PPJ         2012.04.12.

Megvan, hogy kik nyernek állami földeket... Adótartozással rendelkező cimborák és "kérges tenyerű" műkörömépítők. Itt kérem az állami-, Nemzeti Parki- magyar közvagyonnak a Fideszes műkörömépítéstechnikai módszerekkel történő lenyúlása folyik!

Dolgozzák át az állami földek bérleti pályázatait! - Greenfo.hu

A családi gazdaságokat támogató Élőlánc Magyarországért követeli az állami földek bérleti jogára kiírt pályázati rendszer visszavonását, és új, a helyi családi gazdákkal egyeztetett konstrukció kidolgozását - jelentette be Ertsey Attila, a szervezet elnökségi tagja. 200 hektárnál több földet ne kaphasson egy pályázó sem.

Nehezményezte, hogy a Családi Gazdaságok Országos Tanácskozásának március 13-i, az állami földbérletek visszásságaival foglalkozó petíciójára a gazdák azóta sem kaptak érdemi választ. Ertsey Attila szerint nemcsak a gazdák, hanem a települések is vesztesei lesznek annak, ha nem a helyiek kapják meg a földhasználati jogot, mivel így a földből származó jövedelem nem az ott élőket gyarapítja.

A tegnapi sajtótájékoztatón Ertsey Attila utalt arra, hogy a helyi gazdák nem fogadják el, hogy a Bükki Nemzeti Park által a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet földjeire kiírt korábbi pályázatot visszavonták. Sérelmezik a gazdák az új feltételekkel megjelentetett kiírás eredményét is, és ragaszkodnak ahhoz, hogy 200 hektárnál több földet ne kaphasson egy pályázó sem.

Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja szólt arról, hogy a Fejér megyei Lepsényben 15 helyi család hiába vár 595,5 hektár meghirdetésére, a pályázatot egyszer ugyan már kiírták, de azt visszavonták, így a föld, a hozzá kapcsolódó támogatások az eddigi használónál, a mosonmagyaróvári székhelyű cégnél marad.

Ertsey Attila szerint a Váli völgyben is érdekesen alakulnak a viszonyok, Mészáros Lőrinc - Felcsút polgármesterének, a fociakadémia elnökének - családi érdekeltsége újabb 441 hektárt nyert, ezzel 1.223 hektár állami földön szerzett bérleti jogot.

A sajtótájékoztatón Sárvári Attila, Borsod megyében dolgozó vidékfejlesztési szakértő kiemelte: a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területére kiírt pályázaton olyanok is nyertek, akik nem szereztek volna állami földbérletet az eredetileg kiírt feltételek mellett. Az újabb kiírást olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek lehetővé tették azok számára is a bérleti jog megszerzését, akik nem felelnek meg a fenntartható vidékpolitikai szempontoknak. A helyi gazdák úgy látják, hogy néhány nyertesnek politikai kötődése is van, például Tállai András államtitkárhoz - mondta Sárvári Attila.

PPJ         2011.10.06.

Kísérteties harc dúl a kormányon belül a földkérdésekkel kapcsolatban és az agrármaffia olyan mélyen ágyazta be magát a hatalomba, hogy ez ellen tenni akaró Nemzeti Park igazgatókat mentett fel állásukból a vidékfejlesztési miniszter! Kezd összeállni a kép, hogy milyen tőkés társaságok kezében van a magyar föld és milyen maffiózók kezében van a magyar politika (igen, még a Fidesz is - kivéve belőle néhány embert, pl. Ángyán). Az igazi magyar agrárium és természetvédelem meg van félemlítve és ki van iktatva. Továbbra is él a kérdés, hogy kié lesz a föld?!

NAGYON KÉRLEK TITEKET, HOGY OLVASSÁTOK EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT, HOGY LÁSSÁTOK, MILYEN MÉLYEN SÉRT ÉRDEKEKET A MAGYAR FÖLD KÉRDÉSE! NEM TITOK MOST MÁR KIMONDANI, HOGY EL VAGYUNK ADVA ÉS MEG VAGYUNK VÉVE - A FÖLD A LÁBUNK ALÓL LEGALÁBBIS MINDENKÉPP ÉS HA EZ ELLEN MOST NEM TESZÜNK, AKKOR MAGYARORSZÁG SORSA MEGPECSÉTELŐDÖTT!!!

"...két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban..."

EZ FÉLELMETESEN hasonlít az 50-es évekre!!!

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn felmentette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Duska Józsefet, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Balogh Lászlót. A Bükki Nemzeti Parkhoz a szóbeszéd szerint két parancs jött. A szóbeli arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A másik parancs írásban érkezett , eszerint olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. A zöldombudsmani hivatalnak is vannak kételyei.

A helyi emberek értetelenül állnak a történtek előtt. És mivel nem tudják mire vélni a hirtelen fordulatot, mivel romba dőlni látják reményeiket arra, hogy végre a föld a helyi gazdáké legyen és a családi gazdaságok virágozhassanak, az elkeseredés hangjai közé a számonkérés ígérete vegyül.  Az ügyben legérintettebb terület, afféle tűhegyként, amely szúr, ha kell, de átküzdi magát az akadályokon,  a Borsodi Mezőség , mely Gazdakör Egyesületének titkára, Sárvári Attila  nyílt levelet jelentetett meg a www.kielegyenafold.hu honlapon.

A levelet most közzéteszzük, mert belőle megismerhető, hogyan képes egy kistérség - összefogással - a hazai agráriumban követendő példává válni.

"A tű a látszólagos áthatolhatatlanságot könnyedén lebíró mindennapi, stílszerűen szólva 'paraszti eszköz'. Pontosan olyan fontos és olyan egyszerű, mint minden eszköz, ami ténylegesen kell az élethez... A sors különös kegyéből úgy alakult, hogy elsőbbségünk okán mi lehettünk a 'tű hegye'. Az áthatolhatatlanság pedig esetünkben az örökölt agrár- és környezeti struktúra, amit sokan megváltoztathatatlannak hittek és hisznek manapság is.

A Borsodi Mezőség – Mezőcsáti Kistérség már többször elsőként az országban cáfolt rá ezekre a hiedelmekre. Elsők között voltunk az integrált természeti környezet-, társadalom és gazdaság-rehabilitáció kezdeményezésében, Kelet- Európából egyedüliként álltunk a fenntartható vidékfejlesztés követendő példájaként az EU 25 tagországa előtt, zászlóshajójává váltunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak, az induló évben felkészültségünk okán elnyerve az országos keret 40%-át... Elsőként szerveztük meg 4300 hektáron a jogi korlátok között a saját paraszti eszünk szerint az új 'földosztást', amit a Nemzeti Parkos védett területeiről eltávolított külföldi bérlő utáni űr tett szükségessé.

A tű hegye azonban éppen a legutóbbi ügyben most kitörni/kicsorbulni látszik.

A történet röviden: 1995-ben a Dél-Borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor egy külföldi vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot (tanyákat, állatállományt stb.), hogy jogellenesen ugyan, de 20 évre kvázi ingyen megkapja hozzájuk a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló földterületüket, összesen 4300 hektárt. A szerződés megköttetett. Az új földesúr azonban durván megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért vagy nyolc éve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felmondta az előnytelen szerződést. A Legfelsőbb Bíróság ez év nyarán mondta ki a végső verdiktet: a külföldi bérlőnek mennie kell. A földeket azonban újra birtokba kell adni...
Ez azonban éppen napjainkban meghiúsulni látszik!

A nép, az istenadta nép az ügyről a következőket véli tudni: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának értelemszerűen feladatul szabták, hogy gondoskodjon a terület újrahasznosításáról. A szóbeszéd szerint két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban. A szóbeli parancs arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A parancs ténye bizonytalan, kiadójának kilétét homály fedi. A másik parancs írásban érkezett, dr. Ángyán József államtitkár úr és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úr aláírásával. Ebben az állt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Az igazgató az utóbbit hajtotta végre oly módon, hogy a pályázati feltételek kialakításába bevonta a helyi Gazdakör képviselőit. Hatalmas lelkesedéssel, felelősségtudattal tettek eleget ennek a feladatnak a helyi gazdák – a jogi korlátokkal kényszerűen 'megalkudva' kidolgozták azt a pályázati feltételrendszert, ami országszerte is biztosíthatja az 'új honfoglalást' a helyi parasztcsaládok számára.

A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szept. 1.-én kiírta, beadási határidőként okt. 3.-át jelölve meg. Helyi parasztcsaládok tömege reménykedve adta be a pályázatát, bízva a Kormányzatban – állami föld nem profitot, hanem magyar életet fog termelni! Talán most végre igaz lehet ...

Szomorúan és felháborodva tapasztaljuk azonban, hogy mégsem lett igaz. A földigénylő pályázatok beadási határideje október 3.-a déli 12 óra volt, ugyanaznap este 22 órakor az interneten visszavonták a pályázati felhívást. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóját aznap délben állásából felmentették.
A gazdák újfent csalatkozni látszanak, de most már a kérdést is fel fogják tenni: ki merészel velük ilyen csúfot tenni?
'De lehet, hogy csak azért vonták vissza, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki' ezt egyik optimista gazdatársunk írta.
Mindenki érdekében adja Isten, hogy valóban így legyen...

Mezőcsát, 2011. október 5.
Sárvári Attila
Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára "

Mint ismeretes, Fazekas Sándor vidékfejlsztési miniszter október 3-án felmentette a Balaton-felvidéki Nemezeti park és a Bükki Nemzeti Park igazgatóit.  Duska József felmentését a szóbeszéd a földbérleti pályázattal, Balogh László menesztését a Jövő Nemzedékek Biztosának Irodája a Nagybereki Fehérvíz-ügy vizsgálatával hozzák összefüggsébe. A JNO hivatalának nincsen hatásköre a személyi ügyekben, azt ezért nem kommnetálhatták, csupán emlékeztettek   azokra a a vizsgálat során részben általuk feltárt tényekre, amelyek fényében még furcsább a két igazgató eltávolítása.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság  Balogh László

A JNO Nagyberekre vonatkozó állásfoglalásából kiderül, hogy a Nagyberek/Nekota/Fehérvíz szintjével kapcsolatban az utóbbi években eljáró intézmények közül egyedül a Nemzeti Park volt az, amelynek működését nem érheti kritika.
Elkészítette a terület kezelési tervét - de azt a minisztérium elmulasztotta kihirdetni. Megadta a területen természetvédelmi szempontból tartandó helyes vízszinteket - de az a Főfelügyelőség visszavonatta és megváltoztatatta. A vízleeresztés észlelésekor újra lezárta és lepecsételte a zsilipet ("bújtatót").
A hatósági jogkörétől megfosztott, szakértői szerepre kárhoztatott nemzeti park jogtalan elvárások és szakmailag megkérdőjelezhető utasítások kereszttüzébe került, ennek ellenére megtartotta szakmai integritását. Közben idén megnyitotta csodálatos tihanyi látogatóközpontját, a Levendula-házat, amely az év látogatóközpontja lett.
Az igazgató mindennek fényében elismerést, nem pedig fegyelmit és elbocsátást érdemelt volna.

"Az 1977-es védetté nyilvánítási határozat, a Natura 2000 területek adatlapjaiban felsorolt fajok és élőhelytípusok ökológiai igényei, illetve a Ramsari besorolás egyértelművé teszik, hogy a területen – így a terület magvát képező Nekotán is – a vízborítás, és egyfajta természetes, vagy természetes-közeli vízdinamika fenntartása jelenti a védelem alapját. A természeti értékek hosszú távú megőrzésének sikerét a megfelelő vízkormányzás jelenti. Ez az esetek többségében a víz megtartását jelenti."
"A nemzeti park nyilatkozatában természetvédelmi érdekekre hivatkozással – a terület természetvédelmi kezelési tervét megalapozó dokumentáció alapján – meghatározta az ökológiai vízkészlet biztosítására alkalmazandó minimális vízszinteket december 1. - június 30. és július 1. - november 30. közötti időszakokban."
"A vízjogi engedélyek közül a 2009. október 9-én kiadott, a nemzeti park javaslatát beépítő vízjogi engedély érvényesítette először – több mint 30 év késéssel – a nemzetközi természetvédelmi kötelezettségeket a vízkormányzásra vonatkozó előírásokban. E tekintetben - és ekkor - tehát a Felügyelőség megfelelően járt el az elsőfokú határozat, azaz a vízjogi engedély kiadásakor."

"(A Nemzeti Park) Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy a Nagybereki Fehérvíz országosan védett terület, az érintett területrész pedig láp, ezért az általa meghatározott ökológiai vízszint indokolt. Rámutatott továbbá, hogy a kért vízszintek „csak csekély mértékben térnek el az eredeti vízjogi engedélyben szereplő értékektől, ezért (...) nem lehet műszaki akadálya a megvalósításuknak.” A területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv vonatkozásában jelezte, hogy azt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba megküldték(…)"

"Álláspontunk szerint, bár a természetvédelmi kezelési terv a mai napig nem került kihirdetésre, a vizes élőhely kívánatos vízháztartásának alapvető paraméterei meghatározásához nem szükséges erre vonatkozó további vizsgálatok sorának elvégzése, miképpen azt a Főfelügyelőség előírta. Ehhez elegendő a szóban forgó állat- és növényfajok ökológiai alapigényeinek ismerete, (a vegetációs időszak, a szaporodási időszak, madarak esetében a költés alapinformációi, táplálkozásra, vonulásra vonatkozó adatok). A védetté nyilvánítási határozatból minderre elégségesen lehet következtetni, ez a képesség pedig mind a nemzeti park, mind az első- és másodfokú hatóságok szakszemélyzetétől elvárható."

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duska József

Az olasz tulajdonosi hátterű  Mariano Kft. által korábban - a Legfelsőbb Bíróság által idén júniusban semmissé nyilvánított kontraktus alapján - "bérelt" szerződéssel érintett  területekre vonatkozó pályázat visszavonása annál is furcsább, mert ez a pályázat valójában iskolapéldája (volt?) annak a politikának, amit egyfelől a civilek, a kistelepülések és a szakma követelt (például a Pannonhalmi nyilatkozatban), másfelől a Kormány vállalt, meghirdetett illetve üdvözölt.
A Duska által megtámadott és vissszavonatott Mariano-szerződés ikerpárja annak Hubertus Bt-szerződésnek, amelynek megtámadását és visszavonását Illés Zoltán Államtitkár és a tárca más vezetői is meghirdették illetve szükségesnek tartották. Ezek után az lett volna érthető, ha Duska Józsefet kitüntetik, nem pedig a menesztése. Lásd:  Precedens értékű földpályázat a Bükki Nemzeti Parknál

forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/05/a-borsodi-mezoseg--a-tu-hegye

PPJ         2011.09.12.

A Tiszántúli Természetvédő Társaság vezetőjét május 30-án vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával, két napra rá viszont a Debreceni Városi Bíróság szabadlábra helyezte. Ezt az ügyészség megfellebbezte, és Zsák Ferencet június 16-án egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet október 15-ig meghosszabbítottak. Zsák Ferenc most a cellájából üzent a zöldeknek. (Forrás: védegylet.hu, greenfo.hu)

Nyílt levél természetvédő barátaimnak

Tisztelt Természetvédő Barátaim!

Engedjétek meg, hogy köszönetemet fejezzem ki azért a bátor kiállásért, amelyet mind az én személyes sorsom, mind a magyar természetvédelem életben tartása érdekében tanúsítottatok a honi közvélemény előtt egy olyan nehéz történelmi időszakban, amikor a közöny és a félelem sokkal inkább tetten érhető, mint az igaz ügyek felvállalása, a civil kurázsi kinyilvánítása olyan nemes célok érdekében, mint a demokrácia, a demokratikus szabadságjogok és a biológiai sokféleség védelme.

Külön köszönettel tartozom mindazoknak, akik oly sokat fáradoznak személyes sorsom jobbra fordulásán, és éltetik bennem a reményt, hogy az európai közvélemény is értesül az Európai Unió jogintézményei előtt általam kezdeményezett közösségi jogi eljárásokról, a győrszentiváni élőhelyek, a sajóládi-erdő és a girincsi-erdő visszafordíthatatlan természetkárosodásáról.

Egykor azt a maximát fogalmaztam meg magamnak miszerint: „Ahhoz, hogy valóban szabadnak érezhessük magunkat, a természet rabjává kell válnunk.” Most paradox módon, azért váltam rabbá, mert szerettem volna megmenteni a természet egy piciny darabját, egy olyan Európában már kipusztult, Magyarországon a kipusztulás szélén álló élőhelytipust, amelyet kötelességünk lenne megmenteni a jelen és a jövő nemzedékei számára.

Innen, a zárkámból üzenem minden természetvédőnek, hogy ne adják föl a harcot, amit Magyarország és a Kárpát-medence kivételes természeti örökségéért vívnak.

Az én sorsom legkevésbé számít ebben a küzdelemben, hiszen a természet én nekem már annyi örömet, boldogságot adott, annyi szépet és jót, hogy nem túl nagy áldozat szenvedni érte.

Aki nem leli örömét a természetben, az az Istenben is elveszíti.

Baráti üdvözlettel:
Zsák Ferenc Tibor
természetvédő

PPJ         2011.09.06.

Üzenet mindazoknak, akiknek nem mindegy,
hogy merre halad országunk,
lesz-e biztonságos jövőnk,
megőrzik-e országunk vezetői hitelességüket,
vagy súlyosabb morális válságba sodródunk, mint az előző ciklusban.

Ezen a héten végérvényesen és visszafordíthatatlanul eldől!

Az Élőlánc Magyarországért felhívása

Talán kevesen tudják, hogy 6 évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk…

Az elkövetkező napokban  dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott  pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld.

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!

Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják. 

Az Élőlánc Magyarországért támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban a helyi kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

• + Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására. Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen három személy.

• + A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!

• + A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimum összeg legyen (2000 Ft), a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egy éves bérleti díj max. 10 %-a!

• + A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy  a gazdálkodók saját maguk is elkészíthessék beadványukat!

• + A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás.

• + Zárják ki annak lehetőségét, hogy egy családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton.  Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó közeli hozzátartozóival együtt (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) max. 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás).

• + A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek nem a helyi családok kezében vannak.

• + Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt – hiszen így megint csak a legnagyobbakhoz jut a föld.

• + Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra. Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe.

Most lehetősége van a Kormánynak arra,  hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, és  teljesítse a gazdáknak tett ígéretét. Így végre egyértelművé  válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

2011. szeptember 5.

Élőlánc Magyarországért

Ács Sándorné agrármérnök

tel: 30-3850-379

e-mail:

PPJ         2011.09.06.

A győri Audi-beruházást megtámadó Tiszántúli Természetvédő Társaság (TTT) elnökének előzetes letartóztatásával és az ellene folyó "koncepciós perrel" a kormány egyértelmű üzenetet küld a civileknek.

A TTT az év elején támadta meg a győri Audi-gyár bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét, mert az EU-s Natura2000 Természetvédelmi Területre akart (és most már fog is) bővülni. A szervezet később megállapodást kötött a német céggel, majd Zsák Ferenc kompenzációképpen más természetvédelmi területek fejlesztését kérte a német gyártól, akik ezt vesztegetési kísérletként értelmezték, és feljelentették. A TTT vezetőjét május 30-án vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával, két napra rá viszont a Debreceni Városi Bíróság szabadlábra helyezte. Ezt az ügyészség megfellebbezte, és Zsák Ferencet június 16-án egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet október 15-ig meghosszabbítottak.

Lásd korábban: Tüntetés a letartóztatott természetvédő mellett

Jávor Benedek LMP-s parlamenti képviselő ma Zsák Ferenc TTT-elnököt Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben akarta meglátogatni, de erre nem kapott engedélyt a megyei főügyészségtől. Megfelelően nagy gazdasági érdekek jelenléte esetén a kormányzat és az igazságszolgáltatás is aránytalan és súlyos rendelkezéseket kész meghozni, hogy bizonyos gazdasági érdekkörök útjából minden veszélyt elhárítson - fogalmazott az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján.

Meglátása szerint ez nem kizárólag Zsák Ferenc és a TTT ügye. A kormány az elmúlt egy évben egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg a civil szféra felé - mondta a képviselő, példaként hozva a civil szervezetek támogatásának "lefelezését" és jogaik szűkítését. "Zsák Ferenc esete jelzi: amennyiben nem értettek a források kurtításából a civilek (...) úgy megmutatják, hogy másféle módon is tudnak üzenni" - közölte Jávor Benedek. Megítélése szerint veszélyes folyamat indult el azzal, hogy védhető indok nélkül helyeznek valakit előzetes letartóztatásba. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy letartóztatása előtt Zsák Ferenc együttműködött a hatóságokkal és meg sem próbált elrejtőzni vagy bárkit is megfélemlíteni.

"Hagyó Miklós vagy Kocsis István esetében az ügyészség szerint nem áll fenn a tanúk befolyásolásának veszélye, mert ők képtelenek erre. Szemben egy kis vidéki civil szervezet elnökével, aki tanúkat képes befolyásolni és a már lefoglalt, számítógépen lévő bizonyítékokat megsemmisíteni is" - jegyezte meg ironikusan. Jávor Benedek egyúttal jogellenesnek minősítette, hogy nem engedték őt találkozni a vádlottal, holott szerinte a képviselői jogállásról szóló törvény erre neki lehetőséget ad.

Forrás: Greenfo