PPJ         2011.09.13.

A még meg sem született babák kilencvenhárom százaléka GMO-val fertőzött  – ezzel a címmel közöl részleteket egy tanulmányból a NaturalNews.com nevű portálra hivatkozva a Mindennapi.hu

PPJ         2011.08.16.

Megmutatom nektek ezt a videót, hátha egyszer idetévedne a nagy Amerika és GM imádó "barátaink". Az igazi mindennapi amcsi farmerok másként vélekednek a GM terményekről. Millió dolláros károkat okoztak már nekik a GénMódosított terményeket gyártó vállalatok. Tehetetlenek. Szerintem halljuk meg a valódi Amerika hangját és segítsünk rajtuk például úgy, hogy a génmódosított szervezeteket ránk erőltetőkkel közöljük: saját hazájukban (már ha egy cégnek van ilyen) is a pokolba kívánják őket.

PPJ         2011.08.15.

"Györgyey János ezeken a hasábokon májusban látványosan értetlenkedett, hogy miért szerepel a GMO-mentesség az új Alkotmányban (Miért GMO-mentes az alkotmány?). Két hónappal később Dudits Dénes agrármérnök támadta hevesen ugyanazt a cikkelyt (Alkotmányos génpánik,). Arról nincs véleményünk, hogy alkotmányjogilag, az alkotmányozás hagyományait tekintve mennyire szerencsés ez a kitétel, de azt tudjuk, hogy gazdasági, ökológiai és egészségügyi okokból nagyon is szükséges." - írják a Népszabadság hasábjain Tömöri Balázs és Vay Márton.

[...]

Milyen esetleges előnyöket remélhetünk a génmódosított növényekkel és állatokkal járó károk és veszélyek vállalásától? Szerencsés helyzetben vagyunk, kitűnő támpontot nyújt ehhez a Világbank és az ENSZ három szakmai szervezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 110 kormány közreműködésével, 11 millió euróból, a kormányok által delegált 400 szakértő három és fél éves munkájával készített kutatás. Ezek a tudománytalansággal és dilettantizmussal aligha vádolható szervezetek vizsgálták, mit tehet az agrárium a szegénység és az éhezés csökkentéséért, miként lehet a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tenni.

A hallatlan jelentőségű tanulmány cáfolta a géntechnológiai ipar fő érvét, miszerint a GMO-k csökkentik a vegyszerfelhasználást és majd ők látják el az éhezőket. Ellenkezőleg: környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, kockázatokat jelentenek. Nota bene, azt is kimondja ez a dokumentum, hogy a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság zsákutca, a helyi fajtákra és erőforrásokra, kistermelőkre, családi gazdaságokra, biotermelésre és a sokféleségre érdemes alapozni a mezőgazdaságot. (A tanulmány teljes szövege angolul, az összefoglalója magyarul letölthető a Greenpeace oldaláról.)

[...]

Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon a Greenpeace birtokában lévő hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna.

A szerzők a Greenpeace munkatársai

PPJ         2011.07.21.

Az Élőlánc Magyarországért messzemenően támogatja a Magyarország GMO mentességének fenntartása érdekében tett kormányzati intézkedéseket, és visszautasítja a MONSANTO nyilatkozatát, melyben a magyar hatósági laboratóriumok eredményeit, és az abból fakadó hatósági intézkedéseket megkérdőjelezi. Nagyra értékeljük a nyilatkozat azon részét, miszerint „A Monsanto kijelenti, hogy tiszteletben tartja a Magyar Kormány azon törekvéseit, hogy az ország területén megakadályozza a genetikailag módosított növények termesztését. A Monsanto csak hagyományos, nem-GM vetőmagot forgalmaz Magyarországon. A Monsanto kijelenti, hogy a hagyományos vetőmagja csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványoknak megfelelő vizsgálatokon átesett, amelyek alátámasztják, hogy nem tartalmaz kimutatható GMO-t.” Ennek fényében csodálkozunk a nyilatkozat többi részének a Kormány intézkedéseit támadó tartalmán. A további vizsgálatokra, a termény felvásárlására tett javaslataik a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem megvalósíthatóak – mert a GMO mentesség érdekében a GM szennyezett növényállományt a további szennyezés elkerülése érdekében most kell megsemmisíteni.

Végül, de nem utolsó sorban fontos leszögezni, hogy a magyar gazdáknak nem a kormány, hanem azok a cégek okoztak kárt, akik a szennyezett vetőmagot forgalomba hozták. A vétlen gazdákat természetesen kártalanítani kell, de okosan teszik, ha jövőre attól vásárolnak vetőmagot, aki garantálni tudja a vetőmag GMO mentességét.

2011. július 19.

az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Kapcsolat:

Ács Sándorné agrármérnök
acsne.eva AT gmail DOT com
Tel: 30 3850 379
 

PPJ         2011.06.22.

Korábban is tettem már egész határozottan kijelenthető "jóslatokat", most egy másik következik. Megjósolom, hogy idén sem lesz semmi "pályamunka" eget verő-, értelmes-, tartalmas- és rendszerkritikus a Bayer Klímavédelmi Fotópályázaton.

Kezdem a személyes tapasztalat részével, aztán majd haladok objektívebben.

Küldtem be tavaly fotókat, és sem a képek, sem a hozzá írt természetvédelmi szakszöveg nem volt elég, hogy az elég izgató legyen a "szakmai zsűrinek", bár azért legalább már nem az első rostákon akadtam fenn.

Vannak ezek a magukat természetfotósnak mondó emberkék, akik tonnaszámra töltik fel a képeiket az erre szakosodott honlapokra. Ugyanazokat a kliséket ismétlik ezerszámra. Ötmilliomodik tarka lepke meg százezredik felhős kép és tízezredik fátyolos feleség fenék. Fotóesztétikailag leragadtak olyan "problémák" megválaszolásánál, aminél már a fotózás egykori feltalálóit is több érdekelte. És képesek ezek a megátalkodottak csoportosan is direkt elhülyülni. Körülbelül egy hét alatt meguntam azt a seggnyalást, ami a kommentek számából adódó pontok miatt kell, hogy a pontokból képeket tölthessünk fel ezekre a replikagyűjtemény oldalakra. Nulla kreativitás.

Ráadásul olyan, hogy természetfotózás, már NINCS! Hogy a természetfotózást mennyire egy "eye-candy"-nek gondoljuk, az már több ízben kifejtődött ezen a blogon.

És akkor jön egy ilyen gyógyszergyártó és génmanipulált szántóföldi növényeket nyomató vegyipari multi, a Bayer, és azt mondja, hogy legyetek kreatívok, mert mi klímavédelmi fotópályázattal majd jól megmentjük a Földet, helyett inkább jól zöldrefestjük (Greenwashing) a Bayer nevet híres e világon.

Hát majd bolond lesz egy ilyen finanszírozású fotópályázatra bármi olyat beengedni, ami valóban elgondolkodtató és problémamegoldó a klímaváltozásról.

Iparszerű mezőgazdaság? Minden tekintetben olajszármazékokra (gépüzemanyag, irtószerek, műtrágyák, csomagolás) épülő intenzifikált agrikultúrák? Ugyan kérem: ezek alig okoznak klímaváltozást, nemde?

Vagy majd nyilván a fotóművészetileg is érdekes diskurzust eredményező képeket válogatják be egy ilyen pályázatra, mondjuk a tájkép humanizálásáról vagy a klímaváltozás antropogén eredetéről...

Marad bekerülésre a nonszensz szemgiccs (eyecandy), aminek semmi köze a klímaváltozás fotótechnikai vagy fotóművészeti ábrázolásához, de amit lehet mutogatni, hogy milyen király cég vagyunk, mi ügyelünk a klímaváltozásra, és véletlenül se mi pénzeljük a titeket testileg és lelkileg tönkretevő gyógyszergyártást és GMO lobbit... Science for a better life...

És még vagytok is olyan együgyűek, hogy önként biztosítotok általuk a későbbiekben szabadon felhasználható fényképanyagot a CSR prospektusaikhoz.

Ennyi. Jól meg'aszontam a dógokat! Várom az ellenérveket!