felvettem, kivágtam, megőriztem, feltöltöttem a videót, mert nem hiszek a füleimnek
Ha már Csépfalvay ennyire az önkéntesség évén lovagol, akkor lássuk, hogy fizetés nélkül meddig önkénteskedne hivatásból a parlamentben, mennyire lenne elkötelezetten pártpolitikus, ha az nem járna pénzzel csak munkával. Hihetetlen, hogy milyen zavarokkal küszködnek egyesek. Vagy tényleg úgy képzelik, hogy totál ingyen fog dolgozni az istenadta nép? "Imádom", mikor ilyen nyers őszinteséggel tör fel ezekből a politikusoknak nevezett élőlényekből a valódi akaratuk: hogy "ti majd mind nekünk fogtok dolgozni, ingyen".
Szabó Rebekának viszont nem ártana egy kis célzóvíz, mert így egy paranoiás fehéregér sem ijed meg tőle, mármint a hangjától. Csak bátran Rebeka, nem kell kímélni ezeket!
Az LMP-s Szabó Rebeka szerint egyre kínosabbak a szlovák és bolgár sajtóban megjelenő cikkek, amelyek arról szólnak, hogy a magyar kormány megtagadta a magyar EU-s projektekben résztvevő környezetvédelmi szervezeteknek járó támogatások kifizetését. A nemzeti parkok az államháztartási törvényre hivatkozva nem fizetik ki a civil szervezeteknek járó pénzt.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az elmúlt években "nagyon rossz szocializáció" volt a civil szférában, mert projektekre vadászva, lényegében állami pénzből élnek, miközben szinte nulla az önkéntesek száma.
Szabó Rebeka megdöbbentőnek nevezte az államtitkár eszmefuttatását, és kérte Cséfalvayt, hogy konzultáljon a környezetvédelmi államtitkársággal.
---
Az állami pénz az én adóm. Melyet azért fizetek, hogy működtessenek belőle általam elvárt, szükséges közszolgáltatásokat. Ezt a legnagyobb alázattal illene elkölteni ezeknek a fülkeforradalmároknak. Ezen kívül elvárom, hogy ne csak a korrupt vízfejnek jusson belőle, hanem a civileknek is, akik általában sokkal hatékonyabban költik el a befizetett adómat, mint a csinovnyikok.
A civilek rokkanjanak csak bele támogatások nélkül a természetvédelmi hivatásukba, omoljon csak össze minél hamarabb a magyar állami természetvédelem bázisát adó civil zöld szervezetek hálója. Csak így lehet minél több beépítetlen területre kínai gyárat telepíteni, hadd pörögjön a GDP a Fidesznek.
Emlékszem tavaly arra az idős nénire aki az egyik Auchan elleni tüntetéskor megkérdezte a Dunakeszi tőzegláppal kapcsolatban, hogy milyen ott a polgármester. Mondtam, hogy független. "Jaj fiam, majd ha a Fidesz nyeri a választásokat, akkor megoldódik ez meglásd." Nos, jelenteném a néninek, hogy Dunakeszin nem lett könnyebb a helyzet a "váltás" óta, de még Szentendre is kapott a nyakába egy adag korrupciót.
Idézet az Index videó első perceiből: "A képviselőtestület tagjainak majdnem fele birtokol telkeket az átminősítés előtt álló telkeken."
Elnézve ezt a Dicső Zoltánt, beszédstílusa legalább olyan autentikus, mint Dunakeszi volt polgármesteréé. :) De "most túl fel van fújva ez a lápos dolog", ugye Dicső úr? Aranyköpés...
Valami nem stimmel... hatástanulmányra nincs 50-60 millió, útra meg lesz több milliárd úgy, hogy előre fogalmuk sincs mibe fog kerülni, mi van??? Úgy tűnik, hogy minden párt csak addig természetvédő, amíg nem kerül hatalomra? Meg amikor ellenzékben van, akkor sem tudjuk, hogy a felszínen látható éles ellentét-e az igaz, vagy a háttérben szépen megegyeznek.
Mindegy, hogy milyen párt van éppen hatalmon, de ha a telke van a dologban, máris másként viselkedik és partner a természetpusztításban. A területnek csak igen kis része láp, viszont gyönyörű mocsárrétek vannak, ráadásul szikesek, ami ugye megintcsak a 1996. évi LIII. törvény szerint ugyanúgy ex-lege védett kellene, hogy legyen, mint a dunakeszi tőzegláp.
Az ebben a témában tartott Szentendrei lakossági fórumon a Jobbikos képviselő (Filó András, akinek szintén van ott telke) azt bírta mondani, hogy ezek teljesen értéktelen területek, pl. 20 éve gondozatlan gyümölcsösök vannak ott (ugye mindannyian tudjuk, ezek micsoda természeti értékeket rejthetnek), és hogy mennyivel jobb lesz, ha gondozott kertek kerülnek oda. No comment. És a belterületbe vonásokhoz a képviselőtestület szerint nem kell hatástanulmány.
Csupa "jeles" esemény közeli napja ez a mai. Fordulópontok sorozata. Egy éve történt a Mexikói-öbölben a BP olajkatasztrófája. Holnap Föld Napja. A Fidesz kirúgta azt a 24 éve a természetvédelemben dolgozó nemzetközileg elismert nőt, aki szólni mert annak a kibaszott kereszténydemokrata Semjénnek a vadászhibbantsága miatt. Orosz bloggerek válnak egyre befolyásosabbá a környezetvédelmi ügyekben. Németország belátta, hogy lejárt az atomkorszak (és az atomlobbi) ideje. És most "ünnepeljük" a csernobili atomreaktor felrobbanását is. Röviden ennyi, most olvassátok a részleteket.
Lorrie Williams két sarokra lakik a parttól, ő és családtagjai sorozatos szervi (tüdő, máj) megbetegedésektől szenvednek az olajkatasztrófa óta, ennek gyanújuk szerint az olaj szétoszlatására használt vegyszerek az okai.
Több környezet- és természetvédő szervezet határozottan kiáll a védett fajok vadászhatóvá tétele ellen, és támogatja a témában megszólaló MME, illetve Gera Pál Pro Natura-díjas természetvédő fellépését és szakmai érveit. Érthetetlen, hogy miért akarják Rodics Katalint eltávolítani a minisztériumból.
Rodics Katalin 24 éve dolgozik a természetvédelmi kormányzatban és hozzá tartoznak a nemzetközi természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény végrehajtása is. Ez utóbbi egyezmény betartása korlátozást jelent a vadászható fajokra, azok kereskedelmére nemzetközi és hazai szinten egyaránt.
Élharcosa volt annak, hogy Magyarország génmódosítás-mentes legyen. Komoly szerepet játszott az ehhez szükséges érvek kidolgozásában amikor Magyarország bejelentette az EU-nál a MON810-es génmódosított kukoricára kihirdetett termesztési tilalmat, kiemelkedő érdeme volt a tagállamok kétharmada meggyőzésében. Ugyancsak nagy szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország génmódosítás-mentessége ügyében.
A kérdés az, hogy lehet-e ennél többet tenni a köz érdekében, és hogy ha ez nem elég, akkor mennyit kell tenni ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa napi 11 órás minisztériumi tevékenységét?
"Preventív jelleggel mentette ki" Rodics Katalint a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, nehogy még jobban kicsinálja a vadászlobbi - írja a hirszerzo.hu.
Két államtitkár nem volt elég erős ahhoz, hogy a nyomuló vadászlobbival szemben megvédje Rodics Katalint, a Vidékfejlesztési Minisztérium biodiverzitás és génmegőrzési osztályának vezetőjét, akit a héten váltottak le, és helyeztek át a Közép-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Az ügyet közvetlen közelről ismerő forrásaink szerint Ángyán József és Illés Zoltán is "az utolsó töltényig" megpróbált kiállni Rodics mellett, hiába.
A Vidékfejlesztési Minisztérium mai sajtóközleményében előrevetíti egyes veszélyeztetett fajok védettségének ill. vadászhatóvá tételének "esetleges módosítását". Már szó sincs arról, hogy a Semjén-féle javaslat "nem időszerű", sőt, a lehetséges forgatókönyvet is felvázolják... :O
Miközben - nem túl meggyőzően - "cáfolják" azt, hogy Rodics Kati menesztésének köze lenne a Semjén-féle levélhez, roppant érdekeset mondanak a Semjén-féle javaslatról.
A pénteki energetikai csúcs után Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy június 6-ig előkészítik az atomenergia feladásának tövényi hátterét. A kormány néhány tagja hat pontban már össze is foglalta a váltásig vezető lépéseket. Az ellenzék azonban továbbra sem bizakodó, és a kormányon belül is sokan aggodalmaskodnak a döntés német iparra gyakorolt hatása miatt. Merkel hangsúlyozta, hogy nem pusztán egy új atomtörvényről van szó, hanem új törvények soráról, amelyekben a hálózatok kiépítéséről és a megújuló energiaforrások használatáról fognak rendelkezni.
„Egy hónap telt el a Japánban történt atomkatasztrófa óta, de a radioaktív szivárgás még mindig tart. Japánban továbbra is veszélyes a helyzet, és 200 000 ember van kitéve a rák kockázatának a sugárszennyezés miatt. Eközben Tayyip Erdoğan török miniszterelnök és Taner Yıldız energiaügyi miniszter olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek alábecsülik ezt a hatalmas veszélyt. A török kormány a kockázatokat a vezetékes gáz és a gázpalack közti különbséghez hasonlítja, és alábecsli azoknak az embereknek az értelmi képességeit, akik a kockázatok következményeit fogják viselni. A kormánynak figyelembe kell vennie a Japánban kialakult helyzetet, ki kell vezetniük az atomerőműveket, amilyen hamar csak lehet, és a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba kell befektetniük. Csatlakozz az akcióhoz! Terjeszd a hírt! Állítsuk meg Erdoğant! nukleer.greenpeace.org”
A csernobili atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunió részét képező Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag, rengeteg radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába, ami több mint 200 hirosimai bomba hatásával egyenértékű. A robbanás után 36 órával evakuálták az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát, majd második ütemben, május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. Jelenleg a zóna zárt terület, ahol négyezer ember dolgozik.
Az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg 104 magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak.
Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik. Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának.
A zöld szervezetek olyan új elemeket is belefoglalnának az Alkotmányba, amelyeknek egy korszerű, a világ és hazánk helyzetét helyesen értékelő, hosszú távra készített alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell. Ilyen a környezeti információkhoz és a döntéshozatalban való részvételhez való jog biztosítása, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának rögzítése és a nemzetközi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi alapelvek kimondása.
A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása. Szintén előremutató javaslat a tulajdonnal való társadalmi felelősség rögzítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele a nemzeti vagyon kezelése során.
ifj. Zlinszky János (a szerző A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Stratégiai és Tudományos Főosztály munkatársa)
Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek? Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk? Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét?
Négy hét intenzív és tanulságos külföldi tárgyalás után most tértem haza, emelkedett hangulatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium megtisztelő kérésére a "zöldombudsman" az EU-elnökség fél évére „kölcsönadott” a kormánynak, hogy segítsem a megnövekedett munkateher ellátását. Az EU-elnökség alatt a UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja), az 1992-es riói ENSZ-konferencia megállapodásait ellenőrző Fenntartható Fejlődés Bizottság (SCD), és a jövőre újra Rióban rendezendő ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferencia, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága "Environment for Europe" dossziéi társ-vezetését látom el.
A fáradságos tárgyalássorozat utáni emelkedett hangulatom oka nem is annyira az volt, hogy eddig sikerült jól ellátni a munkát, s partnereink rendre elismerően nyilatkoznak a magyar elnökségről. Inkább – minden szentnek maga felé hajlik a keze – azt a nemzetközi visszhangot, elismerést, ismertséget találtam igen örvendetesnek ami a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézményét ezeken a fórumokon is körülveszi. Mindennek csúcsa az a terebélyesedő nemzetközi civil mozgalom, amely a "Rió 2012" ENSZ-konferencia napirendjére szeretné tenni a „Guardian for Future Generations” gondolatát, azaz bevallottan és kifejezetten a magyar minta alapján az ENSZ szintjén is képviseletet kívánna teremteni a jövő nemzedékeknek. A World Future Council ezzel kapcsolatban azt is szorgalmazza hogy minél több tagállam nemzeti szinten is kövesse a magyar példát.
New York-i folyosói tárgyalásaim során örömmel láttam, hogy ez a gondolat igazából sok országnak szimpatikus. A globális környezetvédelem intézményrendszere erőtlen, nem tudja kikényszeríteni a megállapodások betartását, megerősítéséről élénk vita folyik. Ám a UNEP WTO-erejű szervezetté fejlesztése, a ma létező több mint 500 környezetvédelmi egyezmény "UNEP alá terelése", amiről a fő tárgyalások mennek, aligha lesz meg 14 hónap alatt, s így az "International Environmental Governance" területén se lesz haladás, sőt felsülés fenyeget Rióban – hacsak elő nem lehet venni a "zöld biztos", a Guardian for Future Generations gondolatát (például a menekültügyi főmegbízott mintájára). Ez mégiscsak egyszerűbb, kevesebbe kerül, kisebb apparátussal dolgozik mint egy ENSZ-szervezet, ugyanakkor egy vitathatatlan előrelépés, és világszerte népszerű lenne. Többen közt spanyolok, angolok, németek, a brit nemzetközösség apparátusa jelezte, hogy ezt a mintát lehetséges és jó előrelépésnek tartaná.
Úgy látszik tehát, hogy külföldön folytatódik a magyar politikai innováció - a zöldombudsman - sikertörténete.
Emelkedett hangulatom hazaérkezve hamar leforrázódott. Itthon elképedve látom, hogy - a januárra nagy munkával elkészült, kifejezetten fenntarthatóság- és jövő-orientált alkotmány-koncepcióval szöges ellentétben - a most a kormánypártok által előterjesztett alkotmányszöveg megszünteti a második- és harmadik generációs emberi jogokat (mint jogokat), s ezzel együtt azok független jogvédő szervezeteit is – így a kisebbségi, illetve a zöldombudsmant!
Nem is tudom, sírjak-e, vagy nevessek?
Miért van az, hogy önsorsrontásban, negatív reklám gerjesztésében ennyire jók vagyunk? Hát milyen - hazai és nemzetközi - visszhangja lesz annak, ha Magyarország eltörli a jelenleg még alkotmányban hatályos jogok egy részét? Kell nekünk még egy médiatörvény-típusú botrány? „Orban axes independent constitutional watchdogs” „Human rights weeded out of new constitution” meg hasonló szalagcímek?
S mire külföldi kormányok, sőt az ENSZ esetleg eljutna oda hogy másolni akarná egy úttörő magyar intézmény kedvező tapasztalatait, addigra – nem találja meg az eredetit! Alkotója, tulajdonosa meggondolta magát, s most (művét háta mögött dugdosva) bizonygatja, hogy nem is volt az annyira jó, tévedés, hiba csupán, korszerűtlen zsákutca, jobb, ha mindnyájan elfelejtjük, van itt elég más magyar találmány, tessék maradni a golyóstollnál meg a hologramnál. A világpolitikai minta-nyújtás, ötletadás nem a mi kenyerünk, nem ebben akarunk listavezetők lenni…
Jó lenne, ha megfelelő helyen még időben meggondolnák, hogy talán körültekintőbben kellene véglegesíteni az Alkotmány normaszövegét. Ami eddig jog volt, maradjon jog, ne híguljon számonkérhetetlen „céllá”, „törekvéssé”; s a szomszéd országok és a tágabb nemzetközi közösség felé egyaránt üzenet-értékű ombudsmani intézmények alól se rántsuk ki a szőnyeget.
Az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg 104 magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak.
Utolsó kommentek