PPJ         2011.10.27.

A dunakeszi láp megsemmisítésére irányuló fondorlatok tárháza egy újabb, ördögien cinikus trükkel bővült 2011 őszén. Válasz a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület lápmegállapítást vitató fellebbezésére.

Mint korábbi cikkünkben hírül adtuk a „Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület” fellebbezést nyújtott be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata ellen, amelyben a hivatal a dunakeszi láp magterületén saját szakértőivel elvégzett helyszíni szemle alapján a vizsgált teljes területre, összesen 51,481 m2-re megállapította az országos jelentőségű védett természeti terület (láp) jogi jelleget.

A hivatalos eljárásba való bejelentkezési kérelmét a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következőkkel indokolja: „A környezet védelmének általános szabályozásáról szóló 1995. évi LIII. törvény („Kvt.”) 98. § (1) szerint: „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket, és más politikai pártnak nem minősülő - a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.” Mivel Egyesületünk az Alapszabály 2. § 1. pontja szerint országosan fejti ki tevékenységét, és az ügy kétségen kívül környezetvédelmi hatósági eljárás, megillet minket az ügyféli jogállás.” Zöld Zóna fellebbezés 2011 (613 KB pdf)

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a dunakeszi láp védettsége elleni akciójával saját deklarált céljait megtagadva egy olyan, a hazai természet- és környezetvédelmet megbecstelenítő lépést tett, amellyel eljátszotta minden jogát arra vonatkozóan, hogy környezetvédelmi ügyekben képviseltesse magát. Az egyetlen dolog, ami megilleti és kijár az egyesületnek, a környezettudatos emberek és természetvédő civil szervezetek megvetése. Zöld zóna alapító okirat (1,4 MB pdf)

A fellebbezését a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következő megtévesztő és tudománytalan állításokkal indokolja:

„A hatályos természetvédelmi törvény értelmében természetvédelem alatt csak olyan terület állhat, amely élővilágának és földrajzi jellemzőinek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy csekély szerepet játszik.
A vizsgálat célját képező területről azonban egyértelműen megállapítható, hogy a terület 1996 előtt gyep és legelő volt, az elvizesedés sem jellemezte. Erre tekintettel az illetékes földhivatal bejegyezte a művelési ág változását és a korábbi mocsár és tó bejegyzésű terület minősítését gyep, legelő minősítésre változtatta meg. Erre nyilvánvalóan csak a terület teljes kiszáradása esetén volt lehetőség.”

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség legutóbbi szakértői vizsgálatát megelőzően is már több egyetemi (ELTE, Szent István Egyetem) és nemzeti parki (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park) szakvélemény és az MTA Biológiai Osztályának 2010. január 25-i nyilatkozata is egyértelműen bizonyította a dunakeszi láp létét, a területén megjelenő őshonos lápi növényzetet, a jelentős mennyiségű tőzegfelhalmozódást és az aktív tőzegképződést. Mivel jelenleg nem ismeretes olyan mesterséges (antropogén eredetű) módszer amely képes létrehozni egy évezredes természeti képződményt (tőzegláp), ezért a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület állításával szemben a dunakeszi láp (évszázadokkal korábbi nevén: Falusi-tó és mocsár) kialakulásában az ember semmilyen szerepet nem játszott.

Amióta azonban a terület magántulajdonba került az 1990-es évek végén a Gödi TSZ privatizációjakor az ember mindig is igen aktív szerepet vállalt az elpusztítására irányuló törekvésekben. Ennek során a terület egykori és jelenlegi tulajdonosai a természetkárosító lépéséktől sem riadtak vissza. Amint azt a „Google” 2000-ben készült légi felvételein is látható, az akkori tulajdonos mélyszántást végzett a mozaikos, pusztafoltos-lápos terület vízzel nem borított részein, degradálva a terület több ezer védett növényének otthont adó homoki gyepeit és láprétjeit. A későbbi tulajdonos pedig parlagfű gyérítésre hivatkozva vágatta ki a fűzfákat és irtotta a lápcserjéseket.

Auchan által pénzelt favágó brigád igazoltatása a dunakeszi lápon 2010. 09. 24-én

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt követően az M0 és 322. sz. utak megépítése, tehát emberi beavatkozás következtében kezdődött meg a terület elvizesedése és a vízkedvelő növények megtelepedése, főleg az utak vízzáró és vízduzzasztó hatása miatt. Fokozta ezt a hatást az is, hogy nem került kiépítésre a 180 sz. vízelvezető árok, így a felgyülemlő víz nem tudott a területről lefolyni.”

A fenti, a természettudományosság legalapvetőbb törvényszerűségeinek is ellentmondó hamis állításokkal szemben a következő a tényekkel igazolható valóság:

1998-tól az M0-ás út építésekor kezdődtek meg azok a jelentős földmunkák, amelyek a Mogyoródi-patak mentén Rákospalotától Újpesten át egészen a Duna vonaláig átalakították a táj eredeti arculatát. Az építkezés következményeként az egész régióban súlyos károkat szenvedtek el a vizes élőhelyek, teljesen eltűntek a Mogyoródi-patakot kísérő tőzegpáfrányos lápok, lápcserjések mocsárrétek és láprétek. A pusztítást csak a dunakeszi láp élte túl. A tájrombolásról készült archív filmfelvételek a http://www.tozegto.freeweb.hu/ oldalon (forrás: Kriska Gy. (2001): Újpest és környékének természeti értékei. (60 perc) Óceán TV) tekinthetők meg.

Miután az Auchan a Dunakeszi Ipari Park déli részére települt az áruházhoz vezető utat a dunakeszi lápon keresztül akarták átvezetni, ám ez a civil szervezetek ellenállása miatt meghiúsult. Dunakeszi önkormányzata végül a láp déli részén keresztül építette meg a 322. sz. utat, ami miatt a Levegő Munkacsoport pert indított. A pert elvesztette Dunakeszi önkormányzata, de addigra az út már megépült. A már visszafordíthatatlan természetrombolás miatt a Levegő Munkacsoport elállt az út elbonttatásától, ennek cserébe viszont kerítést állítatott a láp magterülete körül és az úthoz olyan vízterelőket építetett, amelyek gátat szabnak a 322. útról az olajos sólé lápba való folyásának.

A fellebbezésben szereplő hamis állításokkal ellentétben a terület állandó vízellátottsága a következő természetföldrajzi okokra vezethető vissza. A táj a kiskunsági homokvidék folytatását jelenti észak felé, amely Pesttől északra már beszorult a Duna és a Gödöllői-dombvidék közé, egyre keskenyedik, majd Vácnál meg is szűnik. A homokdombos vidék magas terasszal zökken le a Duna sík, ártéri szintjére. A teraszban lévő talajvizek a teraszperemen sokfelé, így Pest északi határában a dunakeszi lápnál is a felszínre fakadnak évezredek óta. Az egyenletes, biztos vízellátás hozta létre azokat az állandó vizű lápokat, melyekben az évszázadok folyamán jelentős tőzegréteg képződött. A homokbucka-vidék magasabb részeinek száraz pusztagyepeinek és a buckaközi mélyedések vizes élőhelyeinek váltakozó együtteséből a Duna - Tisza-közén is csupán hírmondó maradt, hát még milyen ritkaság a sokkal sűrűbben lakott Pesti-síkon, Budapest és Vác között. A kevés megmaradt természeti kincs egyik gyöngyszeme a dunakeszi lápvidék.

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt a nem természetes vizesedést erősítette tovább a szomszédos telken (horgásztavon) folytatott, a vízszint pótlását hivatott vízszivattyúzás is. Nyilvánvalóan ennek hatására is kerültek át és telepedtek meg a területen azon növények is, amelyre alapozva a tisztelt Felügyelőség meg kívánja állapítani a terület védett jellegét. Mivel tehát a terület nem minősülhet természeti, vagy természet-közeli területnek, álláspontunk szerint nem eshet a törvény által védett ex lege védettségű láp fogalma alá.”

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület indoklásának utolsó bekezdésében az Auchantól és Dunakeszi Önkormányzatától átvett mind a józanésznek, mind a természettudományos szemléletnek gyökeresen ellentmondó korábban már elhangzott érveket fogalmaz meg. Ezáltal merényletet követ el a hiteles természettudományos szemléletformálás és oktatás ellen, amelyben tanítók, tanárok és egyetemi oktatók harcolnak vált vetve az áltudományosság mételye ellen. Már a felvetés szintjén is vérforralló egy olyan otrombaság megfogalmazása, amely például a lápon élő védett tőzegpáfrány többtízezres populációjának megjelenését felelőtlen emberi beavatkozásokra vezeti vissza. De jó is lenne, ha ilyen egyszerűen lehetne revitalizálni az ember által tönkretett területeket. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület beadványában megvádolja a láppal szomszédos területen működő horgászegyesületet is, ami jól illik abba a bosszúhadjáratba, amit a lápot elpusztítani igyekvők folyamatosan alkalmaznak rendőrségi, önkormányzati és ügyészségi feljelentések formájában a civil ellenállás kulcsszereplői ellen.

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezésének elemzése végén fel kell tennem a következő kérdést: Vajon helyt ad-e és befogad-e az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egy a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos nyilatkozatával teljesen ellentétes, és cinikus módon egy „környezetvédelmi” szervezet által benyújtott fellebbezést? Reménykedhetünk-e abban, hogy az állami természetvédelmi hatóságok számára jelent még valamit egy akadémiai állásfoglalás és a természettudományok becsülete?
Letölthető cikk további képekkel: Válasz a dunakeszi láp védelmében (601 KB word)

PPJ         2011.10.10.

Báránybőrbe bújt farkas, avagy a természetkárosító lobbi határtalan becstelenségének egy újabb megnyilvánulása lápügyben. A dunakeszi láp megsemmisítésére irányuló fondorlatok tárháza egy újabb, ördögien cinikus trükkel bővült 2011 őszén. 

Nevezetesen, a Természetvédelmi Hatóság láp létét megállapító augusztusi határozata ellen egy nevében és deklarált céljaiban természet- és környezetvédő civil szervezet nyújtott be fellebbezést, hogy megakadályozza az MTA Biológiai Osztályának nyilatkozata szerint is feltétlenül védendő tőzegláp természetvédelmi oltalom alá helyezését.
Zöld Zóna hatósági fellebbezés (489 KB pdf)

Lépésével a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület az alapító okiratában szereplő célokkal teljesen ellentétes módon, aktív szerepelt vállal egy országos jelentőségű természetvédelmi érték felszámolására irányuló összeesküvésben. A fellebbezésben, amelyet a későbbiekben fogunk részletesen ismertetni, szinte szó szerint az Auchan és a dunakeszi Önkormányzat által hangoztatott érveket olvashatjuk.
Ez a megdöbbentő esemény arra enged következtetni, hogy a magyarországi természeti értékek elpusztítására alakult érdekcsoportok céljaik elérése érdekében most már nem riadnak vissza a természetvédelmi civil összefogások lejáratásától sem, s miután kényelmetlen lett a természetkárosító szerep, mások háta mögé bújva, álorca mögül hadakoznak tovább.

Érdemes a greenfo-n a kommenteket elolvasni a cég valódiságát és kilétét illetően!

(Kapcsolat: Kriska György és Sarkadi Márton)

A Természetvédelmi Hatóság lápmegállapító határozata ellen fellebbezést benyújtott „természetvédő” civil szervezet adatai:

Szervezet neve Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület
Szervezet székhelye 1181 Budapest
Szervezet székhelye (utca, hsz) Reisz Frigyes utca 3.
Képviselő(k) Pintér József
Típus Társadalmi szervezet
Cél szerinti besorolás környezetvédelmi tevékenység
Cél leírása: Az egyesület célja, hogy Magyarország területén a még meglévő természeti értékeket megóvja, azok fontosságára a figyelmet felhívja szórólapok, kiadványok, elektronikus és nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek, hírek, tudósítások, interjúk valamint környezetvédelmi rendezvények segítségével a társadalom összefogását a természet védelmében elősegítése, erősítése. A környezetszennyezés csökkentésének lehetőségeit szakértők bevonásával vizsgálja, az ebből származó eredményeket a döntéshozókkal, a környezetszennyező háztartási és ipari szereplőkkel széles körben megismertesse és a környezetvédelem szempontjából előnyös kompromisszumok kialakulását elősegítse. Környezetmegóvó és helyreállító programok szervezése, környezetkárosító tevékenységek elleni védekezés és a környezetvédelmi rendeletek, szabályok széleskörű megismertetése, betartása.
Állapot Bejelentés alapján módositott
Megyei nyilvántartási szám 12290 / 2009
Országos nyilvántartásbeli azonosító 379 / 2007
Eljárt bíróság neve Fővárosi Bíróság
Határozat száma 61012 / 2006 . 4
Jogerőre emelkedés dátuma 2009. július 23.

PPJ         2011.10.06.

Kísérteties harc dúl a kormányon belül a földkérdésekkel kapcsolatban és az agrármaffia olyan mélyen ágyazta be magát a hatalomba, hogy ez ellen tenni akaró Nemzeti Park igazgatókat mentett fel állásukból a vidékfejlesztési miniszter! Kezd összeállni a kép, hogy milyen tőkés társaságok kezében van a magyar föld és milyen maffiózók kezében van a magyar politika (igen, még a Fidesz is - kivéve belőle néhány embert, pl. Ángyán). Az igazi magyar agrárium és természetvédelem meg van félemlítve és ki van iktatva. Továbbra is él a kérdés, hogy kié lesz a föld?!

NAGYON KÉRLEK TITEKET, HOGY OLVASSÁTOK EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT, HOGY LÁSSÁTOK, MILYEN MÉLYEN SÉRT ÉRDEKEKET A MAGYAR FÖLD KÉRDÉSE! NEM TITOK MOST MÁR KIMONDANI, HOGY EL VAGYUNK ADVA ÉS MEG VAGYUNK VÉVE - A FÖLD A LÁBUNK ALÓL LEGALÁBBIS MINDENKÉPP ÉS HA EZ ELLEN MOST NEM TESZÜNK, AKKOR MAGYARORSZÁG SORSA MEGPECSÉTELŐDÖTT!!!

"...két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban..."

EZ FÉLELMETESEN hasonlít az 50-es évekre!!!

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn felmentette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Duska Józsefet, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Balogh Lászlót. A Bükki Nemzeti Parkhoz a szóbeszéd szerint két parancs jött. A szóbeli arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A másik parancs írásban érkezett , eszerint olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. A zöldombudsmani hivatalnak is vannak kételyei.

A helyi emberek értetelenül állnak a történtek előtt. És mivel nem tudják mire vélni a hirtelen fordulatot, mivel romba dőlni látják reményeiket arra, hogy végre a föld a helyi gazdáké legyen és a családi gazdaságok virágozhassanak, az elkeseredés hangjai közé a számonkérés ígérete vegyül.  Az ügyben legérintettebb terület, afféle tűhegyként, amely szúr, ha kell, de átküzdi magát az akadályokon,  a Borsodi Mezőség , mely Gazdakör Egyesületének titkára, Sárvári Attila  nyílt levelet jelentetett meg a www.kielegyenafold.hu honlapon.

A levelet most közzéteszzük, mert belőle megismerhető, hogyan képes egy kistérség - összefogással - a hazai agráriumban követendő példává válni.

"A tű a látszólagos áthatolhatatlanságot könnyedén lebíró mindennapi, stílszerűen szólva 'paraszti eszköz'. Pontosan olyan fontos és olyan egyszerű, mint minden eszköz, ami ténylegesen kell az élethez... A sors különös kegyéből úgy alakult, hogy elsőbbségünk okán mi lehettünk a 'tű hegye'. Az áthatolhatatlanság pedig esetünkben az örökölt agrár- és környezeti struktúra, amit sokan megváltoztathatatlannak hittek és hisznek manapság is.

A Borsodi Mezőség – Mezőcsáti Kistérség már többször elsőként az országban cáfolt rá ezekre a hiedelmekre. Elsők között voltunk az integrált természeti környezet-, társadalom és gazdaság-rehabilitáció kezdeményezésében, Kelet- Európából egyedüliként álltunk a fenntartható vidékfejlesztés követendő példájaként az EU 25 tagországa előtt, zászlóshajójává váltunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak, az induló évben felkészültségünk okán elnyerve az országos keret 40%-át... Elsőként szerveztük meg 4300 hektáron a jogi korlátok között a saját paraszti eszünk szerint az új 'földosztást', amit a Nemzeti Parkos védett területeiről eltávolított külföldi bérlő utáni űr tett szükségessé.

A tű hegye azonban éppen a legutóbbi ügyben most kitörni/kicsorbulni látszik.

A történet röviden: 1995-ben a Dél-Borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor egy külföldi vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot (tanyákat, állatállományt stb.), hogy jogellenesen ugyan, de 20 évre kvázi ingyen megkapja hozzájuk a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló földterületüket, összesen 4300 hektárt. A szerződés megköttetett. Az új földesúr azonban durván megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért vagy nyolc éve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felmondta az előnytelen szerződést. A Legfelsőbb Bíróság ez év nyarán mondta ki a végső verdiktet: a külföldi bérlőnek mennie kell. A földeket azonban újra birtokba kell adni...
Ez azonban éppen napjainkban meghiúsulni látszik!

A nép, az istenadta nép az ügyről a következőket véli tudni: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának értelemszerűen feladatul szabták, hogy gondoskodjon a terület újrahasznosításáról. A szóbeszéd szerint két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban. A szóbeli parancs arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A parancs ténye bizonytalan, kiadójának kilétét homály fedi. A másik parancs írásban érkezett, dr. Ángyán József államtitkár úr és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úr aláírásával. Ebben az állt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Az igazgató az utóbbit hajtotta végre oly módon, hogy a pályázati feltételek kialakításába bevonta a helyi Gazdakör képviselőit. Hatalmas lelkesedéssel, felelősségtudattal tettek eleget ennek a feladatnak a helyi gazdák – a jogi korlátokkal kényszerűen 'megalkudva' kidolgozták azt a pályázati feltételrendszert, ami országszerte is biztosíthatja az 'új honfoglalást' a helyi parasztcsaládok számára.

A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szept. 1.-én kiírta, beadási határidőként okt. 3.-át jelölve meg. Helyi parasztcsaládok tömege reménykedve adta be a pályázatát, bízva a Kormányzatban – állami föld nem profitot, hanem magyar életet fog termelni! Talán most végre igaz lehet ...

Szomorúan és felháborodva tapasztaljuk azonban, hogy mégsem lett igaz. A földigénylő pályázatok beadási határideje október 3.-a déli 12 óra volt, ugyanaznap este 22 órakor az interneten visszavonták a pályázati felhívást. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóját aznap délben állásából felmentették.
A gazdák újfent csalatkozni látszanak, de most már a kérdést is fel fogják tenni: ki merészel velük ilyen csúfot tenni?
'De lehet, hogy csak azért vonták vissza, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki' ezt egyik optimista gazdatársunk írta.
Mindenki érdekében adja Isten, hogy valóban így legyen...

Mezőcsát, 2011. október 5.
Sárvári Attila
Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára "

Mint ismeretes, Fazekas Sándor vidékfejlsztési miniszter október 3-án felmentette a Balaton-felvidéki Nemezeti park és a Bükki Nemzeti Park igazgatóit.  Duska József felmentését a szóbeszéd a földbérleti pályázattal, Balogh László menesztését a Jövő Nemzedékek Biztosának Irodája a Nagybereki Fehérvíz-ügy vizsgálatával hozzák összefüggsébe. A JNO hivatalának nincsen hatásköre a személyi ügyekben, azt ezért nem kommnetálhatták, csupán emlékeztettek   azokra a a vizsgálat során részben általuk feltárt tényekre, amelyek fényében még furcsább a két igazgató eltávolítása.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság  Balogh László

A JNO Nagyberekre vonatkozó állásfoglalásából kiderül, hogy a Nagyberek/Nekota/Fehérvíz szintjével kapcsolatban az utóbbi években eljáró intézmények közül egyedül a Nemzeti Park volt az, amelynek működését nem érheti kritika.
Elkészítette a terület kezelési tervét - de azt a minisztérium elmulasztotta kihirdetni. Megadta a területen természetvédelmi szempontból tartandó helyes vízszinteket - de az a Főfelügyelőség visszavonatta és megváltoztatatta. A vízleeresztés észlelésekor újra lezárta és lepecsételte a zsilipet ("bújtatót").
A hatósági jogkörétől megfosztott, szakértői szerepre kárhoztatott nemzeti park jogtalan elvárások és szakmailag megkérdőjelezhető utasítások kereszttüzébe került, ennek ellenére megtartotta szakmai integritását. Közben idén megnyitotta csodálatos tihanyi látogatóközpontját, a Levendula-házat, amely az év látogatóközpontja lett.
Az igazgató mindennek fényében elismerést, nem pedig fegyelmit és elbocsátást érdemelt volna.

"Az 1977-es védetté nyilvánítási határozat, a Natura 2000 területek adatlapjaiban felsorolt fajok és élőhelytípusok ökológiai igényei, illetve a Ramsari besorolás egyértelművé teszik, hogy a területen – így a terület magvát képező Nekotán is – a vízborítás, és egyfajta természetes, vagy természetes-közeli vízdinamika fenntartása jelenti a védelem alapját. A természeti értékek hosszú távú megőrzésének sikerét a megfelelő vízkormányzás jelenti. Ez az esetek többségében a víz megtartását jelenti."
"A nemzeti park nyilatkozatában természetvédelmi érdekekre hivatkozással – a terület természetvédelmi kezelési tervét megalapozó dokumentáció alapján – meghatározta az ökológiai vízkészlet biztosítására alkalmazandó minimális vízszinteket december 1. - június 30. és július 1. - november 30. közötti időszakokban."
"A vízjogi engedélyek közül a 2009. október 9-én kiadott, a nemzeti park javaslatát beépítő vízjogi engedély érvényesítette először – több mint 30 év késéssel – a nemzetközi természetvédelmi kötelezettségeket a vízkormányzásra vonatkozó előírásokban. E tekintetben - és ekkor - tehát a Felügyelőség megfelelően járt el az elsőfokú határozat, azaz a vízjogi engedély kiadásakor."

"(A Nemzeti Park) Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy a Nagybereki Fehérvíz országosan védett terület, az érintett területrész pedig láp, ezért az általa meghatározott ökológiai vízszint indokolt. Rámutatott továbbá, hogy a kért vízszintek „csak csekély mértékben térnek el az eredeti vízjogi engedélyben szereplő értékektől, ezért (...) nem lehet műszaki akadálya a megvalósításuknak.” A területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv vonatkozásában jelezte, hogy azt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba megküldték(…)"

"Álláspontunk szerint, bár a természetvédelmi kezelési terv a mai napig nem került kihirdetésre, a vizes élőhely kívánatos vízháztartásának alapvető paraméterei meghatározásához nem szükséges erre vonatkozó további vizsgálatok sorának elvégzése, miképpen azt a Főfelügyelőség előírta. Ehhez elegendő a szóban forgó állat- és növényfajok ökológiai alapigényeinek ismerete, (a vegetációs időszak, a szaporodási időszak, madarak esetében a költés alapinformációi, táplálkozásra, vonulásra vonatkozó adatok). A védetté nyilvánítási határozatból minderre elégségesen lehet következtetni, ez a képesség pedig mind a nemzeti park, mind az első- és másodfokú hatóságok szakszemélyzetétől elvárható."

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duska József

Az olasz tulajdonosi hátterű  Mariano Kft. által korábban - a Legfelsőbb Bíróság által idén júniusban semmissé nyilvánított kontraktus alapján - "bérelt" szerződéssel érintett  területekre vonatkozó pályázat visszavonása annál is furcsább, mert ez a pályázat valójában iskolapéldája (volt?) annak a politikának, amit egyfelől a civilek, a kistelepülések és a szakma követelt (például a Pannonhalmi nyilatkozatban), másfelől a Kormány vállalt, meghirdetett illetve üdvözölt.
A Duska által megtámadott és vissszavonatott Mariano-szerződés ikerpárja annak Hubertus Bt-szerződésnek, amelynek megtámadását és visszavonását Illés Zoltán Államtitkár és a tárca más vezetői is meghirdették illetve szükségesnek tartották. Ezek után az lett volna érthető, ha Duska Józsefet kitüntetik, nem pedig a menesztése. Lásd:  Precedens értékű földpályázat a Bükki Nemzeti Parknál

forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/05/a-borsodi-mezoseg--a-tu-hegye

PPJ         2011.09.18.

Ingoványos talajon

- Hé, maga ott, álljon meg! Maga, abban a puccos öltönyben! Ide nem lehet bejönni, ez munkaterület! Vagy a közmunkára jött? Mondjuk, ahogy magára nézek, szerintem azt se tudja, hogy a talicska melyik vígire' kő' á'ni.
- Jó napot. Én Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok Budapestről. Mi folyik itt, mi ez a rengeteg talicska?
- Na bumm, én meg Lakatos Lajos közmunkás vónék Ózdról, de mindenki csak Kacsának hív, ez meg itten az unokatesvérem Kolompár Dezső, azaz Ozi, ott a bokorban meg az Orsós Rudi, a Szamuráj. Szóval ide kérem tilos bejönni, ez munkaterület! Aztán majd magát is elnyeli ez a dagonya, mind kedden azt a három szerencsítlent Mátészalkárú.
- Nekem sehova sem tilos bemenni, mi ez a sok talicska?
- Kérem mi itten közmunkába termeljük a tözeglápot.
- A tőzeget? Jézus anyám! Talicskával? Azonnal hagyják abba!
- Mi a franccal? Maguk ott Pesten mivel termelik a tőzeget, késsel villával?
- Ki itt a főnök?
- Kovács III. István, nyugalmazott főtörzs-zászlós. Azonnal szólók neki, várjon! PISTA! VALAMI ILLYÉS GYULA KERES!
- Jó napot, miben segíthetek?
- Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, mi folyik itt?
- Hát, ahogy a szemével is tetszik látni, termeljük kifele a lápot.
- Kitermelik? Ember, tudja mit csinálnak maguk? Tudja maga, hogy milyen páratlan és felbecsülhetetlen értékű ökoszisztéma egy tőzegláp? Magyarországon ma minden láp törvényi védelem alatt áll!
- Nekünk kérem, engedélyünk van a kitermelésre!
- Azonnali hatállyal visszavonom! Mindenki hagyja abba a munkát!
- Várjon, Illés úr...
- Államtitkár!
- Persze, államizé úr, felhívom az elöljárómat, vagyis a főnököt, na. ... Kovács III. István jelentkezem. ... Igen van egy kicsi, valami Illés Zoltán titkár úr van itt és le akarja állíttatni a munkát. ... Rendben, adom. ... Magával akar beszélni.
- Halló, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, minden engedélyt azonnal visszavonok! … Maga nekem olyat nem tud mondani, de próbálja meg. … Hú! … Értem, rendben, minden jót és üdvözlöm a kedves családot is! Visszhall!
- Na, mit mondott a főnök, titkár úr? Pakoljunk?
- Fenéket, ne az adófizetők pénzén henyéljenek itt egész nap, ahelyett, hogy a kedves tulajdonosoknak növelnék a profitot! Ha lazsálnak tovább, a büdös életben nem termelik ki ezt a ragadós szart! Munkára fiúk!

PPJ         2011.09.13.

Olybá tűnik, hogy újabb természetvédelmi szakértő fejébe fészkelődött be az Auchan madár.