérlegét, de a fentiek tükrében érdemes ennél átfogóbb mérleget vonnunk, és alaposabban megvizsgálni mit veszítünk az akciós trappista sajttal:

- több kilométeres gyalogtúrával ér fel minden vásárlás, természetesen a szabadidőnk kárára
- többet autózunk, melynek költségeit mi álljuk
- eltorzulnak településeink, megszűnnek a közösségi/belvárosi funkciók, ami ingatlanunk árát csökkenti
- a helyi kiskereskedelmi és termelői munkalehetőségek megszűnésével a munkanélkülivé váltakat a többiek tartják el
- a be nem zárt kiskereskedők árdrágulása öngerjesztő, hiszen költségeiket egyre kevesebb eladott árun kell megtermelniük, ettől még kevesebb vevőjük lesz, stb...
- aki mégis helyben dolgozna, lehet arcfelismerő szoftver nélküli robotpénztáros, éjszakai árufeltöltő, járólapfocipálya-takarító, biztonsági őr, kosárelosztási menedzser
- a fenti munkahelyeknek emberléptékű alternatívája nem nagyon lesz, hiszen azokat, és a legelterjedtebb vállalkozási formákat (kereskedést, gazdálkodást) elfelejthetjük

Még mindig olyan olcsónak tűnik az az akciós trappista?
Csak a jövőnkbe kerül...