PPJ         2013.02.12.

A Zöldellő Univerzum programsorozat keretében, az Európa Pontban tartott beszámolóm után ismét lehetőségem lesz nyilatkozni a dániai tapasztalataim tükrében hazánk irányáról a fenntarthatóságot illetően. Az esemény részletei a debreceni Romkert és az esemény facebook oldalán is megtalálhatók lesznek: ahogy időtök engedi, gyertek minél többen! Mik azok a népfőiskolák; milyen a mezőgazdaságuk; mit tanulhatna tőlük az országunk, és mi az, amit elkerülhetnénk az dánok múltját tekintve? Ezekről is szó lesz!

Kapitalizmus-kritika az erdő mélyéről: egy dán család lekapcsolta magát a civilizációról

(Önellátás jurtában: egy többgyermekes család természetes élete!)

Dániában 150 éves múltra tekint vissza a közösségelvűség és demokrácia. Több okból kifolyólag náluk alakult ki az ökológiai mezőgazdaság és az öko-élelmiszerek fogyasztása. Számos világszinten példaértékű fenntarthatósági kezdeményezésük van.

A dánok elsőként ismerték fel, hogy az intenzív mezőgazdálkodás egy a természetre hihetetlenül káros forma. Hosszú távon magát „a nemzet testét” irritálja, rombolja az élőlénytársulásokat és a természetes élőhelyeket. Elkezdtek tehát alternatívákban gondolkodni. Megtehették, meg tudták tenni, mert volt nekik egy Grundtvig püspök nevű, a dogmatikus vallásokhoz képest szabadelvűbb emberük, aki mindenfélékre rászoktatta az embereket a népfőiskolai mozgalmával. Olyan, idézőjelben vett tudatmódosító elméleteket forgalmazott az általa alapított több száz népfőiskolában, mint:

Megtalálni valódi önmagad,
Össztársadalmi Szolidaritás,
Demokrácia,
Nemzettudat,
Önmagadba vetett hit,
Együttműködés,
Életre való tanítás,
Informális tanulás, és
Kölcsönösség.

Szóval ezek az önnön elméik korlátoltságából valóban felszabadult és egymásért szeretettel lévő/tevő emberek végre egy olyan országban élhetnek, ahol nem volt akadályozva, hogy szenvedélyesen kielégíthessék a fent már említett tudatállapotaikat, ezért elkezdtek ökofalvakat és ökoközösségeket építeni, amik egyre jobban és szépen működnek.

„Ökofasiszta és sötétzöld ökörségeik” (én általában ilyen jelzőket kapok a blogomon emberektől, ha normatív kontrollról beszélek) olyan szintre emelkedtek, hogy például világszinten egyedülálló módon szabályozzák a reklámozási technikákat – nehogy „természetes és fenntartható” jelzővel illethessenek olyan termékeket, amik nem is azok. Vagyis a skandináv államok elsők abban, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (corporate social responsibility - CSR) félresiklása (zöldrefestés - greenwashing), már a gyökereiktől fogva, a reklámokban se valósulhassanak meg.

Dánia szabad szellemei élvonalbelivé tették őket többek között a designban és a kerámiaművészetben is. Fővárosuk, Koppenhága (CPH) óriási erőfeszítéseket tesz a fenntarthatóság és az egészséges városműködés kialakításáért: Európa poliszai vesznek példát a gyógyulás útjáról, hogy az olajfüggőség káros hatásairól hogyan lehetne leszokni. A tervük az, hogy Koppenhága 2020-ra teljesen olajfüggetlen főváros legyen, és a 2012-es eredmények szerint kiválóan ara is haladnak! Persze ebbe alapvetően és egyértelműen részt vesz az egészséges biciklizés, télen is. Időjárás őket nem befolyásolja ebben!

Erős nemzettudattal rendelkeznek, befogadóak és segítőkészek mindenkivel szemben. Ellenben azonnal idézőjelesen lecsapják(/nák) a fejed, ha föléjük akarnál nőni! Ez a gyakorlatban például úgy jelenik meg, hogy minden háznál van egy 8-15 méteres zászlótartó oszlop, van egy hétköznapi és egy ünnepi zászló a családoknál, és más nemzetiség zászlója nem húzható fel magasabbra, mint a dán!

Az erős polgári középréteg egyszerre ellenőrzi fölfelé a politikát és alulra tekintve viszont a szociálisan rászorulókat emeli ki - szintén például, a népfőiskolák segítségével.

Csoda, hogy a legkevesebb szegény gyerekkel rendelkező ország a világon? Csoda, hogy a legboldogabb ország a világon? Az öko-népfőiskola, ahová járhattam, Ringkøbing, a világ legboldogabb városa mellett volt…

PPJ         2013.02.06.

A poszter PDF-ként is letölthető, valamint az alábbi képre kattintva megnyílik új ablakban, aztán "jobb gomb, mentés másként".

Az alább felsoroltak a kötelező minimum minden felelősen gondolkodó egyén, közösség, közösségek közössége (állam), és egyéb szervezetek számára. Aki nem ennek mentén tervezi a jövőt, az nemcsak másokkal, de ugyanúgy önmagával is kiszúr, mert csakis közösen sikerülhet!

A permakultúra egy életre szóló utazás, mely etikai és tervezési alapelvekkel kezdődik, majd számos olyan kulcs-területen halad keresztül, amelyek egy fenntartható kultúra létrehozásához szükségesek. E kulcs-területeket egy spirál formájú evolúciós ösvény kapcsolja össze, mely az egyén szintjén és helyi szinten indul el, majd halad tovább a közösségi és globális szintekre.
Az alábbiakban néhány jellemző terület, design rendszer és megoldás került felsorolásra, melyek a permakultúra szélesebben vett területével hozhatók összefüggésbe.

A természet és táj gondozása, ápolása
Természetszerű gazdálkodás
Biointenzív kertészet
Erdőkertészet
Agro-erdészet
Gyümölcsészet
Tájfajták fenntartása
Organikus mezőgazdaság
Biodinamika
Vízmegtartás a talajban
Holisztikus legelőgazdálkodás
Ártéri gazdálkodás
Természetszerű erdőgazdálodás
Integrált vizikultúra
Gyűjtögetés és vadászat

Építkezés
Passzív szolár design
Természetes építőanyagok
Föld- és dombház
Vályog építészet
Vízgyűjtés és -újrahasznosítás
Természeti katasztrófáknak ellenálló építkezés
Tulajdonos általi építkezés
Minta nyelv

Eszközök és technológia
Újrahasználat és kreatív újrahasznosítás
Kéziszerszámok
Biciklik és elektromos kerékpárok
Hatékony és alacsony kibocsátású fatüzelésű kályhák
Üzemanyag szerves hulladékból
Fa elgázosítás
Bio-faszén erdei hulladékból
Kapcsolt energiatermelés
Kis méretű víz- és szélerőművek
Hálózatra kötött, megújuló energiatermelés
Energia tárolás
Átalakulási-mérnökség

Oktatás és kultúra
Magántanulás
Waldorf oktatás
Részvételi művészet és zene
Szociális ökológia
Akció kutatás
Átalakulási kultúra

Egészség és lelki harmónia
Otthonszülés és anyatejes táplálás
Kiegészítő és holisztikus orvoslás
Yoga, Tai Chi és egyéb testi/szellemi/ lelki gyakorlatok
A hely szelleme, ősi kultúrák újjászületése
Méltóságteljes halál

Pénzügy és Gazdaság
Helyi és regionális pénzek
Telekocsi, jármű- és fuvar megosztás
Etikus befektetés és Fair Trade
Piacok és közösség által fenntartott mezőgazdaság (dobozos rendszer)
WWOOF és hasonló hálózatok
Energia kvóta kereskedelem
Életciklus-elemzések és energia elszámolás

Földbirtoklás és közösségi irányítás
Szövetkezetek
Kollektív lakóegyüttesek és ökofalvak
Nyitott Tér Technológia
Ősi tulajdonjog és hagyományos használati jogok
Konszenzusos döntéshozatal

PPJ         2013.02.05.

Nemrég volt nyílt nap a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol az általam több szempontból is nagyra becsült kiváló magyar szellemei vezető, Mireisz László fél órás előadásában bemutatta a legfőbb tudnivalókat a buddhizmusról.

Többek között: a buddhizmus magyarországi megjelenésének történetét, megítélésének változását, Európa szerte történő sikeres terjedésének okait a fenntarthatósághoz és a modern tudományokhoz kapcsolván, nem kifelejtve a materiális és a fogyasztói társadalom érzékelhető bukását, valamint elmondja a buddhizmus lényegi különbségeit a többi valláshoz képest, kezdve azzal, hogy tulajdonképpen a buddhizmus nem is vallás és alapvetően a megismerésen és belátáson van a hangsúly a dogmák sulykolása helyett, értelmezvén mindezt békés szinkretizáló hozzáállással, felhívván a figyelmet arra, hogy egy olyan több ezer éves múltra visszatekintő, működő gyakorlat-csomagról van szó, ami a szenvedés sikeres transzformálásán keresztül megoldást jelent egy boldog és szellemileg emelkedett társadalom felé!

[Érdekes egyébként megfigyelni, hogy eredeti ősmagyar szkíta vallásunk kereszt szimbóluma (az eredeti kereszténység, a körosztó kereszt), és a buddhizmus négyágú gyémántjogara (dupla vadzsra) mennyire hasonlít egymásra! "Apróság", de nem "véletlen" :) ... ]

Buddhizmus Kutatóműhely - ELTE Társadalomtudományi Kar

Az ELTE TáTK Vallásantropológiai Kutatóműhelye és a Buddhista Misszió Buddhizmus Kutatóműhely megalakítását kezdeményezi, amelyhez érdeklődőket várnak.

Egyes vallásszociológiai kutatások szerint a 21. század egyik legdominánsabb vallása a buddhizmus lesz világszerte. Ennek a megállapításnak igazságtartalmát nehéz lenne megítélni, azonban tény, hogy napjainkra egyre inkább érzékelhetővé vált a buddhizmus jelenléte a modernitás kultúrájában, társadalmaiban is. Folytatás>>> valamint a nyitó ülés!

Ezen blog ökológiai és szellemi vonala sem véletlenül ZÖLD! Ajánljuk olvasásra ezen cikket, mely kellően egyensúlyoz az (itthon még alig ismert) integrálpszichológia, a modern tudomány és a spirituális hozzáállás között, hogy felvázoljon egy tudati fejlődési spirálmodellt: melyben a ZÖLD SZÍN NAGYON LÉNYEGES meglátásokat tömörít és egyben előirányozza a további szellemi fejlődési faktorokat és lehetőségeket!

A külső forradalomhoz vezető belső útra valónak ismételten és továbbra is ajánljuk a  - nem csak általunk - tavalyi legjobb ilyen alkotásoknak tartott Samsara és Cloud Atlas mozifilmeket!

PPJ         2013.02.04.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat segítségével összegyűlt országosan mintegy 20 helyszín, ahol az elkötelezett civil szervezetek, magánszemélyek MAGBÖRZE csere-bere programot szervezenek. - Tudtam meg az Élő Tisza honlapjáról.

Hogy miről is szól ez, és hogy mindez miért fontos az ángyáni vidékpolitikai reform állami szintjeitől kezdve egészen a mindennapi kenyerünkig egyaránt, és hogyan is áll ez összefüggésben a "cúnya-gonof multi tökével, akarom mondani tőkével".... erről szól ez a kiválóan szerkesztett "Terítsd a magot" videó! (Korábban már posztoltunk a témában egy rövidebb magyar dokumentumfilmet is: "Fémzárasat vagy szabadot?" a címe.)

A *-al jelölt MAGBÖRZÉK országos magbözre rendezvénysor az MNVH elnökségének döntése alapján, annak jóváhagyásával szakosztályi keret támogatásával valósul meg a KÖZÖSSÉGI TANULÓKERT HÁLÓZAT programon keresztül a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület közreműködésével.

A szervezők a változtatás jogát fenntartják, érdeklődni a szervezőknél a kapcsolattartónál lehet. A lista még bővülhet. A lista aktuálisan az www.mnvh.eu/hirek/aktualis/helyi-piac  menüpontban lesz.

MEGHÍVÓ a csatolmányban, részletek a szervezőknél!

Továbbá a témában szintén nagyon ajánlott kiadvány!

Helyi közösségek a mezőgazdasági sokféleségért Magyarországon -- Elkészült az új tájfajtás kiadvány(pdf), amely bemutatja, hogy nem csak a génbankok foglalkoznak a mezőgazdasági sokféleség megőrzésével.  Kint a földeken, "élőben" egyre több gazdálkodó és helyi közösség dolgozik azon, hogy a tájfajták megmaradjanak és elérhetők legyenek a mindennapjainkban...

PPJ         2013.02.01.

Sükösd Miklós: Totális medialitás és ökocídium - Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika ~~~ Olvasható itt: Ökotáj, 35–36. sz. 2005. 35–43. o.*
*A szerző, az Információs Társadalom (2003. 3–4. sz.) folyóiratban, hasonló címmel megjelent írásának rövidített változata.

Az írás hipotézise, hogy kapcsolat áll fenn két látszólag távoli jelenségcsoport, a mai nyugati társadalmak mediatizációja (médiával való áthatottsága, átitatottsága, mediális léte, az információs társadalom kialakulása), és a globális ökológiai válság (az ökocídium, a természeti környezet kiirtásának folyamata) között.

Az Információs Társadalom című folyóiratban (2003/3-4. szám, 131-146.o.) olvasható Sükösd Miklós kiváló tanulmánya. Az írás alapgondolata, hogy a média egyre fokozódó térnyerése a mai nyugati társadalmakban hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez (bővebben l. alább). A tanulmány izgalmas, nem egyszer éles hangvételű vitát gerjesztett, pro (Lányi András, Vay Márton) és kontra (pl. Dányi Endre, Dessewffy Tibor) hozzászólások egyaránt születtek.A reakciók teljes szövegei megtalálhatók itt.

Sükösd Miklós tanulmányának összegzése:
A tanulmány szerint a mai nyugati információs társadalmak mediatizációja (mediális léte, a társadalmi folyamatok technológiai közvetítettsége) hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez. A két folyamat közvetett oksági kapcsolatban áll egymással. Az írás az alábbi érveket fejti ki a kapcsolat bizonyítására.
1) A médiahasználatra fordított, képernyő előtt töltött idő folyamatosan növekszik az időmérlegekben.
2) A médiaélmények egyre jelentősebbek a társadalmi identitás alkotásában.
3-4) A fősodrú média napirendjén és a médianarratívákban kevéssé szerepel releváns módon a természeti környezet témája.
5) A média a természetromboló fogyasztást generáló reklám és marketingkommunikáció fő terepe.
6) A nyugati emberiség a természeti környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe, az ökoszférából az infoszférába, a virtuális valóság irányába vándorol, s így viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot.
7) A média saját logikájú és szervezettségű téridőt (genius anti-Lóci) használ, amely szemben áll a valós tér és a biológiai (élő)hely szervességével és jelentésteliségével (genius loci). A mobil kommunikáció esetében a tér-redukció, a valós (élő)hely irrelevanciája radikálisan érvényesül. A média-téridőbe való belépés immár bárhol lehetségessé válik, mivel maga a technológiai közvetítést lehetővé tévő eszköz is mindenhova elkíséri a felhasználót.

Nem hinném, hogy bármilyen szinten labdába rúgnék ebben a vitában, például tájékozatlanságomat mutatja, hogy az alábbi tanulmányomban meg sem említem a fenti vitának egyetlen momentumát sem. Blogolási tapasztaltságom okán viszont sok esetben hasonló következtetésekre jutottam, mint a fenti szerzők közül a Sükösd mellett érvelő pro oldal képviselői, lásd: Lányi és Vay.

"A web 2.0 mindenképpen sürgetni tudja a változást de épp azzal a folyamattal teszi rabjává az alkalmazóját, mint ami ellen után tenni kellene a belőle való kiszálláskor." - Pacsuta Péter János: Környezet és fenntarthatóság a digitális világban - kiemelten a fenntartható termelés és fogyasztás reprezentációjáról az új típusú médiában