PPJ         2012.01.26.

(Nem tudom hová kerülhettem ki, vagy, hogy mekkora erőkkel bír(!) a közösségi média (facebookról egyhónap alatt 8500 látogató!) - de az Új-zélandi veteményes tiltási tervezetes poszt egy hónap alatt 5800 látogatót vonzott!)

Frissítés 2012. február 9.: A Világbank és a titkos vízprivatizáció

A fent említett poszthoz kapcsolódik egy újabb fantasztikus emberi találmány: a fölényes korporatív tőkeerő, mellyel akár a szegények utolsó életfeltételeit is ki lehet iktatni, ha nem fizetnek. Egy, a héten bemutatandó dokumentumfilm szerint a multinacionális vállalatok puszta üzleti érdekből még az ivóvíztől is megfosztják a harmadik világban lévő országok lakóit. [Lásd még angolul: Collecting rainwater now illegal in many states as Big Government claims ownership over our water]

„Amikor a Nestlé megjelenik, és azt mondja, 'a Pure Life a válasz', a saját kútvizeteket adjuk el nektek, miközben a csapból semmi nem folyik vagy ihatatlan, nos, ez nem egyszerű felelőtlenség, hanem gyakorlatilag bűntény” – mondja Maude Barlow ENSZ-tanácsadó arról, hogy fertőzött víz miatt a harmadik világban több gyermek hal meg évente, mint az AIDS, a malária, a háborúk és a közlekedési balesetek miatt összesen. - Írja a NOL.hu, ahonnan az alábbiak is származnak!

A Nestlé áll a célkeresztjében annak a dokumentumfilmnek, a Palackba zárt életnek is, amelynek a héten tartják a bemutatóját. Két készítője, az operatőr Urs Schnell és Res Gehriger újságíró Nigériától Etiópián át Pakisztánig követte a svájci céget, ám az alkotásból körvonalazódó kép finoman szólva nem hízelgő az élelmiszergyártóra nézve.

Egy pakisztáni kisváros expolgármestere, Bhati Dilvan azt állítja, hogy a környéken egyre több gyermek hal meg a fertőzött víz miatt, és ezért a Nestlének kell felelnie. „Nem elég, hogy a víz szennyezett, de 30 helyett ma már 100-130 méter mélyről kell felhoznunk” – panaszolja az egykori városvezető, aki szerint bár kérték, a Nestlé elutasította, hogy tiszta vizet pumpáljon a helyieket ellátó vízvezetékbe.

Miközben azonban a Nestlé jó tíz évvel ezelőtt Pure Life néven elsöprő sikerrel futtatta fel új, palackozott ivóvízét, amely John Harris, a Nestlé Waters igazgatója szerint a „portfólió ékköve”, Pakisztánban és máshol is elkezdett hírhedten rossz minőségű lenni az élethez nélkülözhetetlen nedű. Megdöbbentő, de az Egészségügyi Világszervezet szerint évente 3,575 millió ember – 20 másodpercenként egy gyermek – hal meg a vízzel kapcsolatos fertőzések miatt, 884 millióan pedig egyszerűen nem férnek hozzá tiszta vízhez.

A Nestlé kész az azonnali magyarázattal, ha valaki az ivóvízhiányról faggatná. A Tages Anzeiger kérdésére a svájci cég azt válaszolta, két víztisztító komplexuma a pakisztáni Sheikhupura iparvárosban tízezer ember ivóvízellátását biztosítja, épül a harmadik víztisztító, és két iskola is. A svájci cég nem az egyedüli, amelyik hatalmas profitra tesz szert forrásvíz felszínre hozatalából és eladásából a nyugati piacokon. Ezt így csinálja éppenséggel a Coca-Cola és a Danone is, csakhogy a film állítása szerint kettejükkel ellentétben a Nestlé szereti a „közös értékek” bajnokaként feltüntetni magát. Ehhez képest amikor 2007-ben Schnell és Gehriger a céghez fordult közreműködésért, az akkori Nestlé-szóvivőtől azt a frappáns választ kapták, hogy filmjük „rossz helyen és rossz időben” készül. Sokat ez az álláspont azóta sem változott. Melanie Kohli jelenlegi szóvivő szerint a Palackba zárt élet „egyoldalú és igazságtalan képet közvetít a Nestléről, ezért zárkóztunk el attól, hogy részt vegyünk a dokumentumfilm készítésében”.

Ennek ellenére a legtöbb példa világszerte nem éppen a Nestlé mellett szól. A dokumentumfilm szerint volt  ugyan, hogy a svájci cég 750 ezer dollárból építtetett víztisztítót egy etióp menekülttábor számára 2003-ban, két évvel később azonban se szó se beszéd, a cég kivonult az országból, pusztulásra ítélve, amit felépített. Nigériában, Lagosban vannak olyan családok, amelyek bevételük felét költik vízre, az amerikai Maine állam lakói pedig amiatt tiltakoznak, hogy a Nestlé földterületeket vásárol fel, ahonnan nyakló nélkül hozza felszínre a vizet – ezt a szövetségi törvények értelmében egyébként meg is teheti.

Minden évben több millió köbméternyi vízről van szó, ráadásul nem elég, hogy ennek literje alig egy centbe kerül a multiknak, a körítésül szolgáló reklámkampány is hamis. „A vizünket adják el forrásvízként” – meséli a dokumentumfilmben egy hölgy. „Azt, amelyikkel mi a WC-ket öblítjük.”

De ha már ivóvíz, ne felejtsük az utóbbi idők hazai botrányit sem!

Fertőzött ásványvízet vontak ki a forgalomból - helyitermekmagazin.hu

A közel 300 RAKLAP, és több, mint 110 EZER PALACK(!) márkája: Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes és az S-BUDGET (Spar) szénsavas, 2 literes ásványvíz.

Ismét fertőzött ásványvíz - helyitermekmagazin.hu

A Miskolci Likörgyár Zrt. “jóvoltából” ismét bővült az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján közzétett jogsértő szervezetek és személyek listája. Egy magyar termék, nevezetesen a Lillafüredi természetes ásványvízben (szénsavmentes, 1,5 l, jelölése: 2012. 05. 02.;B) a Pseudomonas aeruginosa baktérium jelenlétét mutatták ki: 2/250 ml, 3/250 ml, 11/250 ml, 2/250 ml, 2/250 ml.

Igaza volt az IPM-nek: mérgező ásványvizet forgalmazott az Auchan! - greenr.blog.hu

Az IPM magazin márciusi száma óta tartó kálvária végére értünk. Igen, vannak mérgező ásványvizek az Auchanban is! November 17-én a Fővárosi Bíróságon elsőfokon a Visegrádi Ásványvíz Kft után az Auchan is pert vesztett az IPM magazin ellen a mérgező ásványvizek témájában.

PPJ         2012.01.23.

Az oktatófilmet az évek óta sikeres és népszerű „Tükörben a Világ" című kiállítás ihlette. A film célja, hogy megtaláljuk helyünket a Földön élő életközösségben, hiszen a fajok sokszínűsége magában rejti a túlélés és az egészséges környezet kulcsát. A tárlatvezetés szükségleteinken keresztül világít rá fogyasztói társadalmunk zsákutcáira és mutat alternatív megoldásokat és jó gyakorlatokat a fenntarthatóság felé vezető úton.
A film szabadon másolható, vetíthető és terjeszthető a forrás megjelölésével!

A kiállítás alkotói: Zöld Fiatalok Egyesület, Cellux Csoport, Pinxit Design, Kartondesign
A kiállítás támogatói: ÖKO-Pack Nonprofit Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

A filmet készítette: ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
Operatőr és vágó: D-digital Kft.
Tárlatvezető: Dr. Vida Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Zene: Alexander Röder
A film hossza: 53 perc
Az oktatófilm letölthető a kiállítás honlapjáról: www.tukorbenavilag.hu
Facebook: Tükörben a Világ

PPJ         2012.01.22.

Miközben Orbáni magasságok hadoválnak génmódosítás mentes Magyarországról és alaptörvénybe került a termőföldjeink ilyen irányú tisztaságának stratégiai megőrzése, addig Január 2-án, még gond nélkül lement a "parasztoknak" a szokásos marketing rizsa, hogy igenis miért jó a génmódosítás. Ez a tv műsor élő példája a GMO lobbi ravaszságának, csúsztatásai eladásának és a helyzet kihasználásából adódó (tv-néző nem felesel, nem is tudna) folyamatos mellébeszélésnek. Veszélytelen és irreleváns témák közé beékeli ez az adás (is) a valóban veszélyes kijelentéseket. Megpróbálják a növények szimbiotikus nitrogénkötésével és a sótűrésükkel egy szintre emelni a GM kukorica toxinrezisztenciáját, ami nagyjából olyan, mint ha a szeretkezést hasonlítanánk a prostitúcióhoz.

Ezeknek a tudósoknak van egy óriási hibájuk, mégpedig a belátásnak és oksági logikus gondolkodásnak az egyféle szempont szerinti elferdülése, elferdítése. Napjainkra pedig már az emberiség nyugati modern kultúrája is beláthatja, hogy a túlintenzifikált agrárium milyen módon teszi tönkre az élő rendszereket, a természeti környezetet, a világunkat. A növényvédelem, a talajalkotók segítésének egyetlen módja csakis a biogazdálkodás és a permakultúra lenne. A természettel szemben ugyanakkor maximum mi, az emberek késztethetnénk magunkat arra, hogy vele harmóniában éljünk.

Már bocsánat a kifejezésért Jani, de akkora ökör vagy mint ide Lacháza! Jobb ha elszégyelled magad és előtúrod a szakirodalmat és szakpolitikát, mert nem génmentes-, hanem génmódosítás mentes Magyarországról beszélünk! Senki sem a géneket akarja megszüntetni...

Ki más mondana ilyen csúsztatásokat a televízióban, mint a szegediek közül Györgyey János, aki, ha úgy látja, hogy bármilyen vitapartner kellő távolságban van - vagy, mint a TV esetében, párbeszédről szó sincs - akkor ömlik a szájából a fontos növényi tápanyag helyett a GMO gagyi. Bezzeg mikor szakértő gárdával van körülvéve, akkor csak a száját tudja húzni, mikor hallja a szemére vetett igazságot, hogy az egyesülete milyen közpénzekből támogatott magáncéges génpiszka kutatásokat és hogy szennyezi az emberi tudatot és Magyarországot is a génmódosítás által. Ellentmondásosságára a legszebb, mikor a Greenpeace birtokába került egy kijelentése, amit viszont zárt körbe mondott, ilyet a TV kamerák nyilván nem bírnának:

„a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” - Forrás

Akkora bakik vannak itt kérem, hogy ordít róla, mennyire korrupt ez az egész GMO bagázs a világon, EU-s fejétől bűzlik a hal!

Endre Gabriella a növényi nitrogénkötés természetes folyamatáról beszélt, amit csak fáradtságos kutatói munkával lehet teljes pontossággal megismerni. Javítani a lucerna nitrogénkötő képességét? Ez a folyamat egyáltalán javítható?  A természet sokszor okosabbnak tűnik nálunk és nem egykönnyen ismerjük meg a törvényszerűségeit. Mi, az emberek maximum saját javunkra tanulhatunk és segíthetjük a harmóniát eltanulni tőle. A természet nem egy zárt rendszer, mint a laboratórium, ahol kontrollált körülmények között minden oly megtévesztően nagyon atomisztikusan kezelhetőnek tűnik. Az ökológiai rendszerek ennél összetettebb, bonyolultabb egységek, több tényezőt is magukba foglalnak, az egyiknek a módosítása befolyásolhatja számos másik rész működőképességét is. Igen nehéz lehet a valós törvényszerűségek felismerése, megértése olyan szinten, hogy biztos kézzel, emberi kontrollált módon lehessen befolyásolni is. 

A különös és nehezen megérthető dolog, hogy Györgyey bátran, minden szemrebbenés nélkül mondja a kamerába a Bt toxinról annak szelektivitását, hogy a megcélzott kukoricabogáron kívül elvileg minden vígan él tovább, vagy, hogy a szójához sokkal kevesebb gyomírtót kellene kiszórni. Mintha nem hallottunk volna arról, hogy idővel a "vertikális és horizontális géntranszfer" miatt a gyomok is reszisztensek lesznek és az emberiség majd törheti a fejét, mit agyal ismét ki azok ellen. Nehéz eldöntenem, hogy Györgyey egy jóhiszemű, de ökológiailag tájékozatlanabb specialista vagy egy tudatosan ferdítő generalista...

Darvas Béla pont az olyan állítások ellen írt egy cikket, hogy a GM kukoricának nincs bizonyított káros mellékhatása. Bakonyi Gábor sem hasraütve mutatta ki, hogy a Collembolákra (ugróvillás kisállatokra) milyen hatással van a Györgyey által oly hűen pártolt GM kukorica. Bakonyi Gábor cikke, 34. oldal. A projekt további eredményeként Biró Borbála kísérletei ismertek, ahol a Mon 810-es GM kukorica szén:nitrogén arányának a megváltozása a talajban a növényi anyagok lassúbb ütemű lebomlása következett be. A beavatkozással tehát beleavatkozunk a biogeokémiai ciklusok természetes menetébe, 31. oldal.

A Bt kukorica végülis majd kiszabadul az ember csapdájából. Már meg is tette! Dollár milliárdokat költöttek rá és végül nem ér semmit! A természet dörzsöli a tenyerét és röhög a markában. :) :(( Ostobák!

Csak ne nézne ennyiszer félre, miközben beszél... Istenem, hogy egy nyitott szemű ember számára a metakommunikáció mennyit elmond... Egy pszichológus barátom mondta nekem, hogy "te, én ehhez nem értek, de ennek az arcára van írva a testbeszéddel, hogy sunyi és ferdít".

Én kérek elnézést, de tényleg..., hogy ennek a rengeteg "jószívű" tudósnak, az "áldásos" tevékenysége révén, akik csak "az emberiségnek akarnak jobbat", miért kell annyi mindenért "szenvedni" és miért nem fogadja be munkájukat a tudósközösség. Magyarország, az Európai Unió és a világ éhezői is, ugyan miért is ne esnének azonnal késsel nekik, ha tudnák, hogy Magyarországon találhatók ezek a "fantasztikus" elmék, akik végső soron elősegítették:

- hogy a természet, az ÉLET propagulumai, a magok, önmaguktól megsemmisüljenek (terminátor gén),

- hogy a világ éhezőit a modernkori pazarlás megszüntetése helyett a még intenzívebb és még koncentráltabb és még inkább cégek által ellenőrzött világ GM növényei "táplálják",

- hogy mindez összefonódjon a petrolkémia ipar órási-, mezőgazdasági növényvédelmi vegyszereladási igényével,

- hogy mindez gyengítse, hátráltassa és sok esetben általuk hazug módon rossz színben tüntesse fel a biológiai mezőgazdálkodást, mint alternatívát, ami valóban minőségi élelmet állít elő a konvencionális ipari GMO tömegtermeléshez képest,

- stb... a sor a GMO-k károkozási listáján szinte végtelen, és akkor ezek még csak a természettudományos érvek voltak, a társadalomtudományiak még csak most jönnének, nomeg a környezeti etikaiak és ökofilozófiaiak, de épp ezért leszek én humánökológus és nem géntudós.

Vannak ellenérvek a génmódosítással szemben, komoly szakmai ellenérvek, tudóstársaság is alakult már többedíziglen, nem egyszer!

A "szelíd GMO" tudósok, mint amilyennek Endre Gabriella is mutatta magát a műsorban, jól- s idejeszerűen teszik, ha egy véges világban elgondolkodnak a végtelen termelésfokozásra tett erőfeszítéseikről; lásd Peter Farb ökológiai paradoxona és a korlátozott vetélkedés törvénye.

A nagy agrobiznisz (Monsanto, Syngenta, Bayer, BASF) által támogatottak pedig azon, hogy ökoszociálisan mit tettek már eddig is a világ emberiségével.

Több s kevesebb tisztelettel:
Pacsuta Péter János

"Nem az egészség mércéje jól alkalmazkodni egy mélyen beteg társadalomhoz" – J. Khrisnamurti.

PPJ         2011.12.30.

PPJ         2011.12.21.

A főként keleti gondolkodásból eredeztethető "elég" fogalma alakítja át itt szépen a mélyben a konzumerizmusra épült kapitalista materializmusunkat.