PPJ         2010.06.28.

Széman Zsuzsa szociológussal, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársával, majd Sári Lászlóval (SU-LA-CE), orientalistával, az MR1-Kossuth Rádió szerkesztőjével beszélgetett Szikra Zsuzsa a Magánhangzó hétfői adásában.

Tanulható-e a hosszú, boldog élet? Hallgassa meg!

Dr. Sári László
orientalista

1950. október 28-án született.
Magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Egy éves szentpétervári ösztöndíj kutatási területe a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers. Doktori disszertációját a tibeti verselmélet kérdéseiből írta. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Verselméleti kérdésekkel foglalkozó munkái a nyugati versformák és a tibeti költészet formai sajátosságait vizsgálják, tartalmilag a kétféle világszemlélet és az ezeknek megfelelő életvezetési formák különbözőségeit írják le. Magyarul először az ő munkáiból ismerhette meg az olvasóközönség Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma (1883-1706) költészetét és a tibeti népköltészetet.
1975 óta tudományos ismeretterjesztő műsorokat szerkeszt a Magyar Rádióban.
1992-től a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője.

Műsorai (A Kelet kapujában, Keleti Társalgó) Távol-Kelet irodalmait mutatják be a szélesebb közönségnek. Ugyancsak e célt szolgálja közreműködése a különböző televíziós csatornák ismeretterjesztő sorozataiban, műsoraiban.

A fenti témákban több félévet adott elő az ELTÉ-n, előadásokat tartott az Iparművészeti Egyetem filozófiai tanszékén, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola filozófiai tanszékén, kommunikációt tanít az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. Az Írás Könyvkiadó ügyvezetője, a Kelet Kiadó irodalmi vezetője.

KÖNYVEK
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Magyar Könyvklub 1999-2004, Írás Kiadó 2005)
Német nyelven: Morgengesprache im Kloster des Abtes Linji (Bacopa Verlag 2003)
Cseh nyelven: Ranní rozhovory v klastere opata Lin-Tiho (Malvern 2005)
A Himalája arca (Magyar Könyvklub 2001)
Beszélgetések a Kelet kapujában (Magyar Könyvklub 2003)
Az ifjú Lin-csi vándorlásai (Írás Kiadó 2004)

FORDÍTÁSOK
Tudást írző Tiszta Tenger, tibeti versek (Fordítás, utószó, Európa Könyvkiadó 1984, 1986)
Lelked szélfútta madártoll, Cangjang-Gjaco, a 6. dalai láma szerelmes versei (Fordítás, utószó, Írás Kiadó 1999)
Út a nyugalomhoz, Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma írásai korunkról, jövőnkről, esélyeinkről (Írás Kiadó 2002)

FILM
Az élet vendége
Csoma-legendárium (Rendező: Szemző Tibor) Bemutató: 2006 Filmszemle

PPJ         2009.11.03.

Életének 101. évében elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus - tudatta kedden a párizsi Plon kiadó.

 

A strukturalista mozgalom fő teoretikusa 1908-ban Brüsszelben született. A tudós 2008. november. 28-án ünnepelte 100. születésnapját.

 

Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népeknél, írja a Wikipedia. Először az archaikus társadalmak nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait felfedezve azok szerkezetében. Ebből építette fel a „vad gondolkodás” fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára és az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.

 

Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában írta meg, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan ősvallás kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak grammatikai interpretációja sajátos logikán kívüli kapcsolatban van egymással.

forrás: Index

Munkásságában megtalálható a vallás eredetének vizsgalátan kívül, korunk egy másik fő problémájának bírálata: a rasszizmusé vagyis az etnocentrikusságé.

PPJ         2009.06.18.

-!Jürgen Habermas!-

"Mentalitásbéli forradalomra lenne szükség" - Jürgen Habermas filozófus

Képek személyesen a greenr csapatától Pécsről!

Júniusban ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jürgen Habermas, korunk egyik legbefolyásosabb filozófusa. A munkássága tekintélyes részét a késő kapitalista társadalom sajátosságainak feltárására fordító professzor Németország egyik vezető közéleti személyisége, esszéivel, nyilvános állásfoglalásaival még mindig aktívan részt vesz az aktuális politikai vitákban. A Frankfurti Iskola második generációjának emblematikus alakja a tiszteletére rendezett pécsi konferenciát követően írásban válaszolt kérdéseinkre.

PPJ         2009.05.01.

Roszaktól már olvashattatok rövidebb idézetet, becsüljétek meg, mert sehol nem kapható, nem oktatják (egészséges konspirációs hit :D). Nem volt egy hülye pofa,  remekmű az Ellenkultúra születik, csupán egy-két nagy könyvtárban található még meg. Jelentem: lefénymásoltam, ráment a napom itthon, de megvan, meglesz az utókor számára, most már szabadon sokszorosítható!!! Amikor kerestem, hogy kapható-e, van-e antikváriumban, akkor találtam ezt a jól megírt összefoglalót az ő filozófiájáról; gépekről, leginkább a számítógépekről alkotott véleményének leírását.

Az információ alkonya

"Theodore Roszak amerikai szociológus és író legelőször az Ellenkultúra lázadása (The Making of a Counter Culture) című munkájával hívta fel magára a figyelmet, majd ezt követte az Ahol véget ér az Átokföldje (Where the Wasteland Ends) című könyve. Míg az előbbi a hatvanas évek diáklázadásaival, annak társadalmi okaival foglalkozik, az utóbbi továbbmegy, és a szcientizmus szemléletét, az ember és kapcsolatainak eltárgyiasodását veszi górcső alá. E műveket követte Az információ kultusza. Továbbgondolva előző műveit, Roszak ebben a könyvében a gépről, a számítógépről, mint az emberi faj lehetőségéről elmélkedik. Félreértés ne essék: Roszak nem technofóbiás." - itt lehet tovább olvasni...