PPJ         2012.05.28.

Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik anyagi támogatással segítették tavaly nyár óta a humánökológiai filmgyűjtemény létrejöttét! Havi ~2500 forint a Dropbox 50GB-os tárhely szolgáltatása. Aki úgy érzi, hogy az eddigiek alapján érdemes egy ilyet "a zembörök" okulása végett üzemeltetni, és bármekkora összeggel is támogatni szeretné a továbbiakban, úgy erre a "MagNet - első magyar etikus és ökobank" számlaszámra: 16200216-00209395 lehet ezen szándékot kifejezni.

Nagyon-nagyon köszönöm!

Igen régen, januárban történt az utolsó frissítése a humánökológiai filmgyűjteménynek! Ennek most véget vetek: következik egy újabb adag a szabadon elérhető, világnézet- és életfelfogás változtató filmalkotásokból! Nagyon sajnálom de e két filmhez még nem elérhető magyar felirat; az Mindennapi iparunkhoz viszont nem is kell: simán tátott száj garantált akár hang nélkül nézve is!

Manufactured Landscapes (2006) - Mindennapi iparunk (trailer)

Edward Burtynsky fotói talán ismerősek minden környezeti ügyekkel foglalatoskodó embernek ugyanannyira, mint Chris Jordan munkái. De talán túlzottan magamból indulok ki. Ez a film Burtynsky fotós expedícióinak narrációja, de olyan szinten ütős lett, mint a Mindennapi kenyerünk című alkotás, amin még nem volt ember, aki ne sírt volna. Ha a Mindennapi kenyerünk (itt megtalálható és letölthető) a mezőgazdaság némafilmes igazsága, akkor a Manufactured Landscapes-nek a magyar megfelelőjét én ezennel Mindennapi iparunk-ra keresztelem.

Manufactured Landscapes.avi
Manufactured Landscapes.srt

Burma VJ: Reporter i et lukket land - Burma VJ: Tudósítás egy zárt országból (2008) (trailer)

A VJ ezesetben video journalist-et jelöl, azaz videótudósítót. 2007-ben többezer buddhista szerzetes tüntetett Burmában a "kormány", vagyis az agresszív katonai diktatúra ellen, a szabad vallásgyakorlásért, és egy élhetőbb életért. A hatóságok kegyetlenül leverték a béketüntetéseket, többszáz szerzetest megkínoztak, meggyilkoltak, az emberekre éles fegyverrel lőttek, egy japán riportert kamerák láttára lelőttek!!! (18+) A személyes hangú dokumentumfilmet illegalitásban dolgozó, a filmért a szó szoros értelmében életüket kockáztató filmesek vették fel!

A világ egyik legkegyetlenebb katonai elnyomása Burmában van (a katonai junta önhatalmúlag Mianmarra változtatta az ország nevét). Az ország irányítását 1962-ben puccsal szerezte meg Ne Win tábornok, aki felszámolta az addigi demokratikus rendet, bevezette az egypártrendszert, és magát tette meg mindenható vezetőnek. 1988-ban a hadsereg lemondatta Ne Wint, és egy új irányító juntát juttattak hatalomra. Ezután kiírták a választásokat az országban. A katonaság által levezényelt szavazás ellenére is, elsöprő győzelmet aratott a Aung San Suu Kyi által vezetett ellenzék. A katonai junta nem volt hajlandó elismerni vereségét és semmisnek nyilvánította a szavazást. Emiatt megkezdődtek a diákok által vezetett tüntetések, amikkel a junta lemondását akarták elérni. A junta véresen leverte a tüntetéseket; több mint 3000 tüntetőt öltek meg a katonák. Aung San Suu Kyi-t azóta is házi őrizetben tartják fogva. (A házi őrizet 2009 májusában lejárt volna, de azzal az indokkal meghosszabbították, hogy Aung San Suu Kyi megsértette a házi őrizet szabályait.)

Ez egy olyan ország, ahol nem lehet az utcán kamerázni, mindenhol nyüzsögnek a titkos rendőrök és a besúgók, és az emberek nem is mernek politikáról beszélni, mert félnek, hogy rögtön elviszik őket a véleményük miatt.
Ebben a közegben szerveződött egy kis csoport, akik magukat Burma Demokratikus Hangjának (DVB) nevezik. Arra tették fel az életüket, hogy korlátozott eszközeikkel a világ tudtára hozzák, hogy mi is folyik valójában Burmában.
19 évvel a tüntetések brutális leverése után újra tüntetések szerveződtek a hatalom ellen, ezúttal a szerzetesek vezetésével. Az eseményekről csak a DVB készített képeket, amik így bejárhatták a világot.

További részletek magyarul ITT!

Burma VJ.avi
Burma VJ.srt

PPJ         2012.04.08.

Fantasztikus volt az Endemica Hungarica! Minden perce káprázatos, igazi profi munka, a szemem egyáltalán nem bánta, hogy csupán 35 perces. Az agyam viszont kívánt volna mondjuk csak még 5 percnyi plusz tudományos magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért is fontosak az endemikus fajok, milyen programok léteznek a megőrzésükre, milyen konkrétabb emberi hatások fenyegetik őket, miért fontos a jelenlétük az ökoszisztémában, hogy áll a biodiverzitás kérdése jelenleg, stb. Ti láttátok? Mi a véleményetek? Volt valami meglepő? Mennyire volt hatásos? Mindenesetre itt a Facebook oldaluk, akit ez mozdít valamire is :). És akkor most: a hírek!

A fejlődés jelenlegi iránya fenntarthatatlan - Greenfo.hu

Az éghajlat, az ökológiai rendszerek korábban sokáig állandóak voltak, de az emberiség hatása olyan nagy, hogy képes megváltoztatni a környezetét. A bolygó eltartó képességének határát azonban már elérték. Pásztor János ENSZ-tisztviselő szerint fenntarthatatlan a világ fejlődésének jelenlegi iránya, bebizonyosodott, hogy változtatásra van szükség. A szakértő, aki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű tanácsadó csoportját vezeti, a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában a gazdasággal kapcsolatban úgy vélekedett, ha tapasztalható is növekedés, az gyakran munkahelyteremtés nélkül valósul meg, egyre jelentősebb ugyanis a pénzügyi tranzakciók szerepe a növekedésben. A jelenlegi gazdasági rendszer nem működik jól, hiszen csaknem összeomlott 2008-ban, és azóta csak "foltozták", alapvető változásokat nem hajtottak végre - mutatott rá. 

Létrejön a világ első biciklivárosa - Nem utópia! - Origo.hu

Biciklis paradicsom lesz egy amerikai kisvárosból: Gastonban kizárólag kerékpárral és gyalog lehet majd közlekedni. Ez az első lépése annak a programnak, amely az egészséges életmód mellett a kőolajtól való függetlenedést hivatott népszerűsíteni az Egyesült Államokban.

Kitiltják az összes autót egy amerikai kisvárosból. A tervezők szerint az ezerhatszáz fős Gaston ideális település a kizárólagosan kétkerekű életstílus bevezetéséhez, mivel érinti az országos vasúthálózat és a Congaree folyót szegélyező, Three Rivers Greenway nevű kerékpárút, és közel fekszik az állam fővárosához, az egyetemi központ Columbiához. A leendő bicikliváros újonnan tervezett épületei is megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak, az ellátásukhoz szükséges energiát pedig kizárólag megújuló forrásból nyerik szélturbinákkal, napelemekkel. (A város itt látható a Google térképén.)

Fenntartható és élhető város rangsorok - Építészfórum.hu

De mire jó még egy ilyen rangsor amellett, hogy az egyébként is – mind környezeti, gazdasági, és társadalmi szempontból – magas színvonalú városok vonzerejét és presztízsét növeli, míg a lista vége felé kullogó települések amúgy is gyenge turizmusát még jobban visszafogja?  A szélsőségektől eltekintve a városrangsoroknak több jótékony hatása is lehet. A lakosság számára figyelemfelkeltő és magyarázó, tanító funkcióval bír, lefordítja a fenntarthatóság ügyét a városi hétköznapokra. A társadalmi felelősségvállalás nagyon fontos ahhoz, hogy a megfelelő irányba fejlődjön a városi élet, mivel ma még komoly hiányosság - Magyarországon is - a lakosok tájékoztatása a fenntarthatóság fogalmáról, fontosságáról és gyakorlatáról.

A fenntartható városi infrastruktúrával kapcsolatos kutatásaik három szegmensen haladnak, ennek egyike az összehasonlító tanulmányok eredményeként a Green City Index. Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában.

Finisben a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriumkomplexuma- víz l város l ember blog

Poroszlón nemsokára megnézhetjük, hogyan élnek majd a vidrák és vizák Európa(!)legnagyobb édesvízi akváriumában. A Tisza-tavi Ökocentrumot április végén nyitják meg hivatalosan, de a mai nyílt napon Bornemisza János polgármester vezetett körbe minket, mesélte el az épület és a környék történetét.
A komplexumhoz élőhelybemutató vízi tanösvény fog kapcsolódni!
Mind a honlapjukon, mind a Facebook-on már megtalálhatók még a belépőjegyek árai is!
 

A miniszter félrenéz - Kettősmérce blog

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértőjének összefoglalója a Tatai Zrt almásfüzitőn és a politikai elit köreiben végzett piszkoskodásairól.

Lehet, hogy a mezőgazdaság után a környezetvédelmi ipar területe is oligarchák kezére került. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter valamiért olyannyira támogatólag lépett fel az almásfüzitői vörösiszaptárolót üzemeletető cég tevékenysége mellett, hogy az EU által egyáltalán nem javasolt, sőt az új előírások szerint gyakorlatilag tiltot technológiát, az EU által ajánlott gyakorlatnak nevezte.

Pedig nemrég még Illés Zoltán, ugyanazon tárca államtitkára, mikor a Greenpeace a cég szerintük környezetkárosító tevékenységének felfüggesztő követelte, kijelentette, hogy “teljesen igaza van a Greenpeace-nek: Almásfüzitőn nincs szó semmiféle komposztálásról, amely amúgy fizikai abszurdum lenne", továbbá az engedély teljes felülvizsgálatát ígérte.

PPJ         2012.03.24.

Elbontott hegycsúcsok, feltöltött völgyek, pusztasággá változtatott trópusi mocsarak, meggyulladó ivóvíz és mérgező termőföld jelzi, milyen veszélyei vannak a hatalmas lendülettel fejlődő bányászatnak. Egy új jelentés szerint a gazdasági válság miatt bizonytalanná vált befektetések elől sokan a bányászatba menekítették a pénzüket. Ez az iparág jól jövedelmez: az emberiség egyre nagyobb nyersanyagigénye miatt már extrém helyeket is érdemes leásni a föld alá. Innen vettem át: Origo.hu

Mi a közös egy amerikai vidéki özvegyasszonyban, a Niger-delta térségében élő őslakos ogoniban, a dél-afrikai vendákban vagy éppen az Amazonas brazíliai és venezuelai térségeiben élő yanomami indiánokban? Ugyanaz a veszély fenyegeti életüket: az értékes ásványok, ércek, energiahordozókért folyó versenyfutás, az egyre nagyobb mértéket öltő bányászat.

Jóformán senki sem menekülhet a különböző ásványkincsek megszerzéséért zajló küzdelem, a kitermelés jelentette veszélyek elől - figyelmeztet egy különböző - indiai, afrikai, európai - környezetvédő és civil szervezetek által készített friss jelentés. A Kinyílik Pandora szelencéjecímű jelentés szerint a bővülő termelés a bányavidékeken élők életminőségét, a helyi élelmiszertermelést, a földműveseket, az értékes vízkészleteket, erdőket, a biológiai sokféleséget, létfontosságú ökológiai rendszereket és magát a föld klímáját is nagyban veszélyezteti.

Ajánlat:

• Miniszteri irodát foglaltak el Greenpeace-aktivisták

• Tavaszig döntenek a verespataki aranybányáról

• Elhibázott mélytengeri fúrás miatt ömlik az olaj Brazília partjainál

• Még évekig szennyezheti kátrány a Mexikói-öblöt

Nyaktörő ütem

Az iparág nyaktörő ütemben bővült az utóbbi tíz évben: a vasérckitermelés mértéke 180, a kobaltbányászaté 165, a lítiumbányászaté 124, a szénbányászaté 44 százalékkal emelkedett a jelentés összefoglalója szerint. Csak a kínai bányászat a harmadával bővült 2005 és 2010 között, de még ez is eltörpül Peruhoz képest, ahol 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak ugyanekkora növekedést. Dél-Afrikában pedig nemzetközi bányaipari befektetők az ország területének tíz százalékára kértek engedélyt az ott rejtőző palaolaj és palagáz kitermelésére.

A jelentés szerint a bányakoncessziókat is könnyű kézzel osztogatják, de nem csak ez a probléma. A Brazília északi és Venezuela déli részén, Amazóniában élő yanomami indiánok például hiába élnek védett területen, nem tudnak mit kezdeni a térségbe évtizedek óta beáramló illegális aranybányászokkal. Az esőerdőt és a folyókat az aranykitermeléshez felhasznált higannyal beszennyező fegyveres aranybányászokat marhatenyésztők követik, akik tarra vágják az indiánok erdőit, és marhatelepeket létesítenek a helyükön.

Gyémántbányászok a brazíliai Roosevelt rezervátumban.

A Guardian brit lap tavaly novemberi beszámolója szerint a gazdasági válság miatt egekbe szálló aranyárak nemcsak Brazíliában és Venezuelában indítottak újabb aranylázat, hanem Guayanában, Peruban, Bolíviában és Kolumbiában is. Peruban 2003 és 2009 között hatszorosára emelkedett a bányászattal összefüggésbe hozható erdőirtás mértéke a lap által idézett kutatás szerint. Az erdőkből és a mocsarakból "pocsolyák pusztasága válik" - állapítják meg az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói.

Nigériában a Niger-deltában 2008-ban és 2009-ben is hónapokon át folyt el a nyersolaj különböző olajkitöréseknél, beszennyezett mindent a környéken, és a könyéken élők életét teljesen felforgatta. Az országban átlagosan naponta két komolyabb olajszennyezés történik. A Nigéria délkeleti részén élő ogonik földje öt méter mélyen fertőződött meg szénhidrogénekkel, és egyetlen felszíni vízfolyás sem szennyeződés mentes, a benzolszint sok helyen az egészségügyi határérték kilencszázszorosa - állapította meg az ENSZ környezetvédelmi programjának egy tavalyi jelentése.

Lebontják a hegyeket

Nem maradnak érintetlenül a fejlett országok sem. A kitermelés bővüléséhez több tényező járul hozzá: a fémek, az ásványkincsek, az olaj és a gáz árának emelkedése. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatt a befektetők nagy része - veszteségeik minimalizálását szem előtt tartva - a fém-, ásvány-, olaj- és gázkitermelés biztos haszonnal kecsetető piaca felé fordult.

A legnagyobb koncentrációban elérhető és a legjobb minőségű alapanyagokból azonban már kifogyott a föld a jelentés szerint. Ezért már a kevésbé könnyen és egyre szennyezőbb technológiával elérhető lelőhelyeket is érdemes feltárni. Eddig elérhetetlennek vagy gazdaságtalanul kitermelhetőnek gondolt, gyenge minőségű ásványkincsek értékelődtek fel.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő Appalache-hegységben például már megéri egész hegycsúcsokat elbontani, hogy hozzáférjenek a hegyek alatt található szénhez. A meddővel a környező völgyeket töltik fel.

Kanada Alberta tartományában rendkívül vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki az olajhomokban (vagy kátrányhomokban) található olajat. Ennél a technológiánál két tonna homok feldolgozása szükséges egy hordó olaj előállításához, a felszín alatti rétegek kitermelése pedig ennél is nagyobb veszteségekkel jár: az ennek a kinyeréséhez szükséges gőzinjekció során a környező tavakból és folyókból nyert vizet fűtik fel földgázzal kétszáz fokra, és juttatják be az olajtartalmú rétegbe.

A kanadai Fort McMurrayben található üzem, ahol vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki a olajhomokból az olajat.

Európában és Észak-Amerikában olajpalát bányásznak, úgynevezett frakkolással, amikor víz, homok és különböző mérgező vegyi anyagok nagy nyomással történő befecskendezésével megrepesztik a gáz- és olajtartalmú palát, hogy kinyerjék alóla az értékes ásványkincseket. A technológia rendkívül szennyező, a hátramaradt mérgező folyadék beszennyezi a felszíni vizeket és a talajt egyaránt.

Az eljárásnak más kockázata is van. A jelentés szerint a közelmúltban a nagy-britanniai Lancashire-ben észlelt két kisebb földrengésnél elismerte a helyi bányatársaság, nem lehet kizárni, hogy a mozgásokért az ő tevékenységük - és a frakkolásos technológia - a felelős. Az USA Pennsylvania államában fekvő Dimockban pedig különös jelenségekre figyeltek fel az ott lakók az elmúlt években: alkalmanként meggyulladt az ivóvizük, egy helyi özvegyasszony kertjében pedig 2009 szilveszter reggelén felrobbant a kerti kút. Mindez a frakkolás során a gázhordozó palából talajvízbe szivárgó metán miatt történt.

Az örökös növekedés

A jelentés szerint a bányászat hatalmas felfutását a fokozódó fogyasztás hajtja. Az amerikai Mineral Information Institute kimutatása szerint egy ma születő átlagos amerikai élete során több mint 1,3 millió kilogrammnyi - évente közel húsztonnányi - ásványt, fémet és üzemanyagot használ fel. Az ENSZ környezetvédelmi programja úgy becsli, hogy ha továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódik a bányászat fejlődése, akkor 2050-re megháromszorozódik az éves ásványkincs-kitermelés.

A környezetvédők szerint miközben mindenki többnyire tisztában van például a fosszilis energiahordozók jelentette környezetszennyezéssel és az atomenergia kockázataival, a zöldnek mondható energia - napelemek, elektromos autók, szélturbinák - sem kecsegtetnek túl sok reménnyel, mivel ezek előállításához is nagy mennyiségű ásványkincsre - legfőképpen ritkaföldfémekre - van szükség. A zöldnek nevezett technológiák elterjedése ismét csak az ásványkincs-kitermelést, a pusztító bányászati tevékenységet gerjeszti - írják.

A jelentés figyelmeztet a végtelen növekedésen alapuló gazdasági modell fenntarthatatlanságára, a készítők szerint ennek a felfogásnak a megváltozása szükséges az alapvető változáshoz. Addig pedig a bányászatban érdekelt cégeket kell rákényszeríteni a hatékonyabb működésre, az okozott természeti károk helyreállítására, az anyagok újrafelhasználására, hogy legalább vissza lehessen fogni a természet kizsákmányolását és a pazarlást.

PPJ         2012.02.29.

http://en.wikipedia.org/wiki/Sidewalk_Bubblegum
http://www.sidewalkbubblegum.com/

!!! http://supercashmoneysystem.com/sidewalkbubblegum//Sidewalk_Bubblegum_Complete_Collection.pdf !!!

PPJ         2011.12.16.

Ahol már az ELTE KKKK (Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ) is nyilatkozik egy GreenPeace videóban, ott valami nagyon durva ügyről van szó. Na Almásfüzitő esete ilyen.

Molnár Judit 24 éves és már két daganatos megbetegedésen van túl, testvérének testében 19 darab rosszindulatú csomó van.

1,5 méter mélyen már olaj folyik a talajban.

A vörösiszap kismiska a többi anyaghoz képest, amit a tározóba öntenek.

A békák vörösek a patak levétől.

A tározó több helyen szivárog. A Duna apálya ezt kiválóan bizonyította is. Egész Budapest is ezeket az ipari mérgeket és rákkeltő gyógyszermaradványokat issza!

És ráadásul még képes a Tatai Környezetvédelmi (SIC!) Zrt. ezt csupán "komposztálásnak" hívni... Szervetlen hulladékot hogy komposztálsz ember?!

Ez veszélyes hulladék lerakás egy szivacsszerűen szivárgó tározóba. Németországban és Ausztriában tilos veszélyes hulladékok különböző típusait keverni és együtt deponálni. Mi meg direkt ökológiai puskaporos hordót kreálunk...