Pió atya Magyarországról szóló próféciája:"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mén általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" Pio atya az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és halt meg (1887-1968).
"Aki feladja a szabadságot a biztonságért, egyiket sem érdemli." - Benjamin Franklin
Az alábbi amerikai dokumentumfilm nem tudom hogy kerülhette el a figyelmem. 2011 januári megjelenése óta 1,5 millióan látták világszerte. Mindenesetre most már magyar felirattal szolgálja az idei világvégét. Megnézed és egy világ omlik össze benned, de azonnal egy új is épül! :)
Na rabszolgák, sorakozó!
Ugyanez csak rövidebben és magyarul, egy részlet a Háború a nemzet ellen c. filmből: Megszólal Molnár Oszkár, Simon Perez, Dr. Ángyán József, Mándoki Andor, Dr. Tóth Zoltán József.
Simon Perez, 2007 október 10.: "Felvásároljuk Manhattent, Magyarországot, Romániát, Lengyelországot, és ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk.
Thomas Jefferson: "Függetlenségünket csak úgy őrizhetjük meg, ha nem hagyjuk, hogy vezetőink végeláthatatlan adósságokkal terheljenek meg bennünket. Döntenünk kell a takarékosság és szabadság vagy a bőség és szolgaság között. A takarékosság az egyik legfontosabb republikánus erény, a közadósság pedig a legnagyobb veszély. Minden generáció felelősséggel tartozik az általa felhalmozott adósság visszafizetéséért. Ha az amerikai nép megengedi, hogy magánbankok (FED - a szerk.) irányítsák saját pénzük kibocsátását, a bankok a fejükre nőnek és az infláción, majd a defláción keresztül megfosztják majd az embereket saját tulajdonuktól, mígnem gyerekeik arra ébrednek, hogy otthontalanok lettek azon a kontinensen, amit apáik hódítottak meg!"
JFK (John F. Kennedy): "Egy hatalmas és kegyetlen összeesküvéssel állunk szemben az egész világon, ami titkos eszközökkel terjeszti befolyását."
Izlandon a gazdasági összeomlás után a nép előbb elkergette a kormányt, majd felelősségre vonták a vezető bankárokat és politikusokat. A bankokat hagyták csődbe menni, a társadalmi szolidaritást viszont megerősítették. Ezután a részvételi demokrácia eszközeivel új alkotmány létrehozásába kezdtek...
„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság”. (Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996)
A Szakkollégium Éjszakája az ELTÉ-n jó érzékkel hívta össze az év magyar közbotrányának egyes főbb szereplőit. Megtelt az alagsor - feszült figyelem vetült az előadókra, a levegőben érezni lehetett, hogy az értő közönség előtt nem mindegy ki milyen érvekkel hozakodik elő. Ángyán József (még egyelőre Fidesz), Szabó Rebeka (LMP), Gőgös Zoltán (MSZP) és Raskó György közgazdász (KFPUOP - kormányoktól függetlenül privatizáló ultimate oligarcha párt) vonultak fel a szó-csatamezőn.
Miután Raskó úr nem is ismerte Szabó Rebekát (tessék?!) és Rebeka többszöri le-"fiatalhölgyezés" után bemutatkozott, hogy ökológiai tudása miatt van némi köze a mezőgazdaság fenntarthatóságához, még a továbbiakban tájékoztatta is Raskó urat, hogy a kortárs öko-közgazdász szakfolyóiratokban már nem nagyon állná meg a helyét az az axiómarendszer, aminek Raskó úr is hazai "jeles" képviselője (tudniillik épp paradigmaváltás alatt áll a fősodrú közgazdaságtan). Valóban úgy tűnt, hogy a Növekedés határai, a Gyilkos vagy humánus gazdaság? és a Tőkés társaságok világuralma című könyvek, melyek világszinten elismert közgazdászok és rendszer-elemzők munkái, eddig nem nagyon fodrozták Raskó és Gőgös urak eszmei víztükreinek felszínét. Ráadásul roppantul zavaró módon, mintha Ángyánon és Szabón kívül mindenki megfeledkezett volna arról az aprócska tényről, hogy immáron az olajcsúcs után van az emberiség, ezért "csöppet" megkérdőjeleződött annak a fenntarthatósága, hogy jelenleg világszinten 1 kalória élelmiszerhez 10 kalória olajat használ fel az agrárium.
Ángyán József 3 percben a versenyképességről: Raskó elvtárs elévülhetetlen "érdemeiről", Csányi elvtárs német sertéshúsáról a magyar Pick szalámiban, a tőkés társaságok 1,4x támogatásáról, Forgács Barna elvtárs 5000 ha ingyen kapott földjéről, a negatív externáliákról (környezeti és foglalkoztatási károk), hogy az intenzív mezőgazdasági termékek költségeiben nem jelennek meg az előállítása során keletkezett társadalmi károk - vagyis, hogy a tőkebefektetők versenyképességéről van-e szó vagy a közösségek versenyképességéről!?
Ángyán szerint Raskónak elévülhetetlen érdemei vannak a magyar mezőgazdaság végvárainak felszámolásában. Raskó úr módszerváltás utáni privatizációs tetteit az internet 2003-ban és 2005-ben is rögzítette.
További képek:
Az Élőlánc Magyarországért figyelemmel kíséri az eseményeket és az alábbi hír/felhívás/szórólap alapján bármikor kiadhatják a jelet a gazdáknak 2005-höz hasonlóan a Parlament elé vonulásra békés demonstrációra!
És most valami egészen más. (And Now for Something Completely Different...) :)
Country Magazine – Magazine of Hungary - 2012 November
Waging a Quixotic war against the powers that be, the university professor turned MP is a catalytic figure of Hungarian politics. Disregarded by those most concerned, his critical observations about the sly reshuffling of leasehold land have raised eyebrows in government circles and created media hype.
Dr. Ángyán clearly remembers an agreement with the prime minister that small scale family farms and cooperative efforts would enjoy priority and subsidies, to be able to stay afloat and complete. The present agricultural policy, however, is a complete u-turn from that standpoint, backing up large investors, deregulating sate farms into the hands of interest groups, paving the way for a nouveau aristocracy. The law serves the vested interests of greedy capitalists, whatever their political standing. The case in point: they never opt for the same piece of land, there are no clashing interests. Deals are made behind the scenes.
Professor Ángyán suspects a massive network of oligarchs, exercising their power not so much through traditional ways of corruption – bribes and nepotism – but through their proxies infiltrating the political system. He reckons that the main problem that might lead to the downfall of government is their immense greed, their despicably capitalising on the two-third majority and trust from the constituents, who elected them in hope of correcting what was wrong with the country. Now they pathetically fall short of all expectations, changing everything for the worse, ransacking the nation. People are not stupid though, at one point they will stand up for it.
Dr. Ángyán has become untouchable, a political leper in his party. But he doesn’t care. He might be sidestepped but his criticism cannot be shunned.
Az emberiség történetét tekintve egy új kor hajnalán vagyunk, mert történelmi távlatokban gondolkodva egy viszonylag új világ-tudáskönyvtárat alkottunk, az internetet. Az internet pedig egyelőre nem felejt. Kísérteties pontossággal örökíti meg és teszi kereshetővé, végigkísérhetővé a közelmúlt eseményeit. Óriási előrelépés ez ahhoz képest, mint amikor az egyes történések a hatalmi befolyásoktól függően akár évtizedekre is titkosítottak lettek.
„Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben” –mondta Mészáros Lőrinc, a kajászói gazdák elől több száz hektárt elnyert felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban, amit videóban is teljes egészében közöl a portál.
Az ilyen kijelentésekkel az internet korában nem az a baj, hogy a vita tárgyára való koncentrálás helyett durvák, indulatosak és személyeskedők, hanem, hogy nagyon hamar ellenőrizhetők!
„Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk.” – nyilatkozta az Élőlánc Magyarországért március 5-én a Tiltakozás Raskó György otromba, a közvéleményt félrevezető kijelentései miatt című cikkében.
Lévén igen fiatal az agrár- és ökopolitikai berkekben, feltétlenül elkezdett érdekelni, hogy az egyre durvuló számháború és mind határozottabb kijelentések mögött milyen eszmék mentén szabdalják fel hús-vér magyar vidéki (és természetesen a tőlük élelmiszerügyileg függő városi) emberek életét is a szakpolitikusok. Így került Raskó György agrárközgazdász is a képbe, mert nagyon érdekelt, hogy mire alapozza azon kijelentéseit, hogy az Ángyán József által felvázolt agár-politika „skanzenné változtatná a magyar vidéket”. Jó érzékkel hívta meg Kálmán Olga az ATV Egyenes Beszéd február 27-i műsorába Raskó Györgyöt, mert ő emblematikus alakja annak a körnek, akik szerint a mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság” a családi gazdaságok pedig csak lenézendőek, skanzenbe illőek lennének. Tényleg azért mondott volna le az Államtitkár Úr, mert nem változtathatta kedvére skanzenné a magyar vidéket?!
Legjobb meglátásom szerint Európa mezőgazdasága a 30-70 ha közti családi gazdaságokra épül és a Közös Agrár Politika intézménye is az Ernst F. Schumacher öko-közgazdász által bevezetett „a kicsi szép” fenntarthatósági alapon létrehozandó mozaikos, családi kis- és közepes gazdaságokat támogatja. Dániában például 70 hektár az átlagos farm méret - és a feldolgozást, kereskedelmet a gazdák szövetkezetei végzik. Gondolom a dán mezőgazdaságot Raskó György nem nevezné skanzennek? A hazai szervezetek azon küzdenek, hogy a fejlődésben lévő gyerekek a közétkeztetésben beltartalmilag értékes és helyi alapanyagból származó ételeket ehessenek a több ezer kilométert utazott vitaminhiányos répák helyett! Mindeközben az a dán népfőiskola, ahol fél évig volt szerencsém tapasztalni és kutatni az ökológiai mezőgazdaság mibenlétét, ezüstérmes kitüntetésben részesült a dán mezőgazdasági minisztériumtól, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen átállt ökológiaira az étkeztetése. Ami azt jelenti eléggé vidám, úgymond belülről táplálva életerős és kicsattanóan egészséges is volt ott minden diák!
Térjünk vissza Raskó György érdemeire, nézzük, hogy mit látunk tevékenységéről az interneten keresztül. Már önmagában érdekesnek gondolom, hogy Raskó György neve három ízben is szerepel a K-Monitor (Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell) internetes adatbázisában.
A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV)-hez hat gyár, az egész magyar olajosmag-feldolgozás, a margaringyártás, valamint a hazai mosószeripar mintegy fele tartozott. A világbanki hitellel felújított gyárak közül mára ötöt bezártak, holott a vagyonértékelést végző PriceWaterhouse (PW) a privatizációs dokumentációban hangsúlyozta: a gyártóberendezéseket a magánosítást megelőző hat évben teljesen kicserélték, felújították, a gyárak infrastrukturálisan "jól fejlettek", a vállalat 17 bejelentett vagy jóváhagyott szabadalommal rendelkezett. "Már a pályázat kiírásakor jól látható volt az ellenséges kivásárlási szándék és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ezt elfogadó magatartása, amit a parlamenti vizsgálat és egy - a tárgyban hozott - országgyűlési határozat is alátámaszt. Az élet is egyértelműen igazolta, hogy a pályázat csupán a látszatot szolgálta" - összegezte a tíz év eredményét Varga István, a pályázaton vesztes Mentor Szövetkezet volt elnöke. Az ÁVÜ tárgyalásai a Ferruzzi-val 1991. decemberben és januárban is folytatódtak, végül "január 17-én mindkét fél megegyezett az árban és a feltételekben a szerződés függvényében" - írja Büky Dorottya, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyben fontos szerepet játszott Raskó György államtitkár, aki az ÁVÜ igazgatótanácsának is tagja volt. A Mentor korábbi gazdasági elemzéséből az derül ki, hogy a vállalatfelvásárlás igazi oka a sajtoláskor megmaradó magas fehérjetartalmú napraforgódara - ami az állati takarmány egyik legfontosabb alapanyaga - feletti rendelkezés egy olyan társaság által, amely alapvetően konkurens szójatermékét kívánja a magyar piacra erőltetni. Ez az értelme a kapacitás leépítésének, az öt gyár bezárásának olyan helyzetben, amikor a korszerű üzemek és a monopolhelyzet egyébként extraprofitot ígér. Ezt igazolja, hogy számításaik szerint az elmúlt évtizedben a kevesebb mint felére redukálódott magyar állatállomány ellenére duplájára nőtt a szójaimport. "Ezt Raskó Györgynek pontosan tudnia kellett a vállalat eladásakor" - hangsúlyozta Varga, aki a volt államtitkár ellenérdekeltségét abban (is) látja, hogy 1990-ben ügyvezetője volt a szójaimportőr Hunsoya Fehérjetermelő és Értékesítő Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.-nek.
Kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal, mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az ügyletre sebtiben létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is.
Ezek után talán megérthetik és célszerűnek láthatják, hogy a Világgazdaság Online hasábjain Raskó György tollából idén megjelent „Hogyan lehet megmenteni a magyar élelmiszeripart?” című cikket nem volt túlzott bizalmam elolvasni.
"Raskó úr az MDF kormány államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásával fölmérhetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak - mert kiszolgáltatott nyersanyagtermelővé degradálta a gazdákat. Gazdasági alaptézis, hogy a jövedelem nagyobb hányada a feldolgozásból és a kereskedelemből származik. Raskó úr ezt a jövedelmet vette el a magyar vidéktől, mely ennek következményeit a mai napig szenvedi. A milliárdos nagyságrendű fejlesztéseivel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ezeknek 40-50 %-a nagy valószínűséggel EU-s támogatásokból, közpénzekből épült - a cikkben szereplő 900 milliós beruházás esetében ez 400-450 millió 1 embernek - abból a kasszából, melyet az EU a vidéki családoknak szán. A földtörvény a földek forgalmáról, tehát adás-vételről, bérbeadásról szól - így az 1200 hektáros határ azt jelenti, hogy Raskó úr nem vehet, és nem bérelhet több földet, de azt nem jelenti, hogy az 1200 hektár feletti részt el kell adja. Viszont ha bevon néhány tulajdonost, aki magánszemélyként vásárolhat földet, akkor ők megveszik a földet, Raskó úr pedig bérbe veszi tőlük. Ez a legfőbb kritika a földtörvénnyel szemben, hogy csak az őstermelőknek, magán és családi gazdaságoknak szab tényleges korlátot, a gazdasági társaságoknak viszont kiskaput nyit a korlátlan birtoknövelésre."
Részlet az Ángyán József szimpátiatüntetésből, Kossuth tér, 2012. május 10. A teljes videó itt tekinthető meg. A teljes videóban felszólalók sorrendben: Hetzmann Róbert - elnök, Váralja Szövetség; Lovász Ádám - tag, Váralja Szövetség; Ertsey Attila - elnökségi tag, Élőlánc Magyarországért; Hossó Andrea - közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakértő, Élőlánc Magyarországért; Buczkó Máté; Ács Sándorné - agrármérnök, Élőlánc Magyarországért; Teichel István - lepsényi gazda
David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.
David C. Korten szerint a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket. Legújabb könyvében, a Gyilkos vagy humánus gazdaságban azt fogalmazza meg, hogy a pénzvilág bankjainak szerencsejátékosai fantomgazdagságot hoznak létre, amely mögött nincs valós munka, igazi teljesítmény. Ugyanakkor a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat. A szerző az elemzésen és a kritikán túl felvázolja a helyi, emberközpontú gazdaság felépítését, és 12 pontban foglalja össze a "nagy fordulat" programját. Végül történelmi példákkal mutatja be, hogy van remény: képesek vagyunk a jelenleginél lényegesen jobb gazdaság és társadalom megalkotására.
Mit tesz az internet lehetővé? Átláthatóságot, átfogó rendszer-logika vizsgálatot, vagyis a következtetések mind inkább egyértelmű levonásának lehetőségét. Mit alakít ez ki? Nos, ha nem kapcsolják le az internetet, mint az egyiptomi forradalom idején tették a diktatúra emberei, akkor egy olyan szükségszerűen megfontoltan hosszú távú előrelátást követel meg és alakít ki az internetet használóktól, annak életében közvetve vagy közvetlenül résztvevő polgároktól, ami régóta hiányzik az emberiség történetéből. Nem mindegy, hogy milyen döntéseket örökítenek meg a bitek és a bájtok; felelős és fenntartható, hosszú távú és igaz politikai viselkedést várunk el egymástól, különben nagyon könnyen önmagunk múltjával találhatjuk szembe magunkat.
Magyarországon eddig nem történt rendszerváltás, csupán módszerváltás. Az internet fog igazán rendszerváltást hozni…!
Aki képbe akar kerülni, vagy embertársaival akar a GMO-k mostani világ-elfogadottságáról társalogni. Osszátok meg (mert megosztani a legemberibb :D)! Akár Magyarországra fókuszálok, akár a világra nyitom a tekintetem, mindenhol erősödő ellenállást tapasztalok a génmódosított élelmiszerekkel szemben! Az emberek immáron tudni akarják, hogy mit esznek, mit etetnek velük: ez ilyen egyszerű. A választás szabadságát akarják: legyenek felcímkézve a termékek! Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok akarják ellehetetleníteni a termékek jelölését, hogy tartalmaznak-e GM komponenst. Ellenük azonban több száz biofarm és 700 séf fogott össze kampányban!
A bolíviai Pachamama törvény!
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
A törvények intézkedéseket vezetnek be a földbirtok koncentráció ellen, a "zöldbárók" megszüntetésére, valamint megtiltja a bevezetését, előállítását, használatát és szétszórását a genetikailag módosított magoknak!
A kiemelkedően új szabályok közé tartoznak továbbá a Közösségi Védelmi Rendszer és a Klíma-Biztonsági Alap, amelyek biztosítják, hogy a köztulajdont képező földek szétosztását követően azok főként a nőkhöz és a bennszülött népekhez kerüljenek. Az előírások szabályozzák a külföldi tulajdonszerzést, a birtokok felügyeletét, a Föld Anya elemeinek elérését és használatát! (Orbán Viktor - húzd le magad a WC-n!)
A Seralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Seraliniék tanulmányát és annak fontosságát Dr. Bardócz Zsuzsanna táplálkozástudományi professzor, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága c. könyv társszerzője mutatja be.
Növekvő kételyek - magyar feliratos videó a génmódosító vállalatok logikájáról és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokról (forrás: Greenpeace International). Az EU álláspontja szigorú. És még van rá lehetőség, hogy függetlenségét és sértetlenségét megőrizze. Addig kell a sarkukra állniuk, amíg lehet, és el kell gondolkozniuk a lehetséges következményeken.
Válaszúton a mezőgazdaság - A Válaszúton a mezőgazdaság c. kiadvány a Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (IAASTD) tanulmányán alapul.
Glifozát tanulmány- A glifozát egyre terjedő használata összefügg a génmódosított növények használatával és egyre nyilvánvalóbb kockázatot jelent a környezetre és egészségünkre is. A glifozát számos világszerte kereskedelmi forgalomban kapható mezőgazdaságban használt vegyszer hatóanyaga, köztük a jól ismert Roundup-nak is. A glifozát alapú vegyszereket széles körben használják gyomirtószerként, mivel nem szelektívek és elpusztítanak minden vegetációt. -------------------------- Az Anonymous hacker csoport üzenete a Monsanto-nak: Kiállunk a gazdákért!
A nyár elején egy millió aláírás gyűlt össze arra a népszavazási kezdeményezésre, hogy Kalifornia államban legyen kötelező megjelölni a genetikailag módosított élelmiszereket. November hatodikára tűzték ki a népszavazást, és ha az igenek győznek, akkor a genetikailag módosított élelmiszereket jól láthatóan meg kell különböztetni hagyományos társaiktól.Az élelmiszeripar nem örül a népi kezdeményezések, mivel tisztában vannak azzal a felméréssel, mely szerint az amerikaiak mindössze negyede gondolja azt, hogy a GMO élelmiszerek "tulajdonképpen biztonságosak". Emiatt az esetleges megkülönböztető jelzés komolyan csökkentheti az eladásokat, a tét nem kicsi.
Ezért a nyáron több nagyobb élelmiszercég kampányba fogott és nyíltan kiállt amellett, hogy nem kell címkézni az élelmiszereket vagy biztonságosak a GMO termékek. Szerintük nem bizonyított a GMO kockázata és csak csökkenteni fogja a nemzetgazdasági bevételeket a tilalmi lista.
Az USA-ban a kampányra költött pénzek nyilvánosak, és az ellenzők eddig 35,6 millió dollárt fizettek be a kampány közös alapjába. A legnagyobb befizető a Monsanto 7,1 millió dollárral, de biotech cégek is dollármilliókat fizettek be. A Coca-Cola és a PepsiCo cégeknént 1,7 millió dollárral szállt be az ellenkampányba. De a Nestlé se maradt le sokkal a maga 1,2 millió dolláros befizetésével.
A GMO-címke ellenzők közt itthon is ismert vezető világmárkák szerepelnek. Ilyen a Coca-Cola, PepsiCo, Nestlé, Uncle Ben, Kellogg's, Del Monte, Candy, Wrigley (rágógumi), Mars Food (Snickers, M & Ms), Hershey Company, Heinz, Godiva Chocolatier, Sunny üdítőitalok, General Mills, ConAgra Foods, JM Smucker. A címke ellenzőket a Kaliforniai Republikánus Párt támogatja.
A Proposition 37 elnevezésű szavazás, ha sikerrel jár, akkor nem csak a kész élelmiszereket kell majd ellátni címkével, de a nyers hús- vagy zöldség-gyümölcs árut is. Tilos lesz a reklámokban és címkén a „természetes" szó használata és nem csak az élelmiszereken kell feltüntetni a jól látható megkülönböztető címkét, hanem a reklámokban is.
Vizuális típusoknak: ki mennyivel támogatja a népszavazási kampáynt, hogy jelölve legyen, ha egy élelmiszer GM-összetevőt tartalmaz Kalifornia államban.
Over 700 Chefs have signed on in support of labeling GMOs and Prop 37. You won't find real unpaid faces on the oppositions pages because Yes on 37 is the People's movement. Join us in sharing the truth!
Blogunk létét magyarázza ez a film, ami egyben logikusan levezeti, hogy miért lesz összeomlás, "világvége" és kulturális forradalom minden téren!
"Miért osztjuk meg a kultúránkat? Miért osztjuk meg a nyelvünket? Mert másoljuk egymást. Így tanulunk meg beszélni. Így tanulnak a babák. Így kerül egy új dolog a társadalomba és így terjed el. Alapvetően az tart össze minket, amit egymásról másolunk."
Az alábbi szövegek a filmből lettek kimásolva!
Ne kérj engedélyt a film lemásolására. Bárki aki nem osztja meg ezt a filmet vagy meggátolja azt, az ki lesz közösítve. Ez a film minden eszközzel megosztható.
Ez nem egy film a kalózkodásról. A zeneipar megőrült. A filmipar megőrült. Az üzletemberek nem tudják, mit gondoljanak. Ez nem egy film a fájl megosztásról. Ez a film megmutatja azokat a változásokat, amik a médiák elkészítésében, elosztásában és fogyasztásában történtek.
Mi történt mikor feltalálták a másoló mechanizmust feltalálták? Meg lehetett szerezni a nyomtatványokat vagy a bittorrentet. Ez alakította az emberek szokásait. Teljesen új ötleteket adott az embereknek arról, hogy miképp dolgozzanak, hogy működjenek együtt, hogy osszák meg egymással az életükkel kapcsolatos dolgokat. Egy diktatórikus politikai rendszer sem tudja teljesen megakadályozni az információ terjedését. Egy új közegben alkalmazkodik az ember a körülményekhez, és gyakran sokkal hatékonyabbá válik az elnyomás miatt. Miért kéne a másolási képességünk növekedését a szociális változással összefüggésbe hozni? Mert a kommunikáció, amit alapvetően csinálunk a világban önmagában is egy másolási tevékenység. Az egyetlen technika amit magunkkal hoztunk az a másolás. A megosztás, bizonyos értelemben a létünk alapja. A kommunikáció, szükségünk van rá, hogy beszéljünk valakivel, ami egy megosztási tevékenység. Meghallgatni valakit az egy megosztási tevékenység. Miért osztjuk meg a kultúránkat? Miért osztjuk meg a nyelvünket? Mert másoljuk egymást. Így tanulunk meg beszélni. Így tanulnak a babák. Így kerül egy új dolog a társadalomba és így terjed el. Alapvetően az tart össze minket, amit egymásról másolunk.
Az egyik legfontosabb jellegzetessége az internetnek az, hogy rendkívül decentralizált és az interneten lévő szolgáltatásokat másik felhasználók találták ki és működtetik. A hálózat úgy lett megépítve, hogy mindenki maga irányítja a kommunikációját.
A közvetlen környezetünk, a lakhelyünk annyira nagy, hogy többé nem lehet az információt könnyedén megfékezni, nem lehet megállítani vagy cenzúrázni vagy leállítani azt adást ami egyszer már kikerült. Ez olyan, mint mikor a víz átfolyik a kezeiden. Mint megpróbálni megállítani egy gátszakadást.
Az egyik fő csatatér a jogban, hogy a mai technikánál mennyire lehetséges elzárni az emberektől az információkat, a tudást és a kulturális javakat. Rádió. Tévé. Újságok. Film. Mindegyiknél nagyon világos a különbség az alkotó és a fogyasztó között. És ez egy nagyon statikus elgondolás. Van egy technológia, ami lehetővé teszi nekem, hogy veled kommunikáljak. De ez nem egy igazi párbeszéd, mint amire gondolsz. Ha a megosztás elleni harc már elveszett, és a média többé nem árucikk akkor miképp fog megváltozni a társadalom? Ez az elme terrorizmusa, hogy fenntartanak egy olyan fogalmat, mint a szellemi tulajdon. Szerintem az egyik dolog, ami ki fog ebből jönni az egy olyan kultúra ahol azért alkotnak meg valamit, mert törődnek vele és nem azért mert azt remélik, hogy más emberek meg fogják venni. Szóval azt fogjuk látni, hogy a dolgokat az emberek maguknak fogják alkotni. Nem a pénzcsinálás a kultúra vagy a média lényege. Valamit alkotni a média lényege és nem hiszem, hogy az emberek befejezik a zeneszerzést, a filmkészítést, a jó képek készítését vagy bármit. Bár most még nehéz elhinni, de a médiavállalatok nélkül is meg tudjuk csinálni. Meg fogjuk találni azokat az új utakat, amikkel megcsinálhatjuk a dolgokat, amiket akarunk. Olyan világot akarunk, ahol megtudunk osztani, együtt dolgozhatunk és megtaláljuk azokat az új utakat, amikkel támogatjuk egymást miközben ezt tesszük. Ez az a világ, amit megpróbálunk létrehozni. Egy ilyen erő, egy ilyen hatalom, ahol emberek milliárdjai kapcsolódnak össze, adatokat osztanak meg, megosztják a munkáikat, megosztják mások munkáit, ez a helyzet precedens nélküli a történelemben. És ezt az erőt nem fogják megállítani.
Izlandon a gazdasági összeomlás után a nép előbb elkergette a kormányt, majd felelősségre vonták a vezető bankárokat és politikusokat. A bankokat hagyták csődbe menni, a társadalmi szolidaritást viszont megerősítették. Ezután a részvételi demokrácia eszközeivel új alkotmány létrehozásába kezdtek...
„Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk.” – nyilatkozta az Élőlánc Magyarországért március 5-én a 
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
Génmódosított kukorica és Roundup® gyomirtó: a hosszú távú állatkísérletek óvatosságra intenek
Blogunk létét magyarázza ez a film, ami egyben logikusan levezeti, hogy miért lesz összeomlás, "világvége" és kulturális forradalom minden téren!
Utolsó kommentek